Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-28 / 202. szám
^ «. oldal 1971. augusztus 88, szómba! Információk A GAZDÁLKODÁS várható alakulásának helyes számbavétele fontos követelmény. A termelési folyamatok csak úgy irányíthatók biztos kézzel, ha a kitűzött célok világosak, az intézkedések megközelítőleg pontos terveken alapulnak. Mindehhez információk kellenek. A gazdaságoknak jó kapcsolatot kell teremteniük partnereikkel. Az építő vállalatok kíváncsiak arra, hogy a megrendelőknek a kivitelezési munkákhoz milyen anyagi erőforrások állnak rendelkezésre. A gazdaságok viszont csak úgy tudják előteremteni a szükséges anyagi eszközöket, ha a beruházás összege megnyugtatóan tisztázott. A bank az árbevételek és a pénzügyek alakulásáról kíván elfogadható tájékoztatásokat kapni a hitelezés során, hiszen csak így tudja megítélni, hogy a törlesztéshez szükséges fedezet rendelkezésre fog-e állni. Az eladót az érdekli, hogy a vevő tud-e fizetni, a vevőt pedig az, hogy mennyiért tudja eladni az árut, hogyan tudja értékesíteni. NOS, MENNYIBEN reálisak az információk a mezőgazdaságban A kérdést igen nehéz megválaszolni, mert a fejlődés eredményei és az ellentmondások együtt jelentkeznek. Megállapítható, hogy a jelenlegi helyzettel nem lehetünk elégedettek. A gazdaságok sok esetben még üzemi szinten sem látnak tisztán. Jellemző példákat említhetünk meg a szanálások során szerzett tapasztalatokból. Az egyik termelőszövetkezetnél 11 vagon almatermésről csak úgy szereztek tudomást, amikor a vevő jelentkezett az áru árával. A nyilvántartásokban nem szerepelt ez a mennyiség. Az esetből látszik, hogy a könyvelés adatai mit értek. A rövidebb időre készült árbevételi tervek több mezőgazdasági üzemben szinte használhatatlanok. Sokféle tényezőtől függ, hogy egy értékesítés ellenértéke egyáltalán befolyik-e a várt időre. Előfordul, hogy egyes vállalatdk késnek a fizetéssel. a tartozások ki- egyenlítése megreked valahol. Emiatt aztán a gazdaság nem jut megfelelő időben a szükséges pénzbevé- télhez. SOK HELYEN a fejlesztési alapokkal rosszul gazdálkodnak és alaphiány jelentkezik. Ez a megyében évről évre 50—60 millió forintot tesz ki. A befejezetlen beruházásokat minimális értékkel irányozzák elq. Az építési költségeket gyakran rosszul veszik számításba. emiatt a beruházás a tervezett összeget általában mindig meghaladja. Egy-egy szakosított telep költségvetése menetközben gyakran 50 millió forinttal is emelkedik. Ehhez hozzájárául, hogy az iparból bekerülő termékek ára a beruházás közben változik. Ilyen körülmények mellett a fejlesztési alappal nem is lehet jól gazdákodni. A példákat tovább lehetne sorolni. A tanulság kézenfekvő: az információs rendszert alaposabbá kell tenni. A partneri kapcsolatok során az üzemek, vállalatok adjanak egymásnak alapos, őszinte tájékoztatást, mert ellenkező esetben magukat és egymását csapják be. Herczeg Kiss Béla Háromezerhatszáz aktivista a dolgozókért Bemutatjuk az SZMT társadalombiztosítási bizottságát A szociális gondoskodás, a társadalombiztosítási és egészségügyi ellátás irányítása, segítése és ellenőrzése a szakszervezetek egyik központi érdekvédelmi feladata. A szakszervezetek, együttműködve a biztosítottak érdekképviseleti szerveivel, két évtizede irányítják a társadalombiztosítási tevékenységet, amely megyénk csaknem minden lakosát érinti. A lakosság 98 százalékára kiterjedő társadalombiztosítás egyik jellemzője a szolgáltatások színvonalának folyamatos emelkedése, a demokratikus vonások erősödése, a dolgozók és biztosítottak fokozottabb bevonása ügyeik intézésébe és ellenőrzésébe — állapította meg az SZMT VI. küldöttértekezlete. Az értekezlet azt is meghatározta, hogy tovább kell fejleszteni az állami és szakszervezeti szervek, a biztosítottak érdekképviseleti szervei között az együttműködést, a szociálpolitikai feladatok kidolgozásában és megvalósításában. E feladatok egyik végrehajtójának az SZMT társadalombiztosítási bizottságának a munkájáról érdeklődtünk Végh Páltól, a bizottság elnökétől. — A bizottság széles körű, demokratikus szervezet, amely mint másodfokú jogorvoslati szerv folytatja tevékenységét — mondotta. — Munkájában rendszeresen, szavazati joggal vesznek részt az SZMT és a szakmai szakszervezetek, a tsz-ek és a szakszövetkezetek területi szövetségei, a kisipari szövetkezetek, a kisiparosok és a kiskereskedők megyei szervezetének képviselői, a SZOT ellenőrző főorvosa stb. Feladat- és hatáskörébe tartozik egyebek közt a döntés a határozathozatal az üzemi társadalombiztosítási tanácsok, a Nyugdíj- folyósító Igazgatóság, a megyei Illetményszámfejtő Hivatal társadalombiztosítással kapcsolatos intézkedései ellen felmerült vitákban. — Miyen mértékűek és jellegűek a felülbírált viták? — Bizottságunk évente mintegy 3 ezer ügyet tárgyal. Többségük a betegségi biztosítás készpénzszolgáltatásaival, a családi pótlék-túlfizetésekkel, illetve a nyugellátással van kapcsolatban. A bizottság szükség esetén tanúkat is kihallgat, s a dolgozók szociális helyzetének figyelembevételével. a törvényesség elve alapján dönt az ügyekben. Gyakran kerül sor például az elveszített közszolgálati időnek nyugdíjévként történő beszámítására, indokolt esetben pedig kivételes nyugellátásra. Évente csaknem 800 ezer forint összegben állapít meg a bizottság — elsősorban a gümőkoros betegek részére — segélyeket, s egyéb költségeket is jelentős összegben vállal magára. (Így például a gyógyászati segédeszközök juttatása során.) — Tudomásunk szerint az említett tevékenységen túl is jelentős a bizottság feladatköre. — Valóban. Rendszeresen végzünk például mozgalmi jellegű munkát. Elemezzük a dolgozók szó- ciális helyzetét, javaslatokkal és tanácsokkal segítjük a különböző szervek szociálpolitikai tevékenységét. Vizsgáltuk a nyugdíjasok. a csökkent munkaképességű dolgozók, a nagy- családosok és a cigánylakosság helyzetét Javaslatokkal és tanácsokkal segítjük a különböző szervek szociálpolitikai tevékenységét Vizsgáltuk a nyugdíjasok, a csökkent munka- képességű dolgozók, a nagycsaládosok és a cigány lakosság helyzetét Javaslatainkat mindenkor figyelembe veszik az illetékes szervek, határozataik meghozatalánál (mint például a nyugdíjak évi kék-kétszázalékos emelésében). — A SZOT XXII. kongresszusán és az SZMT VI. küldöttértekezletén született határozatok alapján a társadalombiztosítási bizottság is kidolgozta másféléves programját. Kérjük, ismertesse vázlatosan e program lényegét. — Szerepet kapott programunkban a határozatok széles körű ismertetése, magyarázása, a végrehajtás módszereinek kialakítása és ellenőrzése. Foglalkozik olyan kérdésekkel is, mint a dolgozók egészségügyi helyzete, az üzemegészségügyi ellátás, illetve a vállalati üdültetés fejlesztése stb. — Munkájuk során milyen további célok vezérlik a bizottság tagjait? — A határozatoknak és az igényeknek megfelelően javítani a különböző szervekkel való együttműködést; a jövőben is figyelemmel kísérni a dolgozók véleményét a társadalom- biztosítási és egészségügyi ellátásról, s a problémákat megoldó intézkedéseket kezdeményezni. A bizottság számít az érdekképviseleti szervek, s nem utolsósorban annak a háromezerhatszáz aktivistának a még hatékonyabb közreműködésére, akik nélkül nem lenne megoldható a tervidőszakban megyénk szociálpolitikai, társadalom- biztosítási és egészségügyi feladatainak magasabb szintű ellátása — fejezte be tájékoztatóját a társadalombiztosítási bizottság elnöke. J. T. Józef Wrófoel a Lysa Góra-i néptáncegyüttes vezetője Kalocsa: a szabadtéri színpad melletti tisztáson gyönyörű népviseletekbe öltözött csoportok pihennek a füvön. Nevetgélnek, ismerkednek: a Lysa Góra-i táncosok pávatollakkal ékesített kalpagjai magyar kislányok fejére kerülnek. Gazdát cserél egy- egy díszes toll, egy-egy hímzett zsebkendő. Közös nyelv itt is a barátság érzése. Józef Wróbel, az együttes vezetője szívesen válaszol kérdéseinkre. Leülünk beszélgetni. Az együttes megalakulása kerül szóba: — A főiskolát 1953-ban végeztem el — mondja Józef Wróbel — és mint zenetanár kerültem Lysa Gó- rába tanítani. Ekkor alakítottam a tánccsoportot, a „Kamionka” népi művészi kerámiát készítő szövetkezet tagjaiból. Először Krakkó és környéke táncait tanultuk meg, elevenítettük fel. Legkedvesebb táncunk a polka egyszeres, amit csak Lysa Gorában jártak hajdanán. A néptánc szenvedélyes szereteie abból a Válaszol az illetékes Felfújlak a raktárt A tréfásnak hangzó cím valóságot takar, a Villamos- szigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárában felfújható, 600 négyzetméteres alapterületű műanyag sátrat vásároltak a raktározási gondok enyhítésére. A csaknem 300 ezer forintért vásárolt sátor alapját kibetonozták, s itt tárolják a feldolgozásra kerülő különböző alapanyagokat. (Opauszky felvétele.) Augusztus 14-én „Olvasóinké a szó” rovatunkban közöltük Horváth Sándorné kecskeméti és Molnár László tiszakécskei olvasónk panaszos levelét. Horváthné írása a solt- vadkerti Tóvendéglőben tapasztalt lassú, figyelmetlen kiszolgálást észrevételezte. A panaszra Juhász Imre a soltvadkerti ÁFÉSZ igazgatósági elnöke küldött választ. „Horváth Sándorné panaszát kivizsgáltuk. Sajnos, a Tóvendéglő dolgozóinak meghallgatása alapján nem sikerült megállapítani, hogy a mulasztást melyik felszolgáló követte el. A felelősség megállapítását megkönnyítette volna, ha Horváth Sándorné sérelmét az üzlet panasz- könyvébe bejegyzi. A vizsgálat azonban megállapította, hogy a vendégek kiszolgálása valóban nem folyamatos, tehát a panaszt jogosnak érezzük. Egyidejűleg intézkedtem, hogy kereskedelmi osztályunk fokozott figyelemmel kísérje a vendéglőben dolgozók munkáját és biztosítsa a vendégek előzékeny, gyors, figyelmes kiszolgálását.” Tiszakécskei olvasónk Molnár László „Motor felárral” című panaszára, melyben egy már megvásárolt, és kifizetett motor- kerékpár utólagos áremeléséről számol be, a tiszakécskei ÁFÉSZ igazgató- sági elnöke, Fazekas János válaszolt. „A kerek dombi bolt vezetője hozzájárult ahhoz, hogy a vásárló a motorkerékpárt hazaszállítsa a nagykereskedelmi vállalattól. így Molnár László biztosíthatta magának, hogy a motorkerékpárt megkapja. Miután a panaszos a vásárlást követő napokban ismét betért a boltba, a szövetkezetünk kereskedelmi előadói éppen arról beszélgettek a boltvezetővel, hogy a motorkerékpár ára változott. Felfigyelt a beszédre Molnár László is, és durva kifejezéseket használt az előadókkal szemben. A motorkerékpár egyébként IV-es árformába tartozik, ezért jogszabályban biztosított jogköröm árának megállapítása. A szövetkezet részéről a vásárlást a számla kifizetésével befejezettnek tekintjük és Molnár Lászlóval szemben nem lépünk fel egyéb követeléssel.” * Az igazgatósági elnök válaszából, sajnos, nem derült ki egyértelműen, hogy Molnár Lászlótól a kerekdombi boltban végül is kértek-e „felárat” — további 300 forintot, és nem derül ki az sem, hogy olvasónkat vajon milyen okok késztették a „durva hang” használatára. Kereskedelmünk vezetői természetesen élhetnek jogszabályokban biztosított ármódosítási lehetőséggel. De utólagosan semmiképpen. (A szerk.J közös munkából is fakad, hogy mindannyian népművészettel foglalkozunk. A csoport régi tagjai emlékeznek a kecskeméti Hírős együttes táncosaira is, akik három évvel ezelőtt — Lysa Gorától 20 kilométerre — Tarnowban szerepeltek a lengyel nemzeti ünnep alkalmából. Cigarettára gyújt. Józef Wróbelt fellépéseikről, eddigi sikereikről kérdezem: — A lengyel népi együttesek 1960-as országos fesztiválján első helyezés, szintén ebben az évben egy olaszországi nemzetközi fesztiválon második helyezés, majd névre szóló meghívás itáliai szereplésre. Helsinkiben 1963-ban a nemzetközi néptáncversenyen harmadik, az egyiptomi első folklórfesztiválon, 1969-ben szintén harmadik helyezést értünk el. Az együttes zenekara 1970- ben meghívást kapott a népi zenekarok NDK-ban rendezett fesztiváljára, tavaly pedig Amszterdamban jártunk a Nemzetközi Utazási Irodák Kongresszusa tiszteletére rendezett folklórtalálkozón. Meghívást kapott az együttes zenekara az idén Csehszlovákiába is, a lengyel kultúra napján rendezett népzenei találkozóra. Fellépéseink számát fejből nem tudom. A fesztivál első napján, a bajai víziszínpadon fergeteges sikert arattak és kicsit fájdalmasan vették tudomásul a zsűri döntését, hogy a kalocsai díszbemutatón idő hiányában összefüggő műsoruk egyharma- dát mutathatják csak be. Józef Wróbelt arról faggatom, hogy milyen benyomásai vannak a fesztiválról. — A legszebb folklórtalálkozó, amin eddig Európában részt vettünk. Rengeteg barátot szereztünk és nagyon örülünk ennek. Ez a véleménye a fesztiválokat járt „öregeknek.” A „Kamionka” művészi népi kerámiakészítő szövetkezet táncosai foglalkozásukat tekintve: öntők, formázok, kézi festőír, égetők — a népi iparművészet Lysa Góra-i folytatói. A lengyel—magyar barátságról búcsúzóul kis versikét idéznek, amit a krakkói Jagelló Egyetem falán elhelyezett táblára vésett közös történelmünk: „Lengyel, magyar két jóbarát, Együtt harcol, s issza borát." Csató Károly
