Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

8. oldal MW. augusztus 8, vasárnap A megye társadalmi és gazdasági fejlődése 1971 első félévben (Folytatás az 1. oldalról) lésnövekedése jelentős. Az állami építőiparral ellen­tétben az építőipari szövet­kezetek termelése vissza­esett. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságá­ban a szántóterület haszno­sítása ez évben kedvezőbb­nek bizonyult a tavalyinál, mivel a vetetten szántóte­rület 37 százalékkal csök­kent. A kalászosok vetéste­rülete meghaladta az egy évvel korábbit. A megyei tanács adatai szerint a jú­lius 15.-ig teljesített gabo­naaratás közel háromszo­rosa, a talajmunkában ré­szesült tarlóterületen vég­zett talajmunka ötszöröse Volt az előző évinek. A kalászosok termése jó­nak ígérkezik. A Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalathoz beérkező búza­termés minősége kezdet­ben rendkívül jó volt bél­tartalom és hektolitersúly tekintetében. Az első 5000 vagon búza mázsánkénti átvételi ára a 295 forintos alapárral szemben 305 fo­rint volt. A megújuló eső­zések hatására azonban a gabona minősége gyengült. A nagyüzemi gazdasá­gokban a szarvasmarha-ál­lomány csökkenése folyta­tódott. Az állami gazdasá­gok június 30-i szarvas­marha-állománya 1,2, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteké pedig 4,6 szá­zalékkal volt kevesebb az előző év azonos időpontjá­nak állományánál. Ezzel .szemben a sertések száma a nagyüzemi gazdaságok­ban 21-22 százalékkal több á múlt évinél. Foglalkoztatottság, termelékenység A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1773 fővel, mintegy 4 szá­zalékkal nőtt. Az elmúlt évihez viszonyítva tehát a foglalkoztatottság növeke­dési üteme lelassult, míg országosan stagnált. Ily módon a szocialista ipar­ban az adatok összesítése alapján 8 százalékkal ja­vult a termelékenység. A megyei építőiparban az összes foglalkoztatottak száma 2,5 százalékkal, a munkások száma 4 száza­lékkal, az általuk teljesí­tett munkaórák száma pe­dig 9.3 százalékkal nőtt. Az utóbbi részben a túlórák növekedésének, .részben a munkaidő intenzívebb ki­használásának következ­ménye. Az állami építőiparban foglalkoztatottak száma valamelyest (fél százalék­kal) csökkent, a szövetke­zeteknél viszont 7 száza­lékkal nőtt. Ennek megfe­lelően a termelékenységben meglevő különbségek to­vább fokozódtak­A lakosság életkörülményei A megye népessége a la­kóhely-változtatások követ­keztében ha kis mértékben is, de tovább csökkent. Az első negyedévben több mint 4400-an költöztek el a megyéből állandó jelleg­gel, míg az ideiglenesen elköltözők száma megha­ladta az 5000-et. Az ide- költözések ezt teljesen nem tudták ellensúlyozni, s ily módon a népesség 268 fővel csökkent. Ez azonban csak egynegyede az egy évvel korábbinak. Az év első felében vala­mennyi népgazdasági ága­zatban emelkedtek az át­lagos havi keresetek. A la­kosság részére történő kifi­zetések a megyében — az MNB szerint — ez év első felében 17 százalékkal ha­ladták meg az elmúlt év azonos időszakáét. A növe­kedés mértéke kétszerese a múlt évinek és az országos átlagnak is. Különösen a mezőgazda- sági termékek értékesíté­séből származó bevétel nőtt — csaknem kétszeresére — a félév utolsó hónapjában. Ezt a korábban beért gyü­mölcsfélék, főként a jelen­tős mennyiségű meggy fel­vásárlása eredményezte. A félév végén 2,24 milli­árd forint volt a lakosság takarékbetét-állománya, 16 százalékkal több mint egy évvel korábban. A lakos­sági hitelállomány a félév végén 1,2 milliárd forint volt, alig 5 százalékkal több, mint az év elején. A lakosság érdeklődése élénk volt a június 30-ig érvény­ben levő régi feltételekkel engedélyezett építési köl­csönök iránt, az építkezé­seket azonban építőanyag- és kapacitáshiány gátolta. Az országost meghaladó mértékben növekedett a megyében a kiskereskedel­mi forgalom, több mint 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek árszín­vonala együttesen nem emelkedett az előző éveké­nél nagyobb mértékben. A munkások és alkalmazot­tak 1971 első negyedévi élelmiszerfogyasztói árin­dexe 100,6 százalék volt. A tartós fogyasztási cikkek értékesítési forgalma együttesen 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit A hitellevélre vásárolt áruk aránya 23 százalék volt, közel azonos mint 1970 első felében, A félév folyamán 1190 új sze­mélygépkocsit hoztak for­galomba a megyében, míg az előző év első felében csak 739-et. 1971-ben élénkült a me­gye idegenforgalma. Össze­sen 641 szállodai és 293 egyéb szállás-férőhely állt a vendégek rendelkezésére. Az összes vendégek száma 2 százalékkal, ezen belül a külföldieké 5 százalékkal nőtt. A 9-es Volán Vállalat autóbuszai több mint 17 millió utast szállítottak — 12 százalékkal többet — mint 1970 első felében. Eb­ből 9 millió utas a helyi közlekedést vette igénybe. A teherfuvarozás 10 száza­lékkal nőtt, 1,7 millió ton­na árut szállítottak. Más- félszeresére nőtt a taxi­park, 66 százalékkal több fuvart bonyolítottak le, és a szállított utasok száma is ugyanilyen arányban nőtt. Javult a lakáshelyzet az­által, hogy 1102 lakás épí­tését fejezték be, 38 szá­zalékkal többet, mint az előző év hasonló időszaká­ban. A lakások 86 százalé­ka 2 és több szobás, az épült 194 lakásnak Baján azonban még 40 százaléka egyszobás volt. A félév végén 802 orvos volt a megyében, harminc­cal több mint egy évvel ezelőtt. A kórházak több mint 39 ezer beteget bocsá­tottak el, az átlagos ápolási idő 13 nap volt; A megye gimnáziumai­nak és szakközépiskoláinak első évfolyamára 2159 ta­nuló iratkozott be, 4 száza­lékkal kevesebb, mint az előző tanév elején. E tanu­lók 61 százalékát gimnázi­umba vették feL A mező­gazdasági szakközépisko­lákban 27 százalékkal ke­vesebb az első évfolyamos tanuló, mint tavaly. A fel­vett középiskolai tanulók 67 százaléka leány, az elő­ző évi 64 százalékkal szem­ben. Az 1971/72-es tanévre a megye középiskoláinak első évfolyamára 4 százalékkal több fizikai dolgozó gyer­mekét vették fel, mint egy évvel korábban. KSH megyei Igazgatósága Korszerű népművelési intézményhálózat A tanácsok erőfeszítése­inek eredményeként Bács- Kiskun megyében befejező szakaszához érkezett a művelődési központok és otthonok hálózatának kié­pítése. A községek közül öreg­csertőn, Soltszentimrén és Jánoshalmán értenek új művelődési házat a jövő években. Több helyen bő­vítik, korszerűsítik a meg­levőket, s folytatják a klubkönyvtárak létesítését, a könyvtárak, filmszínhá­zak modernizálását. A legnagyobb magyar televíziós íilmvál lal kozás, a Rózsa Sándor bemutatója Kecskeméten Az elmúlt évben Kecs­kemét környékén, Kiskun­félegyházán, valamint Bu- gacon forgatták a Magyar Televízió eddigi legna­gyobb filmvállalkozását a 12 részes Rózsa Sándor jeleneteit. Tegnap délelőtt a Vá­rosi Moziban bemutatták az elkészült alkotás elsp, negyedik és hetedik ré­szét. A vetítésen megje­lent Szinetár Miklós ren­dező, Muszte Anna főis­kolai hallgató, aki Rózsa Sándor szerelmét, Veszel- ka Juliskát alakítja, vala­mint a stáb néhány tag­ja. Szűcs Andor, a Magyar Televízió főmunkatársa, a meghívott vendégeknek el­mondta, hogy az ünnepé­lyes bemutatót és a film. első vitáját azért rendez­ték Kecskeméten, hogy megköszönjék a megye művelődési szervei által a forgatás ideje alatt nyúj­tott segítséget. Tájékozta­tásként közölte, hogy a Móricz Zsigmond híres regényéből készült alko­tást augusztus 20-tól 'no­vemberig, vasárnap estén­ként sugározza a televízió. A vetítés után Szinetár Miklós rendező és Sípos Tamás, a forgatókönyv írója válaszolt az elhang­zott kérdésekre. Cs. K. Az alkotmány ünnepére készül a megye Három napig tart a folklórfesztivál A városok és falvak la­kosai, az ipari és mező- gazdasági üzemek, a vál­lalatok és intézmények dolgozói gazdag program­mal készülnek az alkot­mány ünnepére. Megyeszerte a tanácsok és népfrontbizottságok kö­zös ünnepi üléseivel kez­dődnek meg az alkotmány­napi ünnepségek. A vidék népünnepélyeinek sorából kiemelkednek a hagyomá­nyos kiskunsági tanyana­pok. Csaknem minden köz­Konzervgyári brigádok Vietnamért Mintegy három hónapja annak, hogy a Kecskemé­ti Konzervgyár dolgozói a Nők Lapja felhívása nyo­mán tudomást szereztek a „Takarót a vietnami gyer­mekeknek” akcióról. Nyomban brigádértekezle­tet hívtak össze, amelyben megvitatták, miképpen ve­hetik ki részüket az imperi­alista agressziótól mérhe­tetlenül sokat szenvedők megsegítéséből. Huszonhét szocialista brigád 245 tagja vállalko­zott arra, hogy takarókat készít. Néhányan pedig, akik nem értenek a kötés­hez, horgoláshoz, de még­sem akartak a lelkes ösz- szefogásból kimaradni, — kész takarókat vásároltak. A kezdeményezés ered­ménye 18 takaró, a szoli­daritás csekély, de kézzel­fogható jelképe. ségben honvédelmi sport- bemutatókat, ügyességi ve­télkedőket rendeznek. A kulturális események kö­zül a legnagyobb érdeklő­dés a III. Duna menti folklórfesztivált előzi meg. Harminc kiváló ha­zai és külföldi népi együt­tes mutatkozik be Kalo­csán, Baján és a Szelidi tónál. A külföldi művésze­ti csoportok ellátogatnak Kiskunhalasra, Bácsalmás­ra, Soltvadkertre és Ha­jósra is. Az augusztus 19— 20—21-én sorra kerülő fesz­tiválon bemutatkoznak a közönségnek a népművé­szet mesterei is. II Szabadszállási Gépjavító Ktsz villanyszerelő részlege a második félévben szabad kapacitással rendelkezik. Vállalja: kislakás és nagyobb létesítmények szere­lését. Telefon: 8. 1207 Oj művelődési központ építéséhez kezdtek Kiskő­rösön, Petőfi szülőhelyén és épül az új művelődési palota Kecskemét új vá­rosközpontjában is. Kis­kunfélegyházán ugyancsak a rekonstrukció alatt lévő új városközpontban 1973- ban kezdik meg a műve­lődési központ épületének kivitelezését a helyi gaz­dasági szervek támogatá­sával. Á gyors ütemben fejlődő, iparosodó kiskun város kulturális életéből nagyon hiányzó intézmény átadását 1976-ban tervezik. öt év múlva — két kis falu, Úszód és Imrehegy kivételével — valamennyi kiskunsági és Bácska vi­déki településen lesz meg­felelő közművelődési in­tézmény. Ekkorra az al­földi megye olyan korsze­rű művelődési létesítmény­hálózattal rendelkezik, amely messzemenően al­kalmas lesz a népművelés még magasabb szinten történő szervezésére. Megkésett büntetés JÓÉRZÉSÉT, becsületes felnőttekből mindig felhá­borodást, megdöbbenést vált ki, ha olyan szülőkről hallanak, olvasnak, aki üti-veri családját, pénzt nem ad haza, hanem elisz- sza s ezáltal éhezésnek, nélkülözésnek, rettegésnek teszi ki hozzátartozóit. Helvécián ilyen család­üldöző, minden fillért ital­ra költő embernek ismerik Faragó Józsefet, a 46 éves alkalmi munkást, akinek — bírósági határozat alapján — vissza kellett költöznie anyjához, a Német sorra. Addig azonban közel tíz évet félelemben töltött a család: a feleség és a hat gyerek. A legkisebb hét­éves, a legnagyobb 17. Faragó pontosan húsz év­vel ezelőtt nősült meg. Az első évek békésen tel­tek el, aztán fokozatosan romlott a családi légkör, s ez á romlás egyenes arány­ban volt a férj italozásá­nak gyakoriságával. Ré­szegen drasztikusan, dur­ván beszélt a feleségével, s rövid idő múlva a bántó szavakat tettlegesség vál­totta fel. Már az egész köz­ség tudott Faragó József kirohanásairól, s egy na­pon — a feleség és a szomszédok bejelentése nyomán — a férjet behí­vatták a községi tanácshoz. Itt alaposan megmosták a fejét, szóban és írásban fi­gyelmeztették szülői köte­lességére. Ö ígéretet is tett a javulásra, de a tanács­házából egyenesen a kocs­mába ment. KÖZBEN nőttek a gye­rekek. Két évvel ezelőtt és tavaly, amikor már hat gyerek volt a családban, végképp megromlott az élet Faragóéknál. Az apa mun­kát nem vállalt sehol, bár egészséges, munkabíró em­ber. Amit alkalmanként mégis keresett, azt elitta, s ritkaságnak számított, ha havonta 250—500 forintot adott haza. Az említett években a tanács már gyakrabban behívatta és nyomatékosabban figyel­meztette tűrhetetlen maga­tartása miatt. Kötelezte ar­ra is, hogy elvonókezelés­re menjen. Faragó azon­ban fütyült az intelmekre, kötelezésekre. Tavaly 4—5 esetben is megverte a feleségét a gye­rekek szeme láttára. Csak­Válassza hi On is a mágiáiéi AUTÓGUMI ABRONCS, AUTÓGU MITÖMLÖ KÜLÖNBÖZŐ MÉRETÉKBEN KAPHATÓ AZ aüca'mi áruk boltjában Kecskemét, Csongrádi u. 1. (Megyei tanács mellett.) 373 hogy a nagyobbak már anyjuk védelmére keltek, s előfordult — például 1970. november 19-én —, hogy az anyára támadó Faragót a gyerekek lefogták és megkötözték, amíg a rend­őr a helyszínre érkezett. A dühöngő férfi azonban el­rágta a kötelet, s újra a családra támadt. Az asz- szony, a gyerekek ismét menekültek, mint annyi­szor az elmúlt években. Máskor a padláson húz­ták meg magukat az „apu­ka” elől, aki például az esetet követően — novem­ber 20-án — a három leg­kisebbet azért zavarta el otthonról, mert nem tudták előkeríteni a pálinkát. Kint dideregtek a kicsik, amikor hazajöttek a nagyobbak. Ók engedték be a lakásba testvéreiket. ÜGY LÁTSZIK, Faragó József érezte: megváltoztak az erőviszonyok és a 17, 15 éves fiúk már eredménye­sen védelmezhetik anyju­kat. Igyekezett tehát szót fogadni a bíróságnak, ami­kor az 1971. március 22-én az asszony kérelmére fel­bontotta a házasságot és a férjet kötelezte: harminc napon belül hagyja el a lakást, s azt teljes egészé­ben bocsássa a család ren­delkezésére. Faragó napo­kon belül hazaköltözött anyjához. A HELYI TANÁCS több­ször szociális segélyt adott a Faragó-családnak. A leg­nagyobb fiú már dolgozik, keres, az édesanya időn­ként munkát vállal, ő is keres. Ez a körülmény, to­vábbá az, hogy a részeges apa már nincs közöttük, azt eredményezte, hogy ma úgy néznek ki a fiúk, aho­gyan a többi, hasonló ko­rú gyerekek. Bizonyára azonban nem vagyunk egyedül azzal a vélemé­nyünkkel, hogy Faragó Jó­zsefet hamarabb és szigo­rúbban kellett volna fele­lősségre vonni, bíróság elé állítani. Közel tíz évig szenvedett a család: mene­kült, rettegett, éhezett, fá­zott, amíg megszületett a büntető ítélet: Faragó Jó­zsefet ifjúság elleni bűntett miatt jogerősen nyolchóna­pi szigorított börtönre ítél­te a bíróság és kényszerel­vonókezelésre kötelezte. SÚLYOSBÍTÓ körül­ményként vette figyelembe a büntetőtanács, hogy csa­ládellenes magatartásán hosszú időn át, a figyel­meztetések ellenére sem változtatott. Envhítő té- nvezőt nem talált a bíró­ság. A család már megáll a maga lábán, megnőttek a sverekek. segíteni tudnak anyjuknak a kisebbek ne­velésében, ellátásában, de ezért. — mint említettük is — köztt tíz évig kellett szenvedniük. Kissé megké­sett ez a büntetés. G. Sj

Next

/
Oldalképek
Tartalom