Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
Barik, Gertrudis és a többiek — — CIVILBEN A nézőtér sötét, a széksorok ásítanak. A félrehúzott függönyök kitárják a csupasz, díszlet nélküli színpadot. A zsi- nórpadláá magasságából néhány sápadt reflektor bocsátja alá fényét a középütt álló faragott karosszékre. Alacsony emelvény körül hat szürkére festett lap jelzi a majdani díszletek elemeit; a királyi palota nagytermének oszlopait és a trónt. A királyné, a magyar és meránlal urak és a többi szereplők utcai viseletben beszélgetnek. Időnként versben, időnként „prózában”. Nehéz felismerni szerepkörüket Csak Katona József zengő mondatai igazítanak útba. Nagyrav&gryás, büszkeség kecsegtetés, hízelkedés csupán csak csillogó fények, s hogy mégis az asszonyt becsalhatják a bűn fenék nélkül való mocsarába-------— t elkemre mondom, a nevelésnek egy jó magva sem marad szivekbe meg... — szavalja Áts Gyula az üres színpadon. Körsza- kállát talán már az ünnepi bemutatóra növeszti. Bánkot, Magyarország nagyurát játssza majd a Kecskeméti Katona József Színház jubileumi előadásán. A monológ félbeszakad. Turián György rendező tűnik elő a félhomályból. — Gyulám! Figyelj csak! Gertrudis innen, jobb oldalról lép be majd Melindával. Ne vedd őket azonnal észre, várj ki egy kicsit!... így féloldalasán állj, arccal az ablak felé ... A „civil" Bánk bán bólint. Azután folytatódik a próba. A királynő, Dé- vay Camilla nadrágban és pulóverben vezeti elő Melinda — Faluhelyi Magdát. Pereg a párbeszéd, majd ismét megakad. — Gyurikám! — fordul a rendezőhöz Gertrudis. — Tulajdonképpen hol lesz az a bizonyos ablak? ... Mert ha a másik oldalon, akkor én nemigen láthatom a lemenő napot..; Rövid megbeszélés következik a díszletelemek majdani elrendezéséi" 1. Aprólékos munka. Lépéseket. mozdulatokat kell kiszámítani, begyakorolni a beállításokat, a képzeletből egy létező világot teremteni. Fáradtságos, idegesítő időtöltés. Bánk és Melinda találkozása. Turián György rendezői elképzeléseit vázolja. Úri István és Székhelyi József, a két merániai — civilben. A holt szöveg életre ébredésének első pillanatai ezek a próbák. A kérdések és a válaszok most kezdenek emberi tartalmat nyerni; lassan a hús és vér szenvedélyévé, valóságos érzések izzásává válik Katona József drámája. — Hogy milyennek találom Gertrudist? — válaszolja a rövid szünetben Dévay Camilla. —- Esősorban asszonynak. Szereti hazáját, testvéreit — és idegenül mozog a magyar környezetben. Kár, hogy nem azt a jelenetet próbáljuk éppen, amikor öccsével, Ottóval beszélget. Az már nem ilyen kezdetleges és ha végignézné, jobban megértheti a királynő világát, mint ebből a gyilkossági képből. Okos asszony és még gonosznak sem nevezhető. Nem szánt szándékkal játssza Melindát Ottó kezére, csupán hallgatólagosan vesz tudomást az ügyről'. Nem erénycsősz, egyszerűen más erkölcsi szokásokat Vall, mint a magyarok... Megszólal a hangosbeszélő: — Kérem a Bánk bán utolsó jelenetének szereplőit a színpadra . . . A munka újra kezdő dik. A művészek lépésrő’ lépésre közelednek a cé1 hoz; Katona József sz°' lemének életrekellésé)- a színház színpadin. P. M. Késsel-lábhal A Kaffka Margit Hangyaboly című regényéből a Körhinta, a Hannibál tanár úr és az Édes Anna rendezője, Fábri Zoltán, nem véletlen készített filmet. A zárda és a tanítóképző intézet mikrovilága — a század eleji vallási és világi konfliktusok — a konzervatív és a haladó nézetek örök harca, ma is aktuális példákkal szolgál. A kolostor főnökasszonya haldoklik, a nővérek túlzott gondoskodással ápolják és az apácák tábora a „hatalom” örökléséből támadt ellentétek miatt, két csoportra szakad. A haldokló kívánsága, hogy a zárda vezetése fiatal kezekbe kerüljön. Virginia lenne az utód, aki egészséges hálószobákat tervezett, tantermeket és társalgókat, könyvtárat, laboratóriumot, és szeretné, ha a négyosztályos tanítóképző korszerű gimnáziummá fejlődne. Ö viszont mást akar főnökasszonynak — a fiatal Magdolnát —, aki sok csalódás után nemrég lépett a rend kötelékébe és minden apácánál értékesebb emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Anyagiak miatt terveik megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a főnökasszony gazdag húgát, Helént beléptetnék a rendbe. Helénke viszont nyolultabb a hagyományos velocipédnél. Használata megnyugtatja az idegrendszert... Eredeti megoldású a különleges kerékpár fékrendszere is. A pedált lenyomva mindkét kerék lefékezhető — a hátsó egy kicsivel előbb mint az első — és így a megcsúszás veszélye sem fenyegeti a kettős meghajtás nyomán a szokásosnál sebesebben kerekező jármű utasát. Leonyid Dutov már több mint 1600 kilométert tett meg a Krím és a Kaukázus útjain új gépén. Utazása során osztatlan sikert aratott, egyetlen akadályra bukkant csupán; a városokban összesereglett érdeklődő gyermekek tömegére. A jövőre Moszkvába, sőt Leningárdba is el kíván jutni újítása segítségével. A Harkovi Kerékpárgyár vezetősége hajlamos a kísérletezésre, és megtetszett nekik Dutov újfajta gépe. Elhatározásukat tett is követte; kísérleti sorozatot 'Készülnek gyártani a kézi hajtással ellátott kerékpárból. Az Új fajta közlekedési eszköz magyarországi árusításáról egyelőre még nem érkezett jelentés. Virginia (Törőcsik Mari), akit legyőznek a maradi nézetek. Leonyid Dutov a harkovi A. M. Gorkij Egyetem tudományos munkatársa kerékpárjára úgy- nezett kiegészítő kézihajtást szerelt és ezzel egy módfelett különleges kinézetű járműre tett szert. Amint ez mellékelt képünkön is jól szemrevételezhető, az első kerék a hátsóhoz hasonló módon meghajtható, s így a lábakon kívül a kerékpáros kezei is hathatósan közrejátszanak a gyors előrehaladás energia- szükségletének előállításában. Ezt segíti elő a kerekekre külön-külön felszerelt sebességváltó is. A kézihajtással ellátott kerékpár kirándulásokon és gyógytornán különösen jól használható — tervezője véleménye szerint kezelése nem boKaffka Margit különös életű írónő volt. A szá- zadeleji nyárspolgári kötöttségekből kitörve elvált első férjétől és közel állt Ady Endre szellemi köréhez is. Könyve a magyar irodalom sajátos értéke, amelyet megjelenésekor nagyon sokan elutasítottak, de sokan is olvastak, és olvasnak ma is. A regény alapján a forgatókönyvet Illés Endre és a film rendezője, Fábri Zoltán írta. Különleges hangulatot teremtenek a filmben megszólaló Bach, Pachelbel, Lassus, Palestrina dallamok, és a kísérőzeneként fel„ Hangyaboly” világa nem vonzódik az apácák zord hivatásához, és megszökik az intézetből. Magdolna elzárkózik a tervektől — a kolostorba nem azért jött, hogy itt a földi világ és viszálykodások mását találja. Békésen akar élni. A főnök- asszony-választáson az összecsapást újabb és újabb összetűzés követi. hangzó gregorián énekek. A főszerepeket Törőcsik Mari (Virginia), Vass Éva (Magdolna), Makai Margit (Leona), Apor Noémi (Simonea), Pap Éva (Gre- goria), Kohut Magda (Bernarda), Andai Györgyi fh. (Erzsi), Jarka Schallerová (Helénke) csehszlovák vendégszínésznő alakítják.
