Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-29 / 203. szám

kf VILÁCUÍPADÖ Az ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Nyugat-Berlinben előzetes megállapodás szü­letett a négy nagyhatalom nagykövetei között .— Ky tábornok bejelentette: nem indul a saigoni elnökválasztáson. KEDD: A nyugatnémet kormány jóváhagyta a nyu­gat-berlini megállapodást. — Tüntetés Jeruzsálem­ben az izraeli font leértékelése után a kormány gazdaságpofitikája ellen. SZERDA: Erich Honecker nyilatkozata Nvugat-Ber- linről a moszkvai televízióban. — Elnapolták Kai­róban Ali Szabri és társainak perét. CSÜTÖRTÖK: Losonczi Pál hazaérkezett finnországi látogatásáról. — NDK—NSZK-megbeszélés Ber­linben. FENTEK: Gromiko—Winzer-eszmecsere Moszkvában. — Kadhafi elnök az új líbiai politikai tömegszer­vezet céljairól beszélt. SZOMBAT: „Lebeg” már a japán jen is. — Allende chilei elnök Kolumbiába érkezett. így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy lózsef: Enyhülés Európában A hét eleje szolgáltatta a legnagyobb szenzációt... Álljunk meg egy pillanat­ra: lehet-e szenzáció, amit már mindenki várt? Amit már augusztus 10-e tájára jósoltak beavatott politikai megfigyelők? • Bármennyire kevéssé volt már meglepetés, mégis szenzációnak minősíthetjük a hírt, hogy az elmúlt hét­főn az európai enyhülés szempontjából olyannyira fontos nyugat-berlini meg­állapodást végre megfogal­mazták a négy nagyhata­lom nagykövetei! A máso­dik világháborúban kiala­kult Hitler-ellenes kooalíció tagjai, a Szovjetunió és az USA, Nagy-Bfitannia és Franciaország negyedszá­zad múltán — és milyen negyedszázad után! Hiszen ez a 25 év hozta a hideg­háborút és a „méleghábo- rú” annyi veszélyes fenye­getését! — Nos, most a „négy nagy” képviselői megegyeztek. Hogy miben? Pontosan nem tudja a világ. Moszk­vában, Washingtonban, Londonban és Párizsban külön-külön jóvá kell hagy­ni a négy nagykövet által kidolgozott szerződésterve­zetet, aztán a szovjet, az amerikai, az angol és a francia kormány megbí­zottai aláírják, s valószí­nűleg ekkor teszik is köz­zé a végleges szöveget. Nyugat-Berlin sorsának, jövőjének ez lesz az alap­ja. Ezt követik az NDK kormányának és a nyugat­berlini szenátusnak a kép­viselői között a részletek­A FASISZTA JUNTA ELLEN be menő tárgyalások, hogy egymás után minden vitás kérdést rendezni lehessen. Abból pedig mennyi gyü- lemlett fel — egyrészt még a második világháború vé­gén, másrészt az azóta el­telt két és fél évtized alatt! A kiszivárgott hírek sze­rint a szerződés tartalmaz­ni 'fogja majd először is Nyugat-Berlin státusát, jogállását illető előíráso­kat, — ki fog tűnni ezek­ből, hogy Nyugat-Berlin nem. része a Német Szö­vetségi Köztársaságnak. Így aztán a jövőben nem lehet ott például köztársa­sági elnököt választani, nem ülésezhet a város fa­lai közt a Bundestag és így tovább. Nyugat-Berlin különállásának jelzésére a Szovjetunió főkonzulátust állít fel a városban. Szabá­lyozzák a Nyugat-Berlinbe irányuló forgalom ellenőr­zésének módját, hiszen köz­tudomású, hogy az NDK területén keresztül halad­nak. s még számos hason­ló fontos helyi probléma megoldásához segít hozzá a négyhatalmi megállapo­dás. Egész Európa számára je­lentős azonban, hogy Nyu- gat-Berlinről végre a még átfogóbb német és európai kérdések megoldására lehet áttérni. Köztudomású pél­dául, hogy annak idején a Brandt-kormány a szov­jet-nyugatnémet, a len­gyel—nyugatnémet szerző­dések ratifikálását ahhoz kötötte, hogy előbb Nyu- gat-Berlinnél jöjjön létre megállapodás. Bonn persze nem adja fel egyhamar ha­logató taktikáját: most már azt emlegetik, hogy a Né­met Demokratikus Köztár­sasággal való megállapodás a feltétele a ratifikációnak. Bahr bonrti államtitkár a héten találkozott Kohl-lal, az NDK-t képviselő állam­titkárral, de utána úgy nyi­latkozott, hogy az igazi megbeszélések még nem is kezdődtek meg! Az európai kérdéscso­portban a héten a magyar diplomácia is aktiv volt. Az Elnöki Tanács elnöké­nek finnországi látogatása nemcsak a kétoldalú kap­csolatok megjavítására vagy éppenséggel — az ősi rokonság romantikájának felidézésére adott alkalmat, hanem sokkal inkább az európai biztonság és együtt­működés szolgálatában ál­lott. Az aktívan semleges Finnország a szocialista ál­lamokkal együtt sokat tett eddig is egy összeurópai értekezlet előkészítéséért. Helsinki házigazdájául je­lentkezett például az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési konferenciának. Lo­sonczi Pál és Kekkonen el­nökök tanácskozásain az ér­tekezlet előkészítésének meggyorsításáról volt szó. A ROGERS NYUGAT-BERLINRÖL TÁJÉKOZÓDIK Felső képünk még akkor készült, amikor a jobbol­dali katonatisztek fellázadtak Torres elnök megbukta­tására. Munkások és baloldali diákok felrobbantják La Fazban egy fegyverkereskedés ajtaját, hogy fegyverek­hez jussanak. Az alsó kép a hatalomátvétel másnapján lezajlott nagyarányú diáktüntetésen készült. A bolíviai katonai alakulatok csak tankokkal és páncélkocsikkal tudták szétverni a tüntetőket. Rogers amerlai külügyminiszter a hétfői megállapodás után jelentéstételre hazarendelte Kenneth Rush bonni nagykövetet, hogy közvetlen beszámolót kapjon a négy nagyhatalom Nyugat-Berlinnel kapcsolatos egyezmé­nyéről. Rush P7-?án Nixonnak is beszámolt. Képünkön: Rogers Rush nagykövet beszámolóját hallgatja. A szabadon úszó dollár a címe ennek a felvételnek, amelyet Michael Lip', '”*z fotós készített Nixon elnök dollár—aranyátváltá befagyasztását elrendelő intéz- %4nek illusztrálás-ra. A felvétel Párizsban a Place de la Concorde-on levő szökőkút medencéjénél készült. finn—magyar tárgyalások nemzetközi sajtóvisszhang­jából, a nyugati polgári la­pok beszámolóiból kitűnik, hogy a magyar államfő megnyilatkozásait úgy ér­tékelik, mint a szocialista országok határozott szán­dékának kifejezését: az eu­rópai szocialista közösség akarja a konferenciát és akarja a konferencia sike­rét, az európai biztonsági rendszer kialakulását, az együttműködés megterem­tését földrészünkön. Loson­czi Pált, mint e törekvések „tolmácsát” emlegette ezek­ben a napokban a világ­sajtó. Távolabb tekintve kon­tinensünkről, Latin-Ame- rika történései érdemelnek külön figyelmet. Bolíviában a haladás hívei átmeneti­leg vereséget szenvedtek azzal, hogy jobboldali ka­tonai puccs űzte el azokat a tábornokokat, akik anti- imperialista politikába kezdtek, akik a népre kí­vántak volna támaszkod­ni... De minden arra vall napjaink Latin-Amerikájó­ban, hogy az antiimperia- lista fejlődést nem lehet feltartóztatni! Az egyes ál­lamok bátrabban vagy fé­lénkebben, de sorra-rendre szembefordulnak az észak­amerikai tőke kizsákmá­nyolásával, határozottan, vagy óvatosan, de állami tulajdonba veszik a kül­földi tőkések bányáit, gyá­rait Valószínű, hogy az új bolíviai kormány sem mer mindent visszacsinálni Tor­res tábornok államosításai­ból. Ugyanakkor például Venezuelában államosítot­ták az olajipart, Mexikó­ban a rézipart Dr. Salvador Allende, Chile baloldali köztársasá­gi elnöke, akit idestova egy éve választott a nép akarata és a népi egység­be tömörült hat baloldali párt helyes politikai kam­pánya az elnöki tisztre, most már — a földreform és a bányák államosítása után! — külpolitikai el­képzeléseinek megvalósí­tásába kezdett. Ecuadorban tárgyalt először azon az útján, amely később Ko­lumbiába vitte és amelyet Peruban fejez be. Ecua­dor korántsem olyan kö­vetkezetes antiimperialista politikát folytat, mint Chile. Allande és Velasco Ibarar ecuadori elnök tár­gyalásain mégis megállapí­tották, hogy minden latin­amerikai államnak joga van államosító intézkedé­sekre, amelyek révén biz­tosítja a gazdasági függet­lenséghez és a társadalmi fejlődéséhez szükséges ter­mészeti kincseket, anyagi javakat. A chilei—ecuadori közös közleményben azt is olvashattuk, hogy minden latin-amerikai országnak joga van Kubával felvenni a diplomáciai kapcsolatot, helyreállítani a kereske­delmi viszonyt. MAGYAR—FINN KONZULI EGYEZMÉNY Nagy János külügyminiszter-helyettes (balról) és Olavi J. Mattila külkereskedelemügyi miniszter kézfogása a finn—magyar konzuli egyezmény aláírása után. Losonczi Pál finnországi látogatásának második nap­ján . A háttérben jobbról az első Olávi Salonen ipar- ügyi miniszter, mellette Rónai Rudolf nagykövet. FOLYTATÓDIK A SALT Salvador Allende, Chile elnöke, hivatalos látogatáson Ecuadorban tartózkodik. Képünk akkor készült, ami­kor koszorút helyezett el Quito Függetlenségi terén álló emlékműnél: Allcnde üdvözli az egybegyűlteket. MIT TETT NIXON A DOLLÁRRAL? A finn fővárosban ezen a héten is folytatódták a SALT-tárgyalások. Képünkön: Smith (balról) amerikai és Szemjonov szovjet fődelegátus megérkezik a meg­beszélések színhelyére. ALLENDE ECUADORBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom