Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-10 / 187. szám

6. oldal 1971. augusztus 10. kedd A hang. • • A KÖZÜTI közlekedés nem tűrő káromkodás- egyre intenzívebb fejlődé- özön hangzott feL Bével, a teher- és sze­mély gépkocsik elterjedésé- Számtalan hasonló pél- vel, gyors növekedésével lehetne még ezenkívül nemcsak a közlekedésre«- felsorolni, kerékpárosról, dészeti szabályok ismere- gyalogosról, gépkocsiveze- tére betartására van szűk- tőről, lovaskocsihajtórol, ség, de egyre-másra elő- olyan emberekről, akik nap térbe kerülnek bizonyos mint naP 32 utakon köz­etikai kérdések is. A köz- lékednek. Miből származik lekedési etikáról van szó ff’ kogy nálunk ennyire tulajdonképpen, amelyet idegesen, szidalmakkal, ugyan már oktatnak az üvöltő hanggal, ordítással autósiskolában, foglalkozik »hálálják' meg a szabaly- ezzel a Tudományos Isme- talankodók, a figyelmetle- retterjesztő Társulat, sőt n®k, 32 elrevedezok a se­megy énkben a községi pro- akarásból, kollega­pagandabizottságok is. utasból szármázó _ figyel­Mégis szóvá kell tenni azt meztetest, kürtölést a ez állapotot, ami jelenleg fényszóró felvillantasat? közutainkon uralkodik, s Toüb okot is fel ^ehetne főleg nyomdafestéket nem sorolni, de úgy véljük en- tűrő kijelentésekben, ma- 11 ek a mibenléte abból gasra feltornázott hang- szármázik, hogy nagyon hordozásban nyer kifeje- kevesen veszik tudomásul z^st azt a tényt, hogy a kozuton nem egyedül ők közleked- Miről is van sző? nek. Sokszor éppen a sza­NEMRÉGIBEN történt a bálytalanságot vétő ragad- következő eset: Az egyik tatja magát a durva szida- személygépkocsi vezetője ahelyett, hogy ba­szabályosan kanyarodott el ratsagosan megköszönne a megyeszékhely egyik az 6 és masok testi épségét mellékutcájába, amikor ve- vedo ^}zést’ meg­le szemben két kerékpá- Jegyzést. Tulajdonképpen ros tűnt fel szabálytalanul rem K 32 idegesség az, , , , , __ amely erre készteti a gep­ko zlekedve a bal oldalon. ,___/___,_____________& ko csivezetőket, hanem az egymás megbecsülésének A gépkocsivezető fékezett, kihajolt az ablakon, s ud- hiánya variasan figyelmeztette a kerékpárosokat, hogy nem A SZABÁLYOK és az új tartják be a legelemibb rendelkezések ma mar le­**-»«* ■““???•• * s&ss. kerékpárosok szájából a dalmával, kiabálás, vesze- szidalom mocskos özöne kedés, egymás szidalmazá- zúdult éppen az ő testi ép- sa nélkül, csupán a „név- ségüket óvó személygépko- jegyek” kicserélésével meg- csi vezetőjére, aki — mit oldódjon a kár megtéríté- tehetett egyebet —*• szó nél- se. Súlyosabb szerencsét- kfll továbbhajtott. lenségek esetén sem segít mar a magas hanghordo- NÉZZÜNK egy másik zás, s nem a bajt okozó példát: Hányszor fordul családfájának emlegetése elő Kecskeméten, de más- dönti el a felelősséget, ha­hói is a megyében, hogy a nem a helyszínre kiszállt kijelölt gyalogátkelőhelyen rendőri bizottság, a vizs- kényelmesen baktató, oly- gálát, kor az eseményeket éppen ott tárgyaló gyalogosokra Semmilyen körülmény rákürtölő gépkocsivezető- között ne feledjük, hogy a két olyan jelzőkkel illetik, nyugalom, egymás megbe- amelyek már kimerítik a csülése, a szabályok tiszte- becsületsértés fogalmát, letben tartása, segíthet leg- Igaz előfordul ennek az többet a balesetek megelő- ellenkezője is. De menjünk zésében, elkerülésében, s tovább. Szemtanúja vol- nem az idegeket túlfeszítő tam egy könnyen tragikus- gorombáskodás, sá válható előzésnek,' az , E—5-ös főútvonalon. Egy A HANGRÓL beszel- tehergépkocsi úgy előzte a“?1* ^het, ud™­meg az előtte haladó sze- szerény, figyelmezte­mélyautót, hogy csupán to- «^berséges Ez a hang centiméterek választották azonban legtöbbször ma el a megelőzött járműtől. meS parlagi, ütnek, olyan A gépkocsivezető a saját és aTTle^y nem engedhető meg Van mit igazgatni a tanácsnak Bussvárótól — a gólya fészekig Azt mondja Nánai And­rás, a hartai vb-elnök: — Mikor tavalyelőtt, meg azelőtt „vertem a huppot”, hogy hozzák be a község­be az autóbusz-megállót, magam se gondoltam — folytatásra. Már a fogalmazásból is sejthető, hogy jókedvből újságolja az elnök az új fejleményeket, örül, hogy mindig ad munkát a la­kosság, s azért is, mert si­kerül eleget tenni. Az előzményekről any- nyit. Hosszú időn át a köz­ség fölött húzódó műútra kellett kibáktatni annak az 5—600 embernek, aki na­ponta utazik autóbusszal. Csak 300 olyan ebből, aki dolgozni jár el máshová. Hartára is jönnek sokan, tanulók, felnőttek Dunate- tétlenről, Állampusztáról. No, a múlt évre sikerült kivívnia a tanácsnak, hogy az a mintegy 30 busz be­járjon a község közepéig. De álljunk már meg ez­zel a „községeskedéssel”! Nem mintha az degradálna bármely helységet is, de ha már nagyközség, már­pedig 1970. augusztus 20. óta az, nevezzük az új ti­tulussal. A baszok tehát betérnek azóta. A választási jelölő gyűléseken azonban vi­szont már úgy tűnődtek: Amikor ennyi utas jár-kel, hogy jön az ki, hogy kelle­metlen időben a zöldség­boltot, pékséget, de még a vadonatúj orvosi rendelőt is váróteremnek nézik az emberek. Nemcsak, hogy stílszerűtlen, hanem egész­ségügyi szempontból sem megengedhető. Viszont a népnek igaza van: busavá­róra van szükség. így ez termesztés, de a ta­nácsnak mégiscsak várat­lanul jött. Buszváró sem a fejlesztésé tervben, sem a költségvetésben nem sze­repelt. De miért legyen ez egye­düli ügye-gondja a tanács­nak, mikor a lakosság zö­me a három tszé, s az ál­lami gazdaság is érdekéit? Megegyeztek: a Lenin, a Béke, az Űj Élet Tsz és a célgazdaság is beszáll építőanyaggal, munkaerő­vel, a tanács házilagos brigádja meg gondoskodik a kivitelezésről. Az orvosi rendelő mö­gött már alapozzák a várót, s ősz folyamán elkészül, így lehet összedobni 85 ezer forintot, ami végered­ményben nem volt sem­miféle kasszában. ban meg kikereste ezt az adatot. A csecsemőt is beleértve A község jövedelme 78 millió forint. Ha ezt el­osztjuk a lélekszámmal, 4800-zal, az jön ki, hogy a csecsemőt s aggastyánt is belevéve 16 ezer forint esik fejenként. Érthető tehát a vásár­lóerő feszítése. Meg az életkedvnek olyan mutató­ja is, hogy — ugyancsak Nánai András szavai — „jobban születnek mostaná­ban a gyerekek”. Bár a tanácselnök szerint ez a gólyák hálája is lehet, amelyek ott fészkelnek az öregek napközi otthonának kéményén. Hogy tudniil­lik ne zavarják a füstjá­rást, külön ágast emeltek gólyafészeknek a napközi portáján. A madarak azon­ban „nem fogadták el”.' Mit volt mit tenni, hagy­ták őket régi helyükön, s építettek egy új kéményt az öregek napközijére. Tóth István Ha már táró lesz az utasok életének ösztö­nös védelmében, önkénte­lenül is megfenyegette a tehergépkocsi vezetőt, amelyben semmi rossz szándék nem volt, hiszen ezzel akarta figyelmeztet­ni: máskor ilyet ne kő- , , .. . , , , vessen el. Köszönet helyett testi epsegenek a Csepel teherautó-vezető tiszteletűén tartasa. fülkéjéből nyomdafestéket Gémes Gábor sem önmagunkkal, sem a másik közúton közlekedő­vel szemben. A közlekedési etikának alapvető kérdése tehát a járművezetők, gya- lagosok közötti udvarias­ság, a kocsiablakokon ki- és bekiabálás megszünteté­Am méltó lesz-e az új kis létesítmény egy nagy­községhez, ha ködös őszi reggeleken, sötét téli dél­utánokon vaksiskodni kell az utasoknak? Világítást! Tagadhatatlanul jogos ké­rés. Ennél torpannának már meg? Megszületett a megálla­podás az áramszolgáltató vállalattal: 25 ezer forin­tért — rövidesen megkez­dik 5 higanygőzlámpa fel­szerelését a várónál Ez azonban csupán a buszváró körüli fejlemé­nyek krónikája. Egy új nagyközségnek „mutató- sabb” igényei is vannak. Kérték a választók, hogy a helység északkeleti ré­szén még ebben az évben alakítsák ki és bocsássák a lakosság rendelkezésére az új házhelyeket Közmű- vesítve! Cselekedtek a nagyközség vezetői. A víz­mű vállalat — soxonkívül! — szintén az ősz folyamán egy kilométerrel megtold­ja a vízhálózatot. A csö­vek — a tanácsháza köze­lében „bevetésre” készen állnak már. 32 házhely lesz a mondott részen, a telkek egy hányada már gazdára lelt, de a víz ha­marabb ott lesz, mint ahogy a házak felépülnek, jóllehet, az építőanyago­kat szállítják már a gaz­dák. No igen, hogy ez ilyen gyorsan menjen, a vízellá­tás előfeltételeit meg kel­let teremteni ekkorra. Idén adták át a 450 ezer forint költséggel épült kutat — egy hónappal ezelőtt —, s lépten-nyomon hallani, hogy rendkívül jó a vize. Nem kell már a mosta­nihoz hasonló esőtlen idő­szakban, körülfutni a köz­séget, hogy álljanak le mindenféle locsolással, mert nincs víz... Lakásépítő szövetkezet Mást mondunk. Azon a területen is megtörtént az előközművesítés, víz, vil­lany rendelkezésre áll, ahol a megyében második­nak — Tiszakécske után — megalakult Lakásépítő és Karbantartó Szövetkezet eddigi 53 tagja többszintes KILENCVEN ESZTENDEJE SZÜLETETT Vásfó Béla „Nem abban az időben élünk, hogy büszke lehet egy város az 6 szülöttére, aki akármilyen nagy is, mégis csak egyetlen csepp a háborgó tenger hullám­hegyein. De rád büszkének kell lennünk, aki megala­pítója voltál a kecskeméti proletármozgalomnak, ké­sőbb mindig a szélsőbal­oldalon állottái és hirdet­ted a meg nem alkuvó, kíméletlen osztályharcot. .. .itt becsuktak, onnan kiutasítottak, de sehol meg­félemlíteni nem tudtak ... a kommunista világforra­dalom küszöbén üdvözöl a kecskeméti munkásság Té­ged, az új világ kecske­méti harsonását." A Magyar Alföld című munkáslap 1919. március 25. számából idéztük eze­ket a sorokat. Kosztolányi Dezső így emlékezett Vágó Bélára 1933-ban. „... a haladást, a közéleti bűnök, a vissza­élések ostorozását, a tár­sadalmi jólét előmozditásái jelölte meg a költészet fel­adatául.’’ Néhány adat életművé­ből: A szociáldemokrata párt városi titkára Debre­cenben az 1910-es években. Tagja a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja első Központi Bizottságának. A Tanácsköztársaság idősza­kában belügyi népbiztos. Az emigrációban a Sarló és Kalapács című lapot szerkesztette. A személyi kultusz áldozataként fe­jezte be életét, 1939-ben. Élete, munkássága pél­dául szolgál az utódok, a ma élő nemzedékek szá­mára. lakóházak építésére egye­sült. Hatlakásos — 2 eme­letes és négylákásos 1 eme­letes házakban 72 új ott­honra van már terv. Nap mint nap jönnek az új je­lentkezők. Dinamikus tempó! Mert ugyanakkor erre a több­szintesekből álló telepre, egyedi tervezésű áruház létesítéséről tárgyalnák az ÁFÉSZ-szel. Valamelyik emeletes ház alsó szintjé­re lenne tán legjobb. Mert kell üzlet is eb­be a nagyközségbe. Ma már kiesd a vásárlótér, ki­csi a raktártér, s a vásár­lóerőhöz képest kevés az áru. Soltra, Dunapatajra, Kalocsára, Kiskőrösre utaznak már nagyobb be­vásárlásokra a hartaiak. — Vásárlóerő.... — állt meg e szónál Nánai And­rás, és intett, várjunk csak! Elővette a csinos, ősi hartai népművészeti motí­vumokkal kifestett lapos tokot, abból kivette a nagy­községgé avatás emlékére készült jegyzőkönyvet. Ab­üatáridő előtt eíkésiO Harminc nappal a határidő előtt adta át rendeltetésének Kiskunha­lason, a Bokányi Dezső utcában épült 3 szintes, hatlakásos házat a helyi B'a- és Építőipari Ktsz. A lakásokba e hónapban költöznek be boldog tulaj­donosaik. Augusztus vé­gén 14 lakásos társasház építését fejezi be a szövet­kezet. Már őszre készülnek Kitermelésre készítik elő a facsemetéket a Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolájában. Felrakják a fajtákat ismertető táblács­kákat, Az idén 650 ezer kü­lönböző facsemetét hoz forgalomba a gazdaság. Miért vagyok lompos? Ismerőseim, jó bará­taim közül az utóbbi na­pokban többen is szóvá tették, hogy gyérü­lő hajkoronám egy része hovatovább a hátamat ver­desi, míg oldalszakállam némely egyedei már-már erősen gátolnak a hallás­ban. A fenti meggondolások­tól vezéreltetve tértem be a szolgáltatóház fodrász­szalonjába. Már bevonulá­som első méterein oly ma­gasfokú hőmérséklet vá­gott mellbe, amilyet utol­jára Sidi bel Abbesben, az idegenlégió laktanyá­jának udvarán éreztem — P. Hoitard műveinek ol­vasása közben. Bár, ha meggondolom, nagyjából semmi különbség nem volt a szabadtéri és a benti klí­ma közt. S ezzel mindent megmondtam ... Elképzeltem: ha én most leülök a „vallatószékbe'’, ahol különféle lepedőket, törülközőket bugyoló.lnak nyári nedvekben egyéb­ként sem szűkölködő por­hüvelyemre — akár már hívhatják is a mentőket. A diagnózis: hőguta. S már döntöttem: itt ma nem lesz nyiratkozás. (Közlöm az il­letékesekkel, hogy azért vagyok lompos, miként egy fajtiszta komondor. Távoztamban, kínzottan sóhajtott föl mellettem egy sorstárs — aki még nem adta fel a reményt, hogy borotva-hajvágást végeztet: — Ilyenkor nincs itt egy újságíró! Volt. És ezúton érdek­lődik ' a vezetőségtől: hol van az induláskor oly büszkén beharangozott lég­kondicionáló berendezés? Ha pedig — mint mondják — létezik, akkor miért nem gondoskodnak a folyama­tos működtetésről? Leg­alább, ha a hőség és a pá­ratartalom meghaladja az elviselhetöség fokát. Es nem is csupán a másfél órára betérő vendégek, hanem az elkinzott, jobb sorsra érdemes, egy teljes műszakot átszenvedő alkal­mazottak érdekében! —a —r

Next

/
Oldalképek
Tartalom