Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
I. oldal Korszerűsödés, kérdőjelekkel I. Gép helyett ember A harmadik ötéves terv esztendeiben, 1966—1970 között az ipari beruházások 43 százalékkal haladták meg a második ötéves tervben elért szintet. Ezen belül építésre 52, belföldi gépekre 46, s import gépekre 66 százalékkal többet fordítottak, mint az 1961—1965 közötti években. A tervidőszakban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 61 százalékkal növekedett, kisebb mértékben, mint amennyit a népgazdasági terv előírt. Ami ugyancsak gondok forrása: az építési munkák, valamint a nem szocialista országokból származó gépek árszínvonala több, mint húsz százalékkal emelkedett. Számok, számok. Szárazait, csak a szakembernek sokatmondók. Ám mit kezdjen velük az, aki özönvíz előtti masinán — darun, tekercselőn, nyomdagépen, szelfaktoron stb. — dolgozik, vagy aki még ma is „izomgépként”, azaz puszta fizikai erejére hagyatkozva végzi munkáját? Megfordítva: a korszerű, nagy termelékenységű félvagy teljes automatán bonyolult termékeket előállító munkás vajon soknak vagy kevésnek tart^a-e, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés 61 százalékkal emelkedett? Egyáltalán: mi az, hogy az ipar gépesítettsége? Először a munka Ahhoz, hogy tárgyilagos, tehát igaz választ adhassunk, hátrább kell lépnünk az időben Odáig, hogy a magyar gazdaság- történetnek a korábbi évtizedekben végbement fejlődését vizsgálva egyetlen ipartestületet sem könyvelhetett el korszerűként, tudatosan fejlesztettként. Iparpolitika valójában csak a felszabadulás óta létezik, s első, döntő teendője nem lehetett más, mint a munkához való jog gyakorlati érvényesítése. Azaz, hogy mindenki, aki dolgozni akar, megkereshesse kenyerét. Ez elkerülhetetlen szakasz volt. Csakis ezután következhetett annak vizsgálata, hogy mennyi munka kell egységnyi termék előállításához? Az össztársadalmi munkaráfordítás országonként erősen különböző, akár villamos energiáról, akár pamutszövetről van szó. Egyik országban ötször annyi ember szükséges egységnyi termék előállításához, mint a másikban. Ez utóbbi ország tehát ötször olyan fejlett lenne, mint a másik? Korántsem ! Sokféle összetevője van a gazdasági fejlettség mércéjének, s ezek egyike az egységnyi végtermékre jutó össztársadalmi munka- ráfordítás. E tényező azonban mindaddig, míg a gazdaság a külterjes fejlődési szakaszát éli, s míg más országok termékei elől pig- ca elzárkózik, nem jut lényegesebb szerephez. Van elég munkavállaló, az egységnyi termékre jutó munkabér nem túl nagy, tehát ekkor még nem látszik érdemesnek az eleven izommunka helyett bonyolult és drága gépekkel, berendezésekkel termelni. Eljön azonban az idő, amikor a munkaerőforrások lényegében kiapadnak; megkezdődik a külterjes és a belterjes szakasz közötti átmenet. Ez tűnik a legkritikusabbnak. Űj munkaerő ugyanis már alig van, a gyors gépesítés, automatizálás, műszerezés feltételei ugyanakkor még csak kevés helyen léteznek. Itt tart ma a magyar népgazdaság. A vállalatok száma mindezért a biztonságot a létszámtartalék — magyarul: a fölös számú ember — adja. A kapun belüli munkanélküliség lényegében „tartalékalap”. Ha átcsoportosításra, termékváltásra stb. van szükség, a hiányzó technikát emberekkel próbálják pótolni. Egy idő után ez az út is járhatatlanná vált. Ehhez egész egyszerűen nincs elegendő ember. Sem tartaléknak, sem a gép mellé. Nem marad más megoldás, mint a műszaki fejlesztés: a gyártóberendezések, a technológiák, a termelésszervezés korszerűsítése. Jöjjön a — legjobb technika? Ésszerű mérlegelés Várjunk csak a válaszszák Az adott gazdasági környezet alapján kell eldönteni, hogy milyen technikát, technológiát érdemes alkalmazni. A legkorszerűbb ugyanis, ösz- szevetve a meglevő lehetőségekkel, nem mindig bizonyul a leggazdaságosabbnak. Az állami gépiparban például az automata és félautomata esztergagépek aránya csupán 14 százalék. Nosza, vásároljunk, ahol csak tudunk, automatákat?! Igenám, de 1950 és 1970 között az ipar technikai felszereltsége gyorsabban növekedett, mint a munka termelékenysége, Azaz, alacsonyabb a hatékonyság, a gépek, berendezések kihasználtsága. (A gépipar legfontosabb területein a szerszámgépeket mindössze 1,1—1,3 műszakban működtetik!) Nem elég tehát az új, korszerű gép; jól képzett munkaerő, megfelelő nyersanyag vagy félkésztermék, zökkenőmentes szállítás stb. is szükséges hozzá. Éppen ez utóbbiak hiánya vagy gyengesége miatt állnak tétlenül sok helyen méregdrágán vett berendezések... Tovább bonyolítva a dolgot: egy ország gazdaságán belül kirívóan nagy eltérések alakulhatnak ki az egyes ágazatok, iparterületek technikai szintjét tekintve, sőt, e különbségek azonos ágazaton belül is meglehetnek. Mi a magyarázata ennek? Itt ügyes emberek dolgoznak, ott meg tehetetlenek? Itt fontosnak tartották a gépesítést, a korszerű technikát, ott meg fütyültek rá? A fejlesztésnek vannak szubjektív tényezői is, alapvetően azonban a gazdasági környezet határozza meg a haladás mértékét. Ezért ésszerű mérlegelésre van szükség annak megállapításához, hol érdemes, s hol nem érdemes a korszerűsítés terheit vállalni. E mérlegelés hiánya már jó néhány új, korszerűnek ki- kiáitott üzemet juttatott súlyos helyzetbe. Pedig modernek voltak a gépek, korszerű a technológia, csak éppen az általuk gyártott termék volt korszerűtlen, ezért nem kellett senkinek.. 3 Miért kell? Miért nem jó minden úgy, ahogy van? Miért kell gépesíteni? A munka- erőforrások csökkenése és kiapadása, ha nem ellensúlyozza ezt műszaki fejlesztés, a termelés megtorpanásához, sőt, csökkenéséhez vezet. Az alacsony technikai szint megrekesz- ti a társadalmi munka hatékonyságának emelését, s ezzel a távlati fejlődés ma szükséges megalapozását lehetetlenné teszi. (Ez történt például a közúti járműgyártásban, s a feszültségeket végül is csak az ismert licencvásárlás oldotta fel.) Az elavult gép, gépsor, berendezés elfoglalja a helyet az új, a termelékenyebb elől — ezért kiterjedt az építési láz! —, tartósítja az idejétmúlt technikát, az alacsony termelékenységet, s akadályozza a termék minőségének javítását, korszerűsítését. Ahol tehát halogatják a fejlesztést, ott a holnapi kenyeret gyúrják feketébbre. Aligha hihető, hogy ne tudnák ezt! Mégis halogatják? Miért? Mészáros Ottó (Következik: Ember helyett gép) Kistraktorok magyar—csehszlovák kooperációban Több mint száz Mepol- Terra kistraktor érkezik a következő hetekben Csehszlovákiából. A szállítmányt a jicini Agrostroj gyár adta „postára”, amely a Békéscsabai Mezőgazda- sági Gépgyárral kooperálva állítja elő — egy NSZK—francia llcenc alapján — a főként kiskert- művelésre szánt gépet. Az alapgépet és hozzá a gyomirtásra, talaj lazításra alkalmas rotációs kapát, a váltva forgató ekét és a fűnyírót a csehszlovák, a többi „kiegészítőt”: a kul- tivátort, a töltögető ekét, a talajegyengetésre és a vékonyabb rétegű hótakaró eltakarítására szolgáló tolólapot valamint a fűkaszát a magyar gyár készíti A Mepol-Terrá-nak pótkocsija is van, csakúgy, mint a két kooperáló gyár másik közös „alkotásának”, a legelőgazdálkodásban hasznos MF—70-es univerzális kistraktornak. Az is több művelet elvégzésére alkalmas; szénát kaszál, forgat és gyűjt össze, sarlós fűkaszájával pázsitot nyír, hómarójával a 70 centiméter vastag hóréteget is 75 centiméter szélességben fújja ki teherkocsira vagy hókupacokba. (MTI) VÁLLALATOK