Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

4. oldal 1971. augusztus 17. kedd Szakosított gazdálkodás A Városföldi Állami Gazdaság 12 580 holdon gazdálkodik. Éves termelési értékük 140 millió forint, amely egyenlő arányban oszlik meg a három fő ága. zat: az állattenyésztés, a kertészet és a szántóföldi növénytermesztés között. A szakosodás 1969-ben kezdő­dött. A kialakuló szerkeze­tet a közgazdasági, talaj- és éghajlati adottságok, vala­mint a már befejezett tele. pítések határozzák meg. 1971-ben 500 holdon terem a Jonatán, a Golden-deli- cious és a Starking, 1975-ig az ültetvény nagysága 900 hold lesz, amelyről 960 va_ gon almát várnak. A szál­lítást az ez évben vásárolt Ifa gépkocsikkal végzik, naponta mintegy 25—30 vagonnyit képesek elvinni a területről. Az azonnal nem értékesíthető termést a bugaci 100 vagonos hű­tőtárolóban raktározzák. A tervek szerint azonban 1975 után társulásos alapon egy 1000 vagonos hűtőtárolót építenek Kecskeméten. A 320 holdon termő sző­lő feldolgozására, tárolá­sára, értékesítésére a Szik­rai Állami Gazdasággal kö­töttek együttműködési szer­ződést. Az erősen munkaigényes kertészeti növényeket fo­kozatosan elhagyták, he­lyettük a kukorica, a lu­cerna és a kalászosok lép­tek be. Az állami gazdaság középtávú tervei szerint a szántóföldi növénytermesz­tést teljesen a legdinami­kusabban fejlődő ágazat, az állattenyésztés szolgálatá­ba állítják. Elegendő takarmány Az állatállományt saját erőforrásokra támaszkodva látják el takarmánnyal. A negyedik ötéves terv végé­re 1750 holdon termesztik a lucernát, amelyről 71 750 mázsa szálastakarmányt várnak. Ennek tartósításá­ra, illetve feldolgozására üzembe helyeznek egy for­rólevegős lucemaszárítót, ahol egyben a lucernalisz­tet is elkészítik a sertés­telepek számára. Az 1119 hold kukorica 5l,l mázsás átlagtermést hozott az elmúlt évben, öt év múlva területe csaknem háromezer hold lesz, és több mint 100 ezer tonnás összterméssel számolnak. Mivel ez a mennyiség a nagy létszámú állatállo­mánynak nem elegendő, a további abrakszükségletet társgazdaságokkal együtt­működve termelik meg. A Szikrai és a Helvéciái Ál­lami Gazdasággal, valamint a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet­tel összesen hétszáz holdra kötöttek több éves kukori­catermesztési megállapo­dást. A tervidőszak végén 950 holdon vetnek gabonát. A felhasználás módját a nép- gazdasági szükségletek szabják meg, ettől függően értékesítik kenyérgabona­ként vagy használják fel saját céljaikra takarmány­ként. A bugaci kerületben 1300 holdon van rét- és legelő ősgyep. Kiskunfélegyházán 1400 hold az öntözhető rét. A terület felújítására most folytatnak tárgyalásokat a szegedi kutatóintézettel, Vá. rosföldön azonban már 60 holdat felújítottak. Ezt a területet Kecskemét szenny­vizével fogják öntözni. Korszerű állattenyésztés A 4,9—5 százalékos zsír- tartalmú tejet adó, tbc- mentes jersey—magyar tar­ka kereszteződésből szár­mazó 600-as tehénállo­mányból négyszázat már AGROTERV-rendszerű is­tállóban helyeztek el. Az elkövetkező években a töb­bit is korszerű, gépesített istállóban tartják. A fé­legyházi kerület gulyájában 250 db húsmarha legel. A szarvasmarha-állományt a gazdaság a tervek sze­rint nem növeli. Az elmúlt évben kezdő­dött meg egy 47 millió fo­rintos, saját beruházású sertéstelep építése, amely­nek benépesítése még az idén megtörténik. A to- vábbtenyésztésre alkalmas fajtákat bugaci sertéstele­pükről kapják. A 4700 fé­rőhelyes telepen a serté­seket helyváltoztatás nélkül nevelik fel. Ezzel az egy- fázisos módszerrel rövi- debb lesz a hizlalás ideje, jobb a takarmányhaszno­sítás. 1972-ben már 6000 sertés kerül ki innen, a következő években pedig 7,5—8 ezer. A telep mellett 60 vagonnyi takarmány tá­rolására alkalmas helyet alakítanak ki, egyben itt lesz a takarmánykeverő is. Az állami gazdaság, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és az Egyesült Le­nin—Rákóczi Termelőszö­vetkezet ez év elején egy­szerű társulást hozott lét­re egy 19 200 férőhelyes sertéstelep építésére. A nagy telep helyének kivá­lasztásakor is a gazdasá­gosság követelményeit vet­ték figyelembe. Az E—5-ös útvonal mellett most kezd. jték meg az alapozási mun­kákat. Ezen a területen húzódik a földgázvezeték, amelyről a takarmányke- rőkhöz és a szárításhoz szükséges energiát nyerik majd. A MEZÖPANEL rendsze­rű kombinát kivitelezési munkáit a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat végzi. A benépesítés 1972- ben történik. A 182 milliós beruházás megvalósítása után évente 38 ezer sertést adnak a népgazdaságnak. Termelési értéke 107 millió forint lesz. A nagy beruházások ide­je alatt sem feledkeznek meg a műszaki színvonal emeléséről. 1975-ig össze­sen 25 milliót fordítanak erre a célra. Az idén 8,7 millió forintot költöttek el, ebből vásárolták az IFA- gépkocsik mellett a nagy teljesítményű K—700-as traktort is. A kukoricával kapcsolatos összes munka- folyamatot gépesítették már. A bugaci kerületben már régóta nagy gondot jelent a rossz út. A nagy mennyi­ségű alma kiszállításánál az emiatt bekövetkezett minőségi károsodás szinte csak milliókban volt mér­hető. Ez évben kezdték meg, 8 millió forintos rá­fordítással a 7,5 km-es be­kötőút építését, amely jö­vőre fejeződik be. Jó munkahelyi légkör Nem feledkeznek meg dolgozóik élet- és munka- körülményeinek javításáról sem. Szociális, munkavé­delmi és egészségügyi el­látásra a tervidőszak vé­géig 7 millió 600 ezer fo­rintot fordítanak, ebből 1 millió 800 ezer forint a lakásépítési támogatás. Egyre többen építenek ugyanis a tanya helyett családi házat a faluban. A kölcsönt csak abban az esetben kell visszafizetni, ha a dolgozó elmegy a gazdaságtól. A jó munka­helyi légkört, a megfelelő bérezést és erkölcsi meg­becsülést mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az 1050 dolgozóból 556 a törzs- gárdatag, 5—15 éves mun­kaviszonnyal D. E. Baden Fadhil, az Iraki Általános Munkásszövetség főtitkára Az elmúlt napokban a SZOT meghívására iraki szakszervezeti delegáció járt hazánkban. A négyta­gú küldöttség ellátogatott Bács-Kiskun megyébe is. Ebből az alkalomból vála­szolt munkatársunk kérdé­sére Baden Fadhil, az Iraki Általános Munkásszövetség főtitkára. Elöljáróban azonban né­hány szóval mutassuk be Irakot. A hazánknál körül­belül ötször nagyobb or­szág területén mintegy 10 millió ember él. A mai Irak elsősorban gazdag kő­olajlelőhelyeinek és dato­lyatermesztésének köszön­heti hírnevét. Kevesebben tudják, hogy a folyóközi al­földön bő termést hoz a rizs és a búza, és Irak egyi­ke a világ legnagyobb ár­paexportőreinek. — Mennyit hajtott végre a kormány a meghirde­tett államosítási program­ból? Fény - felülről Épp a gyártó műhelyből viszik át a raktárba azt a felülvilágító lapot, amit a jánoshalmi Bácska Ktsz üvegszálas poliészterből készít. A műanyag felhasz­nálásával kiiktatják a korábbi nehéz vasszerkezetet. Az új konstrukció könnyebb és olcsóbb is, egyszerűb­bé vált a fölszerelése. Ilyen fényátbocsátó felülvilágí­tót épített be szarvasmarhatelepébe a jánoshalmi Ha­ladás Tsz. A sorozatban készülő lapok forgalmazó gazdája egyelőre a pécsi AGROKER. Foto: Tóth Sándor 53 év után itthon ötvenhárom év után első alkalommal látogatott ha­za szülővárosába, Kiskun­félegyházára a Szovjetunió­ban élő Harmat Jenő, aki az első világháború idején került Oroszországba. A Vörös Hadseregben teljesí­Tölti mint 12 ezer ifjúsági vezető Gyorsmérleg készült a közelmúltban a KISZ Köz­ponti Bizottságán a KISZ- és úttörővezető-képző tá­borokról. Megállapították: eddig 120, egyenként 6 na­pos turnusokban több mint 12 ezer ifjúsági vezető vett részt; frissítette fel, ala­pozta meg tudását. Mint a vizsgálat meg­állapítja. a nyári táborok fő feladata: felkészíteni az ifíú^á^ közvetlen irányítóit a KISZ közelgő kongresz- szusára, megvitatni velük a bel- és külpolitikai hely­zetet, a szervezés „forté­lyait”. Az elmúlt hetekben mindenütt téma volt az MSZMP X. kongresszusa irányelveinek megbeszélé­se, az MSZMP ifjúságpoli­tikai határozatainak is­mertetése, a KISZ VIII. kongresszusára való felké­szülés időszerű feladatai­nak elemzés^ tett szolgálat után Groz- nijban telepedett le, s ott alapított családot. Harmat Jenő és rokon­sága között soha sem volt levélváltás, nem is tudtak egymásról. A keresés egy Groznijban járt szanki olajmérnök üzenethozata­lával kezdődött. Kiskunfél­egyházán a helyi párt- és tömegszervezetek segítségé­vel megkezdődött a nyomo­zás a hozzátartozók kere­sésére, az üzenet átadásá­ra. Végre vasárnap a ro­konság, egy régi iskolatárs és barátok fogadták a ha­zájától távol élő veterán kommunistát. A kéthetes magyaror­szági látogatás alatt — a rokonság, valamint az is­merősök társaságában — megismerheti majd az or­szág különböző vidékeit, eljut a Balatonhoz. (MTI) — A közelmúltban a nyugati olajtársaságokkal kötött egyezmények értel­mében 87 százalékkal nö­vekedett az ország részese­dése az olajtermelésből. Az ipari üzemek 75 százaléka állami kézben van, 15 szá­zaléka részvénytársaság, az értékpapírok egy részét ezekben is az állam birto­kolja. A kormány hozzálá­tott a nagybirtokrendszer felszámolásához. Maximál­ták a magánterület nagy­ságát, és a fölösleget kár­térítés nélkül kisajátítot­ták. A kiosztott földeken részben egyéni, részben szövetkezeti gazdálkodás folyik. A mezőgazdaság át­szervezésében még renge­teg a tennivaló. Nagy gon­dot jelent a nomád, állat- tenyésztő beduin törzsek letelepítése. Ezt lakásépí­téssel és artézi kutak fúrá­sával segítik elő. A legerő­sebb vándorlásra kénysze­rítő tényező a legelők ki­száradása. — Hány tagja van és mi­lyen a felépítése az iraki szakszervezetnek? — Az 1968-as fordulat óta, mikor a kormány en­gedélyezte a tömegszerve­zetek legális tevékenységét, lényegesen megerősödött a szakszervezeti mozgalom is. Jelenleg 13 szakmai szer­vezet működik 1 millió 700 ezer taggal. Ezeket fogja össze az Iraki Általános Munkásszövetség. Országos szinten 61 tagú központi vezetőség és 21 tagú elnök­ség koordinálja a munkát, ezenkívül 15 — az önök megyei szervezeteihez ha­sonló — területi bizottság működik. A testületek tag­jait az üzemi bizottságok­tól az elnökségig, három- évenként választják meg. — Melyek a szakszerve­zet jelenlegi feladatai, és hogyan látja el azokat? — Elsősorban segíteni kell a kizsákmányolás ma­radványainak felszámolá­sában, javítani a rendkívül rossz munkakörülménye­ken és egészségügyi helyze­ten. Munkánk középpont­jában most az érdekvéde­lem áll. Az egyik legfonto­sabb tennivaló az új mun­katörvénykönyv megalko­tása volt. Ebben egysége­sen 8, illetve éjjeli műszak esetén 7 órában szabtuk meg a munkaidőt, megha­tároztuk a szabadságot, amely most egy hónap. Lé­nyeges lépés volt a társa­dalombiztosítási intézet megszervezése. Rendeztük a nyugdíjakat és a táppénz­juttatást. Betegség esetén 9 hónapig a teljes bér jár. A szakszervezet 5 kórházat tart fenn a különböző vá­rosokban, az ellátás ingye­nes, a gyógyszert kedvez­ményes áron kapják a ta­gok. Fokozott figyelmet fordítunk a munkások testi épségének megóvására. Az üzemekben a termelési bi­zottságokkal együtt hoztuk létre a munkavédelmi ta­nácsokat. A kormány elfo­gadta azt a javaslatunkat, hogy az újonnan épülő üze­mekben tudományos mód­szerekkel gondoskodnak a munka- és egészségvéde­lemről. — Milyen a nók részvé­tele a termelésben és a közéletben? — Az ipari dolgozók 20 százaléka nő, de sokan dol­goznak rendkívül nehéz körülmények között a me­zőgazdaságban. Az új mun­katörvénykönyv tükrözi egyenjogúsítási törekvésün­ket. Megtiltottuk az éjsza­kai foglalkoztatást, a tör­vény 45 nap szabadságot biztosít szülés előtt és szü­lés után. Ezek még csak a kezdeti lépések, maradt még tennivaló jócskán. A közéletbe való bevonásuk terén — a rövid idő dacá­ra — már mutathatunk fel eredményeket, ha nem is dicsekedhetünk olyan sike­rekkel, mint önök. A felső- oktatási miniszter posztját nő tölti be, s a szakszerve­zeti funkcionáriusok között is megtalálhatók, az alap­szervezetekben éppúgy, mint az elnökségben. — Milyen a szakszerve­zet és a kormány, vala­mint a politikai pártok viszonya? — A szakszervezet önál­ló, független a kormánytól, amely az egyes kérdések­ben meghallgatja vélemé­nyünket, és kikéri javasla­tainkat. Tagjaink sorába egyaránt megtalálhatók a Baath-párt képviselői, a kommunisták és a Kurd- demokraták. Feladatunk szélesíteni kapcsolatainkat más rétegekkel, védeni a munkásság érdekeit, támo­gatni azokat az intézkedé­seket, amelyek a szocializ­mus felépítését szolgálják. — Milyenek az általános munkásszövetség kapcso­latai a külföldi szakszer­vezetekkel? — 1958 óta tagjai va­gyunk a Szakszervezetek Világszövetségének. A jú­nius 17-i forradalom óta szorosabbra fűztük kapcso­latainkat a szocialista or­szágok szakszervezeteivel. Együttműködési szerződést kötöttünk a szovjet, lengyel és az NDK-beli testvér­szervezetekkel. Hasonló megállapodást készítünk elő a SZOT-tal is. Itt-tartózko- dásom alatt rendkívül nagy hatással voltak rám azok az eredmények, melyeket önök a szocializmus építé­sében elértek. Rengeteg hasznos tapasztalatot sze­reztünk a szakszervezeti munkában is. Külön öröm számomra az az őszinte ér­deklődés, amely minden ta­lálkozásunkkor megnyilvá­nult népünk és munkánk iránt. Remélem, ezek a be­szélgetések is hozzájárultak a két néo barátságának el­mélyítéséhez Pulai Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom