Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-14 / 191. szám
A szőnyeg: dísz a padlón Szőnyeg készítésével már az időszámítás előtt is foglalkoztak az emberek. Különösen az ázsiai népek, s közöttük is a pásztor nomád életmódot folytatók voltak mesterei a különféle szőnyegkészítési technikáknak. Ez természetes is, mert korlátlanul rendelkezésükre állott a gyapjú és ismerték a természetes festéket szolgáltató növényeket, a bíbort és az indigót. Évszázadok alatt jelentős háziiparrá fejlődött a szőnyegszövés. Ma is legértékesebbek a „keleti” szőnyegek, amelyeket származási helyükről ma is perzsaszőnyegnek neveznek. Ennek technikája a kézi csomózás, alapanyaga a gyapjúfonal, de a megkülönböztetés alapjául mindig a mintakincs szolgál. A kínai, kézzel csomózott szőnyegeket selyemfonalakból, domborított virágokkal készítik. A közép-ázsiai szőnyegek, mint a bokhara, az aszt- raháh geometriai mintákkal díszítettek. A keleti szőnyegek jellegzetessége, hogy egy négy- zetdeciméteren több ezer csomót kötnek, így a sűrűbb szőnyeg drágább, a kevesebb csomótartalmú olcsóbb. Egy perzsaszőnyeg élettartama háromnégy emberöltő, s minél régibb és minél sértetlenebb a szőnyeg, annál értékesebb. Ehhez a klasz- szikus szőnyegcsaládhoz tartozik a „magyar perzsa” is, amelyet Békés- szentandrás környékén háziiparként kézi csomózással készítenek. Mintakincséhez felhasználják a magyar múzeumokban fellelhető régi és értékes ornamentikákat, az erdélyi és a torontáli szőnyegminta hagyományait. A szőnyegek többsége ma már gépi úton készül, alapanyaga általában szintetikus, vagy ezzel kevert természetes fonal. Modern szőnyegrtek nevezzük a géppel készített, hurkolt vagy vágott tetejű, egyszínű, vagy ismétlődő mintájú szőnyegeket. Közülük a legismertebb a gép} perzsa. A boltokban található gépi perzsaszőnyegek általában importból valók. Romániából és az NDK-ból vásárolja a kereskedelem. Az életmód változásával, a lakószobák kialakításával egyidejűleg — és a bútordivatra tekintettel is — olyan szőnyegekre volt szükség, amely kopásálló, vidám színekben, nagyobb, modern mintákkal, — kockákkal, gömbökkel — készül. A bükié szőnyegek, sűrűbb vagy lazább szövésben ennek a követelménynek tesznek eleget. Nemcsak felületükkel, teremtenek puha padlóbevonntot. de színükkel is jelentősen hozzájárulnak a lakás belső képéhez, hangulatához. Az alapvető változás akkor történt, amikor a nagy szériájú lakásépítkezésnél új padlóanyagot kerestek, és elhatározták, hogy erre a legjobban megfelel a „beépített szőnyeg”, A faltól-falig szőnyegek szélességtől 380 cm-es szé- hazai gyártása mintegy lességig készíti a legmohárom éve folyik. A Kő- dernebb szőnyegeket, Hmm Imkr 1IÍÍ,:B A faltól-falig szőnyegen dekoratív egy „valódi” perzsa. - - " (Fotó: Gárdonyi Jenő — KS) szegi lakástextilgyár im- amelyek padlóbevonatportgépeken, többféle ként kellemessé és lakáminőségben és nagyon lyossá teszik az otthono- szép színekben, 80 cm kai. Kovács Margit Nem csupán vírus... Beszélgetés a rákkutatásról Egy houstoni rákkutató csoportnak sikerült elkülöníteni az emberi rák vírusát — jelentették a hírügynökségek nemrég. A csoport nevében nyilatkozó dr. Elisabeth Priori úgy értékelte a tudományos eredményt, hogy az lehetővé teheti annak tisztázását, milyen szerepük van a szörnyű kór előidézésében a vírusoknak, s talán előmozdítja védőanyagok előállítását. Pasteur eredményeinek tudományos közkinccsé válása óta a köztudatban szinte mechanikus séma így gondolkodni: 1. meg- . lelik valamilyen betegség kórokozóját. 2. felkutatják a megfelelő ellenanyagot, véd Ószert, vakcinát a kór megelőzésére. Persze ez nem minden betegségnél van így, a ráknál pedig sajnos, különösen nem. Ezért szerepel a fent idézett nyilatkozatban az áz óvatos talán. A houstoni hír megjelenését követően közfigyelmet keltő rádióinterjút adott a kérdésről dr. Eckhadt Sándof kandidátus, az Országos Onkológiai Intézet igazgatófőorvosa. Öt kerestük fel a magyar rákkutatás és rákgyógyítás budai fellegvárában idevonatkozó kérdéseinkkel: — Hogyan értékelhetKönnyelmű gyerekek M ostanában mind gyakrabban gondolok kezdő tanító éveimre, s azokra a szegény gyerekekre, akiket akkoriban tanítottam. Hol egy ceruzát, hol egy füzetet kellett vennem, ha azt akartam, hogy leckéjük meglegyen. Átlagban havi tíz pengőt költöttem tanszerekre, kézimunkaanyagra. Gyerekeinknek ma annyira meg van mindenük, hogy elbeszélésemet a múltról kétkedéssel hallgatják. Minden tanuló szép táskával jár iskolába, s kizárólag új tankönyvből akár tanulni. Mondom nekik, hogy én vagy a bátyámtól örököltem, vagy antikváriumból kaptam a könyveimet, s utána még a húgom is tanult belőlük. Csak néznek, néznék, érzem, hitetlennek tűnik nekik amit mondok. A szegénység , fogalma, a „nincs”, az „erre nem telik” a titka a kivételtől eltekintve ismeretlen mór, ám sajnos, ezzel együtt mind több jelét tapasztalhatjuk a könnyelműségnek, az ésszerű takarékoskodás elhalásának. 'Alig akad gyerek az iskolában, — már az I. osztályosok között is — akinek a zsebében ne csörögne néhány forint. Hogyan kerül a pénz a zsebecskékbe? Több gyermeket megkérdeztem, mert érdekelt a dolog. Van aki naponta kap 3—4 forintot „csak úgy”, akármire, s nem kell vele elszámolnia, többen- visz- szavihetik a betétes üvegeket, s a pénz az övék, mások kerek összeget kapnak az ebédbefizetésre, s amit a napközis tanító visszaad, azt megtarthatják. Néhányuknál bevásárláskor ott maradhat a visszakapott aprópénz. Könnyen szerzik, könnyen költik el. Hosszú sorok kígyóznak az iskolakörnyéki fagylaltozóknál. Pottyanak a kétforintosok, mert 50 filléres vagy 1 forintos adagot a legritkábban kérnek. ajnálom ezeket a gyerekeket, ^ mert bármilyen jó dolguk is van, nem ismerik meg a gyűjtögetés örömét. Mindent készen kapnak; kará-> csonyi, születés- és névnapi ajándékokat. A szülők, nagyszülők azt szeretnék: legyen meg mindenük gyermekeiknek, unokáiknak, ne kelljen nélkülözniök úgy, mint nekik annak idején. Luxus a játékban, luxus az öltözködésben, (kicsit egymást túllicitálása is!) luxus a tanszerellátottsógban! Nem kellene ennek mardéktalanul örülnöm? Nem jobb ez, mint a munka- nélküliség évei, a harmincas évek, amikor mezítlábas, éhes gyerekeket tanítottam ? Sokkal, de sokkal jobb, és mégsem örülök eléggé, mert aggódva látom a pazarlást, meg azt. hogy a gyerekek nem becsülik meg eléggé a könnyen szerzett pénzt. Azt szeretném, ha a jólét mellett is takarékos gyermekeink lennének, olyanok, akik az apró dolgoknak is tudnak örülni. És ez nem a gyermekeken múlik! Meg kell tanítani őket takarékoskodni, a pénzzel bánni, gazdálkodni. El kell számoltatni őket az utolsó 10 fillérig. Tudom, ez teher a munkából fáradtan hazaérkező szülőnek, de megéri! Legyen a gyermeknek zsebpénze, de adjunk hozzá valami programot is. Tegye egy részét félre, meghatározott céllal. Gyűjtsön kiskutyára, kerékpárra, nyári táborozásra, meglepetésként szánt ajándékokra, amivel megtanulja, hogy a sok kicsi sokra megy. Közeledik az új tanév. Minden iskolában van szervezett takarékbélyeg- árusítás. Támogassuk a gyermek gyűjtögetését. előre meghatározott céllal. Hadd jöjjön rá. hogy az ő apránként összerakott forintjain vett fényképezőgép, békaember-felszerelés stb. kedvesebb darab, mint amit „csak úgy” kap. rédvet kell tehát csinálni a gyér mek takarékoskodásához, irányítani azt és ellenőrizni, hogyan bánik a pénzzel. Eggyel több szülői gond, de csak átmeneti, mert ha jól megtanítjuk őket beosztásra, később ez többszörösen kamatozik. Dr. Gergely Károlyné jük a houstoni kutató- csoport eredményét? — Houstonban 1957 óta vizsgálják a vírusok rákkeltő hatását egy kutató csoport dr. Leon Dmochowski irányításá- vaL Munkájuk arra keres választ, hogy okozhat-e vírus emberen rákos megbetegedést. A most általuk elkülönített C-vírus emberi szövetből származik: az Afrika bizonyos meghatározott területein főként gyermekeknél előforduló és nya- ki nyirokérrendszerben fellépő rosszindulatú daganatból. S ez a vírus rákos elváltozást okozhat egereken, tyúkokon, mint ezt kísérletileg bizonyítani lehet. Az ellenkező kísérlet, vagyis az, hogy emberi szövetbe ültetve átviszi-e a kórt, természetesen nem végezhető el. Mindenesetre nem ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy a vírusoknak szerepük van daganatok felidézésében: Tudományosan ismert tény, hogy kísérleti állatoknál a mellrák örökölhetőségében szerepe van egy vírusnak is —- más tényezők mellett. Vírusos az eredete egy jóindulatú daganatnak, a „verruca”- szemölcsnek is. — Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a rákkeltők között a vírusoknak kiemelt, vagy pláne kizárólagos szerepük lenne. A rák, a fehérvérűség a szervezet öregedésével összefüggő jelenség, amely a sejtek élet- tevékenységét szabályozó kontroll gyengülésével, sokféle rákkeltő hatású tényező következtében léphet fel. Egy példa: amíg Grönlandban nem ismerték a dohányt, ismeretlen volt a tüdőrák is. A kipufogógázzal telített városi levegő ugyancsak fokozza a tüdőrák gyakoriságát. Sokféle kémiai anyagról is tudjuk ma már, hogy rákkeltő. Nem szabad például az élelmiszeriparban alkalmazni azt a festékanyagot, amely a vajat olyan szép sárgára színezte annak idején. Ma már nem kerülhet forgalomba gyógyszer, nem maradhat használatban rovar-, vagy gyomirtó, amely daganatkeltő hatású. Természetesen ugyanilyen figyelmet érdemel — más tényezőkkel együtt — a rákelleni védekezés frontján a vírus is. — Ezek szerint nem várható áttörés a rák leküzdésében mondjuk az évszázad végéig? — Biztonsággal csak azt állíthatjuk, hogy lépésről lépésre tovább emelkedik azoknak a megmentett betegeknek a száma, akiknek rosszindulatú daganatát időben sikerült felismerni és a rendelkezésre álló legjobb módszerekkel gyógyítani. Ha ezeket az optimálisan korán felismert és ideális ‘ körülmények között kezelt rákos eseteket nézzük, akkor a legfejlettebb orvosi hálózattal, felszereltséggel rendelkező országokban a betegek fele meggyógyítható. Ez az arányszám nálunk lehetőségeinkhez képest nem rossz: 40 százalékig sikerült eljutnunk, Ha a fejlődést nézzük a világstatisztikában, azt látjuk, hogy ez a felfelé ívelő megmentési görbe egyenletes emelkedést mutat, s remélhető, hogy az újabb eredményekkel , az évszázad végéig 50-ről 70 százalékra emelkedhet az ideális körülmények között kezelt betegek megmenthetőségi aránya. Horgolt ruha, kabáttal K€ A modellt kétszálas Gésa- fonailal. 2-es horgolótűvel készíthetjük:. Pontos szabásminta alapján gyorsan meglesz a mutatós, de mégis könnyű mintájú együttes. 1, sor; A láncszemsort behorgoljuk egy- ráhajtásos pálcával. 2. sor: 3 láncszem, egyráhajtásos pálca a következő pálcára. A második, majd továíbbiaikban a 3. pálcára 3 egyráhajtásos pálcát öltünk, végül egy pálca kimarad és a következőre 2 egyráhajtásos pálcát öltünk. 3. sor: 3 láncszem, az egy- ráhajtáeos pálca utáni láncszem ívbe 3 egyráhajtásos pálcát öltünk, a továbbiakban minden két csoport közé öltünk egy csoportot, s végül egyráhajtásos pálca. 4. sor: 3 láncszem, egyrár hajtásos pálca a 3 pálca első pálcája után, 3 pálca minden két csoport közé, s végül 2 egyráhajtásos pálca. 5. sor: 3 láncszem, minden pálcára egy pálca. 2—5 sorokat ismételjük. A befűzéshez 120 cm hosszú láncszemsort horgolunk és ezt két oldalt behorgoljuk szoros- IKSBKngk Az egyes részeket kifeszítve átgőzöljük. összevarrás után a nyakát, a karöltőt, a ruha alját, a kabát ujjait két soron behorgoljuk szoros- szemmel és egy soron bepi- kózzuk. Az egész kabátot körülhorgoljuk egysoron egyráhajtásos pálcával és azután egy soron plköval, Szegedy Béláné
