Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-04 / 208. szám
L oldal 1911. szeptember 4, szombat Városról városra Á kiskunhalasi százason A százas. A lakások számáról csak így emlegetik a városban a Kossuth Lajos utca sarkán folyó építkezést. Bár az átadási határidő még meglehetősen távoli, 1972. december 15. mégis ez a program legfejlettebb hajtása. A másik különlegesség Az előbb említett jellegzetességén kívül van a tömbnek még egy specialitása. Ez akkor derült ki, amikor magam mögött hagytam az „idegeneknek belépni tilos” feliratot. A drótkerítésen lógó táblán ugyan kivitelezőként a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat neve olvasható, a falakon viszont a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai tevékenykednek. Az ellentmondásos tény magyarázata egy kooperációs megállapodás. Kalauzomtól, Szurmik Jánostól, a megyei vállalat építésztechnikusától tudom meg- hogyan került a két dudás egy csárdába. — Ősszel mi kezdjük meg a munkát a felső-ipartelepi 800 gépes szövöde- építkezésen. Közben a felvonulásig sincs üresjárat, nem áll a daru. Brigádunk ugyanis felhúzza a száz lakást, a válaszfalazást és belső szerelést pedig — vagyis ami a kulcsátadásig még hátramarad — a kiskunhalasiak végzik. A csarnok építése egyébként kifizetődőbb. mint a lakás. A szövődé vázszerkezetét például nyolc—tíz ember elkészíti — ami máris körülbelül 20 millió forint termelési értéket jelent. A lakásépítkezésnél viszont sokszor kell munkahelyet váltani, tördeltebb a folyamat. ezért itt a félkész módszer a termelékenyebb. Már át is adtuk az első 43 lakás további munkáit a halasi vállalatnak. Van azonban a kooperációnak egy hátulütője: Ha valamilyen oknál fogva megakad a munka, nehéz átcsoportosítani a dolgokat, mert a következő munka- folyamatok jórésze — például a válaszfalazás — már a partner feladata — summázza az együttműködés előnyeit és hátrányait. Amit az anyagról tudni kell Az együttműködés tehát erősebb tempót diktál, hiszen a felek sarkában ott áll a határidő. Az ütemtervet azonban sok minden megtorpedózhatja. A laikusok előtt is világos, hogy az építőmunkásokat legtöbbször az anyaghiány kárhoztatja tétlenségre. Az építőanyagipar 20 százalékos hátrányban van a megrendelők igényeivel szemben. Hogy ez a száraz tény hogyan csapódik le a gyakorlatban, arról érdemes meghallgatni kísérőm véleményét. — Van vagy húsz fontos építőelem. Ha valamelyik közülük nincs kéznél, megáll a vasbetonszerelők, ácsok és más szakmunkások egymás nyomában lépkedő sora. Viszonylagos függetlenséget élvezünk ugyan, mert a panelek közel felét a mi vállalatunk gyártja. De még mindig marad a másik ötven százalék. Múltkor nem érkezett meg Felsőzsolcáról a megrendelt 24-es panel, szerencsére sikerült szerezni Pesten. Most megint izgulunk, mert két hét múlva a második szint befejezéséhez ismét szükség lenne ilyen típusú elemekre. Fogalmunk sincs, honnan kerül maid elő. Csak akkor lennénk nyugodtak, ha itt lenne valahol a többi rakás mellett. Aggodalma érthető, különösen, ha tekintetbe vesz- szük, hogy az adott keretek között körülményes az így támadt időrést szervezéssel betömni, A tetőn nézelődve a mínusz 20 százalék olyan logikus következményére hívja fel a figyelmeim amiről kevesebbet beszélünk. Nevezetesen a mennyiség érdekében a minőségnek tett engedményről. N egyedszázada működik Hartán dr. Had- házy Levente községi orvos. Tegyük hozzá mindjárt: közmegbecsülést, -tiszteletet vívott ki magának. Hogyan is telt el ez a 25 esztendő, milyen változásokon méri ezt le az orvos? Kezdhetjük a — legalábbis mai szemmel — romantikus emlékeken, amelyek dehogy is voltak regényesek a maguk idejében. Hogy amikor idejött, két orvosra várt a 22 kilométeres körzetben szétszórtan élő lakosság egészségügyi ellátása. Nem sokkal később — másfél éven át — egymaga járta a falut, s a messzi tanyavilágot kátyus dűlőutakon, esőben, hóviharban, aszályos forróságban. Lovas kocsival, szánkóval. S mindig gyorsan, gyorsan kellett a segítség. Sebesebben „illett” volna röpülnie, hogy ezzel a szóval élve is érzékeljük a változott időket, körülményeket. Az emberek — akkor — többször voltak súlyos betegek, hiszen több okból Is húzták-halasztották végsőkig a doktori beavatkozást, összefoghatjuk az egyik okcsoportot abban a szóban, hogy: más volt a szemlélet. Ebbe aztán hiedelmek, babonásig, de még boszorkányság is fel— Látja ezt a vetemedett panelt — mutat a lábunk alá — használjuk ezt is, ha nincs más. Az építőanyag-ipar nem termel raktárra. A megrendelők ott lesik az árut jóformán a szalagok végén. Gőzöléssel ugyan siettetik az épületelemék száradását, de még 24 napig kellene pihentetni az anyagot, hogy megfelelő legyen.- Így azonban már a szállításnál, rakodásnál áéfóTrh|Íődik, .A gyengébb minőség miatt azután következik a vésés, utóvakolás, a többletmunka, az időveszteség pedig növeli a költségeket. Gép és ember A brigádvezetőre várnunk kell. Huszonnyolc lelhető volt. Maradiság — nevezzük tapintatosan. Ez viszont nagyon is kapcsolatos volt sok-sok családnál az anyagi viszonyok szűkösségével. Meg a szegény ember szemérmességével, bátortalanságával. Ezért került sor arra, nem egy betegség ismétlődése, súlyosbodása után, hogy a helyi pártszervezet útján hirdette ki dr. Hadházy Levente: akinek nincs pénze, azt is éppoly lelkiismeretességgel gyógykezeli, mint aki fizetni tud. Pedig az orvos sem dúskált anyagiakban; rendelőjét menet közben, saját költségén szerelte fel a legfontosabb eszközökkel. L ovas szekér — távolságok — „gyorsaság”. Hányszor indult este 9-kor és tért haza hajnalban, egy pánciens ellátása után, de irgalmatlan mesz- szeségből, s közben három másik hívás várta már, szintén sürgősre ... Hány mai, húszegynéhány éves hartai fiatalnak tudna mesélni a doktor úr, hogy is volt az, amikor? ... Mert akkor még igen kevesen „vállalkoztak” a kismamák közül, hogy kórházban hozzák világra a trónörököst. Szülőotthon? — az még későbbi fogalom ... Hánv bolyon em'^koznek rá, hogy a doktor bácsi méter magasban a daru karján végez akrobatamutatványokat. — Eddig a géppel nem volt különösebb baj, a héten azonban mintha belebújt volna az ördög, állandóan elromlik. Már pedig minden perc sokba kerül, ha áll. Így is sokat jár egy-egy elemmel. Ám a kis felvonulási terület miatt elsősorban arra kell ügyelni. hogy jó kihasználjunk minden négyzetcentimétert az anyagtárolás szempontjából is, és csak azután lehet figyelembe venni az elemek elhelyezésénél a daru leggazdaságosabb mozgatási lehetőségeit — magyarázza Szurmik János. A két alapvető feltétel az anyag és a gép. És mit tehet az ember? Nagyon sokat. A horogakasztó segédmunkás látszólag a hierarchia legalsó fokán áll. De neki is tökéletesen kell ismerni az elemeket és a munkafolyamatot, nem mindegy, mit küld fel a daruval. Előzőleg figyeltem a munkáját. Míg a daru letette az elemet, nyugodtan, keresgélés nélkül ment a következő rakáshoz — a legrövidebb úton. Ez időmegtakarítás. Sz. Molnár Antal nyolcasa az egyik legrutinosabb brigádja az építésvezetőségnek. ■ -í- Ez a fedezete felajánlásunknak is —, mondja a közben odaérkező brigádvezető. — Egy hónapot szeretnénk lecsípni a határidőből, azaz szeptember végére befejezni a munkát. — Csak ne ma- kacskodjon a gép. Tegnap motort kellett cserélni, most meg a futómacska dobjára tekeredett a csőriéről a kötél — mérgelődik. Közben az eddig géphiba miatt ácsorgó emberek eltapossák a cigarettát, a daru ismét nekilódul. Pulai Miklós nem ment haza a súlyos beteg mellől, hanem kanapén, asztalra borulva vir- rasztott reggelig, míg a veszély el nem múlt... Persze, elvétve, történt más is. „Halálos” beteghez hívták ki a határba, s a beteg? — éppen szomszédolt. Ehhez is „jó képet kellett vágni”. Milyen gyakori volt régen a tífusz, a diftéria, kanyaró, a fertőző tbc, vagy májgyulladás. Mennyi szervezőmunka, felvilágosító előadás eredménye, a gyógykezelésen kívül, hogy a preventivitás, a megelőzés egyre magától értető- tíőbb gyakorlat ma már a páciensek körében is. H a matematikai meny- nyiséggel mérhető lenne a szellemi energia, amit mindezek megszervezésére, az emberek ósdi nézeteinek megváltoztatására fordított dr. Hadházy Levente ... a közvetlen gyógyító ellátáson túl. S akkor még nem beszéltünk a Vöröskeresztben kifejtett szervező munkásságáról, a véradómozgalom kiszélesítése terén elért sikerekről, a polgári védelmi kiképzésben, az Orvos-Egészségügy! Szakszervezet járási elnökeként, vagy az állandó bizottságban, a népfrontban végzett tevékenységéről. mellyel — ezeken a területeken — Harta községet a járás élenjáró helvségévé emelte. Ez utóbbi közéleti szerepében volt alkalma a közA íalu orvosa Nyári bosszúságok Amíg az iskolai év tart, általában alig szoktam igénybe venni vendéglátó iparunk szolgáltatásait. A nyarat azonban az utóbbi években rendszeresen külföldi vendégekkel töltöm, s így bizony számos jó és rossz megfigyelésre van alkalmam. Meg kell állapítanunk, hogy a vendéglátó ágazat sokat fejlődött udvariasságban, kulturáltságban, előzékenységben, az áruk mennyiségét és minőségét illetően. Mégis ismétlődően egy sor bosszúsággal kell a nyarat zárnom: olyan hibákba botlom ugyanis lépten-nyomon, amelyeket rég fel kellett volna számolnunk, ha a vendéglátást valóban zavartalanná kívánjuk tenni. Baján például csak egyszer mozdultunk ki otthonról. A Belvárosi Cukrászda konzerv-fagylaltjá- ba belekóstolva azonban még ezt is megbántuk. A hideg, émelyítő sziruppá szétfolyt, kétes színű masz- sza elfogyasztása kis híján rosszullétet okozott. A vezető is udvariasan elismerte a fagylalt silány voltát. De ha tisztában volt ezzel, miért „dobta be” árusításra ezt a szokatlan portékát? Több helyütt a kínok kínját kell kiállnom, mert nem kapok szódavizet és kristályvizet, — csak a legdrágább osztrák sört kínálják. Meg kell végre érteni, hogy nyáron a vendég nem azért kér egy pohár szódát, mert smu- cig, hanem mert a szóróját szeretné a víznek valamilyen fajtájával oltani. És vajon mit tegyen a beteg, aki szeszes italt nem ihat?! Ez a kalmárszellem már kisebb helyekre is betört. A szelidi tóvendéglőben hét adag fagylaltot kértem a közelmúltban. Az elutasítás szövege ez volt: „Ha kihoznám, ez a sok ember mind azt kérné !...*’ Csupán borok, kávék, és egyéb más rendelések társaságában volt hajlandó a felszolgáló igényeinket kielégíteni. De csak nekünk, kivételesen. Egyébként valóban impozáns hely lehetne ez, ha nem tenné visszataszítóvá a helyiségben levő piszok, a mocskos terítő ... Kitűnően bevált rendszer, hogy az ember az előre kiállított és bemutatott számla alapján fizet. Igenám, csakhogy „főuraink” közül sokan teljesen kibogozhatatlan írással és valamilyen új fajta számjegysor használatával dolgoznak. Így nincs az a vendég, aki a tételek valódiságát megnyugtatóan ellenőrizni tudná. Sokszor az ember restell is mindenért szólni, hiszen olyan bájos mosolyt kanyaríta- nak: hadd lássa a vendég, hogy minden a legnagyobb rendjén megy .. Ereklyeként azért megőriztem egy számlát, amelyet megfejtés céljából talán egy ó-asszír írásszakértőnek kellene átadni! Mondanivalómat azzal kezdtem, hogy vendéglátásunk egyenletesen és biztosan fejlődik. Most azzal végzem, ami az elmondottakból tanúságként önként kínálkozik: sok még a tennivaló a választékbővítés, a helyiségek tisztasága, főként pedig a kereskedelmi morál javítása érdekében. Mindazokat pedig, akik úgy vélik, hogy a vendéget át kell ejteni, s a ceruza úgy jó, ha vastagon fog — le kell szoktatni erről a szemlélet- módról. A türelmi idő lejárt. Aki eddig sem tanulta meg a leckét, ne lepődjék meg, ha esetleg drákói eszközökkel verik majd a fejébe. Schwalm Pál Baja ség, a járás életének, gondjainak, bajainak megismerésére, jó kapcsolatok, együttműködés kiépítésére vezetőkkel, állampolgárokkal egyaránt. Velük együtt sikerült — hosszú évek közös erőfeszítésével — a szó szoros értelmében tető alá hozni az új orvosi rendelő ügyét. A múlt év novemberében avatták fel a község központjában emelkedő emeletes épületet, melyben 2 orvosi rendelő és 1 fogászati rendelő áll a lakosság — Harta és Duna- tetétlen együtt közel 6000 lélek — rendelkezésére. Két orvosi lakás, központi fűtés, hideg-melegvíz teszi teljessé az elegáns létesítmény „komfortját”. Dr. Hadházy Levente mellett dr. Csintalan Gyula, a régi kolléga és dr. Odri József, a közeli Soltról származó fiatal fogorvos gondoskodik ma arról, hogy nagyközséghez méltó legyen Harta egészségügyi kultúrája. M érni lehetne sok más aspektusból a negyedszázad alatt elért fejlődést, Ezt bizonnyal megtették itt is a nagy évforduló évében. Autók, motorok, televíziók, új utcasorok számait hozhatnánk elő, vagy a hétvégi víkend- házakat emlegethetnénk a — dr. Hadházy Levente szóba sználatával — motorizált korszak jellemzőiként. De semmivel sem orvos szemszögéből is, az a mai igény, hogy egyre több, a táplálkozás kultúrájával foglalkozó előadást kívánnak a hartaiak. — Szereti-e a falut? — az eddig elmondottak után szónokinak is „ál” ilyen kérdést feltenni dr, Hadházy Leventének. A sok tájkép lakásuk falán szintén a természeti környezet szeretete mellett tanúskodik, de a vonzódást az itt élő emberek szeretete, a szép Duna menti földekből mind gazdagabb életet előszorgoskodó modern parasztok iránti tisztelet teszi teljessé. Dr. Hadházy Levente hivató s- szeretete fiukban,, a most ötödéves orvostanhallgatóban érik a jövőnek. Ö viszont már a tudományos kutatómunka felé hajlik..; S a falu, de elnézést kell kérni a címért is, a nagyközség lakói szeretik a doktor bácsit? Dr. Hadházi Leventénét megállítja a minap egy menyecske. Örül, hogy találkoztak, hogy s mint vannak, majd így: — Tessék megmondani a doktor úrnak, hogy ládában őrzöm azt a lánykaruhát, amiben eltemetni készültek a szüleim. Teljesen lemondtak rólam, csak azért hívták még el a doktor bácsit, hogy megnyugtassák lelkiismeretüket.;. ö mentette meg az életemet mond kevesebbet már Tóth István /
