Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

I. oldal Korszerűsödés, kérdőjelekkel I. Gép helyett ember A harmadik ötéves terv esztendeiben, 1966—1970 között az ipari beruházá­sok 43 százalékkal halad­ták meg a második ötéves tervben elért szintet. Ezen belül építésre 52, belföldi gépekre 46, s import gé­pekre 66 százalékkal töb­bet fordítottak, mint az 1961—1965 közötti években. A tervidőszakban az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 61 százalékkal növe­kedett, kisebb mértékben, mint amennyit a népgaz­dasági terv előírt. Ami ugyancsak gondok forrása: az építési munkák, vala­mint a nem szocialista or­szágokból származó gépek árszínvonala több, mint húsz százalékkal emelke­dett. Számok, számok. Szára­zait, csak a szakembernek sokatmondók. Ám mit kezdjen velük az, aki özön­víz előtti masinán — da­run, tekercselőn, nyomda­gépen, szelfaktoron stb. — dolgozik, vagy aki még ma is „izomgépként”, azaz puszta fizikai erejére ha­gyatkozva végzi munkáját? Megfordítva: a korszerű, nagy termelékenységű fél­vagy teljes automatán bo­nyolult termékeket előállí­tó munkás vajon soknak vagy kevésnek tart^a-e, hogy az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 61 szá­zalékkal emelkedett? Egy­általán: mi az, hogy az ipar gépesítettsége? Először a munka Ahhoz, hogy tárgyilagos, tehát igaz választ adhas­sunk, hátrább kell lép­nünk az időben Odáig, hogy a magyar gazdaság- történetnek a korábbi év­tizedekben végbement fej­lődését vizsgálva egyetlen ipartestületet sem köny­velhetett el korszerűként, tudatosan fejlesztettként. Iparpolitika valójában csak a felszabadulás óta léte­zik, s első, döntő teendője nem lehetett más, mint a munkához való jog gya­korlati érvényesítése. Azaz, hogy mindenki, aki dolgoz­ni akar, megkereshesse ke­nyerét. Ez elkerülhetetlen szakasz volt. Csakis ezután következhetett annak vizs­gálata, hogy mennyi mun­ka kell egységnyi termék előállításához? Az össztár­sadalmi munkaráfordítás országonként erősen külön­böző, akár villamos ener­giáról, akár pamutszövet­ről van szó. Egyik ország­ban ötször annyi ember szükséges egységnyi ter­mék előállításához, mint a másikban. Ez utóbbi ország tehát ötször olyan fejlett lenne, mint a másik? Ko­rántsem ! Sokféle összetevője van a gazdasági fejlettség mér­céjének, s ezek egyike az egységnyi végtermékre ju­tó össztársadalmi munka- ráfordítás. E tényező azon­ban mindaddig, míg a gaz­daság a külterjes fejlődési szakaszát éli, s míg más országok termékei elől pig- ca elzárkózik, nem jut lé­nyegesebb szerephez. Van elég munkavállaló, az egy­ségnyi termékre jutó mun­kabér nem túl nagy, tehát ekkor még nem látszik ér­demesnek az eleven izom­munka helyett bonyolult és drága gépekkel, beren­dezésekkel termelni. Eljön azonban az idő, amikor a munkaerőforrások lényegé­ben kiapadnak; megkezdő­dik a külterjes és a bel­terjes szakasz közötti át­menet. Ez tűnik a legkriti­kusabbnak. Űj munkaerő ugyanis már alig van, a gyors gépesítés, automati­zálás, műszerezés feltételei ugyanakkor még csak ke­vés helyen léteznek. Itt tart ma a magyar népgazdaság. A vállalatok száma mindezért a bizton­ságot a létszámtartalék — magyarul: a fölös számú ember — adja. A kapun belüli munkanélküliség lé­nyegében „tartalékalap”. Ha átcsoportosításra, ter­mékváltásra stb. van szük­ség, a hiányzó technikát emberekkel próbálják pó­tolni. Egy idő után ez az út is járhatatlanná vált. Ehhez egész egyszerűen nincs elegendő ember. Sem tartaléknak, sem a gép mellé. Nem marad más megoldás, mint a műszaki fejlesztés: a gyártóberen­dezések, a technológiák, a termelésszervezés korsze­rűsítése. Jöjjön a — leg­jobb technika? Ésszerű mérlegelés Várjunk csak a válasz­szák Az adott gazdasági környezet alapján kell el­dönteni, hogy milyen technikát, technológiát ér­demes alkalmazni. A leg­korszerűbb ugyanis, ösz- szevetve a meglevő lehető­ségekkel, nem mindig bi­zonyul a leggazdaságosabb­nak. Az állami gépiparban például az automata és félautomata esztergagépek aránya csupán 14 százalék. Nosza, vásároljunk, ahol csak tudunk, automatá­kat?! Igenám, de 1950 és 1970 között az ipar techni­kai felszereltsége gyorsab­ban növekedett, mint a munka termelékenysége, Azaz, alacsonyabb a haté­konyság, a gépek, beren­dezések kihasználtsága. (A gépipar legfontosabb terü­letein a szerszámgépeket mindössze 1,1—1,3 műszak­ban működtetik!) Nem elég tehát az új, korszerű gép; jól képzett munkaerő, meg­felelő nyersanyag vagy fél­késztermék, zökkenőmen­tes szállítás stb. is szüksé­ges hozzá. Éppen ez utób­biak hiánya vagy gyenge­sége miatt állnak tétlenül sok helyen méregdrágán vett berendezések... Tovább bonyolítva a dol­got: egy ország gazdaságán belül kirívóan nagy elté­rések alakulhatnak ki az egyes ágazatok, iparterüle­tek technikai szintjét te­kintve, sőt, e különbségek azonos ágazaton belül is meglehetnek. Mi a magya­rázata ennek? Itt ügyes emberek dolgoznak, ott meg tehetetlenek? Itt fon­tosnak tartották a gépesí­tést, a korszerű technikát, ott meg fütyültek rá? A fejlesztésnek vannak szub­jektív tényezői is, alapve­tően azonban a gazdasági környezet határozza meg a haladás mértékét. Ezért ésszerű mérlegelésre van szükség annak megállapí­tásához, hol érdemes, s hol nem érdemes a korszerű­sítés terheit vállalni. E mérlegelés hiánya már jó néhány új, korszerűnek ki- kiáitott üzemet juttatott súlyos helyzetbe. Pedig modernek voltak a gépek, korszerű a technológia, csak éppen az általuk gyár­tott termék volt korsze­rűtlen, ezért nem kellett senkinek.. 3 Miért kell? Miért nem jó minden úgy, ahogy van? Miért kell gépesíteni? A munka- erőforrások csökkenése és kiapadása, ha nem ellensú­lyozza ezt műszaki fejlesz­tés, a termelés megtorpa­násához, sőt, csökkenésé­hez vezet. Az alacsony technikai szint megrekesz- ti a társadalmi munka ha­tékonyságának emelését, s ezzel a távlati fejlődés ma szükséges megalapozását lehetetlenné teszi. (Ez tör­tént például a közúti jár­műgyártásban, s a feszült­ségeket végül is csak az is­mert licencvásárlás oldot­ta fel.) Az elavult gép, gépsor, berendezés elfog­lalja a helyet az új, a ter­melékenyebb elől — ezért kiterjedt az építési láz! —, tartósítja az idejétmúlt technikát, az alacsony ter­melékenységet, s akadá­lyozza a termék minőségé­nek javítását, korszerűsí­tését. Ahol tehát halogat­ják a fejlesztést, ott a hol­napi kenyeret gyúrják fe­ketébbre. Aligha hihető, hogy ne tudnák ezt! Mégis halogatják? Miért? Mészáros Ottó (Következik: Ember he­lyett gép) Kistraktorok magyar—csehszlovák kooperációban Több mint száz Mepol- Terra kistraktor érkezik a következő hetekben Cseh­szlovákiából. A szállít­mányt a jicini Agrostroj gyár adta „postára”, amely a Békéscsabai Mezőgazda- sági Gépgyárral kooperál­va állítja elő — egy NSZK—francia llcenc alap­ján — a főként kiskert- művelésre szánt gépet. Az alapgépet és hozzá a gyom­irtásra, talaj lazításra al­kalmas rotációs kapát, a váltva forgató ekét és a fűnyírót a csehszlovák, a többi „kiegészítőt”: a kul- tivátort, a töltögető ekét, a talajegyengetésre és a vékonyabb rétegű hótakaró eltakarítására szolgáló to­lólapot valamint a fűka­szát a magyar gyár készí­ti A Mepol-Terrá-nak pót­kocsija is van, csakúgy, mint a két kooperáló gyár másik közös „alkotásának”, a legelőgazdálkodásban hasznos MF—70-es uni­verzális kistraktornak. Az is több művelet elvégzésé­re alkalmas; szénát kaszál, forgat és gyűjt össze, sar­lós fűkaszájával pázsitot nyír, hómarójával a 70 centiméter vastag hóréte­get is 75 centiméter szé­lességben fújja ki teher­kocsira vagy hókupacokba. (MTI) VÁLLALATOK FIGYELEM! Alacsony áron