Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

1 oldal 1911. augusztus 21, péntek Céljuk: a választék bővítése A SZÖVKER TERVEI A Bács-Kiskun megyei Szövetkezetek Beszerző Ér­tékesítő és Szolgáltató Kö­zös Vállalata az ÁFÉSZ-ek adottságait figyelembe vé­ve született meg az elmúlt évben. A megalakulás óta eltelt időt az útkeresés jel­lemezte. Az idén került sor feladataik minisztériumi szintű meghatározására. Ezer olajkályha Eszerint nem feladatuk a nagykereskedelem helyet­tesítése, de nagy szerepük van olyan cikkek beszer­zésében, amelyeket a más kereskedelmi vállalatok a szövetkezeti boltok számá­ra nem tudnak szállítani. Egy-egy boltjuk igénye olyan kicsi, hogy még a legkisebb ktsz-nek sem ki­fizetődő a termék gyártása. A SZÖVKER az egész me­gye területéről összegyűjti az igényeket, gyors, hatá­rozott intézkedéseket tesz. Megrendeli a kért árut a kisebb vállalatoknál, vagy ktsz-eknél és ezeket to­vábbítja a szaküzleteknek. Ez év őszére például 1000 darab A 68-as típusú olaj­kályhát rendeltek Szek- szárdról, a jövő évtől kezd­ve pedig ennek háromszo­rosa kerül kereskedelmi forgalomba. A háziipari szövetkezetek gyermekru­hái, anorákjai, garbói és egyéb ruházati termékei is a választék bővítését szol­gálják. Ezen túl építőanya­gok, tüzelőanyagok beszer­zésében segítenek, ameny- nyiben a szövetkezeti lera­katok ezt megkívánják. A megyében évek óta hiány­cikk a mák, ezért már meg­kötötték a szerződést 200 mázsa mák szállítására. Vevőt is keresnek A boltok választékának bővítése mellett a megye ÁFÉSZ-ei által előállított termékeknek vevőt is ke­res a közös vállalat. A kis­ipari társszövetkezetek gyártmányait is igyekszik piachoz juttatni. Ennek egyik legkönnyebben jár­ható útja a más megyék hasonló kereskedelmi vál­lalataival kialakított jó kapcsolat. Ily módon a me­gyék közötti árucsere-for­galom, a megfelelő árute­rítés ügyét szolgálják. Saját ipari tevékenysé­gükkel a megyei igényeket hivatottak kielégíteni. Je­lenleg Szabadszálláson mű­ködik egy műanyagüzem, ahol bevásárló szatyrokat, fóliákat, műanyag térítőkét készítenek. Szeptember 15- én ugyanitt kezdi meg a termelést a barackmagtörő üzem. A szeszfőzdéknél fel­vásárolt magokat dolgozzák majd fel és továbbítják a vegyiparnak, illetve az élelmiszeriparnak. Céljuk az, hogy Szabadszálláson egy „mini” ipari centrumot (alakítsanak ki a ottani AFÉSZ-szel együttműköd­ve. Törekvésüket a helvi tanács is támogatja helyi­ség biztosításával, illetve anyagi eszközökkel. A két üzemben 50 helybeli asz- szonyt, illetve lányt tudnak foglalkoztatni. fejlődő kishatármenti árucsere A kishatármenti árucse­re-forgalmat a HUNGARO- COOP Vállalattal közösen bonyolítják le. Legszoro­sabb kapcsolatban a jugo­szláv partnerekkel állnak. A behozott ételízesítőkért, ruházati és iparcikkekért mezőgazdasági termékeket, konzerveket és szárítmá- nyokat küldenek ki. A ktsz- ek termékei gyakran talál­nak vevőre Jugoszláviában. A kiskőrösiek bukósisak­jai, fűrészlapjai, berliner­kendői szintén ott keltek el, s most folynak a tár­gyalások a jánoshalmi ktsz műanyag halászcsónakjai­nak értékesítésére. A min­tapéldányokat már átadták. Ugyanakkor rövidesen ki­állítást rendeznek a kecs­keméti MESZÖV-székház mintatermében jugoszláv konyhabútor mintakollek­ciókból. D. É.: Egy határozat tizenöt hónapja Októberben elkészül Űj, kétszáz férőhelyes istálló épül a szabadszállási Mathiász Tsz-bcn. A munkát a tsz saját építőbrigádja végzi. A gazdaság az új istállóba tbc-mentes szarvas­marha-állományt telepít. A rendeletek, határoza­tok fontos szabályozói éle­tünknek. Legtöbbjük tar­talmát azonban többnyire csak a hivatalos szervek, az érdekelt szakemberek is­merik. Van azonban né­hány olyan határozat, amelynek számát éppúgy megjegyezzük, akár isme­rőseink nevét. Ezek közé tartozik az 1013-as — tel­jes nevény a kormány 1013/1970. (V. 10.) számú határozata — is, amely a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szól. A határozat megvalósítá­sától természetesen a leg­többet azok a dolgozó nők remélik, akik ágazatuk ter­meléséből a legnagyobb Vágják a napraforgót A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat a gabona­félék felvásárlását nagy­részt befejezte. Jelenleg — a raktárak telítettsége miatt — az üzemekben tá­rolt termény beszállítása A hegy közel jött Mohamedhez Ha egy vidéki városban tu- a gyakorlattól, dotnányos konferenciát, kiállí- helytálló érv. tást rendeznek, azt nyilván bői kidé örömmel fogadja az ott élő, a me kifejezetten szakterületen dolgozó értelmi- hasznosításának ség. A lelkesedés nemcsak í választásban tükröződő rang­De ez sem műsorfüzet- az előadások zö- i rendszerek módozataival foglalkozik. ízelítőül: Elektro­hidraulikus légmotorok gép­nak szól, de táplálja a prak- ipari alkalmazása, s az utol- tikum is. Jogosan, hiszen só szó még további öt előadás ilyenkor karnyújtásnyi közel- címében fordul elő. Az ipar- ségbe kerülnek a legfrisssebb ág üzemeinek valóban nem a eredmények és tapasztalatok. Kiskunság az otthona, viszont Csekély anyagi ráfordítással a felhasználás lehetőségei szül­és fáradsággal köthetők üzle- te nem ismernek határokat. A tek, együttműködési megálla- mezőgazdasági berendezéseken podások. Tájékozódni lehet a éppúgy megtalálhatók a hid- keresletről, kínálatról, hogy raulikus és pneumatikus ele- csak néhányat említsek az mek, mint az ipar különböző ilyen alkalmak kínálta elő- ágaiban. Felszerelésükkel, s nyök közül. Most Kecskémé- bevezetésükkel pont ott tä­ten adtak egymásnak rande- gítható a cipő, ahol — külö- vút az ország hidraulikai és nősen a munkaerő-tartalékok pneumatikái szakemberei, va- megyénkbn is érezhető meg- lamint az ilyen cikkeket gyár- fogyatkozása miatt — a lég­ió üzemek és vállalatok. Az jobban szorít: a termelékeny­esemény az ország minden ré- ség területén. Hidraulikus és széből harmincnyolc vállalat százöt képviselőjét vonzotta a hírős városba. Különös mó­pneumatikus automatizálással hatékonnyá tehetők például régi, kevésbé korszerű gépek dón azonban Bács-Kiskun mc- is. Ennyi talán elég illusztrá­gye ipari üzemei közül — házigazda szerepét h-töltő mú­lásul, hogy nem elvont kér­désekről, hanem a termelés szaki főiskola tanárain kívül elevenébe vágó dolgokról van — alig néhány méltatta figye- szó. lemre az ankétot. Próbálgatom megfejteni a feltűnő érdektelenség magya­rázatát, sorra veszem a szóba Hivatkozhatnánk esetleg a hiányos tájékoztatásra, de az információs tevékenységet nem marasztalhatjuk el. A jöhető indokokat. Az esemény szervezők jó előre elküldték nívótlan volta, alacsony rang­ja tartaná távol a szakembe­reket? Erről nem lelhet szó! Az előadásokon az iparágban ismert kutatók, mérnökök szá­molnak be a fejlesztési ten­denciákról, vázolják a hidrau­meghívókat, s lapunk is kétszer adott előzetesen hírt az eseményről. így a vizsgáló­dás csupán a tunyaságot és nemtörődömséget érhette tet­ten. Ez indok ugyan, de elfo­gadhatatlan. Annál is inkább likus és pneumatikus irányi- az, mert a szakemberek seré- tástechnika alkalmazásának le- nyen gyakorolják a „Mohamed hetőségeit. Az üzemek is ter­mékeik színe-javát tették köz­szemlére. Szemmel, füllel ér­zékelhető itt jelen és jövő egyaránt. Érthető lenne a közöny, ha a tanácskrzás és kiállítás té­mája túlságosan távol esne az üzemek profiljától, gondjaitól. megy a hegyhez” változatot, ha Pestre, vagy éppenséggel külföldre kell — vagy lehet!? — utazn i. A hegy ezúttal közel jött, most már a kényelmes Moha­meden a sor, hogy megtegye a hiányzó néhány lépést. P. M. folyik az őrlés ütemének arányban veszik ki részü­ket és helyzetük is legin­kább szorul javításra: a könnyűipar, s esen belü) is a textilipar nődolgozói. A textilipar csaknem 112 ezer dolgozója közül ugyanis majdnem 80 ezer a nő. Vállalati és szakszervezeti tervek A határozat megjelenése után, az ágazatot illetően a legnagyobb feladat a Köny- nyűipari Minisztériumra és a Textilipari Dolgozók Szakszervezetére hárul. A minisztérium a határozat megjelenése után a vállala­ti igazgatókkal megtárgyal­ta a teendőket, majd — még a múlt év közepén — a szakszervezet egyetérté­sével — irányelveket dol­gozott ki a vállalati gazda­sági és szakszervezeti veze­tők számára, arra kérve őket, hogy a negyedik öt­éves tervvel összhangban álló, körültekintő elemzé­seken alapuló terveikkel 1970. októberének végéig állítsák össze. Az azóta megszületett tervek főként a munkakö­rülmények javítására, a szociális gondoskodás ki- terjesztésére, a tanulás, a továbbképzés feltételeinek javítására és a nőknek a vezetésbe való fokozott be­vonására irányultak — leg­alábbis ez tűnik ki a mi­nisztériumnak beküldött vállalati jelentésekből. Biztató kezdet, jó példák Elsőként — érthető mó­don — főként a könnyeb­ben megoldható feladatok kerültek sorra, így például több helyütt felmentették a nagycsaládos és az egye­dülálló anyákat az éjszakai műszak vállalása alól, több vállalat — így például a Pamuttextil Művek — a hasonló helyzetben levő anyáknak különféle pótlé­kokat és egyszeri segélye­ket nyújt a részesedési alapból. Máshol — így a Pápai Textilműveknél, a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalatnál, az Albertfalvai Cérnázóban — a szövődé­ben a fonodában és más munkahelyeken 20—25 éve gépen dolgozó, nyugdíj előtt álló nőknek kiemelt fizetést, részesedést, jutal­mat vagy pótlékot adtak, illetve — régi fizetésük meghagyásával — köny- nyebb munkakörbe helyez­ték őket. Jó néhány példa van arra is, hogy a válla­latok háztartási gépeket szereztek be, s azokat dol­gozóik ingyen, vagy ked­vezményesen vehetik igény­be. Néhány vállalatnál — például a Kőbányai Textil­műveknél a csomagolóüzem gépesítésével, a Kenderfo­nó- és Szövőipari Vállalat­nál rekonstrukcióval — sikerült megszüntetni a nők éjszakai műszakját. Más helyeken viszont a fi­zikai munka könnyítésére, a zaj és a légszennyezett­ség csökkentésére történtek intézkedések, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a Győ­ri Richards Finomposztó­gyár pedig több nőt helye­zett vezető pozícióba. Hosszabb távú feladatok Mindez természetesen csak a kezdet. A rövid idő­megfelelően, ezenkívül tisz- ; re, . elgondolásokat és intezkedeseket most mar títják a vetőmagvakat. A vállalat készül a naprafor­gó fogadására, áruforgalmi szakemberei pedig folya­matosan végzik a kukorica termésbecsléseit. A megnövekedett állat- állománynak szükséges ke­veréktakarmány, dúsított takarmányliszt szemesta- karmány-alapjának biztosí­tására eddig 1600 vagon gabonát vettek át és még megközelítőleg ennyit vár­nak. Kukoricából 7 ezer vagon kellene ahhoz, hogy a nagy tápértékű takar­mányféléket a tervezett mennyiségben elő tudják állítani. A termésbecslé­sek eredményeit csak szep­temberben összesítik a je­lenlegi állapot azonban azt mutatja, hogy az átlagter­mések — megyei szinten — nem lesznek magasabbak a tavalyinál. A vállalat szárítókapaci­tása az ez évben üzembe helyezett kalocsai Coll- mann-géppel megnöveke­dett, így megfelelő üteme­zéssel a termelő gazdasá­gok kukoricáját csöves, vagy morzsolt állapotban előreláthatólag zökkenő- mentesen tudják szárítani. 2 db szivattyú villanymotorral vállalat részére ELADÖ Teljesítménye: 350 liter/perc. SERTÉSHÍZÉKONY­SÁG-VIZSGÁLÖ ÁLLOMÁS, KECSKEMÉT, MIKLÓSTELEP. 4764 hosszabb távra szóló ter­veknek, olyan intézkedé­seknek kell követniük, amelyek feltételei csak hosszabb idő alatt teremt­hetők meg. Ezek közé tartozik példá­ul — mint rendkívül fon­tos, de korántsem egyetlen feladat — a nők éjszakai műszakban való foglalkoz­tatásának fokozatos csök­kentése. A textilipar 80 000 nődolgozója közül ma 70 százalék dolgozik három műszakban. A negyedik öt­éves tervben a textilruhá­zati iparban megvalósuló nagyszabású rekonstrukció — a termelés emelése mel­lett — a gépi munka kor­szerűsítését is célul tűzi, s a termelékenység emelke­dése módot ad arra, hogy csökkenjen az éjszakai mű­szakban foglalkoztatottak száma is. Az éjjeli műszak általá­nos megszüntetését azon­ban nem tűzi — nem is tűzheti — célul a textil­ipar, már csak azért sem, mert a mind korszerűbb berendezéseket a lehető legjobban ki kell használ­ni. De szóljanak más ér­vek is emellett, amelyek­nek igazsága könnyen be­látható. A számítások sze­rint, ha a textilruházati ipar általánosan megszün­tetné a harmadik műsza­kot, az ipar értékkiesése megközelítené a húsz szá­zalékot, azaz a 4,2 milliárd forintot (ennyit termelnek ma az éjszakai műszakban) s — az exportbevételek el­maradásáról most nem szólva — nagymennyiségű importra lenne szükség, vagy pedig 7—8 milliárd forintos újabb beruházás­ra. Emellett — ha az éj­szakai műszak kiesne — a mostani heti 42,67 órás munkahét 44 órásra növe­kednék, s az éjszakai pót­lék megszűnése is 10—15 százalékkal (havi 200—250 forinttal) csökkentené a havi bért, vagy késztené az államkasszát ennek pótlá­sára. Nem kampány Az éjszakai műszakkal kapcsolatban is vannak azonban teendői a vállala­toknak: ilyen mindenek­előtt az éjszakai munka kö­rülményeinek javítása, az egyedülálló és nagycsalá­dos anyák számára az éj­szakai munka vállalásának önkéntessé tétele. Olyan ösztönzési és munkavégzési rendszer kidolgozása, amely­nek nyomán e műszakban főként férfiak dolgoznak majd. A növekvő műszaki színvonal mindinkább le­hetővé teszi az úgynevezett csökkentett flelügyeletű mű­szakok szervezését is — fő­ként a szintetikus szálak­kal dolgozó üzemekben. Annak érdekében, hogy a később születő intézke­dések valóban ott segítse­nek, ahol az a legfonto­sabb, a minisztérium a könnyűiparban dolgozó nők helyzetét részletesen elem­ző, átfogó tanulmányt ké­szít. Külön vizsgálják azt is, hogy a könnyűipar mint ágazat, milyen módon já­rulhat hozzá a családokban ma főként a nőkre háruló problémák megoldásához. A nők gazdasági és szo­ciális helyzetének megjav tására hozott párt- és kor­mányhatározat végrehajtá­sa tehát nem kampány, ha­nem állandó feladat, amely a minisztériumi és a vál­lalati munka szerves része, s az intézkedések anyagi és egyéb feltételei fokozatosan teremtődnek meg. S. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom