Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

1971. szeptember 7, kedd S. oldal Megnyitották a term észetf i I m -feszti vá It jubiláris látogatót — Sta­nislav Mares csehszlovák szövetkezeti dolgozót, aki vasárnap délután érkezett hazánkba, vadásztársaság­gal — Szőke Mátyás, a ki­állítás igazgatója üdvözöl­te és ajándékot nyújtott át. A kiállítást vasárnap a fiatalok közül sokkal töb- ! ben látogatták, mint más­kor, e napon kezdődött ugyanis az ifjúsági hét, amelyen külön műsorokat, vetélkedőket rendeznek a fiatal vendégek részére. Az ifjúsági héten az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vidéki fiatalok szá­mára egy-kétnapos turista- utakat szervez a vadászati világkiállításra. A két nap­ra látogatók részére szál­lásról is gondoskodik. Az­zal számolnak, hogy a hét folyamán mintegy 50 000 vidéki fiatal látogatja meg a vadászati világkiállítást. A vadászati világkiállí­táson hétfőn Svájc nemzeti napját rendezték meg. Vasárnap este a Vörös Csillag Filmszínházban ün­nepélyesen megnyílt a va­dászati világkiállítás alkal­mából rendezett nemzetkö­zi természetfilm-fesztivál, amelynek során . szeptem­ber 15-ig 22 ország 155 filmjét mutatják be Buda­pesten. Az ünnepi megnyitón részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szonomin Luvszan, a Mongol Népköztársaság mi­nisztertanácsa elnökének első helyettese, aki Fehér Lajos meghívására tartóz­kodik hazánkban. Ünnepi köszöntőt Kollá- nyi Ágoston Kossuth-díjas filmrendező, a filmfesztivál elnöke mondott, majd dr. Ortutay Gyula nyitotta meg a fesztivált. Ezután Hárs Mihály filmrendező, a filmfesztivál igazgatója be­rik tagjait, majd felhang- az l?el őszi lipcsei vásáron, | amely négy es fel perc zott a fesztivál szignálja és | amely vasarnap nyitotta alatt tisztara mossa az megkezdődött a filmek ve- j meg kapuit, titése Az ünnepi megnyi- í Hazánk az őszi vásáron a tón két magyar, egy cseh- j hagyományos élelmiszer­szlovák, egy indiai, egy iz- j ipari bemutató mellett mind több műszaki cikket, vegyipari berendezést, or­vosi műszert és járműipari felszerelést állít ki. Külö­nösen a magyar járműipar Vásár Lipcsében és Bécsben Magyarország 2250 négy- [ sikere. Állandóan nagy tö- zetméternyi kiállítási terű- j megek szemlélik például mutatta "a “nemzetközi" zsü- j lete" be termékeit az automata kocsimosót, landi és egy mongol fil­met mutattak be. (MTI) Vasárnap délután 5 óra tájban fogadta félmillio­modik vendégét a vvk. A bemutatójának van Gondolatok egy tanácskozás előtt autókat Nagy az érdeklő­dés a HUNGAROTEX be­mutatója iránt is. Vasárnap nyitották meg a látogatók előtt a bécsi őszi vásárt is, amely ünne­pi jubileumához érkezett: ötven esztendővel ezelőtt rendezte az osztrák fővá- nagy ! ros az első nemzetközi vá- 1 sárt. Hazánk a nemzetek pa­vilonjában kiemelkedően szép kiállítással vonta ma­gára a figyelmet. Magyar- ország kiállításán a látoga­tók az élelmiszeripari ter­mékek bemutatóján kívül műszaki cikkeket láthat­tak, ezenkívül az öltözkö­déssel és a lakáskultúrával Megyei kereskedelmi ta-I tudásra legszomjasabb em- I* nác.slvozásra kaptam meg- ! bér — az üzletbe elsősor- | hívót, amelynek különösen í ban vásárolni megy. S ha a befejező mondata tét- j ez a szándéka meghiúsul szett. Arra ösztönöz ugyan- ! — ami gyakran megesik — i.- hogy'mondjam el közér-j joggal mérgelődik. -A vá- dekű tapasztalataimat és | sárló bosszúságán viszont észrevételeimet. S mivel | cseppet sem változtat a ezekben nem szűkölködöm I szakma rejtelmeibe való — sajnos nem tartoznak a hiánycikkek közé —, ha­bozás nélkül élek az alka­lommal. Annál is inkább, mert a pult innenső olda­lán szerzett tapasztalatok gyűjteményéből tehetek né­hányat a tanácskozás „te­rítékére’’. A pult innenső oldaláról. Ezt azért hangsúlyozom, mert. — sejtésem szerint — a tanácskozásra a kereske­delem szakemberei hivata­losak. Ök pedig — bár­mennyire fogyasztók is egyidejűleg — a tapaszta­latok közelségében óhatat­lanul befolyásolja a pulton belülről való szemlélődés, a szakma gondjainak, ne­hézségeinek ismerete. Legalábbis mintha ezt igazolná a legfontosabb közérdekű észrevételem. Nevezetesen: nem kevés az üzletekben az arra utaló tünet, hogy maradéktalan kiszolgálás helyett hovato­vább szakmai kiképzésben részesítik a kedves vevőt. , , , Méehozzá olyan formában, Műszer lehet hozzájutni? hogy megmagyarázzák: jFclytaüiatnánk^ azonban Sajnos, a kért áruval nem “ ’’ beavatás, a magyarázko­dás. Mellesleg ez utóbbinak nincs szűkében kereskedel­münk, holott a magyarázat nem pótolja a tetteket. Ezt pedig a további közérdekű észrevételek tolmácsolása­kor különösen hasznos elő­rebocsátani. — Majd, ha elkészül az új tejüzem, akkor... — kapja válaszul a vásárló, aki műanyagtasakos tejet keres a kecskeméti üzle­tekben. S vajon addig miért nem? Az ország min­den táján, így a közeli Cegléden, s a szomszédos Nagykőrösön is kapható. Hogyan sikerült Kecske­métnek elzárkóznia a tasa­kos tej bevezetésétől. S ha netán feltennénk a kérdést: az ország legna­gyobb baromfiipari üzemé­nek miért nincs saját üzle­te a megyeszékhelyen? Az olcsóbb töltelékáruhoz mi­ért hetenként egyszer vagy merkedhettek. Tizenhárom magyar külkereskedelmi vállalat állított ki, s már az első nap, vasárnap, élénk volt az üzleti érdek­lődés. HA ZCH tudunk szolgálni, mert tet­szik tudni a megrendelés, a szállítás, a nagykereske­delem, az ipar ... No, és persze a forgó alaounk amely így, meg úgy befo­lyásol, nehezít. Tessék azonban benézni két hét múlva, vagyis inkább egy hónap múlva, akkor ta- láp hosszan a kérdések felveté­sét. Egy dolog bizonyosra ve­hető: mindegyiket kimerítő magyarázat követné. Csak­hogy végre arra ’“in" szükség, hogy a különböző megokolások helyett csele­kedjenek a kereskedelem illetékesei. A vevőt ugyan­is a végeredmény érdekli: I találja meg az üzletben azt, Legyen az az új ismere- j amiért oda betért, tek iránt legérdeklődőbb, a I P. I. A BALATONON IS ŐSZ VAN A balatoni vonatjáratok vasárnap zárták a május 29-e óta tartó, forgalomban rendkívül gazdag idei sze­zont. A Déli pályaudvarról a mostani vasárnapon még hat—hét percenként indul­tak a szerelvények a ma­gyar tenger partjára, a kö­zelgő ősz ezúttal már ér­ződött, mindenkinek bőven jutott ülőhely, sőt néme­lyik szerelvény félig üre­sen futott ki a pályaud­varról. Gépkocsikon azonban to­vábbra is sokan keresték fel a Balatont. A strandok, főleg' a déli parton minde­nütt megteltek, sok ezren lubickoltak a kellemes, 20 fokos vízben. Nagy szám­ban érkeitek külföldi ven­dégek is. TEHERAUTÓT GYÁRTANAK LENTIBEN 7a la rnesve városiasodó nagyközségének, a járási székhely Lentinek legna­gyobb és legfontosabb ipa­ri üzeme a Vas-, Fémipar Szolgáltató Ktsz. A szö­vetkezetnek 650 alkalma­zottja van és egyebek kö­zöt Ikarusz autóbuszaivá­Félszoba Mathiász­emiékülés Ez év decemberében lesz a világhírű kecskeméti sző­lőnemesítő, Mathiász János halálának 50. évfordulója. A megemlékezés előkészü­letei már megkezdődtek. A Magyar Tudományos Aka­démia Agrártörténeti Bi­zottsága, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület ag­rártörténeti szakosztálya és Bács-Kiskun megyei szer- ; vezete, a Magyar Mező- ! gazdasági Múzeum, a Sző­lészeti- és Borászati Kuta­tó Intézet, valamint a Bu­dapesti Kertészeti Egyetem szervezésében szeptember 28-án Mathiász-emlékülés- re kerül sor. A program szerint az emlékezést a , Kecskeméti Városi Tanács . dísztermében tartják. Meg- | nyitó beszédet dr. Romany Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára ; mond. Ezt követően dr. I Szegedi Sándor, a Szőlé­szeti- és Borászati Kutató Intézet Mathiász-telepének vezetője méltatja a nagy szőlőnemesítő munkásságát. Az első korreferátumot dr. Kozma Pál tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia le­velező tagja tartja. Ismer­teti Mathiász János neme­sitői munkásságának jelen­tőségét. Az emlékülést követően a résztvevők megtekintik a nagy szőlőnemesítő mun­káját ismertető kiállítást, délben pedig megkoszorúz­zák Mathiász János sírem­lékét. Költözik a klub Üj otthont kap a kiváló címmel kétszeresen kitün- I tetétt kalocsai „Fórum” | ifjúsági klub. A volt belvá- : rosi iskola földszinti részén alakítják ki a klubszobá­kat. A belső berendezést a fiatalok társadalmi mun­kában készítik el. Mini közvéleménykutatá- som szerint a televízióban szombaton este sugárzott Félszoba — teljes sikert aratott. Tetszett fiatalok­nak és öregeknek, az iro­dalmi, színházi csemegék kedvelőinek és a „kikap­csolódásra” vágyóknak egyaránt. Még egyetlen saj­tókritika sem került a ke- : zembe, de bizonyára a szakmabeliek is méltányol­ják a látszólag jelentékte- ’ len történet igényes meg- í formálását, három kitűnő j színész jó ízű komédiázá- sát. Miért élvezték, dicsér­ték a hatvanperces játékot a különböző érdeklődésű, műveltségű emberek? A Félszoba műfaji minő­sítésével félig-meddig vá­laszoltam is saját kérdé­semre : író, rendező, ope­ratőr, színész valóban ját­szott egy órán keresztül. A gyakorta előforduló, mé­gis fonák helyzet (a válás után is a közös lakásban Vasárnap este határoz­tam el, hogy írok végre né­hány gyalogjáró mondatot nyelvünk tisztasága érde­kében. A képernyőn tanyai iskolásgyerekek válaszol­tak éppen az ízesen, szépen beszélő Balogh Mária ri­porter kérdéseire. Örömmel újságolták, hogy most már ők is vil­lanyfényes iskolába járnak, j Tohay Lászlótól, a megyei j tanács csoportvezetőjétől, a nyilatkozó tsz-gazdáktól megtudtuk, hogy hála az állam és a társadalom erő­feszítéseinek, 1973-ban el­tűnik az utolsó petróleum- lámpa is a külterületi tan­intézetekből. Mindenütt él­vezhetik majd a televízió áldásait, megismerkedhet­nek a nagyvilággal, hasz­marad a volt férj, vagy fe­leség az új házaspárral) túlzásokra csábító vonzá­sának konokul ellenálltak. A cselekményt, a jelleme­ket nem a kezük ügyébe akadó gegekhez, poénokhoz igazították; az adott fura szituációban, a fonák kö­rülményekben rejlő komi­kumokat keresték és talál­ták meg. Az író és a ren­dező végig „azonos nyel­ven” beszélt, ami magyar filmekben, tv-játékokban ritkaság. Noha Iglódi István most is elsősorban színházi ren­dezéseiből ismert erényeit csillogtatta — könnyedén mozgatta figuráit, egy percre sem billent ki a rit­musból, a hangulatból — időnként ügyesen kihasz­nálta a filmtechnikában, a műfaj sajátos drama­turgiájában rejlő lehetősé­geket. Kitűnően szórakoztunk, a szó legjobb értelmében. nos ismeretekkel gazdagod­hatnak. Arra gondoltam, hogy vajon tíz—húsz év múl­tán is ilyen szépen beszél­nek majd a mostani ri­portalanyok. Átveszik-e a képernyőn, a rádióban sű­rűn szereplő riporterek egyikénél másikánál be- idegződött rossz szokáso­kat, avagy népszerű hír­közlő, szórakoztató intéz­ményeink dolgozói ügyel­nek jobban a tiszta, „ma­gyaros” beszéd követelmé­nyeire? Mi, az utóbbiban re­ménykedünk. A televízió, a rádió munkatársai érvé­nyesítsék valamennyi adás­ban a nyelvművelő ötper­cekben, előadásokban hir­detett elveket, tanácsokat. Heltai Nándor Villany a tanyai iskolákban TÁRlat zakat, autóbuszüléseket, gyermek- és kerti bútoro­kat gyárt. A szövetkezet 22 000 000 forintos költség­gel korszerűsíti és bővíti termelő tevékenységét. A fejlesztés módot ad a szövetkezetnek arra, hogy az eddiginél nagyobb arány­ban vegye ki részét a jár- műprogram megvalósításá­ból. A Csepel Autógyárral kötött megállapodás sze­rint a szövetkezet még eb­ben az évben megkezdi a Csepel-teherautók egyes al­katrészeinek gyártását. 1973-ban pedig kész Cse­pel teherautókat gyártanak Lentiben, amelyekhez csak a motorokat szállítják Cse­pelről. GYÁRT MUNKÁSÉ A BIENNÁLÉ DIJA Pécsett a tudomány és a technika házában vasárnap ünnepélyes keretek között megnvílt az országos kis­plasztikái biennálé. amely ecvúttal. a-- mécsi-pbaranyai múzeumi hónap nyitóese­ménye is tolt. Ez az eddi­gi legeredményesebb, leg­gazdagabb kisplasztika! biennálé: hatvannyolc mű­vésztöbb mint másfél száz alkotása került kiállításra. A szakmai és a társadal­mi zsűri a biennálé 12 ezer forintos első díját Bocz Gyula szobrászművésznek, a pécsi Sopiana gépgyár 34 éves lakatosának ítélte oda „Virág” című bronz­kompozíciójáért. 11 HALÁLOS BALESET A hét végén 141 közle­kedési baleset történt az ország különböző vidékein. Ezek közül 11 végződött halállal, 8 baleset életve­szélyes kimenetelű volt, s 44 esetben végződött sú­lyos sérüléssel. A könnyű sérüléssel végződött bal­esetek száma 78. KETTŐS JUBILEUMOT ÜNNEPEL BILICSI TIVADAR Magyar Népköztársaság érdemes művésze, hetve­nedik születésnapját és színészi pályafutásának öt­venedik évfordulóját ün­nepli. Éppen fél évszázada ugyanis annak, hogy az akkor 20 esztendős fiatal­ember felkereste Sebestyén Géza miskolci színigazga­tót, aki leszerződtette se­gédszínésznek — vágj' ahogy akkor nevezték — karda­losnak. Később elvégezte a ‘'zínészcgvesület színész­képző iskoláját is, ahol 1925-ben kapott diplomát. Ezután Szegeden és Mis­kolcon, majd több fővárosi színházban lépett fel. A felszabadulás után a Bel­városihoz, majd az Ope­retthez szerződött. 1954-től 1968-ban történt nyugdíja­zásáig a Vígszínház tagja volt, a múlt idő azonban nem jogosult: a művész újabb ötéves szerződést kötött anyaszínházával, s jelenleg is két repertoár­ban, az Eljő a jeges-ben és Az öreg-ben lehetünk tanúi töretlen ívű pálya­futásának, s változatlan aktivitásának. A FAKITERMELŐK NYOLCADIK ORSZÁGOS VERSENYE Vasárnap a Miskolc mel­letti Csanyiki-völgyben ün­nepélyes díjkiosztással ért véget a fakitermelők nyol­cadik országos versenye. Az immár hagyományos vetélkedőn 21 erdőgazda­ság 26 csapatában 78 fa­kitermelő mutatta be fel- készültségét az öttusán. A kétnapos verseny részt­vevői a motorfűrészes fa- kitermelés műveleteiből „vizsgáztak” mester fokon. A bíráló bizottság pon­tozása alapján az összetett egyéni versenyt Bozzai László, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dol­gozója nyerte. A második helyre Lopatovszkv Pál, a borsodi, a harmadik hely­re Baráth József, a Bala- tonfelvidékí Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság dolgo­zója került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom