Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
4. oldal 1971. szeptember 22, szerda Tatai Látogatott az állami gazdaságok vadászati bemutatója Egymilliónál több látogatószám Budapesten, sok tízezernyi vendég Tatán. Ez lehet az eddigi gyorsmérleg, már ami a világkiállítás iránti érdeklődést illeti. A festői környezetű Tatáról a várat, nagy tavat megkerülve értünk Remeteségpusztára, ahol az ország állami gazdaságai 50 hektáron varázsolják elénk, va- daskertszerű rendezésben vadgazdálkodásunk jelenlegi helyzetét, egyben hasznos útmutatást adva szakembereknek és érdeklődőknek egyaránt ennek további lehetőségeire. □ □ □ □ A vadaskert bejáratánál hivatásos vadászok fogadják az érkezőt. A mi kísérőnk Hegedűs László, aki programunk során szakszerű eligazításokkal szolgál. Valahogy egész másképp, meggyőzőbben érzékelteti nemzeti kincsünk a vad és a természet, az ember kapcsolatát, mint a kiállítás „budapesti nagyüzemében” a körbeszáguldó kiállításnéző mikróbusz hivatásos idegenvezetői teszik leírt és betanult „magyarázataikkal”. □ □ □ n Prospektussal, trófeakatalógussal sajnos, itt sem tudnak már szolgálni. Nem számítottak ennyi látogatóra. Már az első héten elfogyott. Most várják az utánnyomást. Még a levelezőlap-vásárlás is gondot okoz, mondja a kiállítási mozgópostán a csinos egyenruhás kisasszony. Az új szállóban viszont kiváló vadas és gazdag választékú magyaros ételek, italok kaphatók olcsóbban mint Pesten, a kiállításvárosban, a, nagy tülekedés és állva való fogyasztás mellett. Kísérőnk megjegyzi: „Ja, kérem, mi „leányvállalat” vagyunk.” □ □ □ □ Pedig a trófeakiállítás, az egész vadaskert megcáfolja ezt a kissé ironikus megjegyzést. A színvonal itt igen magas. Különösen a vadtenyésztés bemutatása egyedülálló. Nemcsak kiállítási, hanem gyakorlati vonatkozásban is. Az állami gazdaságok húszéves kemény küzdelmét, kísérleteit és eredményeit láthatjuk. Úttörő munkát végeztek Tatán a fácántenyésztésben. Hazánkban ott volt az első nagyüzemi félvad fácánnevelés, s ma már szinte százalékban is alig kifejezhető a nagyon kényes fácáncsiték elhullása. Eredményesen kísérleteznek a vadkacsa tenyésztésével is. Több ezer „saját nevelésű” vadkacsájuk húz vissza esténként a nagy tóra. Évenként több aranyérmes és számos ezüstérmes őztrófea kerül terítékre, melyek szintén a gazdaság bevételét gyarapítják. Az őszi kacsa- és libahúzásokra is szerveznek lődíias vendégvadászatokat. Egyszóval az okszerű vadgazdálkodás megteremtette az önálló nyereséges üzemágat, a vadászatot. □ □ □ □ Azért egy kicsit mi is büszkélkedhettünk. A nyűl-fél- fud tenyésztésében a kunbafi* • m- ?;£-:V .•••. mh'i ■ I • V V ;v. ' " • - tv" \ -■ • ' ......./. j A tatai vadaskert Marci nevű remetéje, 20 centis agyarakkal. A kétmázsás vaddisznó barátságosan röfög a rezervátum látogatóira. (A szerző felvétele.) jaiak eredményeit láthattuk. Őszintén sajnáltuk, hogy éppen nem volt ott dr. Valeczky László erdőmérnök, a Kunbajai Állami Gazdaságból. Nemcsak a külföldi csoportok, hanem a hazaiak is szerették volna megismerni módszereiket. Az ott látható nyulaik az idén már harmadszor ellettek, vadaskerti viszonyok között. Köztudomású, hogy ezzel birkóznak legnehezebben a vadgazdaságok. Többek között ezért is olyan sok a külföldi látogató a tatai vadaskertben. Kovács Imre A tulajdonos jogán A kollektív szerződések és az üzemi tájékoztatás A munkás számára a gyár, s a vállalat nem csupán a kenyérkeresetnek színhelye. Emberi, szakmai képességeit is itt teszi próbára naponta, s igyekszik kiélni nemes ambícióit, megvalósítani önmagát. A gyárakban előállított termékekben pedig — e gyártmányok használhatóságában és minőségében — szorgalom és munka, fegyelem, rend és pontosság testesül meg. Egy-egy közösségre, s ezen belül az egyénekre olyannyira jellemző magatartásbeli tulajdonságok öltenek itt tárgyi formát szüntelen. A dolgozók aktív részvétele Üzemeink, gyáraink nemcsak termelési, hanem társadalmi-politikai egységek is. Minden munkahelyen emberi, társadalmi viszonylatok formálódnak (vagy esetleg deformálódnak) nap mint nap, attól függően, milyen az üzem, a vállalat légköre, az itt folyó munka szervezettsége és hatékonysága. Éppen ezért üzemeinkben a dolgozók rendszeres tájékoztatása a vállalati élet semmi mással sem helyettesíthető szerves része. A dolgozók — a tulajdonos jogán — ismerni akarják munkahelyüket, üzemük terveit, eredményeit, gondjait és jövőjét. Az idén a vállalati igazgatóknak beszámolót kellett tartaniok arról, végrehajtották-e az elmúlt esztendőben megkötött kollektív szerződésben foglaltakat. Ezekhez a beszámolókhoz fűztek azután megjegyzéseket s tették meg kiegészítő észrevételeiket a vállalati szakszervezeti bizottságok. E beszámolók nyomán megállapítható, hogy a szerződésbe foglalt megállapodásokat az üzemekben általában megtarLesz-e elég keveréktakarmány? A negyedik ötéves terv irányelvei szerint a megnövekedett állatállománynak szükséges keveréktakarmányok félét a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatoknak, másik felét pedig a termelő gazdaságoknak kell előállítani. Növekvő kereslet A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 13 üzemében készítenek keverékeket. Az ez évre tervezett 18 ezer vagonnyi mennyiség a tervidőszak végére sem növekszik számottevően, mivel mindössze egyetlen rekonstrukcióra kerül sor. A bácsbokodi keverő korszerűsítése várhatóan a jövő ét második felében fejeződik be és az átalakítások után 60 mázsa keveréktakarmányt állítanak elő óránként. A termelés fejlesztése érdekében — ahol azt a berendezések műszaki állapota megengedte — bevezették a 24 órás üzemben- tartást. A rendkívül dinamikusan fejlődő állattenyésztés szükségletei azonban olyan mértékben nőnek, hogy a vállalatnak mind nagyobb erőfeszítésébe kerül lépést tartani velük. Növekvő gondot okoz az alapanyagok beszerzése is. Már 1970- ben eltérés mutatkozott az állatállomány növekedése és a takarmányellátás üteme között. A korszerű állattartás. az iparszerű hústermelés, a magas tápanyagértékű taVarmánvok iránti keresleti jelentősen megnövelte, és ennek a gabonafelvásárlő vállalat egymaga már nem képes árufedezetet biztosítani. A nagytelepek mellett még a háztáji állomány számára is értékesíteniük kell 6 ezer vagon keveréket. Amennyiben azonban a nagyüzemek nem lesznek képesek a számukra előrt keverékmennyiséget megtermelni, a vállalatnak a kiskereskedelmi forgalmat kell csökkentenie. Teljes önellátás A megye állami gazdaságaiban levő állatállománynak szükséges takarmánykeverék 62 százalékát már az elmúlt évben is saját üzemeikben készítették. A 11 állattartó gazdaság közül négy rendezkedett be teljes ellátásra. A jelenleg épülő szakosított telepek mindegyike keverő üzemmel együtt létesül. A becslések szerint 1975-ben mintegy 14 ezer vagon ke- veréktakanmányt használnak fel az állami gazdaságokban, amit a már meglevő és az ezután készülő üzemek gyakorlatilag elő tudnak állítani. Mivel a keverőüzemek kapacitása csaknem mindenütt nagyobb, mint amennyit helyben igényelnek, lehetőség nyílik együttműködési szerződések megkötésére is. Kihasználatlan üzemek A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vizsgálódásai szerint a termelőszövetkezetek 38 százaléka rendelkezik keverővei. A 48 berendezésből azonban csupán 8 működik állandóan, a többit vagy egyáltalán nem használják, vagy pedig csak elenyésző mértékben. A takarmányt a ga- bonafelvásárlótől szerzik be. A kihasználatlanság oka részben az, hogy a keverék teljesítménye nagyobb az üzem igényeinél. A tapasztalatok szerint pedig a termelőszövetkezetek idegenkednek az együttműködéstől. A takarmánykeverés munkáját akadályozza még ezenkívül a premixek beszerzésének nehézsége, valamint az, hogy sok helyen az alap- takarmányokat sem képegek maguk előállítani. Az ellátásban bekövetkező fennakadások azokat a szövetkezetek érintik, amelyeknél a benépesítés — kivitelezési hiba folytán — előbb történt meg, mint a keverő üzembehelyezése, illetve ahol a nagytelepekhez egyáltalán nem készült ez a kiegészítő berendezés, és anyagi erő hiányában később sem tudják megvásárolni. Amennyiben nem történik változás, rövidesen kevés lesz a keverék. A helyzeten javítani csak szövetkezeti összefogással lehet. Ily módon a keveréktakar- mányos etetés mindazokon a helyeken folytatható lenne, ahol erre áttértek és sehol sem kellene visszaállítani a hagyományos módszert. D. É. tották. Néhány helyen fel kellett figyelni azonban arra az egyáltalán nem örvendetes jelenségre, hogy az üzemen belül szervezetlenség következtében az állásidők növekedésével együtt nőtt az indokolatlan túlóráztatás. A tavalyi kollektív szerződésekről s a megkötendő szerződésekre vonatkozó javaslatokról folyó vitákban a dolgozók 65—70, némely helyen 80 százaléka szó’alt fel, s tett észrevételt vagy javaslatot. Minél jobb, ki- munkáltabb és igényesebb beszámoló hangzott el, annál több segítséget adott ez az eszmecsere az új szerződés előkészítéséhez. Legtöbbször éppen azokban az üzemekben sikerült az új szer ződés s a vállalat középtávú tervének összhangját kimunkálni, s ezzel együtt hatékony munkavédelmi, újítási, szociális és kulturális szabályzatokat is kidolgozni, ahol a körültekintő tájékoztatás már korábban is részeseivé tette a dolgozókat a vállalat örömének, gondjainak. Alapos, részletes ismertetés A kollektív szerződések megkötése után az üzemben folyó tájékoztatásnak új feladatai kerülnek előtérbe. A Munka Törvény- könyve szerint a vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók megismerkedjenek az üzemi élet alkotmányának minden pontjával. Több helyen is az üzemi lap mellékleteként adták közre a szerződé? szövegét, máshol pedig füzet alakban kiadva terjesztették. Több vállalatnál levélben közölték a tanácskozáson felszólalókkal, mely javaslatait tudták a szerződés szövegezésekor felhasználni, s mely javaslatok megvalósításának mutatkoznak ma még akadályai, illetve mely javaslatok azok, amelyek teljesíthetetlen igényeket fogalmaztak meg. Ahol nem sikerül megtalálni az elhangzott javaslatokra történő reagálásnak a módját — beleértve a hasznosíthatatlan javaslatokat is — ott kialakulhat a dolgozók körében olyan vélemény: nem érdemes felszólalni, a javaslatokkal úgy sem foglalkozik érdemben senki. Azt minden érdekeltnek meg lehet magyarázni, hogy valamely javaslata megvalósíthatatlan. De azt nem, hogy a jó javaslatok közül akár csak egy is a vállalat s a szak- szervezeti vezető szervek kezén észrevétlen elsikkadhat. A következményt is figyelni A vállalat vezetőjének a jövőben is rendszeresen tájékoztatni kell a dolgozókat arról, hogy a kollektív szerződésben foglaltak miként segítik a vállalati — s a népgazdasági — célok megvalósítását, valamint a dolgozók érdekeinek a védelmét. Most már minden esztendőben, még év elején, számot kell majd adni arról, hogy a kollektív szerződésben lefektetett, s e kétoldalú szerződésben kölcsönösen vállalt kötelezettségekből a szerződő felek mit valósítottak meg, s mi az, aminek teljesítése még várat magára. Ily módon — többek között éppenséggel az üzemekben folyó rendszeres tájékoztatás meghonosításával — sikerül elérni, hogy az elkövetkező öt esztendő során a dolgozók sokszor lapozzák majd fel az idén aláírt szerződés szövegét, s így mind jobban megismerjék jogaikat, éljenek e jogokkal, másrészt pedig felelősséggel teljesítsék szerződésbe foglalt kötelezettségeiket Cs. I. Épül Közép-Európa legnagyobb bauxitbányája Halimbán A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói építik a Halimba III. nevű új bauxitbányát. A 800 millió forintos beruházással készülő bánya a legnagyobb lesz Közép-Európában. A szakemberek szerint a bánya érckészlete 40 évre elegendő. Az építők jelenleg a fővágatokat betonozzák. A bányanyitás 1966-ban kezdődött, azóta több kilométernyi vágatot mélyítettek. A termelés 1973 elején kezdődik. Képünkön: 250 méter mélyen a föld alatt üzemelnek ezek a mamniulszivattyúk az új bányában.