FIGYELEM! Alacsony áron beszerezhetik munkaruha, bakancs, esőkabát stb. szükségleteiket. A BIZOMÁNYI Áruházban, "" Kecskemét, Nagykőrösi utca 22. sz. alatt. Propagandisták a kiskőrösi járásban A kiskőrösi járás nagyközségeiben és falvaiban az új oktatási évben 130 propagandista kezdi meg munkáját. A tizenkétféle oktatási formában 117 tanfolyamon, 4100 hallgató' képezi magát politikailag — szervezett keretek között. Nem mellékes tehát, hogy milyen a 130 propagandista felkészültsége, képzettsége. Közülük egyetemet, vagy főiskolát végzett 67 fő, az oktatóknak több mint a fele. (Az előző évben ennél rosszabb, 30 százalékos volt az arány.) Javult a párttagok részvételi aránya is, a tavalyi 76-tal szemben az idén már 99-en vezetnek politikai oktatást. Ketten politikai főiskolát, ketten a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosító tagozatát, hatvanötén az általános hároméves tagozatot végezték el. A többi propagandista öthónapos pártiskolát és marxizmus—leninizmus középfokú iskolát végzett. Az elmúlt évben rendkívül megnőtt a népszerűsége az igényesebb pártoktatási formáknak; a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének és a középiskolának. valamint azoknak a tanfolyamoknak, ahol társadalomtudományi alapismeretekkel foglalkoztak. A járásban tavaly a párttagság 53 százaléka tanult szervezett politikai oktatásokon, az idén pedig közel 70 százaléka. A pártoktatás legutóbbi eredményei is azt bizonyítják, hogy a propagandisták a különböző előadásokon egyre több ember politikai érdeklődését keltik föl. Azért, hogy állandósuljon közéleti érdeklődésük, többet foglalkoznak az embereket közvetlen érintő problémákkal. Élénk viták folytak tavaly például, az életszínvonal-politikával foglalkozó előadásokon, ezért az ilyen témára sokhelyütt visszatérnek az idén is. Az anyagi érdekeltség: a vezetők bérezése, a dolgozók fizetése — is ilyen népszerű témák a szocialista demokrácia időszerű kérdései című előadásokkal együtt Az új oktatási évben, a sajátos helyi problémákkal az általános politika tükrében többet foglalkoznak, mert ezek az ismeretek gyorsabban válnak mindennapjaink alakítójává, aktív részeseivé. A járásban ennek jegyében kezdi meg munkáját húsz új propagandista. Cs. K. 1971, szeptember 11, szombal Mezőgazdasági könyvespolc Télen is zöld kertek Miért nem ragyognak a magyar kertek az örök tavasz fényében? Lehet örök tavasz a téli zuzmarás, kopasz kertekben? A válasz: igen. A magyar kertek is pompázhatnak télen is tavaszi, nyári díszben, ha erre alkalmas fákat, cserjéket, díszbokrokat telepítünk. Erről szól ez a könyv, amelynek írója Debreczi Zsolt és Csapody Vera, kiadója pedig a Mezőgazda- sági Kiadó. A könyv 860 örökzöld növényt ismertet, ezeknek csaknem a felét dr. Csapody Vera élethű, művészi rajzai illusztrálják. A rajzok legtöbbje hazai parkokban fellelhető élő növényről készült. A szerzők azt bizonyítják, hogy hazánkban is kialakíthatunk örökzöld kerteket, parkokat, ha alkalmazkodunk az éghajlathoz. Magyarországon 12 örökzöld klímakörzetet tüntetnek fel. A könyv, amelyet kiskert-tulajdonosok is sok I haszonnal forgathatnak, ismerteti az összes fenyőféléket, pontos leírást ad minden örökzöldről, s hasznos tanácsokat azok meghonosításához, A könyvet Szabó Ildikó illusztrálta. Mit mutat a statisztika g** nil . r m| ; I ■ f r Csökkent a sérüléssé! jaro közúti balesetek száma A megyei rendőrfőkapitányság közlekedési osztályán a napokban készült el az a baleseti statisztika, amely az év nyolc hónapját öleli fel, mutatja ki, hol, milyen közúti szerencsétlenség történt. Elöljáróban meg kell említenünk, hogy ebben az évben a sérüléssel járó balesetek száma valamivel több, mint három százalékkal csökkent. Ez a viszonyszám azonban nem tölthet el bennünket túlzott optimizmussal, ugyanis 1970. augusztus 31-ig a megyében összesen 67, 1971. augusztus 31-ig pedig 74 halálos szerencsétlenség történt. Tulajdonképpen héttel több halálos tragédia volt az országutakon. Némileg javult a helyzet a súlyos sérülések vonatkozásában. Amíg a múlt év augusztus 31-ig 357-en szenvedtek súlyos sérülést, addig ebben az évben mindössze 345-en szorultak nyolc napon túli kórházi kezelésre, összességében a két évet összehasonlítva, ebben az esztendőben 23-mal kevesebb sérüléssel járó baleset történt, mint 1970-ben. Érdemes megvizsgálni az úgynevezett legbalesetve- szélyesebb hónapok, a július és augusztus összehasonlítását: 1970. július 1-től, augusztus 31-ig a kecskeméti járásban 9 halálos, 55 súlyos, 58 köny- nyű sériiléses baleset történt. Ebben az évben 10 ha'álos, 56 súlyos, 43 köny- nyű sérüléssel járó balesetet idéztek elő a járművezetők. Egy év alatt tehát 13-mal kevesebb baleset történt a kecskeméti járásban. Emelkedés e két hónap viszonylatában Kiskunfélegyházán jelentkezett. A múlt év azonos időszakában halálos baleset nem volt, súlyosan 15-en, könnyebben 14-en sérültek meg. Ebben az évben 3 halálos, 22 súlyos és 16 könnyű sérülés történt a városban és környékén. Az emelkedés abszolút számban tíz. Ha nem is jelentősen, de csökkent Baján, Kiskunhalason és Kalocsán a sérüléssel járó balesetek száma, ugyanis mindhárom járásban a halálos, a súlyos és a könnyű sérülés 10—50 százalékkal volt kevesebb. Ha a megye számadatait vizsgáljuk, kiderül, hogy az elmúlt év július, augusztusában ösz- szesen 314 sér üléses baleset történt, amelynek következtében 23-an vesztették életüket, 146-an súlyosan, 145-en pedig könnyebben sérültek meg. Ebben az évben 275 ilyen szerencsétlenség történt, amelynek során 20-an haltak meg, 136-an súlyosan, 119- en könnyebb sérüléssel úsz- ták meg a baleseteket. A két hónap összesített adatai szerint, a sérüléssel járó balesetek 12,4 százalékkal csökkentek. A baleseti statisztikának a fent vázolt számadatok csupán egy részét képezik. Sok volt ugyanis az úgynevezett „koccanásos”, az anyagi kárral járó közúti baleset. A megyei rendőrfőkapitányság közlekedési osztálya ezen kívül feltérképezte azokat a helyeket, ahol a legtöbb ütközés, szabálytalanságból eredő baleset történt, sőt készül napszaknak megfelelő baleseti összeállítás is. A számok önmagukért beszélnek, s bár némi csökkenésről adhatunk hírt, meg kell állapítanunk, nagyon sok a közlekedési baleset. G. G. Meddig marad forgalomban a régi 5 forintos és 50 filléres A rézből vert 2 forintos, a nikkel 5 és 10 forintos, s az új 50 filléres pénzérmék kibocsátásakor néhány régebbi pénzérme bevonásáról is intézkedett a Magyar Nemzeti Bank. Mivel a bevonás, illetve kicserélés időpontja körül gyakran keletkeznek viták, a törvényes rendelkezéseket az alábbiakban foglaljuk ösz- sze: A korábbi háromféle 2 forintos közül most már csak a rézből készült kétforintosok elfogadása kötelező. A Magyar Nemzeti Bank és az OTP-fiókok, valamint a postahivatalok azonban 1972. június 30-ig még a régi 2 forintosokat is átcserélik. A régi alpakka 5 forintosokat a jövő év közepén, 1972. június 30-án vonják ki a forgalomból, addig ezeket az érméket mindenki köteles elfogadni. 1972. június 30. után még egy évig az MNB, az OTP és a postahivatalok kicserélik a régi 5 forintosokat. A régi 50 filléres, amelynek előlapja üllőn ülő, kalapácsot tartó férfit ábrázol, szintén 1972. június 30- ig marad törvényes fizetési eszköz, az azt követő egy éven belül ezt az érmét is átcserélik. Forgalomban marad a másik fajta 50 filléres, amelyen a budapesti Erzsébet-híd rajza látható.
