Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

6. oldal 1971. szeptember 8, péntek A kommunisták javaslatainak sorsa Szabadszálláson — Ritka alkalmat fogott ki, hogy éppen itthon ta­lált — jegyzi meg moso­lyogva Csorba János, Sza­badszállás nagyközség párt- bizottságának titkára, akit látogatásommal elmélyült jegyzetelés közben zavar­tam meg. — Ki kell használni az időt! — toldja meg nyom­ban. — Egy órakor titkári értekezlet van soron, és akad felkészülni való egyéb, további feladatokra is. Mondanom sem kell, milyen lényeges például az egyik legközelebbi, a ta­nácstagi jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok sor­sa... — S ha én egyéves idő­szakra való visszatekintés­re kérném, nevezetesen, hogy milyen intézkedések követték a X. pártkong­resszust előkészítő taggyű­léseken és a községi párt­értekezleten elhangzott ész­revételeket, javaslatokat? — A lehető legjobbkor! Néhány nap múlva párt­végrehajtóbizottságunk elé kerül a téma. íme, a fél­éves tervünk... — mutat rá a munkaprogram egyik pontjára, amely alatt ez áll: „Előadó: Bognár Pál vb-tag, iskolaigazgató-he­lyettes”; A sorok után Csorba Já­nosra pillantok, aki mintha a tekintetemből olvasná a még fel sem tett kérdést, magyarázni kezd: — A feladatokból párt- bizottságunk minden tag- i-’-n1' "•'egvan a maga ré­sze. Nagyon fontos ez a községi pártirányítás kol­lektivitása miatt. S a tit­kár számára is nélkülöz­hetetlen, hogy legyen ideje a gondolkozásra, elemzé­sekre. Enélkül elképzelhe­tetlen a vezetés .:: * * * Röviddel később már a párt-végreha j tóbizottság tagjával, Bognár Pál isko­laigazgató-helyettessel foly­tatom a beszélgetést egy másik helyiségben. — Tanévkezdés.;: Gon­dolom, tömérdek ilyenkor az iskolai munka. S mel­lesleg néhány nap múlva párt-vb ülés, ahol Bognár elvtársra vár a téma elő­terjesztése. Nem sok ez? — Tétlenségről igazán nem panaszkodhatok — fe­leli. — A baj inkább az, hogy egy kicsit a körmöm­re égett a munka. Leg­alábbis, ami a párttisztsé­gemből adódó legközelebbi tennivalómat illeti. Bár a munkatervünk rögzíti a vb-ülés időpontját. tehát nem ma kaptam a felada­tot. mégis majdnem hogy időzavarba keveredtem. Lapunk augusztus 6-i számában „Elszigetelve” címmel cikk jelent meg, amely azt sérelmezte, hogy Kunpeszér lakossága a nap kétharmad részében sem­minemű távbeszélő össze­köttetést nem tud igénybe venni. Megjegyzésünkre a Szegedi Postaigazgatóságtól az alábbi válasz érkezett, amelyet kérelmükre köz­lünk. „Nem helytálló az, hogy Kunpeszér postahivatal szolgálatának szünetelése alatt nincs kapcsolat egy hosszabb szolgálatú köz ponttal. A rendőrség táv­beszélőállomása amikor Kunpeszér nem tart szolgá­Kicsit későn láttam hozzá a felkészüléshez. Azért szí­vesen elmondom, hol tar­tunk napjainkban. Közbevetőleg még meg­kérdezem : gyakran kap­nak-e a pártbizottság tag­jai a Bognár elvtárséhoz hasonló megbízatásokat? — A félévi munkaprog­ramunk megbeszélésekor feljegyeztem: én három je­lentősebb megbízatást kap­tam. De nem kivétel a párt-végrehajtóbizottságunk többi tagja sem. Aztán előkerülnek a köz­ségi pártértekezlet és a kongresszust megelőző tag­gyűlések jegyzőkönyvei. Bognár Pál gyakorlott te­kintettel átfutja a sorokat, oldalakat, aztán magyaráz­za: — Többszörösen vissza­tért a taggyűléseken az ipartelepítés szorgalmazása. Az azóta lefolytatott tár­gyalások eredményeként kilátás van a Kecskeméti Konzervgyár jelenleg 50— 60 munkáslétszámú helyi telepének mintegy 150— 200 személy foglalkoztatá­sát lehetővé tevő bővítésé­re. Itt tartottunk, amikor munkájában kis szünetet tartva, bekapcsolódott be­szélgetésünkbe Csorba Já­nos is, s mintegy nyoma­tékként az ipartelepítés szükségességéhez hozzáfűz­te: — Községünkből napon­ta egy busz hozza-viszi az embereket a kétműszakos budapesti munkahelyükre. Télidőben bizony előfordul, hogy ez az autóbusz éjjel két órakor indul, hogy műszakkezdéskor ott le­gyenek a dolgozók Többek­kel beszélgettem közülük, s valamennyien szívesen itthon maradnának, ha ..: A továbbiakban megtu­dom, hogy a megoldás módját korántsem csupán a konzervgyári telep bőví­tésében látják. Nem egy — immár biztató kilátású — tárgyalást folytattak az Egyesült Izzóval, s az egyik ‘dunaújvárosi üzemmel ipari részleg letelepítése ügyé­ben. Fogadására a hely már mégvan. — Iskolaépítés. Ez je­lentkezett a legégetőbb gondként a községi párt­értekezleten, s a tanácsta­gi jelölő gyűléseken is — folytatja ismét Bognár Pál. Községünkben nem épült tanterem a felszabadulás óta. A napközink épülete rossz állagú. A tanítás két- műszakosan negyvenes átlaglétszámmal folyik a latot, Kunszentmiklós foly­tonos szolgálatú távbeszé­lő központhoz át van kap­csolva. Onnan bármi­kor díjmentesen lehet se­gélykérő beszélgetéseket folytatni. Segélykérő be­szélgetés a mentő-, tűzol­tó- és a rendőrhívó beszél­getés. Mivel Kunpeszémek csak egy távbeszélő áramköre van, és azon a rendőrségi állomást kapcsolják, külön segélykérő állomás nem lé­tesíthető. A jelenlegi for­galom viszont további áramkör létesítését nem te- ~zi szükségessé. Dr. Hódi István sk. igazgatóhelyettes.” 14 tanteremben, amelyek közül egy a szükségtorna­terem szerepét is betölti. A tanyai gyerekekkel együtt pedig 900 tanulónk van az idén..; Hamarosan kiderül: a gond felszámolásáért tör­tént a legtöbb. Elkészült a 8 tantermes új iskola ter­ve. A nagyközség egész fejlesztési alapját erre a célra költi, amihez jelen­tősnek ígérkezik a lakos­ság, s a gazdasági egységek társadalmimunka-, illetve anyagi hozzájárulása. Az előkészületei máris látha­tók a régi iskola udvarán, s jövőre teljes lendülettel épül majd az új. Ahogy a jegyzőkönyvek­ben követik egymást a különböző észrevételek, Bognár elvtárs olyan sor­rendiségben regisztrálja, mi történt felvetésük ót#. A pártépítést, a kommunis­ták sorainak gyarapodását például mintegy huszonöt — zömmel a fiatalok közül kikerülő — tagfelvétel jel­zi Ami pedig a pár tokta­tást illeti: tavaly a köz­ség 57 nevelője közül — akiknek csaknem egyhar- mada párttag — mi-ndösz- sze hárman végeztek esti egyetemet, marxista közép­iskolában egyetlen pedagó­gus sem vett részt.;. Ez­úttal merőben más a hely­zet! A most induló évad­ban például két osztállyal indul marxista középiskola hatvan résztvevővel, akik között huszonhármán pe­dagógusok. S amikor a rögtönzött számbavétel során Szabad- szállás közellátását érintő észrevételekhez, illetve az ezeket követő intézkedé­sekhez ér Bognár elvtárs, ismét a pártbizottság tit­kára veszi át a szót: — Azóta a Mathiász Tsz létrehozott egy korszerű húsfeldolgozót. Néhány he­te működik már az évi 2500—3000 hízó feldolgozá­sára alkalmas üzem, s a tanácsháza épületében még ezen az őszön megnyílik a húsüzlete is. Főként a he­lyi töltelékáru-ellátást len­ne hivatott megoldani ez az üzem, amely Izsáktól Soltig széles körzetbe szál­lítja ízletes áruját, de a helyi ÁFÉSZ-üzletekbe még nem került belőle. Sajná­latos módon a mi ÁFÉSZ- ünkkel idáig nem tudott megegyezni a tsz, holott közismert, hogy az ÁFÉSZ által hetenként kétszer, tá­volról hozott töltelékáru egy-két óra alatt elfogy a boltokból.;. • * * Az elmondottak lényegé­ben a legfontosabb kérdé­sei annak a beszámolónak, amelyet azóta megvitatott Szabadszállás nagyközség párt-végrehajtóbizottsága. Menet közbeni felelevení­téseként, ellenőrzéseként az egy évvel ezelőtti taggyű­léseken. s a községi pártér­tekezleten elhangzott ja­vaslatok és az azok nyo­mán hozott határozatok sorsának. Közülük ugyanis egyetlen sem kallódhat el. hiszen mindegyik része a 4 évre szóló programnak. A feladatok megoldása gyak­ran nem mentes a zökke­nőktől sem. A mostani visszapillantás jelentősége pedig nem utolsósorban ép- oen abban van. hogy e zökkenők okainak feltárá­sával világossá váljanak, megfogalmazódjanak a cél­hoz vezető leafontosabb to­vábbi intézkedések; Perny Irén Cikkünk nyomán Mégsem elszigetelve? Rajtuk is múlik... Régen, ha falusi foglal­kozásokról esett szó, több­nyire a hentest, a fűsze­rest, s a cipészt emleget­ték. Azóta jó néhány — hagyományosan városi — foglalkozás, vagy mégin- kább szakma, honosodott meg a falvakban. Ezek művelői közül mutatunk be ezúttal kettőt, talán nem is a legfontosabbakat, de minden esetre olyano­kat, akiknek munkájával naponta találkozunk, s akik láthatóan közremű­ködnek a falu új arcának kialakításában. A dekoratőr Damásdi Károly öt éve csinosítja, rendezi a duna- vecsei üzletek kirakatait De nemcsak ez a felada­ta. Tulajdonképpen lakbe­rendező is. — Legkedvesebb mun­kái? — A Platán étterem és a szalkszentmártoni új eszpresszó belső berende­zése, illetve dekorációja. — Mire készül most? — Szakvizsgát kell ten­nem. Ugyanis nem deko­ratőrként kezdtem dolgoz­ni a kereskedelemben. A rajzolás, festegetés csak kedvtelés volt. Most vi­szont már a szakmám lesz. Tágos műhelyében félig- kész hirdetőtáblák, külön­böző reklámfigurák és szalmából készült, tetsze­tős mozaik képek sora­koznak. Meglehetősen szé­OLVASÓINKÉ A SZÓ Madarason jártam . Madarason nyaraltam az idén, részt vettem egy ha­gyományos falusi búcsún is. Volt céllövölde, körhin­ta, sátoros bazár, gyerekek, felnőttek szórakoztatására. Az árak viszont meglepően magasak voltak: néhány perces hintázásért négy, egy célbalövésért öt forin­tot kértek a mutatványo­sok. A község szépül, fejlő­dik, évről évre új házak sorát építik fel a vállalko­zó kedvű fiatalok. Sokan tartanak viszont állatot, ezért a község csatornázá­sa egyre sürgetőbbé válik. Egy kifejezetten Mada­rason divatos szokásról is beszámolhatok: itt csak a járdán közlekednek a ke­rékpárosok, motorosok, ke­rülgetve, ijesztgetve a gya­logosokat. Eddig még ko­molyabb baleset nem tör­tént. Érdemes lenne elejét venni a továbbiaknak is, Hunyadvári Béla Pécs Panasz az Állami Biztosítóra 1971. június 13-án megy- gyet szállítottunk vonaton Csengődről Budapestre. Taksonyban a szerelvény összeütközött, a gyümölcs tönkrement. A MÁV a gyümölcsöt a szeszipari vállalatnál értékesítette., a pénzt felvette. Bennünket a kártérítés összegéért az Állami Biztosítóhoz irányí­tott. Egy hónappal ezelőtt megkaptuk az értesítést, hogy a kiskőrösi fióknál felvehetjük a kártérítés összegét. Sajnos, az ügyünkkel foglalkozó kartársnőt „ked­vesnek” szólítottam, mire durván kioktatott, hogy ez hivatal, itt nincs semmi „kedves”, majd elutasított, hogy a pénz még nincs itt. Az elmúlt napokban Kecskemétről, az Állami Biztosító megyei fiókjától kerestek fel bennünket. Közölték, hogy tíz forintot fizetnek a tönkrement meggy kilójáért. Arra hi­vatkoztam, hogy tizenhá- rom-tizennégy forint volt a napi piaci ára, ezért én is ezt kérem. Szabályos piaci alkudozásba kezdtünk, melynek kimeneteléről mindezideig nem győződ­hetek meg, mert a pénzt azóta is várom; Suba Pálné Csengőd, Akácfa u. 30. Nyúltenyésztés bonyodalmakkal Orgoványon és környé­kén többen foglalkozunk nyúltenyésztéssel. Ez szá­munkra keresetkiegészítést jelent, annál a családnál pedig, ahol nagyobb gyer­mekek is foglalkoznak az állatokkal, hasznos időtöl­tés. Az állatok átvételével az Orgovány és Vidéke ÁFÉSZ megbízásából a MAVAD foglalkozik. Saj­nos, a felvásárlás nagyon nehézkes, vontatottan tör­ténik. Legutóbb augusztus 23-án, reggel 8 órára ren­deltek be az ÁFÉSZ-hoz. A MAVAD átvevői este 8-ig várattak magukra. Heted- magammal étlen-szomjan várakoztunk, végül is hiá­ba. Nehezíti gondunkat, hogy legtöbben tanyáról jövünk be, állatainkat bezárva, szomszédokra bízva pocsé­koljuk időnket. A MAVAD vezetőinek a tanyai emberek problémá­it, időhiányát is figyelembe kell venniük, amikor a he­lyi ÁFÉSZ-nál bejelentik a nyúlfelvásárlás időpont­ját, Horváth Emilné Orgovány les körű érdeklődésre vall e sokféle próbálkozás. — Elégedett? — Igen. A szövetkzettől minden segítséget megka­pok, önállóan lehet dolgoz­ni és persze kísérletezni is. Kell ennél több? A szövetkezetnek oka van rá, hogy segítse, tá­mogassa Damásdi Károly munkáját. Hogy miért? A többi között azért is, mert a műhely falán gondosan bekeretezve pihen a „Ki­váló dolgozó” oklevél. A fényképész Malinák Árpád igazi fo­tós család tagja: anyja és nővére szintén ezt a mes­terséget folytatja. Műter­me akár városban is megfelelne. A társalgóban asztal és székek, színes képeslapok és a napi saj­tó. — Csak portrékat ké­szít? — Nem. Bár egyelőre ez teszi ki munkám nagyré­szét. Szívesen készítek rek­lámfotókat, nagy méretű tablóképeket, kiállítási anyagot. Ez összetettebb feladat, nagyobb felkészü­lést igényel. Örömmel újságolja, hogy a nyáron kéthetes szakmai tanfolyamon vett részt az Agfa-Gevaert Technikum vendégeként, bolgár, ju­goszláv és román kollé­gákkal együtt. — Mit adott ez a kur­zus? — Megtanultam a színes labortechnikát és termé­szetesen a komplikáltabb fényképezési eljárásokat is. A tanultakat a kiállí­tási anyagok készítésénél szeretném hasznosítani. A község tanácsház fo­lyosóin kiállított ipari ter­mékek mellett, nagymére­tű fotók láthatók. Ezek is az ő munkái. A helybeli­ek nem minden alap nél­kül mondják Malinák Ár­pádról, hogy ő a falu kró­nikása. Van igazság ebben, hiszen ott látni a jelentő­sebb községi események mindegyikén hűséges tár­sával, a fényképezőgéppel. * * * Két dunavecsei fiatal — két szakma képviselője. Rajtuk is múlik, hogy mi­lyennek látjuk környeze­tünket. Hogy egyre szebb­nek és érdekesebbnek — ehhez mindkettőjüknek köze van. Szabó Ajtila „Hahó, 8csi!M „Marat halála’ Tizenöt film szeptemberben Tizenöt új játékfilmet tűznek műsorukra szep­temberben a hazai film­színházak. A bemutatásra kerülő alkotások között há­rom magyar film szerepel. A közönség elé kerül a legutóbbi moszkvai film- fesztiválon a zsűri külön- díjával jutalmazott „Hahó, öcsi!” című színes gyer­mekfilm, Palásthy György munkája. Rejtő Jenő éle­tének utolsó hónapjai ele­venednek meg „A halha­tatlan légió” című színes filmben, amelyet Somló Tamás rendezett. Szakonyi Károly írta, Lestár János rendezte az „Együtt” című magyar filmet, amely egy katonatiszt-házaspár életé­nek válságáról szól. A Vörös Hadsereg meg­alakulásának hősi korsza­kit idézi Vaszilij Ordinsz- kü ''P-otisa. ..A cár tisztje •4-; i komi" 'ár” című s.zov- jet film. A polgárháború idején játszódik a „Ra­gyogj, ragyogj csillagom” című színes szovjet alko­tás. A baráti országok to­vábbi filmterméséből ki­emelkedik a csehszlovák „Ördög mérnök halála” című színes film. Ugyan­csak cseh alkotás a „Sötét pillanat”. A felszabadulást követő évek nehézségeit idézi a „Csapda a tábor­noknak^1 című színes jugo­szláv film. Műsorra tűzik a mozik Peter Weiss világhírű drá­májának, a „Marat halálá­nak” filmváltozatát. Szelle­mes angol filmvígiáték, a „Van, aki megeszi, van, aki nem”. „A medve és a baba” című francia film­vígjátékban Brigitte Bar- dot játssza a főszerepet, A nemrég elhunyt Bourvilt láthatjuk Jean-Paul Bel­mondo társaságában „A nagy zsákmány” című szí­nes francia filmben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom