Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

Mézga Aiadár MASINÁBA indul Aladár Blöki Gyalu A Pannónia Filmstúdió kecskeméti animációs- és rajzfilm műtermében néhány hete 16 fiatal fogott munkához. A hét első három napján gyakorolják a filmfigurák kontúrjának kihúzását, illetve kifesté­sét, a Pestről kapott rajzokon. (Csütörtökön, pénte­ken és szombaton elméleti oktatásban részesülnek, hallgatják a zenei, filmtechnikai, filmelméleti elő­adásokat, foglalkoznak kisplasztikával, sőt panto­mimmai is.) , Az elmúlt napokban űj munkához fogtak, Nepp József képes forgatókönyve alapján a Mézga család új, 13 részes sorozatának pár epizódját ők festik ki. Munkájuk nyomán a papírlapon csak kontúrral megrajzolt figurák életre kelnek. Aladár fiú ugyan­is Blöki kutyával útrakél, Masiniába megy, ahol is­meretlen gépekkel találkozik — és természetesen sok izgalmas kalandja akad. Mikulás Ferenc, a műterem vezetője és a fiata­lokat kifestésre tanító Kiss Beáta, jó kollektívát igyekszik kialakítani a leendő megyei tanács tövé­ben a tornácos udvarházra emlékeztető műteremben.' Velük együtt nézzük meg a friss festéstől még csil­logó épület boltíves pincéjét, melyben klubot ren­deznek majd be, a műterem munkatársai részére. Távlati terveik között szerepel a Kecskeméten rendszeresen megrendezésre kerülő animációs film­seregszemle megvalósítása is. Lelkesedésük nem hagy kétséget: Aladár eljut Masiniába — s a magyar rajzfilmesek hírnevét a fiatal kecskeméti gárda tovább növeli, öregbíti. S. K. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Szerkesztette: Csató Károly Munkatársunk Párizsban: Tfldísítás a Szajna-partról A Petőfi Népe Magazinjának tudósítójaként je­lenthetem, hogy a francia fővárost megszállták a külföldiek. Gaill beszédet immár csak elvétve halla­ni, de annál több az angol, német, spanyol szó — és a magyar sem ritka. Ezekben a nyári hónapok­ban Párizs kicserélődik. A francia polgárok túlnyo­mó többsége útnak eredt — a tengerpartra, az At­lanti-óceán és a Földközi-tenger vidékére költözik. A Notre Dame és az Eiffel-torony híres városa ne­vezetességeinek megtekintésére pedig vonaton, re­pülőgépen, gépkocsin, motoron és egyéb járműve­ken sok ezer külföldi érkezik naponta: filmfelvevők, fényképezőgépek, prospektusok garmadájával felfegy­verkezve. Hölgy olvasóinkat bizonyára a divat ér­dekli leginkább. párizsi asszonyok véleménye sze­rint, a „mini” halála óta megszűnt az egyöntetű öl­tözködés — teljes a zűrzavar. Minden nő azt visel, amit jónak lát. Ez azután a legváltozatosabb ösz- képet eredményezi az utcákon. Földet söprő hosszú szoknyák váltakoznak forró nadrágokkal, látni tér­den aluli nadrágszoknyát, pulóverrel egybeszabott kis culotte-t: horgolva, kötve, szőve, lenge csipké­ből, bőrből, zsákvászonból — egyszóval az embe­reknek az a benyomása támad, mintha a város asz- szonyai egy nagy jelmezbálra készülődnének. A szórakoztató ipar is turistaszezonra rendezke­dett be. A sztriptíz-bárok, mulatók mellett, a két színházi darab: a Haire és a Calcutta vonzza a leg­több érdeklődőt. Jegyet ugyancsak nehéz szerezni, miután mindkét előadást „Ádámkosztümben” játsz- szák végig a színészek. A mozikban is a legváltozatosabb igényeket elé­gítik ki. A látogatókat rémfilmek, sex-történetek, vadnyugati kalandok, bűnügyi drámák címei csá­bítják a nem éppen olcsó filmszínházak öles pla­kátjain. Íme néhány közülük: A sátán szeretője, Vámpírok bálja, Góliát az óriások ellen, A hat gyil­kos golyó. A halott találkozója — de néhány igé­nyes művészfilm is. — mint Visconti: Halál Ve­lencében sikert arat. Nagyon népszerű a francia ko­mikus, Jacques Tati: Üzlet című alkotása is, amely szép számú közönséget vonz naponta. Az utcákon és a hatalmas, széles boulevardokon rengeteg az ember — s talán még többnek tűnik a gépkocsi. Szinte eltakarják a város különös épí­tészeti szépségét. A hajnali, a kora reggeli órák­ban, amikor az autók ezrei még a járdák mellett pihennek és csendesek az utcák, arra is rádöbben­het a turista, hogy Európa egyik legszebb városát láthatja a Szajna melletti rakparton sétálgatva. l’iívlovUs Miklós Budapesti tervek a századfordulóig Az augusztusi filmúj­donságok közül a színes, szélesvásznú csehszlovák film várhatóan nagy si­kert arat az igazi vígjáté­kot kedvelők széles tá­borában. Peter Vök agglegény várában 12 ifjú hölggyel él együtt. Anyagi helyze­te azonban arra kénysze­ríti, hogy gazdagon há­zasodjék. A szép, fiatal Katarinát választja. A házasság nehezen üthető nyélbe és nem is úgy végződik, ahogyan Vök úr elképzelte. A váratlan fordulatokban bővelkedő történet a rendező, Ka­rel Stekly humorát dicsé­ri» Vök őr házasodik Most kétmilliós főváro­sunk fejlesztési koncep­ciójában két és fél millió lakosra számítva tervez­nek —, harminc év táv­latában. Hogy milyen város ma Budapest — azt mindenki láthatja, tapasztalhatja. Szépségeit és hiányossá­gait tudjuk, érezzük. Hogy milyen lesz, milyen legyen fővárosunk, arról sokat vitázunk, beszélünk. Budapesten is — mint országszerte, vagy Európa nagyvárosaiban — első rangú feladat a lakásépí­tés. Ma hozzávetőlegesen 110 ezer lakás hiányzik a fővárosban. A meglevő la­kások 50 százaléka egy­szobás, a lakások 58 szá­zalékában nincs fürdőszo­ba, 30 ezer lakást nem ér­demes felújítani. Harmincéves távlatban lebontanak Budapesten 140 ezer lakást és leg­alább 410 ezret építenek fel. Kijelölték az új lakó­telepek. városrészek he­lyét: Rákospalotán, Zug­lóban, a Budaörsi úton, őrmezőn, Békásmegyeren, Kőbányán, és Újhegyen. Több peremkerület kap új városközpontot. A ré­gi, szűk beépítésű, föld­szintes házak helyére mo­dern tágas terű, városias jellegű épületeket tervez­nek. A rekonstrukciók színhelye: Óbuda, Újpest, Kőbánya, Rákospalota, Kispest, Pesterzsébet, Csepel, a XVI., a XVII., és a XXII. kerület köz­pontja. A negyedik öt­éves tervben 90—100 ezer lakás épül, s negyedany- nyit bontanak le. Űj ar­culatot kap a Martinelli tér, az Aranykéz utca, a Petőfi tér. A Belváros nagyarányú rekonstrukciója mellett megkezdődik az új város­központ-rendszer kialakí­tása is. A városmag kö­rül decentralizált város­rész-központok lesznek az Űrsvezér téren. Kispes­ten, Újpesten, Óbudán, a Déli-vasút—Moszkva té­ren, valamint a Móricz Zsigmond körtér környé­kén. Még a negyedik ötéves tervben felépül a XX. ke­rületben az 1000 ágyas délpesti kórház, 3800 böl­csődei. 10 ezer óvodai hely, 628 általános isko­lai tanterem nyílik. Az Üllői úton és a Kelenföldi lakótelepen új mozi, s Kelenföldön, az óbudai és a Zuglói lakótelepen, a VIII. kerületben, Kőbá­nyán és Újpesten műve­lődési központ épül. Budapesten a gépkocsi- állomány a negyedik öt­éves terv idején meghá- romszoro:: 5dik. kétezerben pedig — úgy számolják — 600 ezer autó közlekedik a főváros útjain. Az út­építési — korszerűsítési tervek — ehhez mérten nagyvonalúak. A Hungá­ria körúti gyorsforgalmi út — a bevezető autó­utak kai — szervesen kap­csolódik maid a körutas- sugaras rendszerhez. Megépül a Budaörsi út —Hegyalja úti csomó­pont is. Parkok, terek, harmonikusan elrende­zett épületek teszik majd kellemessé a várost. Nagy kapacitású vízművek épülnek, felújítják a 75 évnél régebbi csatornahá­lózatot. Klasszikus szép­ségű épületeinket „leve­gőhöz”, térhez juttatják, kibontják a házrengeteg­ből. Célszerűség és nagyvo­nalúság ötvöződik Buda­pest közeli és távlati fej­lesztési tervében, a tör­ténelmi és a természeti adottságok felhasználása, hagyomány és modernség lesznek jellemzői a jövő Budapestjének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom