Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-12 / 240. szám

0. oldal mi. október «. fceM Keresse a betűket Alább közöljük rejtvény­pályázatunk következő rejt­vényét. Elkészül a leállósáv, jövőre áj táblák a közutakon Beszélgetés a KPM Közúti Igazgatóságának vezetőjével Pályázatunk feltételeit és a nyereményeket la­punk október 7-i és 10-i számában közöltük. Köny­­nyen megfejtheti a fenti rejtvényt, ha TRÉFÁS KÉP- ÉS BETÜREJT­­VÉNY-ISKOI.Á.NK 1. pont­jára gondol. Autó-televízió A leningrádi Pozitron nevű elektrotechnikai üzem személygépkocsikon alkal­mazásra kerülő miniatűr televíziót fejlesztett ki. A 2500 gramm súlyú készü­léket a gépkocsi akkumu­látor ja táplálja. A miniatűr televízió se­gítségével 80—85 kilomé­teres körzeten belüli tele­vízióadók műsorát lehet venni, 12 csatornán. A készülék sorozatgyár- I fásának megindítását 1972 elejére tervezik. A napokban Cs. Nagy í Pál, a KPM Közúti Igazga­­j lóságának vezetője arra j kért bennünket: keressük fel, mert szeretne reagálni dr. Szalóki László rendőr ezredes lapunkban megje­lent nyilatkozatának né­hány. az igazgatóságot érintő részletére. Szívesen tettünk eleget ennek a ké­résnek, hiszen a közútháló­zat korszerűsítése, karban­tartása, felszerelése alap­vető követelménye a köz­ielfedés biztonságos lebo­nyolításának. Karbantartás segítséggel — Nagy figyelemmel és érdeklődéssel olvastuk a nyilatkozatnak azt a részét, amelyben a közlekedési fel­adatokat ellátó társszervek­kel szemben támasztott igé nyékről szólt a főkapitány — kezdte Cs. Nagy Pál igazgató. — A szóban for­gó igények és gondok jól ismertek igazgatóságunk valamennyi vezetője és szakembere előtt, s meg­oldásuk a közeljövő fel­adatait jelentik. Egyetértve Holland hagymaszedőgép Csongrád megyében a Gorzsai Állami Gazdaságban holland hagymaszedő berendezésekkel takarítják be az idei termést. A szedőgép naponta három-négy hold termését takarítja be és ötven ember munkáját he­lyettesíti. Tejpor, hová lettél? Egy telex-üzenetváltás története Bizonyára nem az egyet­len vagyok, akinek felcsil­lant a szeme, amikor a BÉK boltjaiban az olcsó, papírtasakos tejpor meg­jelent. Csaknem akkora lel­kesedéssel vásároltam, mint a tiki-takival vetélkedő, időszakos népi játékot: a borítékos sorsjegyet. Annál is inkább, mert hazai vál­tópénzben pontosan tized­­rész annyiba került a tejpor, mint a sorsjegy. Ráadásul el is fogyasztha­tó ... Eme humorosnak szánt bevezető után állapítsuk meg, amit sorstársaimmal együtt valamennyien kény­telenek voltunk észlelni: az olyannyira népszerű zacs­kós tejpor, amilyen vil­lámsebesen vevőtábort hó­dított, olyan gyorsan el is tűnt az üzletekből. Mivel magyarázza a tejpor tisza­virág-életét a forgalmazó kiskereskedelmi vállalat-Boros Tibor főssztáh’vc­­zető ahelyett, bow a há­romhetes k'esés ír- iv ’■ sába fogna ötletes megol­dást javaso1 — Kérdezzük meg rnagát a gyártót, a Hajdú me­gyei Tejipari Vállalatot. Már kopog is a telex­gép, továbbítva kérdésün­ket a céghez, amelynek egyébként a berettyóújfa­lui gyáregységében szüle­tik a sokunk által kedvelt termék. Néhány perc múl­tán érkezik is a válasz, amelyből megtudjuk, hogy az ellátásban a kiesés a tejpor csomagolását végző olasz gép törése miatt ke­letkezett, Időközben azon­ban megjavították a gé­pet, amelyből egyébként a rendelkezésre álló egyetlen „példány” máris kevésnek bizonyult. Épp ezért a vál­lalat újabb gép beszerzé­sét tervezi. A hír — hogy a gyártás I és a szállítás ismét folya­­maios lesz — némiképp i megnyugtatott bennünket. Végső elégedettségről azon- i ban majd csali akkor be­dőlhetünk. ha mindennapi i ’unl ink közkedvelt ízesí- ! óin lomét rendszeresen { .apható lesz, boltjainkban. —a —r i a felvetésekkel, néhány konkrétumot szeretnék meg­említeni. Kecskeméten, a Budai úti külső benzinkút leállősávjának építése rö­videsen megkezdődik. A le­állósáv műszaki terveit néhány nappal ezelőtt vizs­gáltuk felül, s adtunk enge­délyt a kivitelezésre. Az építkezést ez év november 30-án be kell fejezni. Az ÁFOR ígéretet tett arra, hogy még a tél beállta előtt elkészítteti a burkolatot. Cs. Nagy Pál igazgató ezután az 5-ös számú fő­útvonal lakott területen kí­vüli szakaszainak karban­tartásáról szólt. Maguk is tapasztalják, hogy a beton­­burkolat szélén a padka visszatö 1 tögetése után egy­­egy 20 tonnás camion át­­haladtával helyenként je­lentős nagyságú kikopások, gödrök keletkeznek. Egy­­egy letérés alkalmával — különösen esős időben — a visszatöltött kő és föld szinte eltűnik a burkolat mellől. Ezek helyreállítása állandó, folyamatos munkát jelent. Az igazgatóság éven­ként mintegy 4 millió négy­zetméter padkarendezést végez, de ez sem elegendő. A saját kapacitás kiegészí­tése céljából igénybe ve­szik a termelőszövetkezetek segítségét is. Az eredmény azonban még így sem ele­gendő, s a végleges meg­oldást az útburkolatok szé­lesítésében látják. Ez vi­szont a pénzügyi lehetősé­gek híján korlátozott. Keramit vagy aszfalt? Nagy gondot okoz; Kecs­keméten, hogy a legforgal­masabb útszakaszok jelen­tős részén a burkolat ke­­ramitból készült. Ezek kar­bantartása rendkívül nehéz, mert teherbírásuk nem ki­elégítő. Nem lenne célsze­rű az aszfaltszőnyeg rábo­­rítása a következők miatt: A Rákóczi út 5—7 centimé­teres vastagságú aszfaltbur­kolatának költsége 2,5 millió forintba kerülne, ezenkívül fel kellene emelni a csa­padékvíz-elvezető aknák nyílását, amely újabb fél­milliós költsége^ jelentene, öt év eltelte után pótolni kellene a kopásokat. Az 5-ös főútvonal 800 méte­res keramit burkolatú sza­kaszának aszfaltozása 480 ezer forint, amelyhez még szegélykövezés, padkaszé­lesítés is szükséges volna. Ezt az útszakaszt 1973 vé­géig, a felüljáró építésének befejezése után megszünte­tik. Az aszfaltburkolat el­készítése nem volna gaz­daságos azért sem, mert a városi tanács a közel­jövőben tervpályázatot hir­det a városközpont for­galmi rendezési tervének elkészítésére. Ez érinti a Rákóczi út burkolatát is. Feltehető, hogy a negyedik ptéves terv végére a Rá­kóczi út betomalapú aszfalt­­burkolatot kap. A KPM Közúti Igazgató­ságának vezetője feltétle­nül szükségesnek tartja a forgalomirányító jelzőlám­pák felállítását, az Árpád körút és a Dózsa György út, valamint a Bem utca és a Kurucz körút keresz­teződésében. A jelzőlám­pákhoz szükséges útátépí­­tést, korszerűsítést, az út­kereszteződés kiképzését vállalják, sőt az elektro­mos kábelek lefektetésé­hez szükséges védőcsövek lefektetéséi is. Ennek azon- j ban az a feltétele, hogy a I városi tanács biztosítsa a területet. A Kurucz körút esetében például több épü­letet kellene szanálni. A berendezést a városi ta­nácsnak kell megterveztet­ni, kivitelezni, üzemeltetni és fenntartani. 12 ezer közlekedési tábla — A megye útjain elhe­lyezett közlekedésrendészeti táblák cseréje, karbantar­tása jelentős gondot okoz vállalatunknak. Az állami kezelésben levő utakon mintegy 12 ezer tábla ál­landó karbantartásáról kell gondoskodni. A rendéletek értelmében az új technoló­giával készített fényvissza­verő KRESZ-táblákkal kell kicserélni a régieket. Ezek különösen az esti és éjsza­kai órákban biztonságosab­ban jelzik a veszélyes he­lyeket, a különböző utasí­tásokat A táblákat a gyár­tó cégnél valamennyi fő­útvonalra megrendeltük. A 4400 táblát csak a jövő év­ben tudjuk elhelyezni. Az új típusú útirányjelző táb­lák méretük miatt terve­zést igényelnek. Mi a főút­vonal-hálózat hosszának mintegy felére rendelke­zünk ilyen tervekkel. Ügy tűnik, jövőre ezeket a táb­lákat is el tudjuk helyez­ni. Az igazgatóság jövő évi feladattervében a jelzőtáb­lák és az úttartozékok tel­jes rendbehozatala is szere­pel. Csupán a jelzőtáblák­ra 6—8 millió forintot köl­tenek. A KPM Közúti Igaz­gatóságának vezetői és szakemberei remélik, hogy a program végrehajtásával elősegítik a jobb, a bizton­ságosabb közlekedést. Gémes Gábor Tanácstörvény — helyi törvény AZ ÜJ tanácstörvény záró rendelkezései között olvasható: „E törvény vég­rehajtásáról a Miniszterta­nács, illetőleg szervezeti és működési szabályzatuk megalkotásával a tanácsok gondoskodnak”. — Ez a rö­vid mondat valójában egész sor politikai, társa­dalmi, államigazgatási té­nyezőt foglal magában, ezért szinte fordulópontot jelent a tanácsok történe­tében. Ez az intézkedés a sza­bályalkotási jog megadá­sával lényegében a taná­csokat a törvényhozók köz­vetlen jogalkotó társaivá tette. A magyar államszer­vezet tevékenységében is természetesen egységes el­veknek kell érvényesül­niük. Ezt biztosítják a tör­vény keretintézkedései, és most, amikor a tanácsok szerepében, jellegében, szer­vezetében és munkájában több alapvető változás tör­tént, ez különösen fontos. Ezen túlmenően az orszá­gos méretű szabályzatal­kotás — tág lehetőséget nyújt a helyi sajátosságok és viszonyok kellő érvé­nyesítésére is, egyben át­tekinthetővé teszi a tanácsi szervezetet és működésé­nek szabályait. Mivel pe­dig a szabályzatokat ta­nácsrendeletként a tanács­üléseken fogják jóváhagy­ni. elmondhatjuk: ebben a nagy munkában tulajdon­képpen az ország vala­mennyi tanácstagja részt vesz. A SZERVEZETI és működési szabályzatok ily módon történő elkészítése tehát a szocialista demok­rácia szélesítésének is újabb jelentős állomása. E helyi — vagy éppen me­gyei — „alkotmányoknak” a tanácsok által való lét-! rehozása egyszersmind biz­tosíték is a tanácsdemok­rácia érvényesülésére. En­nek tudata a jövőben min­den bizonnyal tovább fog­ja növelni a tanácsi tiszt­ségviselők, a tanácstagok és a hivatali dolgozók fe­lelősségérzetét, kötelesség­tudatát. Hiszen e szabály­zatalkotási jogkörnek a megyei és a helyi taná­csokra való ráruházása a párt és a kormány nagy­fokú bizalmát is jelenti az államigazgatási szervezet iránt. Nyomatékosan iga­zolja: a tanácsok az elmúlt több mint húsz év során megerősödtek, felkészültsé­gük nagy mértékben növe­kedett, s így alkalmassá váltak arra, hogy a tör­vényalkotás által teremtett garanciák mellett maguk állapítsák meg részfelada­taikat és az azokhoz kap­csolódó szabályokat. A LEGDÖNTŐBB köve­telmény az, hogy a tanács­­törvényben körvonalazott kereteket a megyei és a helyi tanácsok konkrét tar­talmú, a helyi adottságok­hoz mindenképpen igazodó rendelkezésekkel tegyék teljessé. Ezeknek a köve­telményeknek, meggondo­lásoknak szem előtt tartá­sával készülnek minden­felé ezekben a hetekben a szervezeti és működési sza­bályzatok. A megyei taná­csok lényegében már be is fejezték ezt a fontos mun­kát A községi és a városi tanácsok azonban — még javában formálják, alakít­ják szabályaikat, melyek­nek október végéig kell végső formát kapniok. A folyamatosan elkészült szervezeti és működési szabályzatokat aztán a megyei tanácsok hagyják jóvá még ez év befejezése előtt. N. G. „Maga is kaphat egyet...” AZ ELMÜLT fél évben 59 garázda és testi sérülést okozó fiatalkorút ítéltek el megyénk bíróságai, közü­lük negyvennyolcat sza­badságvesztésre. íme né­hány eset: februárban La­­josmizsén idős férfit ütött le minden ok nélkül egy 17 éves fiatalember. Tíz hóna­pi szabadságvesztésre ítél­ték. Márciusban a kecske­méti Aranyhomok Szálloda előtt verekedést kezdemé­nyező és súlyos testi sérü­lésit okozó fiatalkorút a bí­róság 1 év és két hónapi börtönnel sújtotta. Ugyan­csak Kecskeméten, a MÁV- állomás előtti kertben a több személyt ok nélkül bántalmazó három fiatal­korút 6-—8 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte a bíró­ság. Sorolhatnánk még az ese­teket, amelyek évről évre j sajnos, emelkedő tenden- : ciát mutatnak. Iskolások | verekszenek az utcáp. Az őket figyelmeztető felnőtt­re nyomdafestéket nem tű rő szidalomáradat zúdul. Sokszor tanúi lehetünk gye­rekek csoportosulásának, és a trágár beszédet nem egy­szer verekedés követi. Ese­teink — a bűnügyek — nagy többségét sok Ilyen kis verekedés, veszekedés, fozkodás előzi meg. Ügy ezdődott. hogy a másik visszaütött — mondják tré­fálkozva eaj-egy vereke­désről. A kölcsönös szidal­mazásból hamar kerekedik a pofon, - aztán megindult fe; az adok, is kapok is lánc­reakciója. Földre kerülnek, jönnek a rúgások, a kő, vagy más eszközök és már­is kész a bírósági ügy. A fiatalkorúak között elég gyakori a hősködés­ből. virtuskodásból, legény­kedésből eredő összetűzés és az olykor meglehetősen komolyra forduló vereke­dés. Mi a tapasztalat ilyen­kor? Vannak felnőttek, akik tovább mennek, mert sem az idegeik, sem pedig érzékeny lelki állapotúk nem bírja elviselni az ilyen látványt. Egyesek úgy vé­lekednek, hogy majd ha alaposan elintézték egy­mást, hazamennek. Mások­nak tetszik az akció. Közü­lük kerülnek ki a bátorí­tok, a biztatók, akiknek buzdítására a verekedés még hevesebbé fajul. Őket a vér sem rettenti el, mert az ütések, rúgások, pofo­nok nem őket érik. nem az ő gyomrukba bokszol­nak, nem az ő arcukat csú­fítják el. HA MÉGIS akad valaki, | aki közbelép, aki megkí­sérli szétválasztani a vere­kedőket, elérheti — erre is volt példa hogy ő lesz j a szenvedő alany. Gyako­ribb azonban, hogy a kö" belépő, erélyesen rend utasító felnőtt szavára gyerekek megtépázva. és ■szégyenkezve hazamennek. Volt viszont már olyan j eset, afneiynek kapcsán a j bíróságon derült ki, hogy az egyik felnőtt, aki szét akarta választani a vereke­dő fiatalokat, a következő rendreutasítást kapta: „Menjen a fenébe. Mit ug­rál itt. Ne avatkozzék a dolgunkba, mert maga is kaphat egyet,..” A PÉLDÁKON TÚL a legfontosabb kérdés mégis­csak az, hagyjuk-e, hogy a gyerekek, a fiatalok úton-útfélen egymásnak es­senek, hogy a garázdaságra hajlamos fiatalkorú tetszé­se szerint cselekedjék? Semmiképpen sem. Le kell fogni a verekedők kezét, hogy ne keserítsék meg mások életét, mert nem­csak a magam gyerekét leéli óvnom, hanem a másét is, mint ahogy más is óvja az én gyerekemet adott eset­ben. A megbotránkozás, fejcsóválás helyett meg kell magyarázni a gyere­keknek, beléjük kell ne­velni egészen kicsi koruktól kezdve, hogy a durvaság, az erőszak emberhez mél­tatlan magatartás. A RENDBONTÓKAT verekedőket a bíróság meg­bünteti. Esetenként a tör­vény szigora egyik- másik nagyhangú ifjút le is csen­d-sít'. Ennél azonban töb­­ef érne. ha mindannyian, '-fittek közösen, na- VeíSsséggel viseltet­­' "'■* '"atalkorú embertúr­­a:nl- '-ént. Dr. Babay Imre a fiataikofúak megyei ügyésze

Next

/
Oldalképek
Tartalom