Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

8. oldal 1971. Július 11, vasárnap Sesraelweis-Bnnepségek megyeszerle Törzsgárdatag-avatás, kitüntetések Tovább emelkedett az áldozatok száma A földrengés miatt leállt a termelés a chilei rézbányákban Az egészségügyi dolgo­zók minden év júliusában emlékeznek meg Semmel­weis Ignácról, „az anyák megmentőjéről”, tisztelegve emlékének, s egyúttal ün­nepelve azokat is, akik az egészségügy különböző posztjain dolgozva, a nagy előd nyomdokain halad­nak. Semmelweis Ignác 153. születésnapján rendezték Budapesten az országos emlékünnepséget. Dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi mi­niszter ebből az alkalomból számos kitüntetést nyúj­tott át. Megyénkből dr. Perneczky Mária, a megyei kórház főorvosa az Ér.de- mes orvos, Kiliti Istvánná, a kalocsai kórház osztály- vezető ápolónője pedig az Egészségügy kiváló dolgo­zója kitüntetést érdemel­te ki. Megyénkben is számos ünnepség idézte a magyar orvostársadalom nagy pél­daképének emlékét. A me­gyei kórházban rendezett ünnepségen dr. Dómján La­jos főorvos méltatta Sem­melweis munkásságát, majd a kórház és a véradó ál­lomás több mint három és fél száz dolgozójának ad­ták át a jó munkáért járó oklevelet, illetve a törzs- gárdatagságot honoráló arany, ezüst és bronz jel­vényeket. A negyedszázad­nál is régebb óta dolgozók közül tizennégyen kaptak aranykoszorús kitüntetést. A megyei tanács kecs­keméti járási hivatalának egészségügyi osztálya és az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók ' Szakszervezetének kecskeméti járási alap­szervezete tegnap tartotta az emlékünnepet a megyei tanács kultúrtermében. Dr. Nyirádi Jenő kórházi fő­orvos ünnepi beszédét kö­vetően került sor a törzs- gárda-kitüntetések átadá­sára, majd Ágoston And­rás, a Vöröskereszt megyei titkára nyújtotta át Deák Ilona kerekegyházi védőnő­nek a Vöröskeresztes mun­káért kitüntetés arany fo­kozatát. Három egészség- ügyi dolgozót a kitüntetés ezüst, kettőt pedig annak bronz fokozatával jutal­maztak. A Kiváló véradó szervező kitüntetést, jó munkájuk elismeréseként, négyen vették át. J. T. A hírügynökségek egy­behangzó jelentései szerint tovább emelkedett a chilei földrengés halálos áldoza­tainak száma. A UPI Jósé Toha Gonzales belügymi­niszter közlésére hivatkoz­va úgy tudja, hogy 81 em­ber halt meg és több száz a sebesült. Valparaiso és Vina del Mar vidékén harmincán, Santiago közelében pedig huszonhármán vesztették életüket. lllapelben. a földrengés epicentrumában 15 ezer ember az utcán és sátrak­ban töltötte az éjszakát, at­tól való félelmében, hogy a szeizmikus mozgás to­vább tart. A város épüle­teinek 90 százaléka elpusz­tult. „Nincs kenyerünk, ivóvizünk, szünetel az áramszolgáltatós. tömve vannak a kórházak” — mondta a ha tóságokhoz in­tézett drámai hangú felhí­vásában Paez polgármes­ter. Illapelbe, Santiagóból csak légi úton lehet eljut­ni. mivel a földlökések kö­vetkeztében megrongálód­tak a közútnk és a vasúti vágányok’. Pénteken elláto­gatott a katasztrófa sújtot­ta városba Carlos Prats tábornok, a chilei fegyve- | rés erők vezérkari főnöke. Salvador Allende köztár­sasági elnök, aki, pénte­ken Chile több tartomá­nyát nyilvánította kataszt­rófa sújtotta vidéknek, sze­mélyesen iráayítja a men­tési. helyreállítási munká­latokat, Rádióbeszédében az elnök nyugalomra szólított fel és azonnali segítsé­get ígért a kormány nevé­ben. A legtöbb földrengés sú j­totta helységben a hatósá­gok gépkocsikat foglaltak le, hogy ezáltal is gyorsít­sák az élelmiszerek, gyógy- 1 szerek és ruházati cikkek helyszínre szállítását. Orlando Canturias Ze­peda, bányaügyi miniszter, valószínűnek tartja, hogy a rézbányákat és rézdúsító üzemeket ért károsodás miatt többhelyütt 30—40 napig,leáll a termelés, s a nemzetgazdaságot mintegy hárommillió dolláros vesz­teség éri. Az épületeket és egyéb termelő berendezé­seket ért karokat máris több millió dollárra becsü­lik. (MTI) Virágkertészek és kisállattenyésztők! Szegeden a Mérey utcai iskolában augusztus 7-től 11-ig megrendezésre kerülő hagyományos nemzetközi virágkiállításra és a kiskundorozsmai széksóstófürdőnél augusz- ' tus 4-től 8-ig lebonyolításra kerülő háztáji kis­állatkiállításra jelentkezéseket július 15-ig el­fogad a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítások igaz­gatósága. (Marx tér.) 1182 Újabb tűzesetek a megyében Ételt akart melegíteni pénteken délután Kiskun­halason, a mélykúti Alkot­mány Tsz lakókocsijában elhelyezett olajkályhán Kinbla Mihály gépkezelő. A kályha azonban berob­bant és meggyújtotta a fá­ból épült lakókocsit, amelynek teteje és oldala nagyobb részt leégett. A mintegy 3 ezer forintos kárt okozó űzet a kiskun­halasi állami tűzoltók ol­tották el. Csaknem az előbbi tűz­esettel egyidőben, bálázott szalmát szállított Herceg- szántón Ribányi Imre, a helybeü Lenin Tsz fogato- sa. A lovas kocsit azonban olyan magasra rakta, hogy a bála hozzáért az utcai villanyvezetékhez. A rako­mány meggyulladt, 14 má­zsa alomszalma elégett, és a jármű is megrongálódott. 19. Akkor szólalt meg Bíró. Szárazán csengett a hangja. — Hány óra? — Három — mondta Kocsis. Aztán csend lett. ötkor keltek, Csapó káromkodott, jólesett volna még aludni, de azért kiugrott az ágyból, kettőt hármat ru­gózott. lengette a kezét, hogy felfrissüljön. — Te csak feküdj vissza — mondta neki Bíró. — Csapó nevetett. — Hát durmolnék még egyet, elhiheted. — Na, ne hülyéskedj! Huszár, ugrás vízért te vagy a soros! — Nem hülyéskedem — mondta dühösen Bíró. Álmosan, bambán néztek rá valamennyien. Huszár vödörrel a kezében megállt a félig nyitott ajtóban. — Mi bajod? — Semmi bajom sincs. Háromkor jöttél haza része­gen, nem szállhatsz föl. Kész. Ennyi az egész. Vagy talán mindig én vállaljam érted a felelősséget? Ilyen még sohasem fordult elő. Bírónak máskor is lett volna alkalma brigádvezetői jogainál fogva elren­delni, hogy Csapó nem szállhat fel. Hiszen adott rá különb okot is. De sohasem csinálta meg. legfeljebb csak morgott. Most azonban hajthatatlan maradt — a szeme sötét volt, szinte gyűlölet sugárzott belőle. — Na jó. teszek rád ... — mondta Csapó és vissza- feküdf. a fal felé fordult. A többiek mind Csapó pártján voltak — a végefelé hallgattak ugyan — de Bíró is tudhatta, hogy Csapó pártján állnak. Még talán Kocsis is. aki legjobban ra­gaszkodott a rendhez, de a keresetcsökkenés neki is fájt. Ettől a naptól kezdve felborult a brigád szokásos élete. A haragoskodás valamennyiükre nyomasztó 6Úlvként nehezedett, most már szinte sohasem jártak falamennyien együtt, mind többen mentek szabad időben külön utakra, s kevesebbet tudtak egymásról. Csapó eljárt a verebesi iskolába, Krisztina egy időre teljesen lekötötte. Tényleg, valami erő sugárzott eb­ből a lányból. Rábeszélte Csapót, hogy jelentkezzen agráregyetemre. — Repülhetsz te, ameddig birod — mondta neki —, csak a tanulás miatt tanulj, meglátod milyen cso­dálatos dolog. Meg ha akármilyen munkát végeztek, tudod, hogy mit, miért. Elhiszed, sokkal jobb lesz? — Van már egy-két srác más brigádokból, akik be-,, iratkoztak — mondta Csapó. — Na látod, neked sem törik le a koronád. Pestre most ritkábban járt — csak akkor ment ha­za, amikor Krisztina is hazautazott a szüleihez, mert szerette a két öreget, és egyetlen lányuk volt. Egy­szer Csapó elment vele, hazavitte a Fiattal, de na­gyon rosszul érezte magát. Azért, persze, varázslatosan viselkedett — a két öreg szeretettel nézett rá. De a látogatás után Csapó megfogadta, hogy nem megy el többet Krisztináékhoz. Inkább fölhajtott vasárnapon­ként Pestre, bár nem nagyon tudott mit kezdeni fönt. Egyízben a Luxorban Etussal is összeakadt. Nagyon letört volt a lány, szinte öregnek tűnt, Csapót azon­ban úgy fogadta, mint régen. Örömmel, és természe­tesen nem kérdezte, hol volt ilyen sokáig. Csapó so­káig faggatta, mi baja van — először azt hitte, őmiat­ta szomorú a lány —, aztán, bár nagyon nem akarta bevallani, mégis meglátszott, hogy másról van szó. Csapó végül kiszedte belőle, hogy pénzzavarban van, sürgősen szüksége lenne ötezer forintra. — Nem vagy normális — mondta a férfi —, miért nem ezzel kezdted? — Tetőled nem akartam. Valahogy nem fair dolog. Es megadni sem tudnám egyhamar. Csapó hazarohant a pénzért: „Majd megadod, ami­kor lesz miből” — mondta, és boldog volt, hogy segít­hetett. Aztán elrobogott a Fiattal. Munkájában, mióta Krisztinát ismerte, több' örö­met talált, nagy kilengésekre sem volt kedve, bár azért néha beruccant a városba egy presszósnőhöz. A többiekkel alig beszélt, mintha a Bíró iránt érzett neheztelés átragadt volna valamennyiükre. Azért még­is a fülébe jutott, hogy Bíróéknál zűr van, az asz- szony le akar lépni. Ügy kell a piszok állatnak — gondolta Csapó — belső tartás, tisztesség, meg ilven állatságok! Nekem is van belső tartásom, tisztességesnek érzem magam. Csak éppen hülve nem vagyok! Ennyi az egész. Ügy kell a piszok állatnak. (Folytatjuk) II gédsrlaVi SOK RABIATUS ember­ről volt már szó ebben a rovatban, de azt hiszem olyanról még nem írtunk, mint Papp Sándor, Géder- lak, Kinizsi utca 2. szám alatti lakos. Már az a tény is elgondolkoztató, hogy a 29 éves férfit eddig hét al­kalommal ítélte el a bíró­ság. Kis ügyek voltak ezek: lopások, magánlaksértés, tulajdon elleni bűntettek, ittas járművezetés. Nem is kapott sokat egyszer sem, a legsúlyosabb büntetése mindössze egy évet tett ki. Amikért azonban most von­ták felelősségre, azok túl tesznek az eddigieken. Az elmondottak után fe­lesleges volna azt elemez­ni, hogy milyen ember Papp Sándor? Azt sem le­het megállapítani, hogy mi­kor és miért tért le a be­csületes élet útjáról, ponto­sabban csak azt fedi ho­mály, miért választotta a bűnözők nem éppen dicső­séges pályáját. Talán ott rontotta el, hogy kimaradt a gimnáziumból? Ez önma­gában nem ok arra, hogy szembe kerüljön valaki a törvényekkel. Ekkor még ő sem vétett a jogszabályok ellen. Műszerész ipari ta­nuló lett, aztán raktáros, utókalkulátor, végül kalauz. Itt csalt a jegyekkel, tetten érték, fegyelmit indítottak ellene, de a tárgyaláson nem jelent meg' Munkavi­szonyát megszüntették. Ez a. múlt év végén történt, azóta nem dolgozott. KÖZBEN AZONBAN sza­porodott az ellene hozott bírósági ítéletek száma. Utolsó büntetéséből is nem sokkal a jegycsalás előtt, 1969. február végén szabadult, feltételesen. Gé- derlakra utazott. Megérke­zése másnapján február 22-én este tíz órakor a Dó­zsa György utca 4. számú ház udvarára mászott a ke­rítésen át. De olt már nem az lakott, akit keresett, ha­nem egy házaspár. Papp az udvaron találkozott a férfi­val, akitől azonnal cigaret­tát kért. Arra a kérdésre nem volt hajlandó válaszol­ni, hogy mit keres az ud­varon. Tolakodóan bement a konyhába is, de ott az asszony zseblámpával vilá­gított rá. Papp Sándor ki­ütötte kezéből a lámpát, majd arcon vágta, aztán a férfinak esett, őt ütötte. Dulakodás közben edények csörömpöltek, üvöltöztek, lármáztak- Végül az éjsza­kai látogató is kapott egy ütést, s jobbnak látta a me­nekülést. AZ ESET UTÁN egy ideig csendben maradt Papp úr — ahogyan ismerősei nevezték. Hamarosan azon­ban megint nem fért a bő­rébe. A buszmegállónál le­vő borharapóban italozott, majd távozáskor a fejébe nyomott egy kucsmát, s el­vitte. Tulajdonképpen élet­társát akarta megkeresni, de máshová jutott el. A la­kásban, ahová bezörgetett, négy fiatalkorú gyerek tar­tózkodott — közülük kettő lány. Szüleik a szomszéd községben voltak látogató­ban. Papp Sándor minden átmenet nélkül rávetette magát a 13 éves lányra, meg akarta erőszakolni. A többiek segítséget hívtak, de mire az megérkezett, Papp úr eltávozott. Este nyolc óra körül már egy másik háznál törte be az ablakot, s bekiáltott az asz- szonynak, aki egyedül volt otthon: — Itt vagy, te sze­métláda. Add ki a pénze­det, mert vérfürdőt rende-. ISMiT/srsh | zek. Ha nem nyitod ki rád I rúgom az ajtót! Mondanunk sem kell, hogy az asszony rémületé­ben segítségért kiáltott: tűz van, rablógyilkos van a házban! Persze Papp úr közben még egy ablakot betört. Többen összeszalad­tak a lármára, de a duhaj legény megfenyegette őket, I nehogy hozzányúljon vala­ki, mert azt szájon yágja. Azzal eltávozott- Ütja visz- I szavezetett a négy gyerek- j hez. Ott bár be volt zárva i az ajtó, azt kifeszítette és ; behatolt a lakásba. Most a , 11 éves lányt dobta az ágy­ra, hogy megerőszakolja. A többiek kabátjánál fogva húzták vissza Papp Sán­dort, aki hirtelen felállt, s elkapta a nagyobbik lányt, nyakánál fogva vitte a konyhába, s ott az ágyra dobta. Az egyik fiútestvér segítségért szaladt a szom­szédba, de mire azok a helyszínre értek, a tettes önként eltávozott NEM EZ VOLT az utolsó akciója a géderlaki fene­gyereknek. Mert hiába sza- | ladgáltak a faluban rend­őrért, nem találták. Hiába telefonáltak Kalocsára, on­nan — mert nem volt gép­kocsi — nem tudtak ki­menni a faluba. Papp Sán­dor mint, akinek semmi sem terheli a lelkét, 1971. január 11-én betért a ka­locsai rendőrségre. Ott kér­te, hogy engedjék Pestre dolgozni. Erről azonban nem lehetett szó, hiszen rendőri felügyelet alatt ál­lott legutóbbi szabadulási | óta. Emiatt elkeseredett és | ivott. Este betért a Kris­tály presszóba, s egy alkal­mas pillanatban teddiber bundával a hóna alatt tá­vozott. Egyenesen Budapest­re, s ott a bundát 1054 fo­rintért eladta. A korsó és a kút példázata azonban raj­ta is hamarosan beteljese­dett. Letartóztatták. A tárgyaláson a többi között azt mondta, hogy a bundát azért lopta el, mert tudta, ha „csinál valami balhét”, megszüntetik a rendőri felügyeletet. Ebben tökéletesen igaza is volt, csupán ott számította el magát, hogy a felügyelet helyett börtönbe kerül. A KALOCSAI Járásbíró­ság dr. Katona József bün- tetőtanácsa több napos tár­gyalás után meghozta az ítéletet. Papp Sándort visz- szaesőként elkövetett lo­pás, tulajdon elleni bűn­tett, éjjel elkövetett magán­laksértés, visszaesőként el­követett zsarolás kísérlete és két rendbeli folytatóla­gosan elkövetett erőszakos nemi közösülés kísérlete miatt halmazati büntetésül hatévi, szigorított börtön­ben letöltendő szabadság- vesztésre ítélte és a köz­ügyektől ötévi időtartamra eltiltotta. Ugyanakkor el­rendelte a kényszer alko­holelvonó kezelést is. , G. S. 5oo-as Trabant, most vizsgázott, telje­sen felújított, új gu­mikkal, sürgősen el­adó, 29 000 Ft-ért. Ér­deklődni : Lászlói alva, Gulyás. 11205

Next

/
Oldalképek
Tartalom