Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

a Kalocsai Sütőipari Vállalat Fokozzák a versenyt minniiiiiiiiini Másfél száz termék A reform az üzemben A JELENLEGI GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI REND­SZERÜNK BEVEZETÉSE VALAMENNYI ÜZEM ÉLETÉBEN FORDULÓPONTOT JELENTETT. A TERVUTASÍTÁSOS RENDSZERT FÖLVÁLTOTTA AZ ÖNÁLLÓBB, PIACI SZÜKSÉGLETEK ALAP­JÁN VALÓ TERVEZÉS ÉS MUNKA. BÁR A KALOCSA ÉS VIDÉKE SÜTŐIPARI VÁL­LALATRÓL A SZAKEMBEREK KÖRÉBEN KO­RÁBBAN IS AZ A HÍR JÁRTA, HOGY BŐVEL­KEDIK ÖTLETEKBEN ÉS KEZDEMÉNYEZÉSEK­BEN, AZ ÜJ FELTÉTELEK NAGYOBB TERET AD­TAK A RUGALMAS GAZDÁLKODÁSNAK. A RE­FORM ELŐNYEIT MÁR SZINTE ELŐZETES FÖL- KÉSZÜLTSÉGGEL HASZNÁLHATJÁK KI. Együtt a kereskedelemmel Á vállalat 1968 előtt is a fogyasztói igények ki­elégítésére, a választék bővítésére törekedett — túl az előírt normákon. Nagy segítséget jelentett akkor — és most is — számukra a megyei, já­rási és helyi pártbizottsá­gok, tanácsok támogatása. Az önállóbb gazdálkodás lehetőségei mégis olyan piackutatási gyakorlatot, kooperációs alkalmakat hívtak életre, amelyek a termelékenység és így a termelési érték állandó növekedésében tükröződ­nek. A Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat gyako­ri szereplője a Budapesti Nemzetközi Vásárnak; az egyik vidéki, pécsi kiállí­táson figyeltek fel az eszéki sütőipari üzem új­donságaira, amellyel az­óta szoros kapcsolatot építettek ki; a megyében egyedülállóan sok minta­bolttal rendelkezve, a termékeik árusítása köz­ben is közvetlen impul­zusokat szereznek saját működésük értékeléséről, illetve az állandóan mó­dosuló fogyasztói igé­nyekről. A város központján át­haladó helybeliek, vagy ide látogatók rendszerint betérnek a centrumba, az I. István úton elhe­lyezkedő, a termelő üzemmel egy épülettömb, ben levő szaküzletbe. A vásárlást a tésztafélék és sütemények, illetve kávé vagy üdítő italok helybe­li fogyasztásával köthetik egybe. Otthon aztán le­teszik az asztalra a fi­nom fehér kenyeret, a ré­test vagy a burekot. A ke­resletről való tájékozó­dást, illetve a jobb áru­ellátást szolgálja az a mintaüzletük is, melyet az újonnan felépült vá­sárcsarnok területén nyi­tottak meg. Ez a szak­boltjuk immár 17. a sor­ban, Kalocsán pedig má­sodik üzletükként műkö­dik. A köznapi értelem­ben vett piacon, az állan­dó városi vásárcsarnok­ban a közgazdasági jelen­tésű piac változásáról is képet kapnak. A keres­letnek megfelelő válasz­tékbővítés eredményekép­pen ott lesznek a szep­tember 17-én kezdődő tíz­napos szimferopoli kiállí­táson is, ahol Bács-Kis- kun megye jelene mutat­kozik be. A Bács-Kiskun fejlődését reprezentáló bemutatkozáson az élel­miszer-gazdasági részben a kalocsaiak képviselik egyedül a megye sütőipa­rát Kecskemét testvérvá­rosában. A hagyományos sütőipari termékek mel­lett a Ropi sóspálcikákat, a specialitásként számon- tartott kézi gyártású tész­tákat és egyéb árufélesé­geket vonultatnak fel a krími terület tővárosá­ban; A kooperációk soroza­tának fontos állomása volt az Eszéki Keksz- és Kenyérgyár megismerése, ami időben körülbelül egybeesett a jelenlegi gaz­daságirányítási rendsze­rünk új követelményei­nek tudatosulásával Az üzleti-üzemi kapcsolat hovatovább barátsággá fejlődött, amely magában foglalja a dolgozók ta­pasztalaté? ere-látogatásait is. A jugoszláviai cég ter­melésének hatására ho­nosították meg a kalo­csaiak például a burek gyártását Az előállítás helyszíni szemléltetése néhány budapesti és kecskeméti ipari kiállí­tásnak méltán vált att­rakciójává az elmúlt években. Ily módon tö­kéletesítették a rétesgyár­tás tudományát, korsze­rűsítették több termék csomagolását is, aminek fejében ők a réteslap- gyártás fejlesztését moz­dították elő Eszéken; A folytatást a megyé­ben dolgozó mezőgazda- sági termelőszövetkeze­tekkel, valamint az álta­lános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetekkel történő szorosabb kapcso­lat kialakítása jelentette; Az előbbinek a termelés növelése mellett olyan előnye is van, hogy ipari munkaalkalmak jöttek létre az elhelyezkedni kí­vánó falusi nőknek hely­ben. A mezőgazdasági idénymunka így állandó kereseti lehetőséggel pá­rosul a kisebb községek­ben is, kiegészítve a csa­lád jövedelmét Az ÁFÉSZ-ekhez fű­ződő újkeletű viszony egyértelműen a rugalma­sabb áruellátásban ka­matozik. A kunszentmik- lósi szövetkezettől pél­dául átvették a cukrász­részleget és a gyártó be­rendezéseket, amelyeket a nagyobb tapasztalat bir­tokában hatékonyabban — és főleg jobb minősé­get előállítva — tudnak üzemeltetni. A szerződést már megkötötték, főleg tortalapokat és különféle tartósított árut állítanak itt elő. Az ÁFÉSZ ugyan­ekkor forgalmazza a vál­lalat cikkeit. A kalocsai fogyasztási szövetkezet­tel rögzített megállapodás a szakmári és homokmé- gyi ellátás javulását ered­ményezi, amennyiben kö­zös üzemet, boltot létesí­tenek ezeken a helyeken. A kooperáció, a közös be­ruházás és kockázatválla­lás azt vonja maga után, hogy olyan falvak is hoz­zájutnak a legfrissebb árukhoz, amelyekbe ko­rábban 10—20 kilométer­ről kellett szállítani a kenyeret, péksüteményt. Ugyancsak a fejlesztést segíti elő az a megállapo­dás, amelyet a Budapesti Élelmiszer- és Vegyianyag Nagykereskedelmi Válla­lattal kötöttek. A főváro­si FÜSZÉRT részt vál­lalt a városban formáló­dó új központi telep gé­pi beruházásából, hozzá­járult az édesipari részleg kapacitásának a bővítésé­hez. Az üzem rendelke­zésére bocsátott egy mo­dem berendezést. A Ka­locsa és Vidéke Sütőipari Vállalat a társulás révén előbbre léphetett a ter­vezett fejlesztési célok megvalósításában, a bu­dapesti FÜSZÉRT pedig ezzel az akcióval megsze­rezte néhány termék egyedüli forgalmazói jo­gát piacokra szintén betörtek, a termékeik állandó mi­nősége meg is tartja a megrendelő partnereket A kézi gyártású tésztá­kat például tíz nyugati országban vásárolják rendszeresen, sőt a ten­geren túlról is jelentkezik igény. A kalocsaiak állják a fokozódó konkurenciá­val szembeni versenyt, mivel megbízható szállí­tók és az áruféleségeik visszaesés nélkül kiváló Kcze'elib a fepszliaz A Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat tavaly már 160 millió forintnyi termelési értéket produ­kált. Az idei tervük öt­millióval több az elmúlt esztendőhöz képest. Je­lenleg ott tartanak, hogy másfél száz termékből áll a kínálatlistájuk, amely­nél gazdagabb választék­kal csupán a fővárosi sü­tőipar rendelkezik. Két éve még „csak” százféle cikket tartalmazott a tel­jes