Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-07 / 185. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! vertmuePK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Tennivalók minden napra A Központi Statisztikai Hivatal most nyilvános- _ ságra hozott jelentése a népgazdaság 1971. első félévi eredményeinek összegezése. A szocialista ipar termelése a tervezettet megközelítő mértékben 5,6 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági termékértékesítés 44 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának szintjét, a lakosság pénzbevételei nyolc százalékkal nőttek, új létesítmények sora került átadásra. Az eredmények alkotta iránytű arra mutat, hogy a népgazdaság egészében helyes utat jár, a gazdasági reform egyre mélyebben áthatja az irányítás, a termelés gyakorlatát. Fontos pozitívum, hogy az ipar termelésnövekedésének egésze a termelékenység emelkedéséből származott — azaz a létszám a félév folyamán változatlan maradt —, s hogy az eddig is dinamikusan fejlődő iparágak továbbra is tartják lendületüket. Az év első hat hónapjában a villamosenergia ipar tíz, a villamosipari gépgyártás 12, a vegyipar 13 százalékkal termelt többet, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Hat hónap alatt például 194 ezer tv-készülék, 144 ezer hűtőszekrény került le a szerelőszalagokról, 66 százalékkal nőtt a műanyagok termelése, tíz százalékkal több kötöttáru jutott piacra. TO'redményeink fénye láttatja azonban gondjain- kát is, s holnapi teendőinkhez ebben az értelemben nyújtja a tanulságokat. A párt Központi Bizottsága és a kormány augusztus 4-i együttes ülése, valamint a Statisztikai Hivatal jelentése egyaránt megkülönböztetett figyelemmel mutatott rá azokra a feszültségekre, amelyek feloldása teendők seregét rója az irányítás és a termelés legkülönbözőbb posztjainak betöltőire. Az állami költségvetés egyensúlyának megszilárdítása minden területen hatékonyabb, szervezettebb munkát követel, különösen ott, ahol eddig még nem sikerült megtalálni az egyensiilyt. Így például a beruházási tevékenységben, s a behozatal— kivitel alakulásában. II at hónap alatt 36 milliárd a beruházási kiadá•“ sok forintértéke, s ez az összeg 23 százalékkal nagyobb, mint volt 1970. első félévében. Nem ítélhető kedvezőnek a külkereskedelmi forgalom alakulása sem, mert míg a behozatal 24, addig a kivitel csupán egy százalékkal emelkedett. Nem váratlan, csak most fölbukkanó jelenségekről van szó, hanem hosszabb ideje tartó folyamatról, s éppen ezért a teendők sem hetekre szólnak. A rosszul előkészített, a realitásoktól elszakadt beruházások, a sűrűn föllelhető flanco- lás, gigantománia nemcsak pénzpocsékoláshoz vezet, de lassítja a kivitelezést is; anyagot, munkaerőt, gépi kapacitást köt le, anélkül, hogy egyetlen fillér hasznot hozna. Ahogy a népgazdaság érdekei ellen cselekszenek azok is, akik könnyedén veszik exportkötelezettségeik teljesítését, akik nyakra-főre írják alá a behozatali szerződéseket, olyan termékekre, amelyekkel azonos értékű hazai gyártmány is megvásárolható. S ha tovább gombolyítjuk a fonalat, kiderül: az ilyen vállalatoknál emelkednek a költségek, a szervezetlenség hol lógást, hol rogyasztó hajrát szül, romlik a termékek minősége..., s közben a félig kész épületekben rozsdásodnak, porosodnak a kemény valutáért vett, „sürgősen” behozott berendezések, félkész termékek. fi kok és okozatok sehol nem függnek össze oly ” szorosan, mint a gazdasági életben, a termelő tevékenységben. Ahogy nem a véletlen, hanem az okos központi és helyi cselekedetek eredményeként nett például 22 százalékkal az állatok és állati ter- m'-'ek értékesítése az év első felében, úgy az sem ve' ‘len, hogy az ipar termelése még mindig egyenesen, a termelési költségek a legtöbb ágazatban e Ikedtek, az állóalapok kihasználtsága nem sokat javult. Az ésszerű vállalati gazdálkodásról — de persze nemcsak az iparban! — több szó esik, mint amennyi tett szolgálja annak kialakítását. Ahogy a vezetés, a termelésszervezés színvonala is még mindig alacsony, s mindezek következménye, hogy meglévő lehetőségeink nagyobbak, mint amit eredményként elkönyvelhetünk. A Hgha lenne ildomos, ha a negyedik ötéves terv kezdő esztendejének első feléből olyasfajta következtetést vonnánk le, hogy a start rosszul sikerült. Am annak sem lenne értelme, ha elhallgatnánk: a start jobb is lehetett volna! S hogy a folytatás jobb legyen, s néhány makacs gondunkkal végre megbirkózzunk, ahhoz arra van szükség, — amint a Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes üléséről kiadott közleményben tömören megfogalmazták —, hogy „a gazdasági lehetőségeket reálisan számba vevő gondolkodásmód és a hatékonyság növelésére irányuló törekvés, a fegyelmezett és jól szervezett munka jobban hassa át a társadalom egészét”. Hatvan tok árnyékban A címben szereplő hatvan fok nem valami új, elképesztő nyári rekord. A Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységének zománcozó csarnokában mutat ennyit a hőmérő. A tető árnyékot ad ugyan, de a kemencék körül remeg, táncol a levegő. Az emberek arcán, tarkóján, hátán verejtékcseppek futnak versenyt. Marják a szemet, sós-kesernyés ízt hagynak a szájon. — A kádakra 900 fokon ég rá a zománc, a kemence mellett 55—60 fok az átlag, de mikor kijön az izzó kád, még ennél is magasabb a hőmérséklet. Azért ki lehet bírni. Kapunk tejet, szódavizet és feketekávét. Hogy menynyit iszom? Ügy két-há- rom ilter szódát egy műszakban, — mondja Károlyi Imre brigádvezető. — ötszázötven ötszáznyolcvan kád készül naponta. A hőség megviseli a dolgozókat. Különösen a délután fárasztó. Ilyenkor a minőségen is észrevehető, hogy lankad a figyelem. Hiába, hosszú a hét óra, még éjjel is, amikor csak „kellemes” 40 fok van — felel Lakó László művezető, mikor a termelésről érdeklődök. Cseh István, munkavédelmi felelős tájékoztatása szerint 1200 liter szódavíz, 200 litei tej és 60 liter feketekávé az üzem napi adagja. Kell a pótlás. A kemencék, az izzó vas melege csavarja az emberekből az izzad ságot. P. M. Sörpalackozó Kecskeméten Az elmúlt napok kánikulai rohamában jó néhányszor előfordult, hogy hiába vágyakoztunk egy-egy üveg, hideg sör után. Nos, jövőre már aligha akadályozza meg álmaink valóraváltását a habos ital hiánya. Májusban ugyanis az ÉPSZER Vállalat átadja Kecskeméten a Kőbányai Sörgyár palackozóját. A déli ipartelepen mintegy 12 millió forintos beruházással épülő üzemben egy NDK-gyártmányú automata fejtőgépsor dolgozik majd. Ez önműködően fejti a sört, mossa az üvegeket, s óránként négyezret tölt meg belőlük Kőbányai világossal. A sört tartálykocsik szállítják Budapestről. Képünkön az épülő palackozó. (Pásztor Zoltán felvétele) XXVI. évf. 185. szám I 1971. augusztus 7, SZOMBAT Ara: 90 fillér RADIÓ- és TVmelléklet I mi olShanunii! 7. oldal 8. oldal-J ftf»§lfe§ sut ■w MtíÉt Uj gyógyszertárak és szolgálati lakások épülnek A Bács-Kiskun Megyei I mért erőfeszítéseket tesz- Tanács járási hivatalai a nek a megye községeinek probléma jelentőségéhez | egészségügyi ellátásra, Losonczi Pál, a Magyar | meghívására folyó év Népköztársaság Elnöki Ta- augusztus 23. és 26. között nácsának elnöke és felesé- hivatalos látogatást tesz ge Urho Kekkonen elnök I Finnországban. (MTI) Hívják össze az atomhatalmakat Á BYT nyilatkozata A Hirosima és Nagaszaki elleni atombomba-támadás 26. évfordulója alkalmából a Béke-világtanács nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza: — A világ népei erőteljesen támogatják a nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak értkezleté- nek összehívására irányuló kezdeményezést, mert úgy látják, hogy ez előmozdítaná a teljés nukleáris leszerelést, véget vethetne mindenfajta nukleáris fegyverkísérletnek, a tömegpusztító fegyverek előállításának és felhalmozásának. Egy ilyen értekezlet eredményeként megszűnhetne a fegyverkezési hajsza és csökkennének a katonai kiadások. Az általános és teljes leszerelés előmozdítaná a nemzetközi feszültség enyhülését és az államok közötti bizalom erősödését. A Béke-világtanács felhívással fordul minden békeszerető emberhez, minden kormányhoz, tegyenek lépéseket a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a béke biztosítására. (MTI) Öntözik a fűszerpaprikát Az egész megyében kora reggeltől késő estig üzemben vannak az öntözőberendezések. A legkorszerűbb öntözőtelepen, Fajszon sok ezer hektoliter vízzel igyekszenek biztosítani idén is a jó paprikatermést. ezenbelül is gyógyszertárak létesítése érdekében. Különösen gazdag kezdeményezésekről kaptunk hírt a kalocsai járásból, amelynek vezetői az általános egészségügyi viszonyok javítása mellett fokozott figyelmet szentelnek a gyógyszertárak korszerűsítésére, állag javítására is. Így Miskén már ez évben befejeződik a szolgálati lakással is ellátott gyógyszertár építése. Nem a tanácsi szervek igyekezetén múlik, hanem az építők — közelebbről a dusnoki tanács költség- vetési üezmének — nem megfelelő munkája az oka, annak, hogy a Bátyán folyó gyógyszertári építkezés nem készült el határidőre. A Bács-Kiskun megyei Tanács Gyógyszertári Központja és a Dunapataji Nagyközségi Tanács közt folyó tárgyalások értelmében, az államigazgatási szerv jelentős anyagi hozzájárulásával, jövőre fognak hozzá Dunapatajon is egy gyógyszertár, illetve két szolgálati lakás felépítéséhez. A jelenlegi gyógyszertári épület további rendeltetésszerű felhasználásáról a tanács dönt majd. Hasonló kezdeményezés született Solton, ahol a korszerűtlen, elavult patikaépület helyébe a közeljövőben új gyógyszertár és szolgálati lakás kerül, s az előbbiben az igényeknek megfelelő laboratóriumot és raktárt alakítanak ki. Az említett létesítmények mindegyikét egyébként. a szándékok szerint, a jelenlegi tervidőszak végéig tető alá hozzák. J. T.
