Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-12 / 240. szám
«. «Mal 1971. oktőber IS. kedd A termeléstől elválaszthatatlan az embervédelem A roi"^“a"“ Városról városra Kecskemét éber alyóyárosa Évi programjának megfelelően, eg/ben az idén májusban megjelent kormányhatározat szellemében tartott legutóbb munkavédelmi minősítő ellenőrzést Székely Árpád, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelője, a kiskunhalasi járás 3 termelőszövetkezetében, illetve egy tszközi vállalkozásnál. Az „eredmény” elég sovány, mert a szövetkezetek mindegyike „nem megfelelő” minősítést kapott, egyedül a tsz-közi vállalkozás felelt meg munkavédelmi szempontból a követelményeknek. Mi indokolta az elmarasztaló elbírálást? A kisszállási Petőfi Tsz-ben például még az alapvető munkavédelmi szabályzatokat sem ismerték. A jánoshalmi Jókai Tszben megvan ugyan a munkavédelmi szervezet, de ennek funkcionálásával nincs minden rendben. A vezetés kiengedte kezéből az ellenőrzést, számonkérést. Részletesebben kell azonban szólni a mélykúti Béke Termelőszövetkezetben tapasztalt munkavédelmi hiányosságokról, mivel a megye egyik tekintélyes, jól gazdálkodó, kvalifikált szakvezető gárdával rendelkező nagyüzemi gazdaságáról van szó. A sokirányú tevékenység eleve sajátos követelményeket támaszt a munkavédelemmel szemben. A gazdaság működésének bonyolultsága megköveteli, hogy üzemeltetés, ' alkalmaztatás, oktatás, biztonság, munkakörülmények, ártalmak szempontjából részletes, pontos munkavédelmi szabályzatot készítsenek. Ez nincs meg. Nem mérték fel, hogy a munkaártalmaktól függően hol adjanak védőruhát, pedig a növényvédelemmel foglalkozókon kívül több más munkakörben is szükség volna erre. Így a védőöltözetek kiadása ötletszerű, tartalék nincs belőlük. Nem végezték el a tsz egész területére vonatkozó érintésvédelmi méréseket, holott ilyen jelentős mértékben elektrifikált gazdaságban ez a szó szoros értelmében életvédelmi kötelesség. Felépült az 56 millió forint értékű sertéskombinát. Mintaszerű itt a rend, tisztaság, szigorúan betartják az állategészségügyi előírásokat. Ugyanakkor a kombinát elektromos vezérlő helyiségében végezték lakatos, szerelő munkájukat a karbantartók. Fémszerszámok, vegyi anyagok közt dolgozni érzékeny kapcsolókkal ellátott helyiségben, amikor az előírások szerint villanyszerelő szakmunkás is csak addig tartózkodhat ott, amíg a központi kapcsolókkal dolgozik, illetve azokat felülvizsgálja, nem kis könnyelműség. Az sem, hogy a hőközpont 2 olajtüzelésű kazánjának kezelésére nem szakképzett embereket állítottak. Nem dolgoztak ki szabályzatot a kombinát technológiai sorban elhelyezett gépeinek, gépegységeinek, automatizálnak üzemeltetésére. Azaz nincs meghatározva, hogy ezeknél kik . dolgozhatnak, milyen szakképzettség kelt kezelésükhöz, s milyen feltételek mellett javíthatják a gépeket és így tovább. Gyönyörű gazdasági, pénzügyi fejlesztési terve van a gazdaságnak, de hiányzik ezekből a munkakörülmények tervszerű javítását célzó elképzelés. A termelésre, gazdasági eredményekre egyoldalúan beállt szemléletről árulkodnak a baleseti jegyzőkönyvek. Ezek szerint minden üzemi balesetnél a dolgozó volt a hibás! Pedig oka lehet ezeknek műszaki hiba, szervezetlenség, hozzá nem értés, a közvetlen vezető felületes ellenőrző munkája, az oktatás hiánya. Nem véletlen tehát, hogy ahol — mint ebben a gazdaságban is — nem vizsgálják ki helyesen a balesetek okait, ott nem is intézkednek hasonló szerencsétlenségek megelőzésére. Nincs elemzés időszakonként, hogy hol, miért gyakoriak a balesetek — pl. rakodásnál —, ezért nem is sietnek változtatni á körülményeken. Az SZMT munkavédelmi bizottságának minősítő ellenőrzései sok segítséget adnak a felelős gazdaságvezétőknek ahhoz, hogy a kisebb-nagyobb, súlyosabb mulasztások feltárása után — a tanácsok, javaslatok, kötelességek megszívlelésével — áttekintést nyerjenek területük munkavédelmi tennivalóiról, s megváltozott szemlélettel lássanak a hibák helyrehozásához, jóval kevesebb gond gyűlne fel, s nem kellene hónapokon át» néha tetemes költségekkel, energiával fáradozni, hogy pótoljuk, amit elvégezni épp oly kötelességünk'' lett' volnS, mint a termelési tervet teljesíteni, ha a gazdaságvezetők következetesek lennének a munkavédelmi ellenőrzések, számonkérések megtartásában. Legalább úgy, mint a jánoshalmi tsz-közi vállalkozásnál. T. I. Az alvóváros kifejezés a nyugati szociológusok jóvoltából került szótárunkba. A nagy ipartelepülések elővárosait aposztrofálták vele. A szóösszetétel remekül fedi azt az életformát, amely ezekben a negyedekben megfigyelhető. Nevezetesen: az épületek és az utcák csak a délutáni és esti órákban elevenednek állta után is. mindenekelőtt az iskolában és az óvodában. Ezek a legégetőbbek — ha a szerződéses határidő szerint nem is —, de az itt élők számára igen, s á telep lakóinak száma már háromezer felett jár. Reggelente, mikor jövök, látom, hogy karjukon cipelik, maguk után húzzák a még félig alvó gyerekeket. gadó bölcsőde (átadásuk dátuma 1973 tavasza) már a jelenlegi lélekszámot tekintve sem mondható soknak. A maketten szereplő ABC-áruházat — ezt sem nehéz megjövendölni — a harmádik fejlesztési ütemben bizonyára kinövi a telep. A bővítésre már most gondolni kell. Az építőket elsősorban a cseréltek a gépek A Kecskeméti Szövetkezetközi Áruértékesítő Iroda 13 ágazatban végez áruközvetítést tagszövetkezetei számára. A gép- és gépjármű üzemág — a megyében először — szeptember közepén börzét rendezett. AZ eseményről, illetve annak előnyéről Takács Sándor, az üzemág vezetője adott tájékoztatást. — A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tartott gépbörze gondolata ez évben született még. A mezőgazdasági üzemeket járva gyakran találkoztam raktáraikban olyan alkatrészekkel, amelyeket évek óta nem keresett. senki, és azt a gépet, amelyhez tartozott gyakran már kiselejteztek. Ugyanakkor más gazdaságok hiába Kutattak utána, a kereskedelmi forgalomban vagy nem volt kapható, vagy csak hosszas utánjárással sikerült megszerezniük. — Ezért az iroda vezetősége úgy határozott, hogy tagszövetkezeteitől megkéri azoknak a gépeknek és alkatrészeknek a jegyzékét, amelyekre nincs szükségük. A beküldött listákból kiderüli, hogy tetemes értékű gép- és alkatrész van a szövetkezetek raktáraiban hasznosítatlanul. A börzén részt vevők elsősorban erőgépeket kerestek. a kínálat viszont munkagépből volt nagyobb. Gazdát cserélt néhány ÜE —28-as, MTZ és S—100-as típusú traktor, szemesvetőgépek, műtrágyázók, talajművelők és mintegy 10 ezer forint értékű kisebb alkatrész. Sokan böngésztek az általunk összeállított jegyzékekben is, s amint elmondták, találtak megfelelő gépet illetve alkatrészt. Ezeket vagy azért nem hozták el Kiskunfélegyházára, mert az őszi munkák miatt nem volt szállítóeszközük, vagy pedig dolgoztak velük a földeken. Előfordul ugyanis, hogy a szövetkezet tipizálni szeretné á gépparkját. de a Vásárláshoz mindaddig nincs pénze, amíg a régit nem értékesíti. Az üzlet létrejöttéig sem hagyják a gépeket kihasználatlanul. — A börze hatása valószínűleg sokkal nagyobb, mint amennyit pillanatnyilag le lehet mérni. Meggyőződésünk, hogy folytatni kell ezt a munkát. Pénzt és időt takarítanak meg a szövetkezetek, ha tudják, hol találják meg a számukra szükséges gépeket, illetve alkatrészeket — hangoztatta a kereskedelmi iroda üzemágvezetője. D. Ä. Széchenyivárosi látkép (Pásztor Zoltán felvétele) meg, reggel elnéptelenednek. Lakóik1 ugyanis kirajzanak- a- város más pontjain levő munkahelyekre. A teéghatározás Kecskeméten leginkább a Széchenyivárosra illik, mert nincsenek benne üzemek, gyárak. Az éber jelzőt viszont a további építkezés nek köszönheti, a nappalok mozdulatlanságát a jövőmenő teherautók, s a kimért lassúsággal forgó daruk törik meg. Tél előtt — A lakótelep jelenleg 1062 kész lakásból áll — mondja rövid számolgatás után Fáy Ferenc, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője. Az ütem évi 324 új otthon, ebből az idén még 90-nel vagyunk adósak. Ezeket november végére — egy hónappal a határidő előtt szeretnénk átadni. Most igyekszünk minél több épületet alkalmassá tenni a téliesítésre. Hét munkahelyen akarjuk folytatni a munkát a hideg be-Hat a gyermekgondozási segély A gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nők egyéni körülményeiről végeztek három éven át részletes adatgyűjtést a társadalombiztosítási szervek: statisztikájuk számos érdekes következtetésre nyújtott alkalmat a segély népesedési hatásáról. Érdekes megfigyelés például — s a gyermekgondozási segélynek a születési mozgalmat kedvezően befolyásoló hátására utal —, hogy míg 1967 előtt a házasságban élő eltartott nőknél volt gyakoribb a gyermekáldás, addig a segély bevezetése éta a dolgozó asszonyok termékenysége a magasabb. Számszerűleg kifejezve: az utolsó három évben a 15—49 éves korcsoportban ezer dolgozó nőre évi átlagban 64 élveszületés jutott, a nem dolgozó aszszonyoknál csak 52. Kimutatható a gyermekgondozási segély hatása a mezőgazdasági népességnél is. A falusi lakosság körében a szülések száma — részben a népesség elöregedése miatt — az 1949 utáni évtizedben észrevehetően csökkent, s i960 óta az országos átlag alatt volt. Most viszont a legfiatalabb — 24 év alatti nők — termékenysége a mezőgazdaságban a legmagasabb, sőt az idősebb korcsoportokon belül is kedvezőbb ez az arányszám. mint például a szellemi dolgozóknál. A népesedéssel foglalkozó szakemberek a felmérés során azt is megállapították, hogy a gyermekgondozási segély hatása a több gyermekes családtípus előmozdításában nem mutatható ki. Még a legutóbbi időszakban is az igénybevevők 90 százaléka első ízben, 10 százaléka pedig másodízben vette • igénybe a segélyt. A segélynek tehát nincs olyan számottevő hatása, amely a több gyermekes család gondolatának szélesebb körű elterjedését vagy elfogadását jelezné. A kommunális létesítményék azonban mindenütt csak a lakások után ’következnek magyarázza. Reménykednek az.enyhe időjárásban, mert a hőmérséklet — a leggondosabb téliesítés mellett is — erősen befolyásolja á munkát. Az anyaghiánytól nem kell különösebben tartaniuk, a Széchenyivárosi építkezés e téren bizonyos kivételezettséget élvez a vállalaton belül. Erre utal Fáy Ferenc mondata: „Mi tavaly a legnagyobb cementínség idején sem álltunk.” Ha az anyagellátás zök kenői nem is okoznak kieséseket, a minőség miatt akadnak bosszúságok. A legtöbb kifogás jelenleg az ajtók, ablakok kidolgozását és anyagát éri. Válogatni azonban nemigen lehet. tóiért? Magyarázatul egy jellemző példa: tavaly a Fémmunkás Vállalat búdapesti gyárának képviselője elismerte a reklamáció jogosságát, majd ezután közölte: a jövőben nem szállít árut a vállalat. Ára a beépített termékek minősége nem függetleníthető a kész lakásokétól. Az általuk épített új otthonok jobbak az országos átlagnál, de a minősítést méltán kérdőjelezte meg az építésvezető: „vajon miijén is lehet az az épület, ámihez viszonyítunk?” Ä növekedés gondjai A telep folyamatosan növekszik, az ötéves terv végére több mint kétezer lakást foglal magában. Ez a gyarapodás örvendetes ugyan, de nem gondmentes sem az építőknek, sem áz itt élő családoknak. Kezdjük azzal, ami a lakókat érinti. A kommunális létesítmények: a száz ■ kot a heverő nvitia meg. gyerekre tervezett óvoda. Egy újabb család 'eb öna hatvan csöppséget befő- I álló otthonra. F. M. jövőre várható technológiai változás és a mind jobban -elterpeszkedő -munkaterület izgatja. A jövő évtől a .blokkos... technológiát felváltja az — egyelőre máshonnan szállított — házgyári elemekből történő építés. Az átállást bonyolítja, hogy a jelenlegi házak közé is terveztek négy ilyn épületet. A házgyári lakások csak központi fűtésre alkalmasak, ezért a telep harmadik szektorába — ahova többségük kerül — épül majd fűtőmű, de mi legyen a négy különálló tízemeletes ház sorsa? Építsék-e meg előbb a hőközpontot. vagy adjanak nekik — lényegesen drágábban —• tömbönkénti fűtést? Ezek még nyitott kérdések. Az újabb építésre kiszemelt területek már a Budai út felé nyújtóznak. Ily módon egyre nő a távolság a központi raktár, iroda és a munkahelyek között. Ennek velejárói: több anyagmozgatás, nehezebben áttekinthető terep, bonyolultabb szervezés. Kulcsátadás után Az F-épületben egészen más természetű gondokkal találkozom. Az első lakók, Bodor Jánoséit — számukra a perc is emlékezetes — ma 9 óra 40-kor kanták meg a kulcsokat. A lakásban nascens állapot, a beköltözés örömteli összevisszasága fogad. — Tizennégy éve vártunk erre a napra. Eddig szüleimnél laktunk egyetlen szobában — mondja a házigazda. Sok még - a berendezéssel járó tennivaló, most hozzák a bútort, várom a villanyszerelőt is, este még nem tudunk mivel világítani — teszi hozzá. E percben megérkeznek a bútorok, diadalmenetü-
