Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

fern, fttafuaztufl 28, szombat 8. oldal Lavica, rámik, vihlázacska és társai egy kiskőrösi kiállításon Gyerekek gyűjtötték ösz- sze a közelmúltban meg­nyitott kiskőrösi helytörté­neti kiállítás anyagát. A Petőfi Sándor általános is­kola diákjai Dulai András tanár vezetésével járták végig a községet, a kör­nyező tanyákat, s a régi házak padlásairól lecipel­ték az értékes, de a ház­tartásokban már nem hasz­nált holmikat. A gyűjtemény sokáig az iskolai pinceklub szűk he­lyiségeiben zsúfolódott, most a fegyveres erők klubjától kaptak két ter­met a kiállítás megrende­zéséhez. A bemutatott tár­gyakon a szlovák nevet is feltüntették a gyerekek, mivel korábban ezeket a kifejezéseket használták Kiskőrös lakói. Cserépedé­nyek, rokkák, nádazók tűn­nek a szemünkbe. Faragott és vasveretes ládák, a fa­lon szekrényke (rámik), kopott kötésű, vaskos szlo­vák nyelvű kötetekkel. A sarokban lavica — azaz sarokpad, a régi kiskőrösi szobák jellegzetes bútor­darabja. A sok évvel ez­előtti lakodalmak hangu­latát idézi az asztalon fek­vő régi citera. A „hét ha­tárra szóló” lagzikon az itt található öblös, drótozott cserénedényekben főztek a vendégsereg számára. Va­lamikor a mindennapi életben használták a ken­derfésűt, tilolót (vihlázacs­ka), sodrófát, rokkát, mo­tollát — ma egyre ritkáb­ban fordulnak elő. A fia­talok többsége már csak kiállításokról ismeri eze­ket a tárgyakat A kiskőrö­si népviselet egy-egy da­rabja, fapapucs, hajbodo- rító is megcsodálhatok itt. Láthatunk világítóeszköz­gyűjteményt, őrlőeszközö­ket, régi vasalókat és né­hány írásos emléket. A kiállítás ízelítőt ad Kiskőrös múltjáról, lakói­nak életéről. Az ifjú „ku­tatók” nem fáradoztak hiá­ba! Kutyifa Ilona Alacsony vízállás a Tiszán 9—10 méteres emeléssel juttatják a vizet a öntözőcsatornákba Hetek óta mínusz 100 centiméter alatti szintet jelez a szegedi hídnál levő vízmérce. A Tisza mélyen visszahúzódott medrébe. Az emlékezetes tavalyi nagy árvíz tetőző magassá­gával összehasonlítva most csaknem 11 méterrel ki­sebb a folyó. Hozama is hasonló arányban csökken: másodpercenkint 260 köb­méter vizet szállít, még ti- zedrészét sem annak, mint tavaly június hónapban. Közepes vízállásnál általá­ban 4—5 méter magasra, most pedig 9—10 méterre kell emelni a Tisza, a Ma­ros és a Kőrös vizét, hogy eljuttassák az öntözőcsa­tornákba. Élttől függetle­nül zavartalan a nagy ki­terjedésű öntözőfürtök fel­töltése, a folyó menti szi­vattyútelepek éjjel-nappal üzemelnek. Az Alsó-tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság egész Csongrádra, valamint Békés és Bács megye egy részére kiterjedő körzeté­ben ebben az idényben 130 millió köbméter vizet bo­csátottak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére (MTI) Javult a szállítás üteme, de sok még a késedelmes rakodás A közlekedés- és postaügyi miniszter levele Gyár épül a pusztán A címben ugyan egy kis túlzás is van, de ez a té­nyeken nem változtat: Bu- gacon megkezdődött az iparosítás Posszert Gyula, a Kis­kunsági Ruhaipari Válla­lat igazgatója mondotta: — A bugaciak régi vá­gyát teljesítjük akkor, ami­kor közös erővel hozzálá­tunk új telepünk létesíté­séhez. A közelmúltban át­adtuk jánoshalmi telepün­ket egy hódmezővásárhelyi vállalatnak, nem utolsó­sorban ez tette lehetővé azt, hogy bugaciaknak munkát adhassunk. A megyei tanács 400 ezer forinttal segíti az új üzem létrehozását, a községi ta­nács 800 négyszögöles tel­ket biztosít és 150 ezer fo­rinttal járul hozzá az épít­kezéshez. A mi dolgunk lesz majd a berendezés. Az üzemépület tervei már ké­szülnek, s