Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-21 / 222. szám
0. oldal 1971. szeptember 81, kedd Felnőttek - a fiatalokról A megyei pártbizottság javaslata alapján a tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint az üzemek, vállalatok, intézmények vezető testületéi már több alkalommal is visszatértek az MSZMP Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozatára, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos feladatokra és tapasztalatokra. Miután a községi, városi tanácsok végrehajtó bizottságai összegezték az eddigi eredményeket, a közelmúltban a gyárak, vállalatok, termelőszövetkezetek vezetői ismételten foglalkoztak a fiatalok helyzetével, élet- és munkakörülményeivel, s a gazdasági, társadalmi vezetők és az ifjúság közötti kapcsolattal. Ebből az alkalomból felkerestük Csábi Ferencnét, a Habselyem és Kötöttárugyár kerekegyházi üzemének párttitkárát, Suhajda Józsefet, a Csengőd Községi Tanács vb- titkárát és Zellei Jánost, a császártöltési Üj Barázda Termelőszövetkezet párttitkárát, hogy mondják el véleményüket a fiatalokról, gondolkodásukról, munkájukról és életmódjukról. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása szempontjából Csábi Fe- rencnének, a kerekegyházi üzem párttitkárának meglehetősen könnyű a dolga. Néhány évvel ezelőtt ugyanis még ő is a vállalati KISZ-esek sorában dolgozott, tevékenykedett. A fiatalasszony a KISZ-titkári székből, 1968- ban került a pártalapszer- vezet élére. Jól ismeri a fiatalokat; az üzemi alapszervezet 113 tagjának eredményét, gondját. — Mi a véleménye a Várnai Zseni nevét viselő KISZ-alapszervezet munkájáról ? — Rendesen, becsületesen dolgoznak. A KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére az év elején szocialista munkaversenyt indítottunk. A fiatalok munkáját havonta értékeljük. Akik minden hónapban jó eredményt érnek el, vagyis a normát túlteljesítik, minimálisra csökkentik a selejtszázalékot, ezenkívül társadalmi munkát is végeznek és aktívan részt vesznek a mozgalmi életben, azokat a vállalat 10 ezer forint jutalomban részesíti. Érdemes tehát jól, pontosan dolgozni. — A fiatalok bíznak bennünk és sűrűn kérik segítségünket — váltott a témán a párttitkár. — A Kerekegyházán építkező fiatalok például azt kérik, hogy a termelőszövetkezetek kedvezményes áron szállítsák el az építőanyagaikat, az erdőgazdaság pedig továbbra is jutányos áron adja a faanyagot. A fiatalok remélik, hogy kérésüket csakhamar teljesítik. Suhajda József vb- titkár Budapestről fél évvel ezelőtt került Csengődre. Számára sem új a téma, hiszen azelőtt neve- ló tanárként dolgozott. Felesége pedig a helyi kul- túrház igazgatója. — Hat hónap alatt megfigyeltem; ha például társadalmi munkát szervezünk, a község 40 tagú KISZ-szervezetéből majdnem mindenki jelentkezik. A taggyűlésekre még a családos fiatalok is eljönnek. Volt már olyan eset is — hallottam — hogy egy fiatalasszony az egyéves kislányát is elvitte a gyűlésre, mert nem tudta kire hagyni. De a kultúr- ház, rendezvényeire kötéllel sem tudjuk otthonról kihúzni a fiatalokat. Pontosabban: ha az Omega, vagy a Tolcsvay beat- együttesek vendégszerepeinek, a nagyteremben egy gombostűt sem lehetne leejteni. De bizony üresen tátong a kultúrház a Déryné Színház előadásain. Mint mondta, véleménye szerint nagyon egyoldalú az ifjúság szórakozása. Változtatni próbálnak a fiatalok szemléletén: olyan irodalmi műsort szerveznek, amely felkelti a fiatalok érdeklődését. Többen is kérték, hogy fotóklubot alakítsanak a művelődési házban. A vb-titkár ígérete szerint néhány hónapon belül teljesül ez a kívánság. — Sok mindent megtennénk, ha a községi KISZ-esek jobban mozgolódnának, igyekeznének — mondta végül. — Szeretnénk, ha minél több kéréssel, javaslattal, ötlettel keresnének meg bennünket. ígérjük, hogy a lehetőségeinkhez képest mindent megteszünk a fiatalok érdekében. Csakhogy | ehhez az ő aktivitásukra j is szükség van ... Zellei János, a császártöltési Üj Barázda Tsz párttitkára a következő- j képpen jellemezte a fia- ' talokat: — A munkájukat becsületesen elvégzik, de — mint azt az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról, s a tapasztalatokról szóló beszámolónkban is megállapítottuk — sokkal lendületesebbek, mozgékonyabbak lehetnének a fiataljaink. Tudom, mostanában nagy divat az ifjúsági klub. A fiatalok általában azért panaszkodnak, mert nincs helyiségük. Nekünk van egy szép, tágas kultúrtermünk — kihasználatlanul. Egy fiatal se keresett meg bennünket, hogy igényt tartanának a teremre. Pedig szívesen odaadnánk... Juhász Kálmán pártvezetőségi tag az összekötő szerepét játssza a termelőszövetkezetben. Ő közvetíti a vezetőség, illetve a KISZ-esek kérését. A pártalapszervezet úgy döntött, hogy a 26 éves Juhász Kálmán novemberig gyűjtse össze a fiatalok I elképzeléseit, az ötleteket, javaslatokat. Persze addig ők sem tétlenkednek: gazdaságpolitikai és téli tanfolyamot szerveznek. — Milyen a gazdasági vezetők és a KISZ-esek kapcsolata? — Nagyon jó. A termelőszövetkezetünkben dolgozó 20 fiatalt Walter Ferencné főkönyvelő, Lenthner Istvánná kertész és Geringer Józsefné sertéstenyésztő képviseli a vezetőségben. Tárnái László Készülnek az orgonasípok A Fővárosi Kézműves Vállalat orgonakészítő üzeme egyetlen az országban. Nemcsak új orgonák építésével foglalkoznak, hanem ők gondozzák a műemlék orgonákat is. Évente több tízezer orgonasípot készítenek; a legkisebb 5 milliméter, a legnagyobb 5,5 méter. A képen: Aprólékos kézi munkával készülnek az orgonasípok. A képen: Per- laky János orgonaépítő. OLVASÓINKÉ A SZÓ Többet adunk városunk tisztaságára Sok szó érte korábban Baja tisztaságát. Sajnos, jogosan. Reméljük azonban, hamarosan egészen feledésbe merülnek a kifogások, mert sok minden történt azóta. Hathatós intézkedéseket tett például tanácselnökünk, dr. Gajdócsi István elvtárs, aki a lakosság s a vállalatok, közintézmények társadalmi segítségére apellálva ' kérte: tegyük közüggyé városunk tisztaságát. Meg is lett az eredménye. Ha még hellyel-közzel akad is kifogás, általánosságban elmondhatjuk, sokat javult a helyzet. A napokban tett kiadós városi sétám alkalmával is azt tapasztaltam, hogy az úttestek, a terek éppoly tiszták, mint a járdák. Sehol nem találkoztam szeméttel, vagy papír- hulladékkal és ez bizony jó érzéssel töltött el. Gondolom, hasonló örömmel nyugtázza a változást velem együtt Baja minden polgára. Lassan, a természet rendje szerint a fák levelei hullani kezdenek. Ezért fokoznunk kell az utcák, terek tisztán tartását. Hiszem, hogy — gondozatlansága miatt nem lesz többé panasz városunkra. Vígh Károly Baja, Somogyi u. 9. Aggódunk... Gyermekeink a kecskeméti Zója utcai általános iskolába járnak, harmadiknegyedik osztályosok. A tanévnyitón hallottunk először arról, hogy az iskola napközi otthonát az idén csak az első és második osztályosok részére tartják fenn. Így 9—10 éves gyermekeink vagy „kulcsos” gyerekek lesznek, vagy hazakísérve bezárjuk őket, mert így véljük biztonságosabbnak. A felügyelet nélkül hagyott gyerekek otthon tanulnak (?), hasznosítják barkácstudományukat a lakásban. A munkahelyen levő szülőknek pedig vissza-vissza- térő gondot jelent gyermekük, akire nem ügyel senki. Az érdekelt szülők nevében: Fábián Ferencné Kecskemét Köszönet a termelőszövetkezetnek Szeptember első napjaiban nagy öröm érte a mó- riegáti általános iskolák nevelőit és tanulóit: a helyi Petőfi Termelőszövetkezet 10 ezer forintot ajándékozott részükre szemléltető eszközök vásárlására. Tanulóink közül nem kevés azoknak a száma, akik naponta 8—10 kilométert gyalogolnak, sokszor útta- lan utakon, hogy iskolába jussanak. Legtöbb kisdiák petróleumlámpa gyenge fényénél tanul, Számukra ezért igen sokat jelent, hogy az eddig nélkülözött szemléltető eszközöket megvásároltuk és használjuk. A szövetkezetnél ebben az évben tíz szakmunkás- tanuló sajátítja el szakmája alapvető fogásait. Mind a tíz iskoláinkban fejezte be tanulmányait. A szövetkezet vezetői úgy látják, hogy tanulóink alaposabb, jobb előkészítését segítik elő azzal, hogy szemléltető eszközeink tárát saját költségükön bővítik. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy az eddigi jó kapcsolatunk a termelőszövetkezettel továbbra is megmaradjon, erősödjön. Pap Szigeti Sándor Alsómóricgát Tejgond Bátmonostoron Községünkben állandó gondot jelent a tejellátás. 1968-ben megszüntették a tej csarnokot, azóta a helyi Kossuth Termelőszövetkezet látja el a községet tejjel. A tejet a földművesszövetkezeti boltban mérik ki olyan körülmények között, hogy az sem korszerűnek, sem higiénikusnak nem mondható. A másik gondot az jelenti, hogy a tejet igen későn szállítják az üzletbe, így a korán munkába induló asszonyok nem vásárolhatnak belőle. Nőbizottsági ülésen a szövetkezet asszonyai többször kérték, hogy a közeli Bácsbokodi vajüzemtől szállítsák hozzánk a tejet és tejterméket. Sajnos, semmilyen intézkedés nem történt. Nemrégen tanácsülésen tárgyalták községünknek ezt a gondját, mert mindenképpen szükséges egy korszerűen berendezett tejbolt is egy olyan községben, ahol négy italbolt működik. Újvári Mária Bátmonostor Vándorbankettek Szép, nemes mozgalom az országjárás. Az ember megismerkedik hazájával, népével. S ha lelkes, művelt, ügyes útitárs csap fel alkalmi idegen- vezetőnek, egy-egy nevezetesebb hely, mint az egri, esztergomi vár, a fértődi kastély vagy a balatonfüredi Jókai-ház be- és körülbarangolásá- val történelmi tájékozottságunk is színesedik, mélyül, gazdagodik. Ha odafigyelünk. Ha egyáltalán időt szentelünk erre is. Mert ez nem mindig van így. Enyhén szólva. Ez abból is sejthető, hogy például az SZMT jelentésében, a kulturális alapok célszerű felhasználásával kapcsolatban ilyet is olvashatunk: „A felhasználás aránytalanságát mutatja hogy a betervezett összegek jelentős részét országjárásra .. fordítják. Többek közt. Ebből kétségkívül kiérzik bizonyos elmarasztalás. Ennek forrása minden bizonnyal olyan tapasztalat- i” ar Oiiből az hogy egyik-másik üzemi — ipari vagy mezőgazdasági — országjáró kirándulás úgy zajlott le, mintha annak, semmi köze nem lett volna a kultúrának ilyen területeihez, mint történelem, képzőművészet, zene helyi hagyományok, iro-' dalom. Mert. bu- szozott a jónép, látott hegyet, völgyet, folyót, aztán meg-megállt. No nem azért, mert nem hagyta nyugton a kíváncsiság, hogy ugyan mi köze volt — mondjuk a Komárom megyei Uny községnek Kossuth Lajoshoz, hanem hát ott jött rá a lakmározhatnék az országjárókra. Kossuth? Hát Kossuth . .. De olvav ió éles errefelé n levegő, hogy mór a rántott csirke is mozog az elemozsiás batyukban. Na persze az is szégyen volna, hogy a társas burkolást követően, az ismerd meg hazádat mozgalom keretéből kifelejtenék annak kitapasztalását, vajon milyenek a borok errefelé. Ivás nélkül nem nyer reális képet a magyar a maga szép hazájáról. Aztán folytatódhat a kocsikázás kapaszkodón fel, lejtőn ■ alá. Hangulat is van, magától fakad a torkokból a dal. Lehet a busz egyik felében Röpüli pá- vá-t rendezni, s ezt a másik sarokban nagyoperett- ériákkal ellensúlyozni. Baj ez9 Miért volna? Kikapcsolódás, lazítás, hangulat kell az embernek. De valahogy nem a kulturális alapból kellene erre költeni, ha csak evés- ivás-daná.ból áll az országjárás. Azt a pénzt a szó igazi értelmében kultu- rálódásra, művelődésre tesszük félre a közösen előteremtett anyagi értékekből. Hogy mind több könyvet vegyünk, hasznos és kellemes előadásokért illő honoráriumot fizessünk, segítsük munkatársaink általános műveltségének, szakmai képzettségének bővítését — meg még sok minden mást, ami értet mi-érzelmi pgll árazott Ságunkat növeli. Az országjárás sok esetben csak amolyan kihelyezett vagy vándorbankett, amelynek költségeit — részkiadásait — a kulturális alapból húzzuk el. Anélkül, hogy kirándulásunkon valóban kultúrára is juttatnánk belőle. Különös és groteszk epizódok tarkítják az ilyen kollektív és csak a gyomor, torok meg szem étvágyát kielégítő országjárásokat. Például. A hajnal óta úton levő név kies zöldvendéglőnél rájön, hogy a lába is megmacskáso-. dott, a torka is kiszáradt. Megáll a busz. kikászálódnak. Az első nyújtózkodás után éled a virtus. Kezdődik az első „kulturális” hőstett. Egy vastag bukszájú messze hallhatóan felteszi a szónoki kérdést a pincérnek: — Mennyi söre van? — Mennyit tetszik parancsolni?— Azt kérdeztem, mennyi van? — Hát... (A pincér vívódik: elárulja, hiszen még reggel van?!) — Tíz ládával — jelenti ki kis kalkuláció után. — Ide mind! — S máris fizeti. Egymaga. Elismerő moraj az országjárók részéről. Tíz láda percek alatt kiürül. Jól feltankolva folytatja útját a busz. Nótaszótól rezegnek az útszéli falevelek, s az ismerd meg hazádat mozgalom jelképeiként messzi kilométereken át sörösüvegek röpködnek jobbra-balra. a vígan vágtató autóbuszból. Az ivó-kultúra csilingelve hulló kézigránátjai. Más. Több napos országjáráson vamunk a tagtársak a Balaton-felvidéken. Utolsó napon is n Balaton mentén fut a kocsi. A~ emberek pilledtek is, szótlanok is. meg eay kicsit bánatosak, hogy a szép napok után el kell válni a magyar tengertől. Eay néniből sóhaj kíséretében tör fel a szó: — De szép ez a Duna most is... Tóth István
