Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
Huszonöt A korabeli dokumentumok egyértelműen arra vallanak, hogy a Keceli Földművesszövetkezet 1946. szeptember 22-én jött létre. Mindenféle vagyoni és pénzügyi alap nélkül. Az alapító tagok között szerepelt Sebők Ferenc, Pásztor Károly, Morvái József, Knoska János és Ondrovics Ferenc. Már egyikőjük sincs az élők sorában. Még néhány hónap múlva is csak a kezdetnél tartottak: 1947. január 1-én összesen 520 forint — vagyis az 52 tag egyenként tíz forintos üzletrésze Bő választék az önkiszolgáló boltban — volt a földmű vessző vetkezet számláján. Ebben az évben, bolthálózat hiányában, még nem foglalkoztak üzleti tevékenységgel. Tevékenységük inkább a terményfelvásárlásra szorítkozott. Volt valameny- nyí juttatott földjük is, amit sikerrel hasznosítottak. Az első nekilendülés éve: 1948. Ekkor egyesültek a Hangya Szövetkezettel. Boltjuknak volt vegyes-, vas- és rövid-kötöttáru részlege. Ez évben nyílt meg az ún. Hegyi-kocsma. A kiskereskedelem az 1948-as esztendőben 130 ezer forintot forgalmazott. Tevékenységük kiterjedt a gyapjú és a must felvásárlására, továbbá szerződést kötöttek 180 hold őszi kalászosra. A gazdáknak 445 mázsa műtrágyát juttattak. A szóbanforgó év végén az fmsz 221 tagot számlált, összesen 520 üzletrésszel. A felfelé ívelésre utal az a tény, hogy 185 tag — 475 üzletrésszel — 1948 során lépett be. KEZDETI TERJESZKEDÉS A következő évek is a hálózatbővülés jegyében teltek: 1949-ben a tej szövetkezet csatlakozott az fmsz-hez. Közbevetőleg: az 1949-es év összforgalma egymillió 670 ezer forint volt. A felvásárlás kiterjedt a gabonafélékre, a kukoricára, a mákgubóra. 1950-ben az ún. Borbélyi-vendéglőt vette át a földművesszövetkezet. A jelenlegi cukrászda helyén 1952- ben nyitottak kisvendéglőt. 1953-ban a szövetkezet kebelébe kerültek a népboltok. Két. év múltán jelentős — ez az akkori fogalmak szerint értendő — szakosításokat, korszerűsítéseket hajtottak végre. Négy nagyobb egységet alakítottak ki: a vas-műszaki; a textil és cipő; a papír és kultúrcikk: az élelmiszer, vegyi- és üvegáru boltot. Az 1959. évi további szakosítások jóvoltából három új egység jött létre: a háztartási, az önkiszolgáló élelmiszer- és a cipőbolt. A modern bolthálózat alapjai tehát Kecelén — és a körzethez tartozó Imrehegyen — az 50-es évek végére kirajzolódtak. De a feladatok ezzel nem csökkentek. Az elmúlt évtizedben tovább szélesedett a hálózat. 1963-ban kölcsönzőboltot nyitottak, s szintén az évtized elején alakult ki a tejbolt, a A vas-műszaki bolt — belülről. Áruözön a ruházati boltban. A húsfeldolgozó üzemben. régi irodaházban bútorbemutató-termeket alakítanak ki, ahol lakberendezési cikkek is kaphatók lesznek. A bútorüzlet; egyébként már ez év június eleje óta működik. Ezt megelőzően a kiskőrösi bútorboltnak volt itt lerakata. Építés alatt áll Kecelen a megye minden bizonynyal legkorszerűbb húsboltja, amelyet — egyebek között — 80 mázsás tárolókapacitású hűtőkamrával is felszerelnek. A tőkehúson és a húskészítményeken kívül itt árusítják majd a vágott baromfit és a: élő halat is. Az új húsbolt létesítését az is indokolj;' hogy Kecelen a húsellátás, immár második év megoldottnak mondható. Méghozzá az ÁFÉSZ ált életrehívott és támogatásban részesített sertéshi laló társulás jóvoltából. Ennek keretében éven 2500—3000 hízott sertést vesznek át és vágnak le az célra létesített vágóhídon. Ugyanitt évente 3—4 ezer élő bika is levágásra kerül. A sikeres akciónak köTAGOK ÉS ALKALMAZOTTAK A fokozódó eredmények módot nyújtanak arra is, hogy évről évre növeljék a vásárlási visszatérítés arányát. Ennek összege 1966-ban 153 ezer, tavaly pedig már 235 ezer forint volt. Érdemes megjegyezni, hogy öt év alatt a szövetkezet 647 ezer forinttal térített vissza többe1:, mint amit tagjai részjegyként befizettek. Előfordult olyan eset, hogy az egyik tag a százforiátos részjegyére 1200 forintos visszatérítésben részesült. ■ Szerteágazó feladatát az ÁFÉSZ 155 fős átlaglétszámmal oldja meg. Kétharmad részben nődolgozókról van szó. Az összetételben 1964 óta nincs jelentős változás. A kiskereskedelemben az egy főre jutó termelékenység 1966-ban 90 ezer, tavaly pedig 98 ezer forint volt. A növekedés' üteme évről évre egyenletes. Harmincnyolcán vannak, akik 15 éve, vagy annál régebben dolgoznak a szövetkezetnél. Figyelemre méltó törzsgárda ez! Továbbá az is, hogy az AFÉSZ- nek hatvanöt kitüntetett dolgozója van. Újabb garancia arra, hogy Kecelen sikerrel oldják meg a fogyasztási és értékesítő szövetkezeti feladatokat, (x) éves a Keceli ÁFÉSZ szeszfőzde és a szikvízüzem. 1965-ben — több mint egymillió forintos költséggel — új felvásárlótelepet létesítettek. Hosszú időn át egyedül az fmsz bonyolította le a nagyközség nem éppen ielentékte- len zöldség- és gyümölcsfeívásárlását. 1966-ban gázcseretelepet létesítettek. 1969-ben létrejött a bisztró. TÖBB ÉS JOBB ÄRU Az elmúlt negyedszázad sokoldalú tevékenységére, fejlődési ütemére jellemzően utal a számadatok öt- évenkénti „bontása” is. A taglétszám, arnely 1951- ben még nem érte el a másfél ezer főt, 1956-ra 2272- re növekedett, 1961-ben meghaladta a két és fél ezret, 1966-ban a háromezret, s az idei évre már 3400 a tervezett létszám. Hasonló mérvű növekedést mutat a részjegyalap is, amely öt évvel ezelőtt 333 ezer forint volt, s ez év végére minden bizonnyal eléri a félmilliót. Legdinamikusabb azonban a forgalom növekedése, amely 1951. és 1961. között csaknem megtízszereződött, 1961-től 1971-re pedig megkétszereződött, s így az idei érték megközelíti a 104 millió forintot. Ez csaknem háromnegyedrészben a kiskereskedelemből adódik. Sorrendben ezt követi a felvásárlás, a vendéglátóipar és a feldolgozó- szolgáltató ipar részesedése. A nyereséghányad az egymilliót első ízben 1961-ben haladta meg. 1966- ban megközelítette a két és fél milliót, az idén pedig eléri a négy és felet. Nem lebecsülendő a saját vagyon értékének növekedése sem. amely ez év végére megközelíti a 15 milliót. Öt évvel ezelőtt ennek még a kétharmadával sem rendelkeztek. A keceli az egyedüli ÁFÉSZ a megyében, amelyik bankhitel nélkül gazdálkodik. A körzet jelenleg 28 kiskereskedelmi. 11 vendéglátó egységre. 6 zöldség- és gyümölcs-átvevőhelyre, továbbá 8 ipari-szolgáltató egységre (szeszfőzde szikvíz- és bambiüzem, daráló, vágóhíd) terjed ki. Ennek a hálózatnak a körzeten kívül, főleg a kalocsai járás felé. is érvényesül a szívóhatása. A gazdasági reform lehetőségei közepette, a többcsatornás értékesítési rendszer lehetőségével élve, nagy leleményességet tanúsítanak az áruk beszerzését illetően. Ha szükséges, az ország bármelyik sarkába elmennek áruért, s ezzel a minimálisra szűkítik a hiánycikkek listáját. IIÜSBOLT, IPARCIKKÄRUHÄZ, AUTÖSCSiRDA Mindössze két hónapja készült el az ÁFÉSZ új irodaháza, összesen félmillió forintos költséggel. A Ősz a felvásárló telepen. szönhetően a keceli hentesüzletekben állandóan friss hús kapható. A havi húsforgalom meghaladja a félmillió forintot. Az elkövetkező 4—5 év fejlesztési tervei Ígéretesek. Jövőre megkezdik az 1200 négyzetméter alapterületű iparcikkáruház építését, amelynek emeleti részén OTP-öröklakásokat alakítanak ki. Az ezek nyomán felszabaduló vasműszaki, illetve textilbolt lehetőséget nyújt — bárha csak ideiglenesen — a kisvendéglő és a cukrászda méltóbb elhelyezésére. (Nagy gondja ez Kecelnek, az eddigi jó megoldást a rendezetlen tulajdonviszonyok és a településrendezési elképzelések egyaránt fékezték.) A nagyközség szélén, a Baja felé vezető műút mentén — a tervezett új benzinkút szomszédságában — autóscsárdát építenek, ugyancsak a jövő évben. Szintén közeli megvalósulást ígér az imrehegyi ABC-kisártiház és vele együtt a vendéglátóipari falatozó egység létrehozása is. Bővítésre vár a szeszfőzde és a husi készítő üzem, ahol rövidesen a cola-gyárt:is is helyet kap. Tovább korszerűsítik az üzlethálózatot, több hűtőpultot szerelnek fel.
