Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-28 / 202. szám
fern, fttafuaztufl 28, szombat 8. oldal Lavica, rámik, vihlázacska és társai egy kiskőrösi kiállításon Gyerekek gyűjtötték ösz- sze a közelmúltban megnyitott kiskőrösi helytörténeti kiállítás anyagát. A Petőfi Sándor általános iskola diákjai Dulai András tanár vezetésével járták végig a községet, a környező tanyákat, s a régi házak padlásairól lecipelték az értékes, de a háztartásokban már nem használt holmikat. A gyűjtemény sokáig az iskolai pinceklub szűk helyiségeiben zsúfolódott, most a fegyveres erők klubjától kaptak két termet a kiállítás megrendezéséhez. A bemutatott tárgyakon a szlovák nevet is feltüntették a gyerekek, mivel korábban ezeket a kifejezéseket használták Kiskőrös lakói. Cserépedények, rokkák, nádazók tűnnek a szemünkbe. Faragott és vasveretes ládák, a falon szekrényke (rámik), kopott kötésű, vaskos szlovák nyelvű kötetekkel. A sarokban lavica — azaz sarokpad, a régi kiskőrösi szobák jellegzetes bútordarabja. A sok évvel ezelőtti lakodalmak hangulatát idézi az asztalon fekvő régi citera. A „hét határra szóló” lagzikon az itt található öblös, drótozott cserénedényekben főztek a vendégsereg számára. Valamikor a mindennapi életben használták a kenderfésűt, tilolót (vihlázacska), sodrófát, rokkát, motollát — ma egyre ritkábban fordulnak elő. A fiatalok többsége már csak kiállításokról ismeri ezeket a tárgyakat A kiskőrösi népviselet egy-egy darabja, fapapucs, hajbodo- rító is megcsodálhatok itt. Láthatunk világítóeszközgyűjteményt, őrlőeszközöket, régi vasalókat és néhány írásos emléket. A kiállítás ízelítőt ad Kiskőrös múltjáról, lakóinak életéről. Az ifjú „kutatók” nem fáradoztak hiába! Kutyifa Ilona Alacsony vízállás a Tiszán 9—10 méteres emeléssel juttatják a vizet a öntözőcsatornákba Hetek óta mínusz 100 centiméter alatti szintet jelez a szegedi hídnál levő vízmérce. A Tisza mélyen visszahúzódott medrébe. Az emlékezetes tavalyi nagy árvíz tetőző magasságával összehasonlítva most csaknem 11 méterrel kisebb a folyó. Hozama is hasonló arányban csökken: másodpercenkint 260 köbméter vizet szállít, még ti- zedrészét sem annak, mint tavaly június hónapban. Közepes vízállásnál általában 4—5 méter magasra, most pedig 9—10 méterre kell emelni a Tisza, a Maros és a Kőrös vizét, hogy eljuttassák az öntözőcsatornákba. Élttől függetlenül zavartalan a nagy kiterjedésű öntözőfürtök feltöltése, a folyó menti szivattyútelepek éjjel-nappal üzemelnek. Az Alsó-tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság egész Csongrádra, valamint Békés és Bács megye egy részére kiterjedő körzetében ebben az idényben 130 millió köbméter vizet bocsátottak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére (MTI) Javult a szállítás üteme, de sok még a késedelmes rakodás A közlekedés- és postaügyi miniszter levele Gyár épül a pusztán A címben ugyan egy kis túlzás is van, de ez a tényeken nem változtat: Bu- gacon megkezdődött az iparosítás Posszert Gyula, a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat igazgatója mondotta: — A bugaciak régi vágyát teljesítjük akkor, amikor közös erővel hozzálátunk új telepünk létesítéséhez. A közelmúltban átadtuk jánoshalmi telepünket egy hódmezővásárhelyi vállalatnak, nem utolsósorban ez tette lehetővé azt, hogy bugaciaknak munkát adhassunk. A megyei tanács 400 ezer forinttal segíti az új üzem létrehozását, a községi tanács 800 négyszögöles telket biztosít és 150 ezer forinttal járul hozzá az építkezéshez. A mi dolgunk lesz majd a berendezés. Az üzemépület tervei már készülnek, s remélhetőleg hamarosan megkezdheti az építkezést a községi tanács költségvetési üzeme. Nagyon szeretnénk, ha decemberben már termelne is az új üzem ... — Munkaerőgond van-e? — Több a jelentkező, mint gondolnánk. Nemrégen mintegy százhúsz bugaci asszony és lány látogatott hozzánk és nagy örömmel járta végig az üzemet. Előreláthatóan szeptember első napjaiban huszonötén kezdik meg itt a tanulást, ők képezik majd az új telep törzsgárdáját, részt vesznek a decemberben belépők betanításában is. A tanulókat Bugáéról Kiskunfélegyhá zára mi hozzuk-visszük és természetesen a tanulás idejére is kapnak munka bért. O. L. Dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter levelet intézett dr. Romány Pálhoz, a megyei pártbizottság első titkárához, amelyben megköszönte az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának azt a támogatást, amelyet a Gazdasági Bizottság vasúti teherkocsi-fordulók meggyorsítására vonatkozó határozatának végrehajtásához nyújtott. A miniszter megállapította, hogy az elmúlt év azonos időszakához mérten az első félévben 40 százalékkal csökkent a késetten kirakott vagonok . száma. Ennek eredménye, hogy a vasút a szállítási igényeket nagyobb mértékben tudta kielégíteni, mint korábban, s januártól június végéig 57 millió tonna árut fuvarozott. Ilyen árumennyiséget fél év alatt soha nem továbbított a MÁV. Ennek az eredménynek az eléréséhez az is hozzájárult, hogy az üzemek egy része fejlesztési tervet készített rakodási és tárolási képességének növelésére, s megkezdték a rakodó berendezések beszerzését. Sajnos, a hétvégi vagonkirakások üteme csökkent, ami szállítási torlódásokat idéz elő, s ez gondot okoz az átvevő vállalatoknak is. A miniszter dicsérő szavakkal emlékezett meg a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatról, a Kecskeméti Konzervgyár I. számú telepéről, a Kecskeméti TÜZÉP Vállalat kalocsai telepéről és a 9-es számú Volán Vállalat kalocsai részlegéről, valamint a ti- szakécskei ÁFÉSZ TÜZÉP- telepéről, amelyek példát Iskolaayatás Nagybaracskán Nagybaracska község készülő krónikájában kiemelkedő helyen ismertetik majd az idei iskolai év megnyitásával, az új iskola felavatásával kapcsolatos eseményeket. Szeptember 1-én, délelőtt 10 órakor Bogár János, a Bajai Járási Hivatal elnöke adja át majd a korszerű, szemre is tetszetős, kilenc tantermes épületet. A színvonalasnak ígérkező műsorban fellép a jó hírű parasztkórus és az iskola énekkara is. Az új létesítmény értéke mintegy kétmillió forint. A községi tanácstól kapott tájékoztatás szerint a nagyarányú társadalmi munkával sikerült a kiadásokat háromszázezer forinttal csökkenteni. A szülők, tsz- l gazdák főként a régi épület bontásánál, a tetőszer- kezet építésénél serénykedtek. A kivitelezőnek, a „házilagos községi brigádnak” köszönhető, hogy egy esztendő alatt elkészült az új oktatási intézmény. Nagybaracskán — a jelek szerint — a tanács megfelelően gondoskodik a kulturális épületek rendszeres karbantartásáról, csinosításáról. Még jósze- rint meg sem száradt a festék az iskola falain, a kőművesek, ácsok, festők már „felvonultak” a művelődési házhoz, hogy munkájuk nyomán néhány hónap múltán a mostaninál szebb külsővel fogadja a látogatókat. H. N.: Kedvezményes utazás nyugdíjasoknak — külföldre Az IBUSZ tavasszal tartott nagysikerű kövéle- mény-kutató akciója után röviddel teljesítették a válaszadók egyik legnépesebb táborának, a nyugdíjasoknak kérést. Már az idei nyáron több kedvezményes nyugdíjasutat indítottak a Lengyel-Tátrába, Ausztriába és a jugoszláv tengerpartra. A nyári kedvezményes akció után az ősszel újabb hasonló utazásokat szerveznek az idősebb korosztály számára. A legnagyobb kedvezményt novemberben a jugoszláv tengerparti Rovnijba szervezett IBUSZ-túráknál kaphatják a nyugdíjasok: a tíznapos út 2750 forint helyett 2300 forintba kerül. A Zakopanéi utazás ára 1350 forint helyett 1200 forint. A Lengyel-Tátrába október 10 és 15, valamint 19 és 24 között utazhatnak kedvezménvesen a nyugdíjasok, (MTI) mutatnak a vagonok gyors kiürítésében, illetve berakásában. Elmarasztalja ugyanakkor a 9-es számú Volán Vállalatot azért, mert a kecskeméti, kun- szentmiklósi, kiskunhalasi kiskőrösi és kiskunfélegyházi vasútállomáson késedelmesen rakodott, s ezért fél év alatt 1 millió 171 ezer forint kocsiálláspénz fizetésére büntették meg. 312 ezer forint kocsiálláspénzzel sújtották a kecskeméti TÜZÉP 1018-as számú telepét, mert a kiskőrösi vasútállomáson hosszú ideig álltak megrakottan a számára érkezett vagonok. Hasonló okok miatt marasztalja el a levél még a Mélykúti Vegyesipari Ktsz-t, a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló Vállalat soltvadkerti telepét, a kecskeméti Parkettagyárat, és az ÉVM Épületasztalosipari Vállalat bajai gyárát. N. O. Testvérmegyénk életéből A cár egykori birtokán Testvérmegyénk legszebb üdülőhelyén, Jaltában töltöttük szabadságunkat, harminc szerencsés Bács megyei turista. Kicsi a világ — majd kétezer kilométernyire otthonunktól mindjárt az első nap ismerőssel találkoztunk, Volosin elvtárssal, a „Livádia” szovhoz igazgatójával. Nemrég a Helvéciái Állami Gazdaság pincéjében fejtette ki szakszerű véleményét a homoki borokról. Nem sokáig kellett invitálnia, köszönettel elfogadtuk meghívását. Vendéglátónk festői környezetben fogadott. A hegy- odalról, ahol a gazdaság központja áll, gyönyörű kilátás nyílik a Fekete-tengerre, körülöttünk jól művelt szőlők, az utakat olajfák szegélyezik. Nem tudunk betelni a táj szépségével. Közben házigazdánk bemutatta gazdaságát: „A forradalom előtt — mondotta — a cári család és néhány generális birtokában voltak ezek g területek. Innen látták el a cári család livádiai palotáját szőlővel, gyümölcscsel, borral. Körülöttünk a szőlő majdnem 140 éves, értékes fajtagyűjtemény, azért vigyázunk így rá. A nagybirtokok államosítása után, 19211-ban szervezték gazdaságunkat. Akkor pár száz hektáron, ma 1980 hektáron gazdálkodunk — bizony elég nehéz körülmények között, hiszen hatvan kilométer hosz- szan húzódnak művelhető földjeink kis tagokban, hegyoldalon, ahol nagyon nehéz, vagy teljesen leheBács-Kiskun a Figyelőben Gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő legújabb száma rendkívül bő (32 oldal) terjedelemben Bács- Kiskun megye gazdasági életét ismerteti. A tartalmában igen gazdag — térképekkel, grafikonokkal, fotókkal bőven illusztrált — összeállítást dr. Romány Pálnak, a megyei pártbizottság első titkárának „Az ország legnagyobb megyéje” című cikke vezeti be. Az iparfejlesztésről Er- dősi József, a megyei tanács elnöke, a gazdasági fejlődés további lehetőségeiről Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és dr. Kóródi József, az ÉVM Területfejlesztési Főosztályának vezetője, ,a víz- gazdálkodásról Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, az élelmiszer-gazdaságról dr Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, a településhálózat fejlesztéséről dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács elnökhelyettese, a termelő, fogyasztási és értékesítési szövetkezetekről Brachna Jár.os, a MÉSZÖV elnöke és dr. Matos László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának , vezetője, az oktatásról, közművelődésről, idegen- forgalomról Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság titkára írt a megyét jól ismerők számára is tanulságos, történeti áttekintést nyújtó és a jövő lehetőségeit sokoldalúan elemző cikket. Érdekes írásokat olvashatunk Reile Gézának, Kecskemét város tanácselnökének és dr. Gajdócsi Istvánnak, Baja város tanácselnökének tollából városaik gazdasági, kommunális és társadalmi életéről. A megyei és városi vezetők írásai mellett az ipari és kereskedelmi vállalatokat, szövetkezeteket, gazdaságokat bő terjedelemben ismertető cikkeket olvashatunk a Figyelő e heti számában; A gazdaságpolitikai hetilap szerkesztőségének gratulálunk a Bács-Kiskun megyei mellékletért, sajnáljuk viszont, hogy nem küldtek több példányt a megyébe, csak annyit, mint más alkalommal. Áz áruspéldányok órák alatt elfogytak, s a nagyszámú érdeklődő megyeszerte hiába keresi a lapot. N. O* teilen gépekkel dolgozni. Termékeink minősége ennek a különleges mikroklímának köszönhető, amely több tényező kedvező találkozása következtében jött létre. A tenger közelsége hatással van a levegő páratartalmára és hőmérsékletére. A szárazföld felől a krími hegyek vonulata fogja fel a hideg áramlatokat. Ez a mikroklíma meghatározza termőterületünk összetételét is: 354 hektár szőlő, 54 hektár gyümölcsös — főleg őszibarack — 100 hektár különleges minőségű dohány, amely csak nálunk termelhető. Jelentős területen termelünk zöldségféléket, télen üveg- házakban, s a termést a környékbeli üdülők vendégeinek szállítjuk.” A tájékoztatás után bejártuk a gazdaság egy részét. Megnéztük, hogyan készítik elő szőlőtelepítésre a földet. Exkavátorral lazítják körülbelül kétmé- ternyire, aztán a néha több tonnás szikladarabokat traktorral távolítják el. Szépek, gondosan ápoltak a régebbi telepítésű szőlők, pedig a terepviszonyok miatt nagyon nehéz a művelés, ráadásul munkaerőgondjaik is vannak. A közeli üdülők, szanatóriumok lényegesen köny- nyebb munkára csábítják a fiatalokat. Érdekesen oldják meg a szüreti munkaerőgondokat. Meghívják a környékbeli üdülőkben pihenőket egy szüreti napra. A fizetség: egy kellemesen eltöltött nap, ezenkívül jóllakhatnak szőlővel, ami bizony egy szibériai ember esetében nem kis dolog, talán életében először láthatja, milyen a szőlő közelről. Sétánk, mint ahogy szőlős gazdaságban illik, a pincében ért véget, Tizenöt féle bort kóstoltunk meg. Igaz, hogy a hegy leve szokatlan és erős ital, nekünk alföldieknek, de megállapíthattuk, hogy a nagy hozzáértéssel kezelt borok jó minőségűek. Akadt azért a mi ízlésünknek megfelelő is, az igazgató reprezentációs bora; a mi vaskúti kadarkánkra emlékeztetett. Mivel neve még nem volt, gyorsan keresztelőt tartottunk, elneveztük „Druzs- ba”-nak, „Barátság”-nak. Külön ódát lehetne írni a „Vöröskő fehér muskotálya” elnevezésű borról, amely a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert. Az egyik francia zsűritag így nyilatkozott róla: „Hölgyeim és uraim! Még nem tudom ki termelte, de az a véleményem, hogy ezt a bort csak állva szabad inni ...” Mi is egyetértettünk ezzel a véleménnyel, amikor megkóstoltuk. Kellemes, tanulságos délutánt töltöttünk a gazdaságban. Azonkívül, hogy bepillanthattunk munkájukba, láthattuk, hogy a helyi vezetés milyen nagy gondot fordít a déli partvidéken pihenést, gyógyulást kereső több millió szovjet ember zavartalan ellátásának biztosítására. Sávolt Béla