Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

VHáf proletárjai, egyes Glfetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-kfSKUN. MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPJLAP3A XXVI. évi. 224. szám 1971. szeptember 23, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillért Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, "hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelke­zéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az ország- gyűlés az Elnöki Tanács jelentését tu­domásul vette. Bejelentette továbbá, hogy a Minisz­tertanács beterjesztette az országgyűlés­nek a szövetkezetekről, valamint az if­júságról szóló törvényjavaslatokat A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes ál­landó bizottságai és szétosztották a2 országgyűlés tagjai között Apró Antal közölte, hogy két képviselő interpellációt jegyzett be. Ezeknek tár­gyát és az interpelláló képviselők nevét dr. Pesta László jegyző ismértette. Az elnök javaslatára ezután az or­szággyűlés elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát, amely a következő: 2. A szövetkezetekről szóló törvény- javaslat; 2. Az ifjúságról szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány nevében dr. Korom Mihály Igazságügy-miniszter mondott expozét. Fontos közérdek szövetkezeteink további erősítése és fejlesztése Dr. Korom Mihály expozéja Bevezetőben hangsúlyoz­ta, hogy hazánkban a szö­vetkezetek általában — különösen pedig a mező- gazdasági, az ipari, a fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek — számottevő­en járulnak hozzá a lakos­ság szükségleteinek kielé­gítéséhez. A több mint egy­millió tagot tömörítő mező- gazdasági termelőszövetke­zeteink adják a mezőgaz­dasági termelés 70 százalé­kát. A közel negyedmilliós tagsággal rendelkező ipari szövetkezeteink a belső forgalomba kerülő hazai ipari termékek 16 százalé­kát, a szocialista szektor által épített lakások 22 szá­zalékát adják. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek taglétszáma több mint másfél millió; a kiskereskedelmi és a ven­déglátóipari forgalomnak közel egvharmadát. a köz­ségek jelentős részében tel­jes egészét bonyolítják le. A takarékszövetkezetek kb. 800 000. a lakásszövetkeze­tek pedig 60 000 tagot szám­lálnak, igen jelentősek a szövetkezetek számszerűen nem mérhető társadalmi eredménvei; részvételük a szocialista tudatformálás, a kulturális élet, a nevelés, a szakkéozés. a szociális el­látás különböző területein is. Szövetkezeteink gazdasá­gi és társadalmi tevé­kenysége, további erősö­dése és fejlesztése tehát —• szögezte le a minisz­ter — fontos közérdek. Az általános szocialista fejlődésen belül az utóbbi években szövetkezeti moz­galmunk számára is erős ösztönzést adott két fontos tényező: a gazdaságirányí­tási rendszer refonnia, va­lamint a szAri-dicta demok­rácia továbbfejlesztésének követelménye. Gazdaság­désünket. Ezeket a célokat szolgálja az előterjesztett törvényjavaslat. A továbbiakban Korom Mihály elmondta: — A törvényjavaslat a szövetkezet fogalmának meghatározásánál abból in­dul ki, hogy a szövetkezet az állampolgárok által gaz­dasági és társadalmi tevé­kenység céljából önkénte­sen létrehozott szocialista közösség, amely a szocialis­ta szövetkezeti tulajdon és tagok személyi és vagyoni irányítási rendszerünk re­formjának egyik központi gondolata a szükségletek minél teljesebb és jobb ki­elégítése. A gyakorlati élet tanúsága szerint számotte­vő azon szükségletek köre, amelyeknek kielégítése cél­szerűbb szövetkezeti úton. Ugyanakkor a szövetkeze­tek tevékenysége, a nép­gazdaság több területén nemcsak szükséges, hanem egyenesen nélkülözhetet­len. — A szocialista demok­ratizmus fejlődése szem­pontjából a szövetkezeti vi­szonyok között kibontakoz­tatható aktivitásnak is nem­csak egy-egy szövetkező kö­zösség látja hasznát, ha­nem annak társadalmi mé­retekben is sokféle előre­vivő kisugárzása van. Ezek a tényezők, összhangban a szövetkezeti mozgalom szi­lárd voltával, igénylik a törvénvhozástól és a kor­mánytól: jogi téren is ad­jon további segítséget ah­hoz. hogv a szövetkezetek hatékonyabban és intézmé­nyesebben beilleszkedje­nek népgazdaságunk rend szerébe és ewész szövetke­zeti mozgalmunk re*' eredményesebben s^ei-t-sv általános szocialista fejlő­a demokratikus önkor­mányzat alapján működik. Tevékenységével előmoz­dítja tagjainak anyagi jólé­tét, szocialista tudatának fejlődését, egyben pedig közreműködik a társadalmi szükségletek sokoldalú ki­elégítésében. Dr. Korom Mihály ez­után emlékeztetett az MSZMP szövetkezeti poli­tikájának irányelveire, amelyek aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes fel­építésének folyamán hasznos szolgálatot lát­nak el. Ebből kiindulva, a szocia­lista állam minden társa­dalmi, gazdasági és politi­kai segítséget megad szá­mukra, hogy szerepüknek és jelentőségüknek megfe­lelően működhessenek és fejlődjenek tovább. — Gazdasági tekintetben tehát a szövetkezetek, mint az állam vállalataival azo­nos feltételek mellett mű­ködő egységeket, a népgaz­daság szerves alkotórészé­nek, összességükben egyik fontos szektorának tekint­jük. Jogilag is szabályozni kell, hogy a szövetkezetek vállalati gazdálkodást foly­tatnak. Mindehhez az is szükséges, hogy a társadal­mi tulajdon egyik fajtájá­val, a szövetkezeti szocia­lista tulajdonnal gazdálko­dó szövetkezetek és az ál­lami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulaj­doni forma azonos jogi megítélés alá essék. Az a tény azonban, hogy a szö­vetkezeti tulajdont az álla­mi tulajdonnal azonos jel­legű szocialista tulajdon­nak, a szövetkezeteket pe­dig vállalatoknak tekint­jük, nem jelenti azt, hogy el akarnók mosni a kü­lönbségeket az állami vál­lalatok és a szövetkezetek között Megmarad ezután is, hogy a szövetkezetek a társulásai, amelyek a ta­gok személyes közreműkö­désével és a szövetkezők tulajdonában, vagy haszná­latában levő vagyonnal gazdálkodnak. A szövetke­zeti tagok egyrészt köz­vetlen tulajdonosai, más­részt dolgozói is szövetke­zetüknek, legalábbis a termelő típusú szövetkeze- (Folytatás a 3. oldalon) Brezsiyev megbeszélései Utóval Megkezdődött az SZKP főtitkárának jugoszláviai látogatása Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnökének, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Elnökségének meg­hívására Belgrádba utazott. Brezsnyewel együtt uta­zott Jugoszláviába Komsz- tantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára, Konsztantyin Rusza- kov. az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályve­zetője és Nyikolaj Rogyio- nov, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, külügy- miniszter-he1 yettes. Az SZKP főtitkárát és kíséretét a jugoszláv fővá­ros repülőterén Tito elnök és a legmagasabb raneú politikai és állami vezetők köszöntötték. A szombatig Jugoszláviá­ban tartózkodó szovjet ve­zető és kísérete látogatá­sának első napján, szerdán gazdag programot bonyo­lított le. A repülőtéri fo­gadtatás után a déli órák­ban koszorúzás követke­zett, majd délután Tito el­nök belgrádi rezidenciáján megkezdődtek a két fél megbeszélései. A jugo­szláv államfő este vacsorát, a késő esti órákban pedig a kormány új belgrádi márványpalotájában nagy­szabású fogadást adott ven­dége tiszteletére. Leonyid Brezmyev, a re­pülőtéren köszönetét mon­dott a meleg fogadtatá­sért. „Minden látogatás a ven­dégszerető jugoszláv föl­dön mindenkor kellemes és jelentős esemény számunk­ra. Beszélgetni fogunk ba­rátainkkal, találkozni fo­gunk a kommunistákkal, a baráti szocialista ország dolgozóival” — man lotta Brezsnyev. majd így foly­tatta: — Joszip Broz Tito elv­társ meghívására érkez­tünk ide, hogy megvitas­sunk számos fontos kérdést Ezek a kérdések különbö­zőek. Egyesek érintik a szovjet—jugoszláv kapcso­latok helyzetének és to­vábbfejlesztésének kérdé­seit, beleértve a Dártközi kaocsolatok fejlesztését Mások a nemzetközi szín­téren kialakult helyzettel, a nemzetközi élet időszerű eseményeivel, az imperia­lizmus és a reakció agresz- szív erői ellen, a békéért és a népek biztonságáért vívott harcban ránk háruló feladatokkal kapcsolatosak. Nem először találkozunk Tito elvtárssal és Jugo­szlávia más vezetőivel. E ta­lálkozók tapasztalatai alá­támasztják: szükségesek és hasznosak közvetlen kap­csoltaink. Meggyőződé­sűnk, hogy a jelenlegi vé­leménycsere is hozzájárul majd a szovjet és a ju­goszláv népek barátságá­nak és sokoldalú egyűtt- működásénejj további erő­sítéséhez. Losonczi—Podgornij megbeszélés Elnökünk ma hazaérkezik Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke VOLÁN-telep Baján Építkezésbe kezdett tavaly a 9. számú Bács-Kiskun megyei VOLÁN Baján, ahol a déli terület megnövekedett forgalmi igényeinek hatására komplett gépkocsi- és autóbusztároló, javító, valamint karbantartó telepet hoz létre. A beruházás 14 millió forintba kerül. A kétszázötven gépkocsi befogadásira tervezett üze­met úgy alakítják ki, hogy a jövőben könnyen bővíthető legyen. A kivitelez" ’■ács megyei A Tie mi Építőipari Vállalat dolgozói jelenleg az előregv irtott ele uiekct illesztik a helyükre, (Pásztor Zoltán felvétele) szerdán délután fogadta Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökét, aki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett láto­gatásáról hazatérőben ér­kezett a szovjet főváros­ba. Losonczi Pál kíséretének tagjai közül részt vett a találkozón Szekér Gyula nehézipari miniszter. Már­iái József külügyminiszter­helyettes, valamint Oláh István vezérőrnagy honvé­delmi miniszterhelyettes. A szívélves légkörben el­telt találkozón Nyikolaj Podgornij és Losonczi Pál hosszas baráti eszmecserét folytatott egymással. Az esti órákban az El­nöki Tanács elnöke és kí­séretének tagiai a moszk­vai Lenin Stadionban meg­tekintették a Szovjetunió— Eszak-frország Eu’'én*-bai- noki labdarúgó válogatott selejtező mérkőzést. Az Elnöki Tanács elnöke ma. csütörtökön kora dél­előtt tér vissza v-ziönrepü- géppel Budapestre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom