Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-10 / 187. szám

TflTt. augusztus TO. ked<» S. oldal a Rózsa Sándor filmről A német megszállás előtt közölte Móricz foly­tatásokban a Rózsa Sán­dor a lovát ugratja című regényét. A tehetséges népfi személyében azt az embert akarta bemutatni, „aki igazságot tesz, aki mindent tud, aki mindent elintézhet, aki a népdalok gavallérja”. A Magyar Televízió — mint erről lapunkban be­számoltunk — 12 részes filmet készített a Móricz- regényből. A kecskeméti „ősbemutatón” a forgató- csoport több tagja is részt vett. Örömmel tettek ele­get kérésünknek: nyilat­kozzanak a filmről pt-öt mondatban. SIPOS TAMÁS forgatókönyvíró Igyekeztem maximáli­san hűséges maradni az íróhoz, a mű szellemisé­géhez, nyelvi szépségeihez. Az időrenden változtat­tunk esetenként, mert minden részt kerek egész- szé kellett formálni. Csak ott építettünk be új jele­netet, ahol a folyamatos­ság követelménye ezt elke­rülhetetlenné tette. Arra törekedtem, hogy a forga­tókönyvben a regény íol- klorisztikus bájából, Mó­ricz visszafogott lírájából minél többet „átemeljek”. Ilyen gigász árnyékában nagyon nehéz és nagyon szép volt dolgozni. SZINETÁR MIKLÖS rendező A Magyar Televízió is el akarta kezdeni hosszabb sorozatok gyártását. A Ró­zsa Sándor esetében ez volt a praktikus szempont. A műfaji kísérlet is vonzott: kalandfilmet készíteni a legnemesebb irodalmi alap­anyagból. Megjegyzem: el­keseredett harcot folytat­tunk minden egyes Móricz mondatért. Miért nyomo­rítják a körülmények,' fe­lemás történelmünk a na­gyobb feladatok elvégzésé­re is alkalmas embereket — ez a kérdésfeltevés kapcsolja a Rózsa Sándor- regénvt azokhoz a klasszi­kus irodalmi alkotásokhoz, amelvekkel az elmúlt esz­tendőkben rendezőként foglalkoztam. MUSZTE ANNA, főiskolai hallgató Nagyon szeretem Mó­ri czot és ezt a szerepet. Veszelka Juliskának sok olyan tulajdonsága van. amit közelállónak érzek magamhoz. Különösen az igazságba vetett hite raga­dott meg. Mindenképpen ez a legfontosabb a film­ben. Magamról annyit: Szabolcs megyéből kerül­tem a Színművészeti Fő­iskolára és a nanokban ír­tam alá második filmsze­repemre a szerződést, s legutóbb a Madách Szín­házban bemutatott Darvas­műben játszottam. SZŰCS ANDOR, a Televízió főniunkatársa Nem betyárfilmet csinál­tunk. Móricz regényét al­kalmaztuk a képernyőre. Örülök annak, hogy a mű három részlegének bemu­tatását követő vitában egv könyvtáros is felszólalt. Remélem, ugyanis, a soro­zat hatására tovább nö­vekszik a Móricz kedvelők tábora. Gyakran taoasz- talni. hoev az értékes iro­dalmi alkotások teriesri-'S- sében milyen sokat segít­het a TV. H. N, Világhírű mag jav nagyvadak A Természettudományi Múzeum preparátorai az utolsó simításokat végzik a vadászati világkiállításra készülő magyar nagyvad­preparátumokon. Az im­már kétéves munka során elkészült egy szarvascsa­lád, két verekedő dámbika, egy dámtehén és egy bor­jú, továbbá egy őzbak. A kiállításon a múzeum szak­emberei természetes kör­nyezetben mutatják be a kitömött állatokat, amelyek közül különös figyelmet érdemel a két verekedő dámszarvas. Eddig ugyanis ilyen pózban — szétvetett A vadászati világkiállítás újabb látványosságai lábakkal, egymásnak feszí­tett szarvakkal, földre sze­gett fejjel — még nem preparáltak szarvasbikákat. A Természettudományi Múzeum állattárának afri­kai anyagából számos nagy­vad kipreparált fejét mu­tatják be. Láthatnak az érdeklődők varacskos disz- nófejet 30 centiméteres agyarakkal és egy méter­nél hosszabb, csavartszarvú nagykudut. Ezenkívül, mint érdekességet, bemutatják a Kittenberger Kálmán ál­tal zsákmányolt, két mé­ternél hosszabb elefánt­agyart is. (MTI) Pataj fejlődése A dunapataji tanács 4 millió forint fejlesztési alapból gazdálkodik az idén. A tervfeladatok jó része már megvalósult, en­nek során kisajátítottak mintegy 50 telket, amelyen OTP-lakások épülnek. A Szelidi-tónál befejezés előtt áll a modern szolgál­tatóház építése. A tavaszi jelölő gyűléseken elhang­zott kéréseknek megfele­lően bővítik a villany-, valamint a csatornahálóza­tot, év végéig pedig 1200 méter hosszú járdát építe­nek a községben. A duna- patajiak január óta — fő­leg a parkosításnál és az ároktisztításnál — nem ke­vesebb mint 1 millió fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek, Szegedi esték Árnyék és siker A zeneirodalom ugyan nem tart számon efféle rangsorolást: vannak ope­rák, amelyek — cselekmé­nyükből ítélve — szinte a monumentális szabadtéri színpadokra íródtak. és vannak olyan klasszikus remekművek, amelyek pél­dául egy közepes hang- versenyteremben is kitű­nően előadhatók. Tévedés ne essék: a Sze­gedi Szabadtéri Játékok idei műsorára tűzött Mu­szorgszkij Borisz Godunov című háromfelvonásos ope­ra gyönyörű orosz zene, hálás énekesi feladat, de nem szabadtéri színpadra való. Az egész teret kitöl­tő, látványos Faust, Aida, Don Carlos, Bajazzók, s A parasztbecsület évekkel ezelőtti nagy sikerű bemu­tatói után tehát eleve kifo­gásolható Muszorgszkij operájának szabadtéri színre vitele. A fenti állításunkat mintha igazolni akarná a Borisz szegedi előadása. Bár Vaszy Viktor karmes­ter a szombat esti előadá­son immár negyedszer is telt ház előtt lépett a pul­pitusra, a nagy látványos­ságokhoz, az előadások di­namizmusához szoktatott közönség egykedvűen fo­gadta az operát. Szinetár Miklós rendező hiába bir­kózott a rá háruló feladat­tal, lassú, vontatott, néhol mesterkélt volt az előadás. Az énekesek sem feledtet­ték velünk azt, hogy éppen a jóformán cselekmény nélküli opera bemutatásá­ra esett a választás. A sze­replők közül talán csak Nikolai Gyuszelev, a szó­fiai Operaház tagja és Gregor József, a Szegedi Nemzeti Színház tagja nyerte meg az operakedve­lők tetszését. Az előadáson a közönség Fülöp Zoltán Kossuth-díjas, kiváló mű­vész díszleteiben gyönyör­ködhetett. A gyenge előadásért másnap este kaptunk kár­pótlást. Förgeteg haramia­vezér, a kétszínű, alatto­mos, zsarnoki Daru kocs- máros udvarán iszogató, nekikeseredett betyárok közé kalauzolta el a Csí­nom Palkó daljátékra kí­váncsi közönséget. Farkas Ferenc háromfel­vonásos daljátéka — tele dinamizmussal, mozgással, látványossággal — nagy si­kert aratott a szegedi Dóm téren. A szabadtéri játékok vasárnap esti vendégei nem csalódtak: a János Vitéz és a Háry János játékok korábbi bemutatása után a Csínom Palkó is kitűnő előadás volt. Bessenyei Fe­renc, mint Balogh Ádám kuruckapitány színesen, na­gyon kedvesen oldotta meg feladatát. Kitűnő ala­kítása azért is elismerésre méltó, mert ezt a szerepet eddig minden alkalommal operaénekes — legutóbb például Sárdy János — játszotta. Nagy sikert ara­tott a Csínom Palkót és Csínom Jankót alakító Turpinszky Béla és Gyi- mesi Kálmán, valamint Éduska szerepében Berdál Valéria, és Horváth Esz­ter, mint Zsuzsika. A televízió nézők előtt közismert Horváth Zoltán Erkel-díjas operarendező és Varga Mátyás díszletterve­ző sokat tett a darab sike­réért. Tárnái László A terv jelentés margójára Bács-Kiskun nem tartozik hazánk legfejlet­tebb iparral rendelkező területei közé, de a me­gye párt- és állami szer­veinek jóvoltából a leg­elmaradottabbakhoz sem. Gazdaságunkra a vi­szonylag gyors és egész­séges fejlődés a jellemző. Ez tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal me­gyei Igazgatóságának 1971. első félévi jelenté­séből is, amelyet lapunk vasárnapi számában kö­zöltünk. Az adatok hang- súlyozottabb érzékelteté­sére érdemes azonban összehasonlitásokat ten­ni, s erre módot nyújt a párt Központi Bizottsága és a kormány együttes üléséről a múlt héten ki­adott közlemény. A két dokumentumból kitűnik, hogy amíg az ipar országosan 5,6 szá­zalékkal termelt többet mint egy évvel korábban, addig Bács megye ipara 12 százalékkal növelte termelését. Építőiparunk termelésének növekedési üteme 6 százalékkal volt nagyobb az országosnál. A lakosság pénzbe­vétele országosan 8 szá­zalékkal nőtt, (ezen be­lül) megyénkben az év első felében 17 százalék­kal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A kiske­reskedelmi forgalom 3 százalékkal növekedett gyorsabban az országos átlagnál. Érdemes el­időzni itt néhány adat erejéig. Az élelmiszer-ke- reskedele.n és a vendég­látóipar 10 százalékkal forgalmazott többet, — ugyanakkor az élvezeti cikkekből — bor, kávé stb. — 30 százalékkal fo- gyott több. Tartós fo­gyasztási cikkekből 20 százalékkal vásárolt töb­bet megyénk lakossága. A felsorolt számok a fejlődést, az élet- színvonal növekedését tükrözik. A statisztikai jelentés jó néhány, szá­HA zai TÁRi at ÁTRENDEZIK A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMOT DIÓSGYŐRI az 5. szegedi országos ku­VÁRJÁTÉKOK tyakiállítást. A főprogram , ................... .... természetesen a Dóm téren A ^’?.*fyon1„es -3Z ,,?r’ volt, ahol a szabadtéri já- vari.k?f?ít a. 17‘. sódban tékokon szombaton a Bo- a torokok oszverutat epi- ris7 Godunov, pénteken és tettek, amelyet a terkepek vasárnap pedig a Csínom Palkó előadásai szerepel­zésű, nemzetközi összetett ma js ezen a néven tün- honvédelmi versenyt a Ma- telnek fel. A miskolci Ady f?1 gyár Honvédelmi Szövet- Endre Művelődési Otthon, c, , , ..... „ w-k.íot-az ség rendezésében. A három valamint több más szerve- Atalakitjak a Kozle ede- napjg tartó érdekes verse- zet közös rendezésében va- 1 Múzeumban az 1966-ban nyen hat nemzét: az sárnap megkezdődtek a II. megnyitott es azóta lényé- MHSZ. valamint a szovjet, diósgyőri ifjúsági várjáté­kölhTásokat A nagvlzabá- aZ NDK-beli, a lengyel, a kok. A résztvevők, kilenc öecsieseK szem sú átrendezésre S kerül cs,ehszlovak; a bolgár test- miskolci általános iskola eddigit felülmúlt sormertaz orsz£ egyik ^r^f ré^0 “ úttör6őrsének U*'iak ezt bat-vasárnapi víl legrégibb múzeuma októ- Az ünnepélyes megnyi- ber végén ünnepli fennal- f/)n elmondták, hogy az lasanak 75. évfordulóját, összetett honvédelmi ver- HARMINCEZER neiveneK számítóit. todd már amegk°ezdtékrene May s?n£. előkészületeiben ha- LÁTOGATÓ SZEGEDEN mint ötvenezerre ' tehető mar meglcezateK e nagy z£nkban több mint egymil munka miatt csaknem ha- fiatal vett részt. AZ UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB Ví KENDFORGALMA Becslések szerint minden a szom- vasárnapi víkendforga- az útvonalat járják be a lom. A Balaton ezekben várjátékok során. a napokban szinte Közép­Európa kánikulai menedék­helyének számított Több, BEFEJEZŐDÖTT A ZEBEGÉNYI SZABAD­ISKOLA A Szegedi Idegenforgal- azoknak a külföldi vende- mi Hivatal gyorsjelentése feknek. szama akik a vi- szerint a hét végén mint- la? mintegy harminc or- egy 30 000 látogató érkezett szágából a hét végén és va- a városba a szabadtéri já- sárnap, hosszabb-rövidebb rom hónapra bezárt, s va­lószínűleg október 27-én nyitja meg kapuit látogatói előtt a múzeum. A közlekedés ritkaságai Vasárnap befejeződött tékok előadásaira, a kép- időre a Balatonhoz utaztak iránt érdeklődők azonban Zebegényben a képzőmű- zőművészeti, a fototárlatok- nyaralni, továbbra is megtekinthetik vészek nyári szabadisko- ra, a mezőgazdasági jellegű , . , a tihanyi fiókmúzeumot, Iája. Szőnyi István emlék- növény- és állatbemuta- , vendegek száma va- s augusztus végétől a pará- múzeummá berendezett há- tokra. Bolgár, lengyel, oszt- sarnap becsles szerint el- di kocsimúzeumot is, zában az idén negyedszer rák, szovjet, finn, jugosz- érte a négyszázezret, s amely a volt Károlyi ura- tartották meg a négyhetes láv vendégeket is nagy rendkívül nagy volt a zsú- dalom márványburkolatú tanfolyamot. A szabadis- számban fogadott a város, foltság. A partvidéken hoz- „cifra” istállójában kap ott- kola négy tagozatán 220, A tűző napfény, a nagy závetőleg százezerrel tar­hont. közöttük két amerikai, egy- hőség elől tízezrek keres- tózkodott több vendég NEMZETKÖZI egy román és csehszlovák tek enyhülést a Tisza hűl- mint amennyi a jelenlegi’ HONVÉDELMI VERSENY ,esto' szobrász grafikus es lamaiban de így is nagy felkészültség mellett ti_ keramikus hallgatta neves érdeklődés mellett tartót- 1 Vasárnap Egerben a Dó- képzőművészeink, művé- ták meg a Széchenyi téren 17la 1S„ vcana- . z uJ°nnan zsa stadionban ünnepélye- szettörténészeink előadá- a nemzetközi go-cart ver- érkező turisták vasárnap sen megnyitották a ..Test- sait és gyakorlati útmuta- senyt és az Üj-szegedi Ró- már kiadó padlásszobát is vériség, barátság” elneve- tásait, . asa Ferenc Gimnáziumban csak elvétve találtak. munkra kedvező adattal szolgál még. Igaz ugyan, hogy Bács-Kiskunban a beruházások növekedési üteme 8 százalékkal alat­ta marad az országos előirányzatoknak, ám azok anyagi, műszaki összetétele jelentősen ja­vult. Hosszú idő után először — állapítja meg a KSH jelentése — nem az építési, hanem a gépi be­ruházások felé billent a mérleg nyelve. Ez az iparban, épí­tőiparban és mezőgazda­ságban egyaránt döntő fontosságú változások kezdete. Nézzünk csak egy példát. Az ipari ter­melés növekedése orszá­gosan teljes egészében a termelékenység emelke­déséből származott. Me­gyénkben viszont a 12 százalékos emelkedésnél tekintetbe kell venni azt is, hogy az ipari foglal­koztatottak száma is — bár a korábbi évekhez mérten kisebb arányban — 4 százalékkal növeke­dett Végső soron tehát a többlettermelésnek „csak” 8 százaléka származott a termelékenység növelésé­ből. A csak szót miért tettem idézőjelbe? Mert a 8 százalék azért nem elvetendő eredmény. Ám nézzük közelebbről a vál­tozások kérdését. A mi megyénk az or­szágon belül sajátos hely­zetben van. Az elmúlt évtizedek alatt foglalkoz­tatottsági gondokat kel­lett megoldani, tehát az extenzív fejlesztés útját kellett járni. Ez az állapot a statisz­tikai jelentésből érezhe­tően megszűnőben van. Az ipari foglalkoztatott­ság növekedési üteme le­lassult. Az Iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt a gépi beruházások növelésére, a műszaki fej­lesztésre fordítanak na­gyobb gondot. A válto­zás lényege tehát az. hogy a vezetésnek minden eszközt meg kell ragad­nia a termelékenység emelésére. Ennek egyik módja a gépi beruházá­sok növelése. Természetesen számos más forrása van még az intenzívebb termelésnek, amelyet a gazdasági ve­zetők egyre inkább ki­használnak. Ilyen forrás néldául a munkaerő sta­bilizálása. Ezt a tenden­ciát jelzi, hogy az elmúlt 3 hónapban 12 százalék­kal kevesebb új munka­erőt vettek fel a megye üzemeiben, mint az azt megelőző negyedévben. \ szabályozók és a mun­kaközvetítés mellett a munkahelyi légkör javu­lása is valószínűleg hoz­zájárult ahhoz, hogy 10 százalékkal csökkent a munkaerő-vándorlás. Ez azért is kedvező, mert a munkahelyét megszokott és beavakorlott munka­erő nélkül megoldhatat­lan a termelékenység nö­velése. Lehetne még szólni a munkaszervezés javítá­sáról, és még sok egyéb tényezőről, amellyel a gazdasági eredmények tovább növelhetők. Ilv módon reméliük. hogv az extenzív fejlesztés idő­szakában sok sikert elért termelésirányítók a ter- mriékenvség állandó nö­velését is sikerrel meg­oldják Nagy Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom