Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-12 / 189. szám
Családi ház, átriumház az igények, a valóság és a lehetőségek tükrében r Minél jobban kollektív Jellegűvé válik az élet rohanó világunkban, annál inkább igényeljük a zavartalan otthoni pihenést. Az emberek ezért egyik leghőbb vágyuknak tekintik a családi házat. Az alábbiakat várják tőle: — Védett legyen az utca, a szomszédik zajától, az átlátástól. — Minimális telekméret egy lakás elhelyezéséhez. (Nagyobb laksűrűség esetén a közművesítés gazdaságosabb.) — A szétterülő, alaktalan családi házas beépítés helyett összefüggő, városias jellegű települések alakuljanak ki. Ha megvizsgáljuk a jelenlegi családi házas lakóterületeket (Kecskeméten a HUnyadiváros) nyilvánvaló,. hogy ezeket a követelményeket a nagy anyagi, fizikai és idegi erőfeszítéssel felépített hagyományos családi házak csak minimális mértékben képesek kielégíteni. A villateleknek kicsi, 200 négyszögöl nagyságú telkeken egymás szomszédságában szorosan felépített, szabadon álló épületekben ugyanis az ember szinte fizikailag érzi a szomszédok jelenlétét, a legkülönbözőbb módon (redőny, stb.) kell védekezni az átlátás és az egyéb zavaró hatások ellen. A telkek az önálló, zavartalan telepítéshez nem elegendők, ugyanakkor az áruk igen magas. Ezeknek a családi házas területeknek a köz- művesítési költségei igen nagyok, mivel a szétterülő beépítés viszonylagosan óriási csatornahosz- szat igényel. Ez nem villanegyed, nem városias a kép, a település egyszerűen falusi jellegű. Ezek a problémák vezettek az úgynevezett átriumház, vagy belső kertes családi ház kialakulásához. A lényege az, hogy helyszínrajz a lakóházakat eddig kívülről övező kert a ház középpontjába kerül, szinte lakóterületté válik. Jól szemlélhető ez a mellékelt beépítési vázlaton, ahol az „L” alakú épületek egymás utáni sorolásával, az utca vo>- nalával párhuzamos kerítésekkel határolt udvarok minden egyes lakóU N Í0-a> I. konyha Z. kamra S. wc - ' 4. fürdőszoba 5. gardrób fi. szülői hála £• 7. nappali ^ 8. gyermek szoba 9. gyermek szoba la.nappalí II. udvar ____12.garage egység önálló, zárt, teljesen szeparált pihenőkertjei. A másik ábra a Miskolcon tervezett átriumház alaprajzát mutatja be. Az étkező előtéren és garázsajtón kívül a lakás valamennyi lakóhelyisége az említett belső udvarra nyílik, amelyet két oldalról' a saját, a harmadik oldalról a szomszédos épület, míg a hátsó szomszéd, felől két méter magas, tömör kerítés határol'. Az épülettípus előnyei: — A lakószobák mellett a belső kert is teljesen védett a külső, kellemetlen hatásoktól; — Az építési területigény házhelyenként — mindössze 48 négyszögöl, ami azt is jelenti, hogy a közművesítés körülbelül olyan költséggel oldható meg, mint egy három- szintes beépítési területen levő lakásé; — Az egyszerű, hazai típusú épületszerkezetekből és anyagokból megvalósított átriumházas beépítés városias jellegű, kellemes építészeti együttes megvalósítását teszi lehetővé; — A lakóegységek egymás mellé sorolásából adódóan kihasználható a csoportos építkezés előnye. Így lehetséges, hogy a négyszobás, garázzsal ellátott, gázfűtéses, kertes „luxuslakás” építési költsége körülbelül megegyezik egy lényegesen korszerűtlenebb, kisebb alapterületű, hagyományos családi lakóház ráfordításával. Érdemes volna megvizsgálni Kecskeméten a családi házas beépítési területeken annak a lehetőségét, hogy a kialakuló alközpontok környékét — legalább a középületek és hagyományos családi házak közötti átmenetet — hogyan lehetne ilyen jellegű beépítéssel elfogadhatóvá tenni, vagy például az épülő széche- nyivárosi lakótelep egyhangúságát nem lehetne-e feloldani átriumházas beépítéssel. A beruházás lebonyolítását az OTP végezhetné. Legalább egy tömb felépítése — akár kísérleti jelleggel — feltétlenül célszerű volna. Kerényi József MINT ISMERETES, AZ ÉPÍTÉSÜGYI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ELŐZETES MŰSZAKI-GAZDASÁGI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN KIDOLGOZTA A KÖNNYŰSZERKEZETES ÉPÍTÉS CÉLPROGRAMJÁT, AMELYET AZTÁN ELFOGADOTT A GAZDASÁGI BIZOTTSÁG, MAJD A KORMÁNY. .,Fémmunkás”-tipusú épületek A bemutatótól az utcáig PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Halász Ferenf Könnyűszerkezettel készül 25 év A program alapvető célja egy olyan építési rendszer megvalósítása, amelynél a rendszerkomponensek ipari módszerekkel, nagy sorozatban gyárthatók, munkaigénye a hagyományos eljárásokhoz képest jóval kisebb, s az építés lényegesen gyorsabb. Az új eljáráshoz tartozik, hogy a létesítmény vázát alkotó acél- szerkezet mellett valamennyi elem típustervek alapján, csereszabatos kivitelben gyártelepen készül. A megvalósítandó köny- nyűszerkezetes program egyik legjelentősebb kivitelezője az ÉVM irányítása alá tartozó „Fémmunkás” Vállalat lesz. A lamint a Pfeiffer Ferenc és Horváth Kálmán által kidolgozott kapcsolási elv alapján készült el. Száztíz négyzetméter alap- területű, s számos helyiségből áll. Külső megjelenése tetszetős, belső kiképzése pedig kielégíti a kulturált munkahely követelményeit. A Budapesti Közlekedési Vállalat megrendelése szerint jegypénztár, irányítóhelyiség, pihenőszoba, „jelfogóterem”. mosdó, zuhanyozó, műhely, sőt főzőfülke is található benne. De nemcsak közlekedési épületként használható fel, hanem megfelelhet akár az üzemanyagtöltőállomás, motel, nyaraló, kiállítási pavilon, iroda, „Fémmunkás” típusú könnyűszerkezetű közlekedési épület. „Fémmunkás” az elsők között kezdett felkészülni a rendkívül nagy jelentőségű építési eljárás alkalmazására. Az átfogó vállalati terv egyik részeként már megtervezték és elkészítették az úgynevezett „Fémmunkás” típusú könnyűszerkezetű épületet. Ennek egyik mintadarabját nemrégiben ösz- szeszerelték és bemutatták az angyalföldi gyáregységben mintegy harminc vállalat szakembereinek. A kiállított épület Báthori Sándor tervei, vaABC-kisáruház, bolt, büfé, eszpresszó, újságáruspavilon, dohányáruda céljainak is. Az alapterülete négy négyzetmétertől kétszáz négyzetméterig változtatható. Az épület előregyártott betonalaposzlopokon nyugszik, így lecsökken a helyszíni földmunka. Az alsó födémszerkezet, majd a tetőváz szerelése után kerül sorra a típuspanelek „összetűzése” — a megrendelő által meghatározott alaprajz szerint. Az össze- és szétszerelés — a szabadalmi elv alapján — rendkívül gyorsan történik. A bemutatott épület összeszereléséhez például hat, szétszereléséhez pedig három napra van szükség. Szinte szenzációszámba megy, hogy az új és nagyon egyszerű szerelési rendszer (nincs hagyományos csavarkötés sem) lehetővé teszi a panelek sérülésmentes bontását, többszörös felhasználását. Az épületek áttelepíthetek. A „Fémmunkás” típusú könnyűszerkezetű épület jól vizsgázott. Az érdeklődésre jellemző, hogy a BKV már nyolcmillió forintos megrendeléssel jelentkezett, s további 12 millió forint értékű épületre is bejelentette az igényét. A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállított mintadarabot a Volán Tröszt a helyszínen megvásárolta, s a közeljövőben több millió forint értékben rendel hasonló épületet. Sok tanácsi szakember szerint olyan épületről van szó. amely hozzájárul az utcakép szépítéséhez is. Valószínű tehát, hogy rövidesen az utcákon ugyancsak találkozhatunk ezekkel a könnyű- szerkezetű típusokkal. Szenté Pál Űjóbb reprezentatív kiadvány hagyta el a napokban a nyomdát, megjelent a Bács-Kiskun megye élelmiszer-gazdaságának 25 évét átfogó kötet. A könyv részletes ismertetését és egyben legavatottabb összefoglalását nyújtja annak a fejlődésnek, amely a fel- szabadulás után ment végbe az ország legnagyobb mezőgazdasági területtel rendelkező megyéjében. Bács-Kiskun bemutatásában ez a gyűjtemény akár harmadik kötet is lehetne, hiszen tavaly látott napvilágot az egészségügy, ipar, mezőgazdaság, művelődés- ügy stb., kontúrjait megrajzoló kiadvány, amit hamarosan követett az ipari termelés alakulásának, a produktumokat létrehozó vállalatoknak, szövetkezeteknek részletes ismertetése. A szerzők neveinek felsorolásával igen hosszú sort kapnánk. Elég any- nyit megemlíteni, hogy a leghozzáértőbb emberek írásaiból alakul ki az összkép. A közreműködőkről pedig szólni is eleve reménytelen vállalkozás lenne, mivel any- nyian vannak, ahány gazdaságról, üzemről egyáltalán szó esik. A módszer így felel meg tökéletesen a kötet céljainakJ mindig a kollektív alkotások képesek a legmegbízhatóbb munkára, hiszen az adatokat maga a feldolgozott „tárgy” —■ tsz, vállalat — szolgáltatta, a fejlődésvonalat pedig az elemzéshez naponta hozzáedződött vezető szakemberek húzták meg. A csaknem 600 oldalas kötet megjelentetését elsősorban az elért eredmények számbavétele indokolta. Ugyanakkor nagyon jó kiindulási alap jött létre a további kutatásokhoz, elemzésekhez. — halász —s
