Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA. MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVI. évi. 199. szám 1971. augusztus 25, SZERDA Ara: 90 fillér Fontos lépés Losonczi Pál látogatásai HplGlYllriflPfl Aláírták a magyar—finn llClMlIltlUCll konzuli egyezményt államfőt és üdvözölték. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke és felesége kedden fogadást adott Kekkonen finn köztársasági elnök és felesége tiszteletére. A fo­gadáson jelen volt a Hel­sinkiben akkreditált diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja, a finn kormány több tagja, a finn politikai, társadalmi és mű­vészeti élet igen sok ismert személyisége. Útnak indolt a kiállítás Kecskemét testvérvárosába Viszontlátásra, Szimferopolban! Hétfőn este különösen nagy volt a sürgés-forgás Kecskeméten, a Zrínyi is­kolában, ahol az elmúlt he­tekben főhadiszállását ren­dezte be a szimferopoli ki­állítás intéző bizottsága. Az összegyűlt kiállítási anya­got ekkor csomagolták a 10 köbméternyi befogadó képességű konténerekbe, s megtörtént a tárgyak utol­só, hazai számbavétele. Szeptember 17. és 26-a kö­zött ugyanis 10 napos ki­A szárazság megviselte Mesterséges csapadék harmincezer holdon a növényeket Igazán nagy hordere­■ jű eseményekhez nem mindig illenek nagy azavak. Fontos lépés — ez a két egyszerű és talán túl sokat használt szó fejezi ki most is legpontosabban a Berlinben létrejött megál­lapodás jelentőségét. Más­fél évi tárgyalássorozat után 33. ülésükön hétfőn a négy nagyhatalom nagykö­vetei megegyeztek annak a szerződésnek tervezetében, amelynek célja: rendezni az egyik legfontosabb euró­pai problémát, a nyugat­berlini kérdést. „A munkát elvégeztük” — mondotta Abraszimov nagykövet a tárgyalás be­fejeztével az újságíróknak. Ezzel kifejezésre juttatta azt a általános véleményt, hogy Nyugat-Berlin kérdé­sében csakúgy, mint vala­mennyi politikai és hábo­rús tűzfészek esetében a megoldás legfontosabb mozzanata a megegyezésre való hajlandóság. A köl­csönös jószándék, vagy leg­alább a realitásokkal szá­moló politika. H iszen a tervezet ez esetben sem jelenti magát a szerződést, csupán a készséget. A nagyköveti megállapodás szövegét ugyanis a négy nagyhata­lom kormányának még jó- i'á kell hagynia, akkor tör­ténik meg az aláírás és kezdődik a tárgyalások második szo.kasza a két né­met állam, valamint az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus kö­zött az úgynevezett „tech­nikai” kérdésekről. Az első és legfontosabb lépést azonban megtettük. Látható ez a bejelentés vi­lágvisszhangjából is. Wa­shingtontól Bonnig és a Szocialista országok sajtó­jáig mindenütt nyugtázzák az eredményt. Nyugaton természetesen , több-keve­sebb fenntartással és óva­tos utalásokkal a tárgyalá­sok további menetében vár­ható kérdőjelekre. Ismerve az elmúlt 20 * esztendő számos konfliktusát, amely Nyu­gat-Berlin kérdésében szembeállította a feleket és az elmúlt másfél esztendő t.G"Q'ialásainak sokszor vé­geláthatatlannak tűnő idő­húzó manővereit, megálla­píthatjuk, hogy nemcsak jószándékunk, hanem erőnk bizonyítéka is ez a meg­állapodás. A nyugati part­nerek számtalanszor pró­bálkoztak fenyegetéssel eredményt elérni, vagy ki­térni a kérdések érdemi megvitatása elől. A szovjet diplomácia azonban mind­végig igen következetesen ragaszkodott ahhoz az ál­láspontjához. hogy a ren­dezésre igenis szükség van, és a reaiitásokat figyelem­be véve, minden vitatott kérdésre van megoldás. En­nek a következetességnek köszönhető, hogy végül is megszületett a döntő lépés. Hírét megnyugvással fo­gadják Európa és az eaés~ világ békeszerető emberei. M. L, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és kísé­rete kedden reggel a hie- taniemi temetőben megko­szorúzta Paasikivi elnök sírját. A magyar küldöttség ez­után a parlament épületé­be hajtatott, ahol Paasio elnök beszámolt a. finn parlament tevékenységé­ről. Helyi idő szerint 11 óra­kor a magyar államfő és kísérete a Strömberg Rt. pitäjänmäki gépgyárában tett látogatást. A Strömberg Rt-t Axel Gottfrid Strömberg elekt­romérnök alapította 1889- ben. A gyengeáramú tech­nika minden ágában hasz­nálatos elektromos gépe­ket és berendezéseket gyárt. Ezután a magyar kül­döttség gépkocsisora a Hel­sinki környékén levő Ak- soli Gallen-Kalgela Mú­zeumba látogatott. 12,30 órakor került sor a finn elnöki palotában a korábban parafáit magyar —finn konzuli egyezmény aláírására. Helyi idő szerint 1 óra­kor Karjalainen finn mi­niszterelnök ebédet adott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke és Losonczi Pálné tiszteletére. Az ebéden megjelent Kek­konen finn köztársasági el­nök és felesége is. Karja­lainen miniszterelnök rö­vid pohárköszöntőjében méltatta a magyar küldött­ség látogatásának jelentő­ségét. Losonczi Pál közvet­len szavakkal mondott kö­szönetét a finn házigaz­dáknak vendégszeretetü­kért. Losonczi Pál és kísérete kedden délután látogatást tett Helsinki új városne­gyedében, a fenyőerdőben elhelyezkedő festői szépsé­gű Tapiolában, majd Hel­sinki „Váci utcájában”, az Alexander utcán tett hoisz- szabb gyalogsétát. A járó­kelők közül igen sokan felismerték a magyar A hőmérséklet az elmúlt napokban néhány fokkal csökkent ugyan, a száraz­ság azonban tovább tart. A csapadékhiány, erősen megviselte a növényeket, különösen -a kukoricát. Már azokon a területeken is csak átlaghozamra szá­mítanak, ahol májusban még rekordtermésre volt kilátás. Az akkori csapadé­kos időjárás miatt nagyon sok helyen elhanyagolták az öntözést, július—augusz­tusban viszont csak a ker­tészeti és takarmánynövé­nyeknek tudtak vizet adni. Az Alsó-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság nyilván­tartásai szerint Bács-Kis- kun megye öntözésre be­rendezett területe 66 ezer hold. A felmérések azt mu­tatják, hogy ebből mind­össze 30 ezer holdra jut­tattak ki 110—130 mm csa­padéknak megfelelő víz- mennyiséget A termelőszövetkezetek területi szövetségeinek ta­pasztalatai szerint a mint­egy 40—45 százalékos ki­használtság összefügg a be­rendezések életkorával, műszaki állapotával is. Na­gyobbrészt több éves rend­szerek, amelyek oly any- nyira elhasználódtak, hogy felújításuk már nem gazdaságos, újak beszerzé­se válna szükségessé. A jó állapotban levők üzemelte­tése is soli élőmunkát igé­nyel, ami ugyancsak gon­dot okoz a termelő gazda­ságoknak. Kecskemét, Kiskunfélegy­háza, Kiskunhalas körzeté­ben főként a takarmány- növényeket, zöldségféléket, másodvetéseket látják el mesterséges csapadékkal. Bácskában ezeken kívül ipari növényeket és néhány helyen kukoricát öntöznek. A kalocsai tsz-szövetség- hez tartozó gazdaságoknak a statisztikai adatok sze­rint 28 ezer holdat beháló­zó öntözőrendszerük van. A valóságban azonban en­nél lényegesen kevesebb, mivel jó részük nem hasz­nálható. Szabadszállás, Solt, Harta, Fájsz és Miske ha­tárában mégis sok helyen biztosították a kukorica számára szükséges vizet. Ezeken a táblákon a tér-. mésbecslések a több éves átlagnak kétszeresét mutat­ják. állításon mutatkozik be Bács-Kiskun megye a krí­mi testvérterület több mint 200 ezer lakosú központjá­ban. Az elmúlt hetekben lá­zas munkát fejtettek ki az esemény szervezői, hogy az intézkedési tervben előírt programot teljesítsék. Az előkészület sikerét bizo­nyítja, hogy tegnap útnak indult Bács-Kiskun megye- székhelyének pályaudvará­ról a hét konténerrel meg­rakott két teherszállító va­gon. A szállítmány 13 nap múlva jut el rendeltetési helyére, az egyik szimfero­poli bőrfeldolgozó üzem iparvágányára. Ekkorra odaérkezik a tíz személy­ből — rendezőkből, techni­kai apparátusból, dekora­tőrökből — álló csoport is, amelynek a tagjai elrende­zik a Bács-Kiskun megye bemutatását szolgáló anya­got a szimferopoli képtár helyiségeiben. A rendezési forgatókönyv már korábban elkészült. A bemutatkozásnak otthont adó képtár előterében a két terület kapcsolatát jelképe­ző zászlók, térképek, az eddigi találkozásokat meg­örökítő fotók fogadják a lá­togatókat. Innen nyílik a népművészetünk, hagyomá­nyaink keresztmetszetét felvillantó terem bejárata. Az út a továbbiakban a mai képzőművészet jelesei­nek alkotásai előtt vezet el. A kiállítás központjában a felszabadulás óta eltelt több mint negyedszázad te­lepülésfejlesztési anyaga helyezkedik el, majd az élelmiszer-gazdaságunk, il­letve a könnyűipar „tárla­ta” zárja a sort. Az erede­ti — és lapunkban közölt — elképzelésekhez képest újdonság, hogy az ipar fel­vonulását a kecskeméti magnetofongyár korszerű termékei is gazdagítják, il­letve a kereskedelmi ellá­tás egyik reprezentánsa­ként megjelenik az Aföld nevű szövetkezeti áruház több forgalmazott terméke. A kiállító üzemek egy ré­sze — mint például az Al­földi Cipőgyár, valamint a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáregysége — az eddigiek során már jó kapcsolatot épített ki a ha­sonló ágazatú szimferopoli vállalatokkal. A bemutat­kozás az egymás jobb meg­ismerése révén hozzájárul ahhoz, hogy az egy évti­zedre visszanyúló testvéri szálak ezzel az eseménnyel is elmélyüljenek A rendezvényre a me­gyéből társasutazást szer­vez az IBUSZ kecskeméti kirendeltsége. Bács-Kiskun bemutatkozását jövőre a szimferopoliak hasonló ren­dezvénye viszonozza a „hí­rős városban”. íí. F, Jó a maghozam A nyersanyagot feldolgozó konzervgyárakkal ellen­tétben a növény magja a legértékesebb termék a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet paradicsomvetőmag- nyerő üzemében. Innen kerül ki a híres kecskeméti fajták szaporítóanyaga az ország gazdaságaiba. A fel­dolgozás jelenleg a félidejénél tart. Eddig 50 vagonnyi nyers paradicsomot szállítottak a mezőgazdásági szö- vekezetek, amelyből 21 mázsányi magot nyert az üzem.A tapasztalatok szerint az idei termés minősé­gileg és mennyiségileg jobb a tavalyinál, több a ve­tésre előkészíthető mag mennyisége, s a szárazanyag­tartalom magasabb a sok évi átlagnál. Balogh Eszter az egyik magmrsáiartályba önti ■» nyersanyagot. Képünkön a gombabetegségektől mentesítő csávázás látható, amelyet a szárításra előkészítő centrifugázás követ. (Pásztor Zoltán felvételét)

Next

/
Oldalképek
Tartalom