kollekciójuk, s erről a bőségről akkor is elis­meréssel nyilatkoztak a szakemberek. Az új cik­kek előállításának meg­honosítása mellett a ha­gyományosnak számító termékeket jobb minő­ségben, tetszetősebb cso­magolásban tálalják. A vállalat — állandóan fi­gyelve a változó keres­letre — a nyereségérde­keltségen túl is köteles­ségének érzi, hogv mara­déktalanul megfeleljen a vásárlók igényeinek. A termékskálát igen hosszadalmas dolog len­ne részleteiben ismertet­ni. A zsemlecipőtól a so­roksári kenyéren, az édes vaiasnogácsán. a ké­zi gyártású tésztákon, a burekon és a réteseken á± a Rnni .cÁcnúl,r»ilróIa terjed a lista — hogy csak néhány jellegzetességet emeljünk ki. Az otthoni második műszakot joggal nehéznek érző háziasszo­nyokat édesipari termé­keik ugyancsak várják. A munkát kereső nőknek foglalkoztatási alkalmak teremtésével is segítet­tek. A helyben vagy a közeli környéken lakó asszonyok és lányok dol­goznak például a hajósi, kunszentmiklósi, hartai és dunapataji tésztaüze­mekben. A műhelyekben sürgölődve olyan látványt nyújtanak — miközben a házi ízeket rejtő tarho­nyát vagy a hattojásos cérnametéltet gyártják és csomagolják — mintha ők lennének a sütőipar fehér köpenybe öltözött „nővérei”; Az ellátási körzetüket — ahol mintegy 175 ezer ember él — igyekeznek minél frisebb áruval ki­szolgálni. Ez a törekvé­sük sikerrel jár. A hely­zet fokozatos javulására utal, hogy az elmúlt években újabb sütödéket rendeztek be és működ­tetnek Hartán, Dunapa- tajon, Tasson, Fülöpszál- láson. Tavaly Dunave- csén és Kiskőrösön haj­izxttale v.oia'rÄ . xxúctír ú.a minőségűek. Ugyanakkor valamilyen új gyártmány bevezetésével mindig ké­szek a termékösszetétel megújítására. A minőségi termelés, a piac változásainak érzé­keny nyomon követése tavaly a 160 millió fo­rintos termelési érték 8.5 százalékos nyereség' eredményezte. Ennek . összegnek egy részét a to­vábbi fejlesztésre, a ható- konyságot növelő gépes - tésre fordítják. Költözik a vállalat fél millió forintos költ­séggel — teljes felújítást, ami a kapacitás bővülé­sével járt. Mind a két nagyközség lakói nagyon rövid idő alatt megked­velték a korszerűsített üzemekhez kapcsolódó szakboltokat is. A hely­beliek nagyobb mennyi­ségben jutnak friss áru­hoz, amelyből a környék­re is szállít a vállalat. Dunavecsén az elavult, régi üzemet építették át, ahol a hagyományos ter­mékek mellett rétesfélesé­geket is készítenek, a szakboltban tej árusításá­val teszik teljesebbé és vonzóbbá a kínálatot. A Kiskőröshöz csatolt Csengődön újabban cuk­rászüzemet is létesítenek, amivel még azt a kis szál­lítási távolságot is sike­rül kiiktatni az áru útjá- ból, amely a várossá fej­lődő nagyközséget elvá­lasztja a településtől. Kunszentmiklóson pedig — a helyi általános fo­gyasztási és értékesítő szövetkezettel együttmű­ködve — a cukrászüzem termelését növelik. Az ellátási körzetüket is beleértve, a kalocsai sütőipari vállalat szállítá­si területe az egész orszá­á í la A- IcÜICäLU A gazdaságirányítási reform körülményei kö­zött elkészítette negyedik ötéves tervét a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vál­lalat is. Ez az első olyan középtávú program, ame­lyet a megnövekedett ön­állóság alapján dolgoztak ki. Az elképzeléseket a demokratizmus jegyében megismerték és megvitat­ták termelési tanácskozá­son és brigádgyűlésen az üzem dolgozói, s a kikris­tályosodó, 1975-ig szóló koncepció számol mind a termelés jelentős felfu­tásával, mind a munka- körülmények javításával A célkitűzések az el­múlt, harmadik ötéves terv eredményein alapul­nak, abból indulnak ki. Az 1966-os, 61 millió fo­rintot kitevő árbevétel 1970-re csaknem meghá­romszorozódott A foglal­koztatási elképzelések megvalósításában a női munkahelyek létrehozása játszotta a fő szerepet, a lányok és asszonyok lét­száma mintegy négyszáz­zal emelkedett. A terme­lés növekedését a kifize­tett munkabérek gyara­podása kísérte: több mint 24 ezer forintra fejlesz­tették fel az egy főre eső munkabér összegét az 1966-os esztendei 18 740 forintról. A nyereség fo­kozódása több béren kí­vüli juttatást tett lehető­vé, ösztönözve a még jobb munkára; 1975-ig a foglalkozta­tottak létszáma ezer főre növekedhet a jelenlegi nyolcszázötvenről. A ter­melési érték viszont 250 millió forintra ugrik a je­lenlegi középtávú terv­időszak utolsó esztende­jére, ami a tavalyihoz ké­pest 90 millió forintos emelkedést jelent. Ilyen arányú változást — a létszám és a terve­zett árbevétel adatainak összevetéséből nyomban kitűnik — csak a munka hatékonyságának a foko­zására lehet alapozni. Így gondolkodnak a ka­locsai vállalatnál is. A fejlődést nagyarányú gé­pesítés. számos ésszerűsí­tő munkaszervezési intéz­kedés, erősödő belső tér­tanlL'ttCYl Ü ej A város volt TÜZÉP-te- lepén kibontakozik az új vállalati központ, ahol a rekonstrukció előhírnöke­ként dolgozik már a Ropi sóspálcikákat gyártó automata osztrák gépsor, óránkénti 600 csomagos teljesítménnyel, s a kö­zelmúltban megérkezett a Budapesti FÜSZÉRT Vál­lalat berendezése is. A saját ötéves terv — amely találkozik a me­gyében általánosan szor­galmazott intenzivebb munka követelményével — a nagyközségekben, falvakban működő sütö­dék, üzletek egy részének rekonstrukcióját és bőví- tesét szintén előirányoz- za. A legdöntőbb válto- zást mégis az új vállala­ti központ kialakítása ha­tározza meg. A beruhá­zást részben saját fejlesz­tési alapból, részben ál- lami támogatásból való­sítják meg. a jelenlegi központ elköltözik a for­málódó városszéli telep- ,hnenlyre’ ah'°l sütő-, édes­pari és tésztagyártórész­legeket rendeznek be, új­donságként ostya- és kekszgyártó gépsorokat telepítenek ide. A jelen­legi központi termelő- Sn(ek szinte egyedüli feladata az lesz, hogy az ugyancsak bővülő kalo­csai szaküzletet kiszolgál­ja áruval. Az ötéves terv nagy programját alkotó központi üzemet modern :rre*eny berendezé- - Szerelik fel, ami azzal is együtt jár, hogy a i -fizikai munkát mindinkább felváltja a kevésbé megterhelő gép- kezeles. a szakmai után­pótlásról évente hetven ipari tanuló képzésével gondoskodnak. A gyártmányok sokfé­lesége indokolttá teszi a gyors és megbízható bel­ső minőségellenőrzést amit egy létesítendő la­boratóriumban végeznek majd el. Eközben nem fe­ledkeznek meg a termé­ket előállító munkások- * ól sem, s az új központ­ban korszerű szociális lé­tesítményt — öltözőket, fürdőket, étkezőhelyisé­get, orvosi rendelőt tar­talmazó komplexumot — hoznak létre. (x>

Next

/
Oldalképek
Tartalom