remélhetőleg ha­marosan megkezdheti az építkezést a községi tanács költségvetési üzeme. Na­gyon szeretnénk, ha de­cemberben már termelne is az új üzem ... — Munkaerőgond van-e? — Több a jelentkező, mint gondolnánk. Nemré­gen mintegy százhúsz bu­gaci asszony és lány láto­gatott hozzánk és nagy örömmel járta végig az üzemet. Előreláthatóan szeptember első napjaiban huszonötén kezdik meg itt a tanulást, ők képezik majd az új telep törzsgár­dáját, részt vesznek a de­cemberben belépők betaní­tásában is. A tanulókat Bugáéról Kiskunfélegyhá zára mi hozzuk-visszük és természetesen a tanulás idejére is kapnak munka bért. O. L. Dr. Csanádi György, köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter levelet intézett dr. Romány Pálhoz, a megyei pártbizottság első titkárá­hoz, amelyben megköszön­te az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának azt a támogatást, amelyet a Gazdasági Bizottság vasúti teherkocsi-fordulók meg­gyorsítására vonatkozó ha­tározatának végrehajtásá­hoz nyújtott. A miniszter megállapította, hogy az el­múlt év azonos időszaká­hoz mérten az első félév­ben 40 százalékkal csök­kent a késetten kirakott vagonok . száma. Ennek eredménye, hogy a vasút a szállítási igényeket na­gyobb mértékben tudta ki­elégíteni, mint korábban, s januártól június végéig 57 millió tonna árut fuvaro­zott. Ilyen árumennyiséget fél év alatt soha nem to­vábbított a MÁV. Ennek az eredménynek az eléréséhez az is hozzá­járult, hogy az üzemek egy része fejlesztési tervet ké­szített rakodási és tárolási képességének növelésére, s megkezdték a rakodó be­rendezések beszerzését. Sajnos, a hétvégi vagonki­rakások üteme csökkent, ami szállítási torlódásokat idéz elő, s ez gondot okoz az átvevő vállalatoknak is. A miniszter dicsérő sza­vakkal emlékezett meg a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalatról, a Kecs­keméti Konzervgyár I. szá­mú telepéről, a Kecskemé­ti TÜZÉP Vállalat kalocsai telepéről és a 9-es számú Volán Vállalat kalocsai részlegéről, valamint a ti- szakécskei ÁFÉSZ TÜZÉP- telepéről, amelyek példát Iskolaayatás Nagybaracskán Nagybaracska község ké­szülő krónikájában kiemel­kedő helyen ismertetik majd az idei iskolai év megnyitásával, az új iskola felavatásával kapcsolatos eseményeket. Szeptember 1-én, délelőtt 10 órakor Bogár János, a Bajai Járá­si Hivatal elnöke adja át majd a korszerű, szemre is tetszetős, kilenc tantermes épületet. A színvonalasnak ígérkező műsorban fellép a jó hírű parasztkórus és az iskola énekkara is. Az új létesítmény értéke mintegy kétmillió forint. A községi tanácstól kapott tájékoztatás szerint a nagy­arányú társadalmi munká­val sikerült a kiadásokat háromszázezer forinttal csökkenteni. A szülők, tsz- l gazdák főként a régi épü­let bontásánál, a tetőszer- kezet építésénél serényked­tek. A kivitelezőnek, a „házilagos községi brigád­nak” köszönhető, hogy egy esztendő alatt elkészült az új oktatási intézmény. Nagybaracskán — a je­lek szerint — a tanács megfelelően gondoskodik a kulturális épületek rend­szeres karbantartásáról, csinosításáról. Még jósze- rint meg sem száradt a festék az iskola falain, a kőművesek, ácsok, festők már „felvonultak” a műve­lődési házhoz, hogy mun­kájuk nyomán néhány hó­nap múltán a mostaninál szebb külsővel fogadja a látogatókat. H. N.: Kedvezményes utazás nyugdíjasoknak — külföldre Az IBUSZ tavasszal tar­tott nagysikerű kövéle- mény-kutató akciója után röviddel teljesítették a vá­laszadók egyik legnépesebb táborának, a nyugdíjasok­nak kérést. Már az idei nyáron több kedvezményes nyugdíjasutat indítottak a Lengyel-Tátrába, Ausztriá­ba és a jugoszláv tenger­partra. A nyári kedvezmé­nyes akció után az ősszel újabb hasonló utazásokat szerveznek az idősebb kor­osztály számára. A legna­gyobb kedvezményt no­vemberben a jugoszláv tengerparti Rovnijba szer­vezett IBUSZ-túráknál kaphatják a nyugdíjasok: a tíznapos út 2750 forint he­lyett 2300 forintba kerül. A Zakopanéi utazás ára 1350 forint helyett 1200 fo­rint. A Lengyel-Tátrába október 10 és 15, valamint 19 és 24 között utazhatnak kedvezménvesen a nyugdí­jasok, (MTI) mutatnak a vagonok gyors kiürítésében, illetve bera­kásában. Elmarasztalja ugyanakkor a 9-es számú Volán Vállalatot azért, mert a kecskeméti, kun- szentmiklósi, kiskunhalasi kiskőrösi és kiskunfélegy­házi vasútállomáson kése­delmesen rakodott, s ezért fél év alatt 1 millió 171 ezer forint kocsiálláspénz fizetésére büntették meg. 312 ezer forint kocsiállás­pénzzel sújtották a kecske­méti TÜZÉP 1018-as számú telepét, mert a kiskőrösi vasútállomáson hosszú ide­ig álltak megrakottan a számára érkezett vagonok. Hasonló okok miatt ma­rasztalja el a levél még a Mélykúti Vegyesipari Ktsz-t, a Bács-Kiskun me­gyei Gabonafelvásárló Vál­lalat soltvadkerti telepét, a kecskeméti Parkettagyárat, és az ÉVM Épületasztalos­ipari Vállalat bajai gyá­rát. N. O. Testvérmegyénk életéből A cár egykori birtokán Testvérmegyénk legszebb üdülőhelyén, Jaltában töl­töttük szabadságunkat, har­minc szerencsés Bács me­gyei turista. Kicsi a világ — majd kétezer kilométer­nyire otthonunktól mind­járt az első nap ismerős­sel találkoztunk, Volosin elvtárssal, a „Livádia” szovhoz igazgatójával. Nemrég a Helvéciái Álla­mi Gazdaság pincéjében fejtette ki szakszerű véle­ményét a homoki borok­ról. Nem sokáig kellett invi­tálnia, köszönettel elfogad­tuk meghívását. Vendéglátónk festői kör­nyezetben fogadott. A hegy- odalról, ahol a gazdaság központja áll, gyönyörű ki­látás nyílik a Fekete-ten­gerre, körülöttünk jól mű­velt szőlők, az utakat olaj­fák szegélyezik. Nem tu­dunk betelni a táj szépsé­gével. Közben házigazdánk bemutatta gazdaságát: „A forradalom előtt — mondotta — a cári család és néhány generális birto­kában voltak ezek g terü­letek. Innen látták el a cári család livádiai palo­táját szőlővel, gyümölcs­csel, borral. Körülöttünk a szőlő majdnem 140 éves, értékes fajtagyűjtemény, azért vigyázunk így rá. A nagybirtokok államo­sítása után, 19211-ban szer­vezték gazdaságunkat. Ak­kor pár száz hektáron, ma 1980 hektáron gazdálko­dunk — bizony elég nehéz körülmények között, hi­szen hatvan kilométer hosz- szan húzódnak művelhető földjeink kis tagokban, hegyoldalon, ahol nagyon nehéz, vagy teljesen lehe­Bács-Kiskun a Figyelőben Gazdaságpolitikai hetila­punk, a Figyelő legújabb száma rendkívül bő (32 ol­dal) terjedelemben Bács- Kiskun megye gazdasági életét ismerteti. A tartal­mában igen gazdag — tér­képekkel, grafikonokkal, fotókkal bőven illusztrált — összeállítást dr. Romány Pálnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának „Az ország legnagyobb megyé­je” című cikke vezeti be. Az iparfejlesztésről Er- dősi József, a megyei ta­nács elnöke, a gazdasági fejlődés további lehetősé­geiről Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára és dr. Kóródi József, az ÉVM Területfejlesztési Fő­osztályának vezetője, ,a víz- gazdálkodásról Breinich Miklós, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyette­se, az élelmiszer-gazdaság­ról dr Glied Károly, a me­gyei tanács elnökhelyette­se, a településhálózat fej­lesztéséről dr. Kőrös Gás­pár, a megyei tanács el­nökhelyettese, a termelő, fogyasztási és értékesítési szövetkezetekről Brachna Jár.os, a MÉSZÖV elnöke és dr. Matos László, a me­gyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának , vezetője, az oktatásról, közművelődésről, idegen- forgalomról Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság tit­kára írt a megyét jól isme­rők számára is tanulságos, történeti áttekintést nyújtó és a jövő lehetőségeit sok­oldalúan elemző cikket. Érdekes írásokat olvas­hatunk Reile Gézának, Kecskemét város tanácsel­nökének és dr. Gajdócsi Istvánnak, Baja város ta­nácselnökének tollából vá­rosaik gazdasági, kommu­nális és társadalmi életé­ről. A megyei és városi vezetők írásai mellett az ipari és kereskedelmi vál­lalatokat, szövetkezeteket, gazdaságokat bő terjede­lemben ismertető cikkeket olvashatunk a Figyelő e heti számában; A gazdaságpolitikai heti­lap szerkesztőségének gra­tulálunk a Bács-Kiskun megyei mellékletért, saj­náljuk viszont, hogy nem küldtek több példányt a megyébe, csak annyit, mint más alkalommal. Áz árus­példányok órák alatt el­fogytak, s a nagyszámú ér­deklődő megyeszerte hiába keresi a lapot. N. O* teilen gépekkel dolgozni. Termékeink minősége ennek a különleges mikro­klímának köszönhető, amely több tényező kedvező ta­lálkozása következtében jött létre. A tenger közelsége hatással van a levegő pá­ratartalmára és hőmérsék­letére. A szárazföld felől a krími hegyek vonulata fogja fel a hideg áramla­tokat. Ez a mikroklíma meg­határozza termőterületünk összetételét is: 354 hektár szőlő, 54 hektár gyümöl­csös — főleg őszibarack — 100 hektár különleges mi­nőségű dohány, amely csak nálunk termelhető. Jelen­tős területen termelünk zöldségféléket, télen üveg- házakban, s a termést a környékbeli üdülők vendé­geinek szállítjuk.” A tájékoztatás után be­jártuk a gazdaság egy ré­szét. Megnéztük, hogyan készítik elő szőlőtelepítés­re a földet. Exkavátorral lazítják körülbelül kétmé- ternyire, aztán a néha több tonnás szikladarabo­kat traktorral távolítják el. Szépek, gondosan ápol­tak a régebbi telepítésű szőlők, pedig a terepviszo­nyok miatt nagyon nehéz a művelés, ráadásul mun­kaerőgondjaik is vannak. A közeli üdülők, szanató­riumok lényegesen köny- nyebb munkára csábítják a fiatalokat. Érdekesen oldják meg a szüreti munkaerőgondokat. Meghívják a környékbeli üdülőkben pihenőket egy szüreti napra. A fizetség: egy kellemesen eltöltött nap, ezenkívül jóllakhat­nak szőlővel, ami bizony egy szibériai ember ese­tében nem kis dolog, talán életében először láthatja, milyen a szőlő közelről. Sétánk, mint ahogy sző­lős gazdaságban illik, a pincében ért véget, Tizenöt féle bort kóstol­tunk meg. Igaz, hogy a hegy leve szokatlan és erős ital, nekünk alföldiek­nek, de megállapíthattuk, hogy a nagy hozzáértéssel kezelt borok jó minősé­gűek. Akadt azért a mi ízlésünknek megfelelő is, az igazgató reprezentációs bora; a mi vaskúti ka­darkánkra emlékeztetett. Mivel neve még nem volt, gyorsan keresztelőt tartot­tunk, elneveztük „Druzs- ba”-nak, „Barátság”-nak. Külön ódát lehetne írni a „Vöröskő fehér muskotá­lya” elnevezésű borról, amely a brüsszeli világki­állításon nagydíjat nyert. Az egyik francia zsűritag így nyilatkozott róla: „Höl­gyeim és uraim! Még nem tudom ki termelte, de az a véleményem, hogy ezt a bort csak állva szabad in­ni ...” Mi is egyetértettünk ezzel a véleménnyel, ami­kor megkóstoltuk. Kellemes, tanulságos dél­utánt töltöttünk a gazda­ságban. Azonkívül, hogy bepillanthattunk munká­jukba, láthattuk, hogy a helyi vezetés milyen nagy gondot fordít a déli part­vidéken pihenést, gyógyu­lást kereső több millió szovjet ember zavartalan ellátásának biztosítására. Sávolt Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom