Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-21 / 222. szám

«. oldal 1911. szeptember 21, Kedd flz asszonyok a solti Szikrában A solti Szikra Termelő­szövetkezet zárszámadó közgyűlésén elfogadták a nőbizottság megalakulását, módosítva az alapszabályt. Megválasztották a vezető­séget, később a pártszerve­vidékre, nem ér vissza idő­re, ülhetnek kint a föld szélén, sokszor nagyon hosszú ideig. Otthon pe­dig — mondanom sem kell — mennyi dolog várja még őket, amit nem csinál meg zet megbízta Madaras Gá- | helyettük senk.'. Szorosan Pornó üzemgazdászt, se- , kapcsolódik ehhez az egyik gítse munkájukat. Az az- 1 legnagyobb gondunk. Évek óta eltelt időszak tapasz­talatairól faggatom Mada­ras Gábomét. Azt hiszem, csaknem óta kérik már az üzemi étkeztetés megindítását. Tu­lajdonképpen erre is lenne lehetőség, mert az irodaház mindenütt nehezen megy ez szomszédságában levő kis­a munka — mondja. — Nálunk 150 asszony dolgo­zik, van hát gond elég. A határozat megszületett, vég­re kellene hajtani. És ez a nehezebb. A vezetőségi ülé­sekre mindig meghívnak közülünk valakit. Meghall­gatják a legtöbbször jogos kéréseket, de nem mindig változtatnak a dolgokon, még akkor sem, ha arra mód és lehetőség van. A határozat egyik pont­jaként szerepel a nők élet- és munkakörülményeinek javítása. Itt van például az elhasználódott vizeslajt ese­te. Többször kérték már, hogy cseréljék ki. Nem történt meg. — Gyakran több kilomé­teres távolságban dolgoz­nak az asszonyok. Reggel a jármű kiviszi őket, az­tán ha elmegy valahova vendéglőt az megvásároltuk. AFÉSZ-től Rendelke­zik. Körültekintően ítélik oda a pénzt, igazságosan elosztva a rászorulók kö­zött. Péter Pálné pedig egészségügyi felelősként vé­gez kiemelkedő munkát. — Megvizsgáltattuk nem­régiben a kutak vizét. Az „eredmény”: jó néhányból ivásra alkalmatlan vizet mernek. — Azt követelni, hogy minden úgy menjen, mint a karikacsapás — szól Ma­daras Gáborné — nem le­het. Kezdeti időszakban va­gyunk, tapasztalatok nél­| Gázos beruházás Máris fáznak a zésükre bocsátottunk egy : kül, így nagyon nehéz rö­másik területet, mert az mondták, rövid időn belül felépítenek egy új kombi­nátot, és ezt a régit át­adják nekünk. Azóta már jó idő eltelt, de még se híre, se hamva az építke­zésnek. Mindig közbejön náluk valami. A szövetke­zet számára nem lenne gazdaságos más helyiség átalakítása, hiszen a meg­vásárolt vendéglőben min­den megvan. Kicsit tata­rozni kell majd, de hát ez a legkvesebb. Ha végre elköltözik az ÁFÉSZ, ele­get tudunk tenni az asszo­nyok kérésének. Sokat könnyítünk rajtuk. Persze vannak eredmé­nyek is. A szociális bizott­ság példamutatóan dolgo­vid idő alatt eredményt el­érni. Meg nem is vagyunk egyformák, egyformán tü­relmesek. Ha valami nem sikerül, akkor a legtöbbünk másodszor már nem pró­bálkozik. Nem szabad el­keseredni. Folytatni kell, amíg végre igazán megy a munka. D É. gyerekek — Az évszakhoz képest Márpedig ez a kecskeméti szokatlanul hideg idő — | székhelyű vállalat a kivi­halljuk napról napra az ! teli szerződésben arra kö- időjárásjelentést. Sajnos, ! telezte önmagát, hogy ezúttal megbízható a me- augusztus 31-én megkezdi teorológia, s már fázunk j a gázkazánok beszerelés is, mert a hűvös éjszakák utáni kipróbálását, után valóban nem emel­kedik napközben a hő­mérséklet 15 fok fölé. Kecskeméten az Orszá­gos Nevelőintézetben — pincéje és udvara olyan, ahol közel nyolcszáz gyér- j mint egy csatatér. A gáz- mek tanul, egy részük ott i mérők és szivattyúk elhe­LJj határidő Jelenleg a nevelőintézet is lakik — nem a fűtő anyaghiány okoz most gondot, hanem a fűtést szolgáló berendezések. A régi széntüzelésű kazánt még a nyár elején szét­verték, lebontották, az új gáztüzelésű beállításával viszont még sehogyan sem áll a Termelőszövetkeze­tek Közös Vegyesipari és Szolgáltató Vállalkozása. r Újra Magyarországon Üzemi lap munkája - az üzemi párt vb előtt A budapesti vadászati vi­lágkiállítás etiópiai pavi­lonjának hélyettes vezetője, Shimelis Yirgou, vagy egy­szerűbben, ahogy a soproni egyetemisták hívják: Simi. Sopronban végezte az Er­dőmérnöki és Faipari Egye­temet. Magyarul beszélget a látogatókkal, mutógatja a gazdag kiállítási anya­got, amely bemutatja az ország állatvilágot. Az egyik legszebb trófea a fe­kete párduc ^bundája. A vele szemközti, falon pedig ' amelyet pillanatnyilag még ^ ^ ^tüzdésű importálunk. Citrus- és fe­nyőféléket telepítünk éven­te 30—40 ezer hektáron. A leendő ültetvények közele-; íeihasznalasat. Az intézet­ben csemetekerteket hoz- , nek egyúttal egyéb részle_ t"Sk^-f°ku1Än^ Ueit - konyha, mosoda. sok pénz és hosszú idő I kell az erdőgazdálkodás­hoz. Eltelik ötven-hátvan év is, mire a munka ered­ménye látható lesz. Nálunk a fejlődés minden terüle­ten most kezdődik. Nagy­üzemünk kévés van, in- kábEK’á Ré?fhüipár n jelen­fűtési idény kezdetére be lehessen gyújtani a gáz­kazánokat. Miért kételkedünk ? Cikkemben már feltet­tem a kérdést — lehet-e bízni a kivitelező vállalat­ban az újabb határidőt illetően? Szeretném re­mélni, hogy igen! Kétsé­gessé teszi azonban ezt az a tény, hogy még félmil­lió forintos haszon remé­nyében sem tudta tartani az augusztus 31-i átadási időpontot, hát még enél- kül. Emellett még három nagyobb építkezésen dol- határidőt kért, amelyet ■ goznak, csaknem azonos okber 15-re jelölt meg. : időpontra való befejezési De vajon lehet-e ebben is í kötelezettséggel. Kétke- hinni? | désünk mellett mégis szur­kolunk, hogy sikerüljön befejezniük az építkezést és szerelést október 15-re, mert máskülönben mi lesz az intézet nyolcszáz nö­vendékével, valamint az ott lakó és ott dolgozó pedagógusokkal, ha bekö­szönt a még nagyobb hi­deg. Ám, ha egy hónap múlva csakugyan begyújt­ják a gázt a kazánokban, ígérjük a vállalatnak, hogy mi is ott leszünk a gra­tulálok sorában. Nagy Oltó lyezésére szánt helyiségek a munkának eléggé kez­deti szakaszát mutatják. Az udvaron az új kazán­háznak csak az alapjai készültek el, most épül a kémény is. A vállalat új A beruházás történeté­hez tartozik, hogy a Ne­hézipari Minisztérium 2 millió forintot adott az Országos Nevelőintézetnek arra a célra, hogy az ela­vult, eléggé rossz állapot­kazánjait gáztüzelésűre cserélje ki. Feltételül szab­ta azonban az összeg idei Fontos kérdés megvita­tását tűzte napirendjére a Bács-Kiskun megyei Álla­mi Építőipari “Vállalat párt­végrehajtó bizottsága. Meg­vizsgálta az üzemi lap, a Bács megyei Építők szer­kesztő bizottságának tevé­kenységét, illetve a lap tartalmával, kiadásával kapcsolatos eredményeket, problémákat. Elemezte, hogy a 3 éves múltra visszatekintő, nyomdai úton előállított üzemi új­ság, miként valósította meg az alapításkor kitű­zött célokat az 1968 óta eltelt időben. Tehát, hogy például megfelelően is­mertette-e a vállalatveze­tés célkitűzéseit, a terme­lési feladatokat és ered­ményeket; népszerűsítette- e a munkában élenjáró­kat; szolgálta-e az üzemi demokrácia erősítését; kel­lően vitafórumává vált-e a vállalat 4000 dolgozójá­nak; miként tájékoztatott a pártéletről, a szakszer­vezeti és ifjúsági mozga­lomról; mit tett a műsza­ki propaganda, a fejlett technológia és technika megismertetése és terjesz­tése érdekében ? Amikor a végrehajtó bi­zottság úgy foglalt állást, hogy a Bács megyei Épí­tők a politikai, gazdasági feladatok segitésében szán­dékolt céljait fő vonatko­zásokban elérte, tartalmas vita során mutatott rá a szerkesztő bizottsági és a lapt<Y talmi munka gyen­gébb területeire. Figyelemre méltó meg­állapítás, hogy az üzemi lap, mint a termelési pro­paganda eszköze, szerves része a gazdasági-termelé­si irányító munkának. Határozott hangot ka­pott a vitában, hogy az üzemi lapnak közelebb kell kerülnie széles olva­sótáborához (500 megkér­dezett munkás közül 85% olvassa a Bács megyei Építőket) az „életköze- libb” cikkek számának növelésével is. Elvárják a munkások, hogy a szer­kesztő bizottság tagjai, a cikkírók minél többször keressék fel őket munka­helyükön, s velük beszél­getve, véleményüket kér­ve foglalkozzanak az adott építésvezetőségen, brigád­ban időszerű kérdésekkel. Az a tapasztalat, hogy az ilyen cikkeknek ösztönző hatása van. Több alkalom nyílik így kritikus észre­vételekre. Erre pedig azért is szükség van, mert ke­vés a bíráló hangvételű j f cikk, s ami ebből is kö- ! vetkezik, nem sikerült | még eléggé vitafórummá I | tenni a lapot. Helyesen utalt rá a párt végrehaj­tó bizottság: a pártái ap- szervezetek sókat segít­hetnek abban, hogy a mérnökök, technikusok, munkások, alkalmazottak mozgalmi emberek mégin- kább magukénak érezzék a lapot. Bizonyítsák ezt azzal is, hogy a munkahelyet, a vállalatot érintő kérdé­sekről, egészséges elkép­zeléseikről éppúgy, mint az általuk helytelennek tartott jelenségekről, örö­meikről, s gondjaikról — írásaikkal is felkeresik az üzemi újságot. Hogy hosszabban írtunk egy üzemi lap munkájá­ról, azért tettük, hogy az építők párt-végrehajtó bi­zottságának dicséretes kez­deményezésére a többi üzem, vállalat, illetve párt- szervezet figyelmét is fel­hívjuk. Amikor lépten-nyo- mon arról írunk, beszélünk, hogy minden munkahely­nek, területnek magasabb színvonalon kell megvaló­sítania a mind magasabb követelményeket, előbbre kell lépni mindenütt az üzemi lapok szerepének, fontosságának megítélé­sében is. Olyan tárgyila­gos, kritikus szemmel, mint ahogy az Építők pártbizottságán tették. , — th —n stb. — is át kellett alakí­tani gázüzemeltetésre, er­re a megyei tanács nyúj­tott 1.3 millió forintot. A nevelőintézet vezetői köz­ben kivitelező után kutat­tak. Szétverték a kazánokat A magasföldek fűévé vadjai és az erdő nemes raga­dozója, a fekete párduc egymás mellett kaptak he­lyet az etióp pavilonban. gyönyörű,, fémből készült ** dísz- és használati tárgyak dicsérik Etiópia fémműve-, sainek tudását. A fogadó­szobában a földön cerkof- majom bundájából készült szőnyeg, az asztalokon oli- vafa és sündiszriő tüskéiből összeállított hamutartók. A régi és a mostani sop­roni egyetemisták sorra nyitják az ajtót: „Megis­mersz még, Simi? — hang­zik a kérdés. A diákélmé­nyek felidézése után jelen­legi munkájáról, életéről érdeklődnek. Két éve ment vissza hazájába, ahol a me­zőgazdasági minisztérium erdészeti szakértője lett. — Izgalmas munkát kap­tam odahaza, erdőtelepítési terveket készítek — mond­ja. A fakitermelés, a fásí­tás most kezdődik nálunk igazán. Etiópia területének csupán hét százalékán van erdő. Ezek is őserdők, ha­talmas. százéves fákkal, amelyeket szaporítani nem tudunk. Már pedig szüksé­günk lenne a faanyagra, tős. A kiállításon bemuta­tott tárgyakat is a - kis há­zi műhelyekben készítették. Beszélgetésünket többször megszakították a szinte fo­lyamatosan érkező régi is­kolatársak. Mindannyiukat érdekelte a távoli etióp császárság élete, fejlődése, közben beszámoltak az itt­honi változásokról. A leg­utoljára érkezett kosárlab- désok felajánlották: „Le­viszünk Simi Sopronba autóbusszal, ha nincs itt a kocsid!”: Hamarosan meg­állapodtak abban, hol és mikor találkoznak, hogy végiglátogathassák azokat a helyeket, ahol a Magyaror­szágon eltöltött öt év alatt gyakran megfordultak. — Mindig szívesen gon­dolok Magyarországra, és különösen Sopronra. Ezért is örültem, hogy részt ve­hetek a vadászati kiállítá­son. Sok kedves baráttal találkoztam, és ha tehetem, máskor is visszatérek ide —, mondja b,'"-«úzóuV Dénes Éva SS a bor nincs is... A megye nagyobb építő­ipari vállalatai az időt túl j rövidnek ítélték a kivite- I lezésre, ezért nem szer­ződtek a munka elvégzé- sére. A Termelőszövetke- I zetek Közös Vegyesipari és Szolgáltató Vállalkozá­sa viszont még plusz 500 ezer forint sürgősségi pót­díj kikötése mellett, má­jusban szerződést kötött a munkára. (Az összeg csak akkor jár, ha a határidőt betartják.) A gázkazánok, szivattyúk és egyéb be­rendezések a helyszínen voltak, így hát nem volt akadálya a munka június­ban való elkezdésének. Vagy talán mégis? A vál­lalkozásnak éppen a meg­felelő szakemberei hiá­nyoztak, mert a kazánház építésének megkezdése he­lyett a rombolással, vagy­is a régi kazánok szétve­résével kezdte tényke­dését. Hiába nem helye­selte ezt a műszaki elle­nőr — számolva arra, i hogy ha nem tudják idő- i ben üzembe helyezni az ' új gázkazánokat, legalább a régiekkel befűthessenek j — nem vették figyelembe : tiltakozását, (Ez az egyik legnagyobb hiba. amit a vállalat elkövetett.) Az építőmunka később j sem haladt megfelelő A neve nem egyszerűen KITT, hanem univerzális autójavító KITT így hir­deti új termékét a Petőfi Népe június 24-i számá­ban a seliyei AGROKÉ­MIA Szövetkezet. Nos, áz ismertetés a to­vábbiakban bő terjede­lemben indokolja, mivel szolgál rá ez a ragasztó a hangzatos univerzális KITT elnevezésre. A le­írtak szerint nemcsak a karosszérián támadt szép­séghibákat tünteti el, de kijavíthatok vele lépcső­fokok, lefolyócsövek, aj­tók és ablakok is. A mel­lékelt táblázatok adatai alapján gyorsan köt fé­men, fán és betonon. Jól csiszolható, kitűnően fest­hető, kezelése nem kivan különösebb szakértelmet — így csigázza a hirde­tés a vásárlók érdeklődé­sét. Nem is hatástalanul te­szi ezt. A felsorolt elő­nyös tulajdonságokat ol­vasva egyik ismerősöm is lelkesülten indult útnak, hogy vegyen az autósok nélkülözhetetlen útitársa­ként emlegetett szerből. Ám áldásait még sem is­merhette megv mert üres kézzel tért haza. Bejárt minden olyan üzletet — műszaki- és háztartási boltot és benzinkutat — amelyet a hirdetés az áru ütemben. A műszaki eile- lelőhelyeként megjelölt nőrnek rendszeresen kel lett észrevételeznie, hogy kevés a létszám. Már a nevelőintézet vezetői is ..kezdtek” aggódni, ezért augusztus 19-én megbíz­ták a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalatot a beruházás lebonyolításá­val. (Ezzel kellett volna az egészet kezdeni, mert egy ilyen értékű munka elvégeztetéséhez már meg­felelő szakértelemre van szükség.) Ekkor természe­tesen már nem augusztus 31-i határidő volt az ér­dekes, hanem az, hogy. a de eredménytelenül. Az elárusítók a KITT név hallatán tanácstalanul és hitetlenkedve néztek rá, majd közölték vele, hogy ezzel a termékkel még nem találkoztak. Ismerősömnek a hiába­való kutatás bosszúságot szerzett, nekem pedig a tanulékonyság példázatát adta. Ipari szakembereink jól bemagolták a „jó bor­nak is kell a cégér” igaz­ságát. Túlságosan is jól: már akkor is kiteszik a cégért, ha bor nincs is. —pulai—

Next

/
Oldalképek
Tartalom