be­szerez­hetik munka­ruha, bakancs, esőkabát stb. szükségleteiket. A BIZOMÁNYI Áruházban, "" Kecskemét, Nagykő­rösi utca 22. sz. alatt. Propagandisták a kiskőrösi járásban A kiskőrösi járás nagy­községeiben és falvaiban az új oktatási évben 130 pro­pagandista kezdi meg mun­káját. A tizenkétféle okta­tási formában 117 tanfolya­mon, 4100 hallgató' képezi magát politikailag — szer­vezett keretek között. Nem mellékes tehát, hogy mi­lyen a 130 propagandista felkészültsége, képzettsége. Közülük egyetemet, vagy főiskolát végzett 67 fő, az oktatóknak több mint a fe­le. (Az előző évben ennél rosszabb, 30 százalékos volt az arány.) Javult a párttagok rész­vételi aránya is, a tavalyi 76-tal szemben az idén már 99-en vezetnek politikai oktatást. Ketten politikai főiskolát, ketten a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem szakosító tagozatát, hatvanötén az általános hároméves tagozatot végez­ték el. A többi propagan­dista öthónapos pártiskolát és marxizmus—leninizmus középfokú iskolát végzett. Az elmúlt évben rend­kívül megnőtt a népszerű­sége az igényesebb pártok­tatási formáknak; a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egyetemének és a középis­kolának. valamint azoknak a tanfolyamoknak, ahol társadalomtudományi alap­ismeretekkel foglalkoztak. A járásban tavaly a párt­tagság 53 százaléka tanult szervezett politikai oktatá­sokon, az idén pedig közel 70 százaléka. A pártoktatás legutóbbi eredményei is azt bizonyít­ják, hogy a propagandisták a különböző előadásokon egyre több ember politikai érdeklődését keltik föl. Azért, hogy állandósuljon közéleti érdeklődésük, töb­bet foglalkoznak az embe­reket közvetlen érintő problémákkal. Élénk viták folytak tavaly például, az életszínvonal-politikával foglalkozó előadásokon, ezért az ilyen témára sok­helyütt visszatérnek az idén is. Az anyagi érde­keltség: a vezetők bérezése, a dolgozók fizetése — is ilyen népszerű témák a szo­cialista demokrácia idősze­rű kérdései című előadá­sokkal együtt Az új oktatási évben, a sajátos helyi problémákkal az általános politika tükré­ben többet foglalkoznak, mert ezek az ismeretek gyorsabban válnak min­dennapjaink alakítójává, aktív részeseivé. A járás­ban ennek jegyében kezdi meg munkáját húsz új propagandista. Cs. K. 1971, szeptember 11, szombal Mezőgazdasági könyvespolc Télen is zöld kertek Miért nem ragyognak a magyar kertek az örök ta­vasz fényében? Lehet örök tavasz a téli zuzmarás, ko­pasz kertekben? A válasz: igen. A magyar kertek is pompázhatnak télen is ta­vaszi, nyári díszben, ha er­re alkalmas fákat, cserjé­ket, díszbokrokat telepí­tünk. Erről szól ez a könyv, amelynek írója Debreczi Zsolt és Csapody Vera, ki­adója pedig a Mezőgazda- sági Kiadó. A könyv 860 örökzöld növényt ismertet, ezeknek csaknem a felét dr. Csapo­dy Vera élethű, művészi rajzai illusztrálják. A raj­zok legtöbbje hazai par­kokban fellelhető élő nö­vényről készült. A szerzők azt bizonyítják, hogy ha­zánkban is kialakíthatunk örökzöld kerteket, parko­kat, ha alkalmazkodunk az éghajlathoz. Magyarorszá­gon 12 örökzöld klímakör­zetet tüntetnek fel. A könyv, amelyet kis­kert-tulajdonosok is sok I haszonnal forgathatnak, is­merteti az összes fenyőfé­léket, pontos leírást ad minden örökzöldről, s hasznos tanácsokat azok meghonosításához, A köny­vet Szabó Ildikó illuszt­rálta. Mit mutat a statisztika g** nil . r m| ; I ■ f r Csökkent a sérüléssé! jaro közúti balesetek száma A megyei rendőrfőkapi­tányság közlekedési osztá­lyán a napokban készült el az a baleseti statiszti­ka, amely az év nyolc hó­napját öleli fel, mutatja ki, hol, milyen közúti sze­rencsétlenség történt. Elöl­járóban meg kell említe­nünk, hogy ebben az év­ben a sérüléssel járó bal­esetek száma valamivel több, mint három száza­lékkal csökkent. Ez a vi­szonyszám azonban nem tölthet el bennünket túl­zott optimizmussal, ugyan­is 1970. augusztus 31-ig a megyében összesen 67, 1971. augusztus 31-ig pe­dig 74 halálos szerencsét­lenség történt. Tulajdon­képpen héttel több halá­los tragédia volt az ország­utakon. Némileg javult a helyzet a súlyos sérülések vonatkozásában. Amíg a múlt év augusztus 31-ig 357-en szenvedtek súlyos sérülést, addig ebben az évben mindössze 345-en szorultak nyolc napon túli kórházi kezelésre, összes­ségében a két évet össze­hasonlítva, ebben az esz­tendőben 23-mal kevesebb sérüléssel járó baleset tör­tént, mint 1970-ben. Érdemes megvizsgálni az úgynevezett legbalesetve- szélyesebb hónapok, a jú­lius és augusztus össze­hasonlítását: 1970. július 1-től, augusztus 31-ig a kecskeméti járásban 9 ha­lálos, 55 súlyos, 58 köny- nyű sériiléses baleset tör­tént. Ebben az évben 10 ha'álos, 56 súlyos, 43 köny- nyű sérüléssel járó balese­tet idéztek elő a járműve­zetők. Egy év alatt tehát 13-mal kevesebb baleset történt a kecskeméti já­rásban. Emelkedés e két hónap viszonylatában Kis­kunfélegyházán jelentke­zett. A múlt év azonos idő­szakában halálos baleset nem volt, súlyosan 15-en, könnyebben 14-en sérültek meg. Ebben az évben 3 halálos, 22 súlyos és 16 könnyű sérülés történt a városban és környékén. Az emelkedés abszolút szám­ban tíz. Ha nem is jelen­tősen, de csökkent Baján, Kiskunhalason és Kalocsán a sérüléssel járó balesetek száma, ugyanis mindhá­rom járásban a halálos, a súlyos és a könnyű sérü­lés 10—50 százalékkal volt kevesebb. Ha a megye számadatait vizsgáljuk, ki­derül, hogy az elmúlt év július, augusztusában ösz- szesen 314 sér üléses bal­eset történt, amelynek kö­vetkeztében 23-an vesztet­ték életüket, 146-an súlyo­san, 145-en pedig könnyeb­ben sérültek meg. Ebben az évben 275 ilyen szeren­csétlenség történt, amely­nek során 20-an haltak meg, 136-an súlyosan, 119- en könnyebb sérüléssel úsz- ták meg a baleseteket. A két hónap összesített ada­tai szerint, a sérüléssel já­ró balesetek 12,4 százalék­kal csökkentek. A baleseti statisztikának a fent vázolt számadatok csupán egy részét képezik. Sok volt ugyanis az úgy­nevezett „koccanásos”, az anyagi kárral járó közúti baleset. A megyei rendőr­főkapitányság közlekedési osztálya ezen kívül feltér­képezte azokat a helyeket, ahol a legtöbb ütközés, sza­bálytalanságból eredő bal­eset történt, sőt készül nap­szaknak megfelelő baleseti összeállítás is. A számok önmagukért beszélnek, s bár némi csökkenésről ad­hatunk hírt, meg kell ál­lapítanunk, nagyon sok a közlekedési baleset. G. G. Meddig marad forgalomban a régi 5 forintos és 50 filléres A rézből vert 2 forintos, a nikkel 5 és 10 forintos, s az új 50 filléres pénzérmék kibocsátásakor néhány ré­gebbi pénzérme bevonásá­ról is intézkedett a Magyar Nemzeti Bank. Mivel a be­vonás, illetve kicserélés idő­pontja körül gyakran ke­letkeznek viták, a törvé­nyes rendelkezéseket az alábbiakban foglaljuk ösz- sze: A korábbi háromféle 2 forintos közül most már csak a rézből készült két­forintosok elfogadása kö­telező. A Magyar Nemzeti Bank és az OTP-fiókok, valamint a postahivatalok azonban 1972. június 30-ig még a régi 2 forintosokat is átcserélik. A régi alpakka 5 forin­tosokat a jövő év közepén, 1972. június 30-án vonják ki a forgalomból, addig ezeket az érméket minden­ki köteles elfogadni. 1972. június 30. után még egy évig az MNB, az OTP és a postahivatalok kicserélik a régi 5 forintosokat. A régi 50 filléres, amely­nek előlapja üllőn ülő, ka­lapácsot tartó férfit ábrá­zol, szintén 1972. június 30- ig marad törvényes fizeté­si eszköz, az azt követő egy éven belül ezt az ér­mét is átcserélik. Forga­lomban marad a másik fajta 50 filléres, amelyen a budapesti Erzsébet-híd raj­za látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom