Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

1971. szeptember 17. péntek 9- oldat Ki szélűit csökkent mnokaképessésííaek? Tanya-hazám A Magyar Rádió irodalmi lapja, a Gondolat e heti műsorában örömmel fedeztük fel az ismerős szerző, Buda Ferenc nevét. Tanya-hazám című oratóriuma szerepelt a műsorban, melyet a költővel folytatott be­szélgetés vezetett be. Életéről, önmagáról, tanyai taní­tóskodásának esztendejéről, harcairól, szándékairól és kudarcairól vallott Buda Ferenc. A parasztősökkel való találkozás, a földhöz való visszatérés esztendeje volt az, amikor feleségével, gyermekeivel együtt vál­lalta a tanyán élést, az osztatlan iskolai tanítás meg­próbáltatását. S bár úgy érzi, hogy kudarcot szenve­dett, mert „megfutamodott” ettől az életformától („úgy látszik túlbecsültem erőmet...”) — mindez azonban csak látszat, mert a költő soha sem szakadt el a föld­től, a paraszti élettől. Hiszen őrzi ezt a ragaszkodást és hűséget verseiben, melyeket most, mintegy füzérbe fonva — oratóriumi „hangszerelésben” — nyújtott át a közönségnek, a rádió nyilvánosságának. „A hó és csönd ítélete alatt leragadt tanyák” keltek életre kiváló művészek tolmácsolásában. A rideg és mégis szívteli világ, a tarlóarcú öreg és repedt ke­nyér, a szél, mely újra és újra ugyanaz, a nap, a hó, köd és eső, a tanyabejáró és dűlőutak, s a szótlan föld, mely mindent kibír... Jajongás és panasz, vád és remény, könyörtelen monoton refrének és feloldó liraiság váltották egymást az oratóriummá rendező­dött versekben, melyek így együtt különösen nagy ha­tással voltak a hallgatóra. Nem, semmiképpen sem volt kárbaveszett esztendő Buda Ferenc tanyán töltött ideje. Ezt a most elhang­zott műve is bizonyította. Melyet mielőbb jó lenne olvasva is ízlelgetni — esetleg egy gyűjteményes kötet­ben, mivel a közelmúltban kiadott Ébresszen arany­síp című kötet már „pult alatt” sem kapható. S a nyolc évvel ezelőtt megjelent Füvek példája még kevésbé. A szűkszavú költő iránt most bizonyosan méginkább megnőtt az érdeklődés. Kár, hogy az ilyen természetes olvasói igénnyel hazai könyvkiadásunk alig tart lé­pést. T. P. Ga ons­termssztési íanácskozás A Duna menti és Kis­kunsági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetsége gabonatermesztési tanács­kozást tartott csütörtökön. A solti Szikra Termelőszö­vetkezetben a körzethez tartozó 49 mezőgazdasági nagyüzem főagronómusai, a MÉM és a Szegedi Gabo­natermesztési Kutatóintézet munkatársai, a felvásárló és feldolgozó, valamint az ellátó vállalatok képvise­lői a gabonatermesztés idei eredményeit tárgyalták meg, meghatározva a to­vábbi tennivalókat is. Szüretelnek már a Kiskunhalason és kör­nyékén levő szőlőkben is. E hét eleje óta naponta ér­keznek a szállítmányok a Közép-Magyarországi Pin­cegazdaság helyi pincésze­tébe, amely várhatóan több mint 16 ezer mázsa bor­szőlőt és nagy mennyiségű mustot vásárol fel az idén a városi és járási termelő- szövetkezetektől, illetve magántermelőktől. tytazae Macedóniába A nagy ragadozó érdekessége, hogy nem albino, ha­nem az Indiában élő tigrisnek egy nemrégen felfede­zett fehér színű változata. A képen: A fehér tigris. időben tartanak a szakem­berek nemzetközi tudomá­nyos konferenciát is. Hangsúlyozta, hogy a va­dászat nem ellentétes az állatvilág és a természet szeretetével, mert a terv­szerű, s ily módon a sport­szerű vadászat fontos esz­köze a vadon élő állatvi­lág szabályozásának. A ha­zai vadgazdálkodás színvo­nalát jelzi a világkiállítá­son három magyar világ­rekorder trófea, és az arany. termelési ágazatok közötti ellentéteket is felvet. Is­meretes, hogy Kenya nem­zeti parkjában több ezer elefántot kellett legépfegy- verezni, mert veszélyeztet­ték a lakott települések környékét, a vadvédelmi terület biológiai egyensú­lyát. A szarvasok mozgá­sának korlátozása, a kü­lönféle országúti balesetek, vadgázolások megakadályo­zása is olyan társadalmi problémákat hoz felszínre. Miniszteri rendelet je­lent meg a közelmúltban a csökkent munkaképessé­gű dolgozókat foglalkozta­tó vállalatok és szövetke­zetek számára nyújtott pénzügyi kedvezmények­ről. A jogszabály azt is rögzíti, hogy ki számít csökkent munkaképességű­nek, kimondja, hogy töb­bek között ebbe a kategó­riába tartozik mindenki, akinek munkaképessége az országos orvosszakértő in­tézet igazolása szerint 40 százalékot elérő, vagy azt meghaladó mértékben ká­rosodott Ugyancsak ide sorolják a baleseti jára­dékra, illetve a rokkantsá­gi nyugdíjra jogosultakat. Az új szabályzat csök­kent munkaképességűnek jszámítja azt is. aki elérte ugyan a nyugdíjkorhatárt, de még nem jogosult öreg­ségi nyugdíjra, az egye­dülálló anyákat, akiknek állandó felügyeletet igény­lő fogyatékos, illetve tar­tósan beteg, yagy legalább három 14 éven aluli gyer­meke van és saját maga gondoskodik eltartásukról. Pénzügyi kedvezmény­ben részesülhetnek azok a szövetkezetek, vállalatok, amelyekben a munkások átlagos létszámának 20 százaléka csökkent mun­kaképességű A dotáció mértéke a csökkent mun­kaképességű dolgozók ré­szére kifizetett munkabér 10 százaléka. A rendelkezést 1971. ja­nuár 1-től visszamenőleg kell alkalmazni. Dohányszárítás borította lankás hegyeket, s a lábuknál meghúzódó aprófalvakat látjuk. Szom­jasom a Dél látványát... Hol késik mégis? Az alko­nyaiban megpillantjuk Nis-t, itt is a magas házak tömbjei köszöntenek ránk, de a töltéshez közel a zeg­zugos szűk utcácskák sora rajzolódik ki — a bazár­negyed. S kellemesen csap meg a délszak első lehel-; a prilepi utcán. gősen édes süteményeket, mindenféle alakú buktákat árulnak; Prilepben a ház­falaknak, kerítéseknek tá­masztott állványokon szá­rítják a dohányt. Oldalt pedig már Görögország, majd később Albánia he­gyei látszanak. S egyszerre megvillan az Ohridi-tó türkiszzöld vize. Hatvani Dániel (Folytatjuk) Megnyílt a nemzetközi vadászati tudományos konferencia A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében csütörtökön délelőtt dr. Gergely István mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes. a mező- gazdasági tudományok kandidátusa megnyitotta a nemzetközi vadászati tu­dományos konferenciát, amelyen 15, ország kiváló szakemberei — vadászok, erdészek. vadbiológusok, muzeológusok. állatorvo­sok. mérnökök — három nanon át tanácskoznak a vad- és természetvédelem újabb eredményeiről, fela­datairól. Dr. Gergely István meg­nyitó előadásában elmon­dott, hogy ez az első eset. amikor nemzetközi vadászati kiállítással egy­A VVK ÉRDEKESSÉGEI: ezüst, bronzérmekkel díja­zott agancsok hosszú sora. Európa más országaiban is sok kiváló eredményt értek el a vadgazdálkodási szakemberek. A konferen­cia most jó alkalmat nyújt a tapasztalatok és kutatási eredmények ismertetésére, megvitatására. A bejelentett csaknem 100 előadásból a legtöbb a nagyvadgazdálkodás idő­szerű feladataival foglal­kozik. Érthető, mert a nagy testű növényevő és ragadozó emlősök terhelik leginkább sajátos táplálék- igényükkel környezetüket, s ennek következtében a sűrűn lakott Európában tartásuk már nemcsak vadgazdasági, hanem nép- gazdasági problémákat, a IZ INDIAI FEHÉR TIGRIS 1 amelyekkel foglalkozni kell. Meg kell barátkozni az egyes vadfajok vadas­kerti tartásának gondola­tával. A vad természetes élőhelye szűkül. De egyút­tal növekedik az érdeklő­dés, az igény a vadászat iránt. Ezért világszerte foglalkoztatja a kutatókat és tudósokat a nagyvad­tartás lehetőségeinek, he­lyes arányainak kialakítá­sa. A konferencia sok új ismerettel, számos újabb ötlettel nyújthat segítséget e tudományágak művelői­nek. A konferencia résztvevői négy szekcióban, a nagy­vadgazdálkodási, a termé­szetvédelem és a termé­szetvédelmi nevelés, az apróvadgazdálkodás, vala­mint a vadászattörténet és vadászati muzeológia szekciójában folytatják ta­nácskozásaikat. Az első napon már csaknem 40 tu­dományos előadást hall­gattak meg. (MTI) Hol kezdődik a Dél? El­vileg már az egyetlen ponttá zsugorított északi póluson túl, attól akár­csak egy lépésnyit is távo­lodva. S már is nagy a kísértés, hogy ország- és városnevek sokaságát so­roljam fel, viszonylagos elhelyezkedésük sorrendjé­ben. Lappföldtől — mond­juk — Etiópiáig. De mit kezdjünk az ilyen földraj­zi relativizmussal? Nem lévén mit tenni, efféléken tűnődöm Pesten, a Keleti pályaudvar nagy csarnokában, a szépnevű, de maid három óra késés­sel érkező Meridián-ex- presszre várva. A vonat Malmö és Belgrád között Sztruga, Jugoszlávia két legdélibb városkája, az Albániával közös Ohridi- tó partján. S az odavezető útnak alig az egyharma- dát tettük meg. Hajnalban indulhatnánk autóbusszal, de ez esetben a pihenés mindössze pár órára zsu­gorodik. Így inkább a másnap kora délután indu­ló gyorsvonat mellett sza­vazunk. A vonat — a Dortmund- ból induló és a Thessza- loniki-ig közlekedő, s ugyancsak szépnevű Hel­lász expressz —- szintén késik egy órácskát. Las­sanként ehhez is hozzá­szokunk. A belgrádi nagy­városi forgatagból csak lete. Néhány óra múlva Szkopjéban leszállva ez a lehellet a szó szoros értel­mében kellemes, az augusz­tus végi késő este szá­munkra szokatlanul lan­gyos, már-már kánikulai. A nyolc év előtti földren­gés során jó részt össze­dőlt állomásépület helyén felállított deszkabarakkok közül kikecmeregve, egy­szerre elénk tárul a nagy­városi káprázat, özön fé­nyeivel, hatalmas, levegős, még beépítetlen terekkel, szokatlanul széles, az autó­kat hat-nyolc sávon höm- pölyögtető utcákkal. Éjfél felé jár az idő, de a sétá­lók százainak esze ágában sincs nyugovóra térni. Dé­len vagyunk. Ám ez a felismerés csak másnap bontakozik ki szé­les panorámájában. Ohri- dig négy és félórás autó­buszozás áll előttünk. A kitűnő Mercedes-busz halk duruzsolással kanyarodik ki a városból. Az út nagy­szerűen megépített, via­duktokkal és alagutakkal változatos, de a hegyek is mind meredekebbek és mind kopárabbak. Külö­nös, forró igézet ez: lent a völgyben gyönyörű, ham­vas fürtök özönét kínáló szőlőstábla, fent pedig a rozsdabarna, tikkadt ko- párság. Előtűnnek a csu­pasz hegyek kőzet-ereze­tei, s az egész valami álombéli kősivatagra emlé­keztet. Nem vonzó táj ez, bizonyára, a csaknem füg­gőleges kaptatókon ember­fia nem kíván felkapasz­kodni. — inkább taszít és riaszt. A busz öszvérfogatokat, kantárszáron vezetett, jobbról-balról megmálhá- zott szamarakat előz. Fel­tűnik az első kisváros, Ve- lesz, itt a busz csak átha­lad. nem áll meg. S oldalt kinézve szinte megderme­dünk a csodálattól: a há­zak a meredek hegyoldal­ba épültek, piroscserepes tetejük messziről- mint egy- egy színes napernyő csil­lan meg a délszaki fény­ben. Később a látvány, kisebb-nagyobb változa­tokkal, ismétlődik. A főte­reken bizánci stílusú ki­csiny templomok s olaj­szagú bisztrók, ez utóbbi­akban sült halat és émely­A szkopjei állomás romjai, közlekedik, tehát — nevé­ből is kikövetkeztethetően — észak—dél irányú útvo­nalon. Este hat óra — és vég­re elindulunk. Hogy, mi le­hetett a késés oka, már nincs erőm firtatni. Kor­mányvonatnak kellett el­sőbbséget adnia? Vihar volt a kompátkelésnél? Heroin-csempészeket lep­leztek le? Mindegy már, fontos, hogy megyünk. A Duna-Tisza közén ránksö­tétedik. a Kiskunság vidé­kének csak tétova fényeit látni. Aztán — immár Ju­goszláviában — kivilágí­tott pályaudvarok; Szabad­ka, Újvidék. És úgy éjfél­tájt — Belgrád. A Meri­dián végállomása, nekünk átszállóhely. Űticélunk; Ohrid és az óra megállt mutatóival. egy lehelletnyi ér el hoz­zánk; torlódó autófolya­mok, lábakra helyezett, a város fölött átvezető au­tóút hófehér modern ház­tömbök a Duna és a Szá­va torkolatában. Megyünk délre! ’’Becsú­szunk” a hegyek közé, a kerekek csattogását a Radnóti-versekből ismert Avala visszhangozza, majd később megcsillan a Mo­rava szürkés zöld tükre, a völgyekben káposztás­kertek, esőt szomjazó ku­koricák. Néhol a völgyek kiszélesednek, majd össze­szűkülnek. s vonatunk percekig fut az alagutak­ban. Órákig megyünk, de még mindig csak az erdő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom