Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

CSELGÁNCS Gyulánsshi, Hangyási, Racsmány és Haller as első helyen Két külföldi és nyolc ma­gyar csapat cselgáncsozói jelentek meg Baján, július 3—4-én megrendezett nem­zetközi versenyen, melynek rendezője, a Bajai ÁG ME- DOSZ cselgáncsszakosztá­lya volt. Az NDK-beli Potsdam és a romániai Temesvár csel- gáncsozóin kívül képvisel­tette magát a Bp. Sparta­cus, MTK, SZEOL, Kecs­keméti Dózsa, Tatabányai Bányász, Békéscsabai Szal- vai, Pécsi Gazdász és ter­mészetesen a rendező Bajai ÁG MEDOSZ cselgáncs­szakosztálya. Serdülő-, ifjúsági és fel­nőtt korcsoportban zajlot­tak le — mintaszerű ren­dezéssel — a versenyek. Eredmények: Serdülők; 40 kg: 1. Piet- roch (Potsdam), 2. Láng (Baja), 3. Fehérvári, Czobor (Baja). 52 kg: 1. Boelitz (Potsdam), 2. Tokai (Baja), 3. Varga (Baja). 56 kg: 1. Gyulánszki (Baja), 2. Schultze (Potsdam), 3. La­katos (Baja). Nehézsúlyban: 1. Hangyási (Baja), 2. Pitz (Potsdam), 3. Beck, Szűcs (Baja). Ifjúságiak: 58 kg: 1. Mol­nár (Pécs), 2. Kovács (Pécs), 3. Mészáros (Baja), Sala­mon (Pécs). 65 kg: 1. Racs­mány (Baja), 2. Kovács (Bcsaba), 3. Zsilák (Bcsaba), Barna (Baja). 75 kg: 1. Ma­hnte (Temesvár), 2. Szabó (SZEOL), 3. Bankó (MTK). 85 kg: 1. Tóth (Tatabánya), 2. Benkő (K. Dózsa), 3. Végh (Baja). Nehézsúlyban: 1. Román (Bcsaba), 2. Adamek (Tatabánya), 3. Pichler (MTK). Felnőttek: 63 kg: 1. Per­laki (Bp. Spart.), 2. Varga R. (Baja), 3. Fényes (Bp. Spart.), Erdélyi (SZEOL). 70 kg: 1. Horváth (K. Dó­zsa), 2. Keserű (Bp. Spart.), 3. Nagy, Mede (Bp. Spart.). 80 kg: 1. Simon (Tatabá­nya), 2. Jahnke (Potsdam), 3. Szabics (SZEOL), Tausch (Potsdam). 93 kg: 1. Kőhe­gyi (Pécs), 2. Sarkadi (Bcsa­ba), 3. Nagy (K. Dózsa), Jechlov (Potsdam). Nehéz­súlyban; 1. Haller (Baja), 2. Körmőczi (SZEOL), 3. Marchis (Temesvár). Borsodi József Egyenletesen fejlődik Kecskemét sportélete i. A nyolcvanezer lakosú megyeszékhely, Kecskemét sportmozgalmáról beszél­gettünk a napokban Ki­rály Józseffel, városi test- nevelési sportszövetségünk elnökével, akit négy évvel ezelőtt bíztak meg e szép és nehéz feladat végzésére. Megkértük, hogy néhány kérdésünkre válaszoljon. Hogyan értékeli az el­múlt négy évben végzett sportmunkát? Fejlő­Siikosd és Dunavecse sportbarátsága Az elmúlt napokban be­fejeződét a kalocsai és ba­jai járási labdarúgó-baj­nokság. A csapatok több­sége megérdemelt pihenőre tért a hosszú küzdelemso­rozat után, de közülük ket­tő: Dunavecse és Sükösd „ráadást” határozott eL A két Duna menti község labdarúgói ugyanis talál­kozót rendeztek vasárnap Sükösdön, melynek célja az erők összemérésén túl a kapcsolatok szélesítése, a A vívó VB Amire senki sem számí­tott: szerda este a bécsi Stadtballeban 12 év után ismét olasz kardvívó-világ- bajnokot avattak. A 24 esztendős Michele Maffei római katonai sportiskolás, olimpiai és világbajnokok előtt nagyszerű vívással nyerte el az aranyérmet. Ebben a számban sem si­került az egyetlen magyar képviselőnek. Kovács Ta­másnak dobogóra jutni, két győzelemmel az ötödik lett. Már a bemutatásnál is nagy tapsot kaptak a ver­senyzők. akik közül Maf­fei. Bonissent és Irimiciuc először szerepelt világbaj­noki döntőben, viszont a tavalyi finalisták közül most egy sem volt ott az aranyéremért küzdők so­rában. Kovács Tamás vív­ta az első asszót, győze­lemmel kezdett a francia KISPÁLYÁS LABDARÜGÖ-BAJNOKSAG I. OSZTÁLY 8. forduló Eredményeit: KG V—Fém­munkás ö. 0:2, ZrM—BRG 3:0, Dózsa ö—MÁV ö. 4:0, Kon­zervgyár—Volán 0:3, Kárpitos­ipar—Nyomda 0:1. Petőfi O— Építők 0:0, Cipőgyár—Arany­homok 0:3. 1. Dózsa ö. 8 2. Nyomda 8 3. Fémm. ö. 8 4. Építők Bonissent ellen 5:3-ra. Iri- miciucot hasonló arányban győzte le. De úgy látszik ezen a világbajnokságon — legalábbis eddig — csak a rajt sikeres, mert utána egymásután három veresé­get szenvedett. A 12. asz- szóban az olasz Maffei is elszenvedte első vereségét a román Irjmiciuctól. Az utolsó előtti asszóban dőlt el, a világbajnoki cím sor­sa. Ha Kovácsnak sikerült volna nyerni Maffei ellen, akkor esetleges ötös holt­verseny alakul ki. Ez nem történt meg, Maffei 3:l-re és 4:2-re vezetett. Kovács még egyenlíteni tudott (4:4), de Maffei bevitte a győztes találatot. Óriási volt az öröm az olaszok táborában. Kovács Tamás pedig érthetően szomorúan ült le utolsó asszója után, s nehéz volt szólásra bírni. Egyre csak ezt hajtogatta: — Nagyon jól indult és azt hittem, hogy ott le­szek a dobogósok között... Sajnos, néni sikerült (MTI) 8 5. Petőfi ö. 6. Aranyh. 7. BRG 8. Volán 9. ZIM 10. Kárpit. 11. Konzerv. 12. Cipőgyár 13. MÁV 14. IGV n. OSZTÁLY 6. forduló 1. Barnevái 6 4 2 ­2. ZIM ifj. 6 3 2 3. Igazságügy 6 2 3 4. Posta 6 3 1 5. Parketta 6 14 6. Tangazda. 6 2 2 7. Inéra ti anke. 6 2 2 8. TÜZÉP R 1 2 9. MÉK 6 1 2 lö. Gabonafel. 6 1 — 1 — 25-3 15 2 — 13-4 14 1 9-4 12 1 10-2 11 19-4 9 3 8-9 9 4 7-7 4 4 Röplabda Befejeződött az 1971. évi ta­vaszi röplabdabajnokság. Mind­össze a Kalocsai VTSK—^Mély­kút női mérkőzés maradt el, amit ősszel az első fordulóban bonyolítanak: le.. A táblázatok állása: 9-12 7 NŐK 7-11 6 1. Tiszák écske 8 7 1 21:5 15 10-10 5 2. Bácsbokod 8 6 2 22:6 14 5-10 5 3. Kal. VTSK 7 6 1 18:5 13 4-12 5 4. Km éti ZIM 8 5 3 16:12 13 7-15 3 5. Km éti BRG 8 4 4 14:15 12 2-22 2 6. Kh. Fémműn. 8 3 5 11:20 11 7. Kal. I. Ist. G. 8 2 6 6:19 10 8. Mélykút 7 2 5 8:15 9 9. K. K. J. G. 8 8 5:24 8 — 8:1 1 5:4 10 8 FÉRFIAK 1 7:5 7 1. Kh. Fémműn. 7 6 1 20:6 13 2 5 :4 7 2. Mezőfi II. 7 6 1 18:8 13 1 7:5 6 3. K. Volán ifi 7 5 2 18:9 12 2 7:6 6 4. Szab. Radnóti 7 4 3 15:9 11 2 6:6 6 5. Kai. Szamuely 7 4 3 13:14 11 3 5:8 4 6. Kkfli. Vasas 7 1 6 8:19 8 3 1:8 4 7. K. Volán n. 7 I 6 6:19 8 5 d;9 2 & K. Dózsa ifi 7 1 6 4:20 8 sportbarátság elmélyítése volt. A sükösdi sportkör veze­tői meleg szeretettel kö­szöntötték a dunavecsei vendégeket, akik között ott találtuk a csapat elmarad­hatatlan „vezérszurkolóit”: Kovács Sándort, Faragó Károlyt, Takács Lászlót is. Kijutott a szívélyes üdvöz­lésből a vecsei csapatkapi­tánynak, Bujdosó Jancsi­nak is, alti néhány évvel ezelőtt szülőfaluja, Sükösd csapatában játszott, és most nem kis része volt a találkozó létrehozásában. A délutáni mérkőzésre szép számú közönség jött el, hogy tanúja legyen a bajai járás 6. és a kalo­csai járás 4. helyezettje összecsapásának. A jó ira­mú, helyenként színvona­las mérkőzésen a hazai csapat irányította a játé­kot, de mégis a helyzetei­ket jobban kihasználó ven­dégek nyertek 3:2-re. Ami viszont ezután kö­vetkezett, az minden bi­zonnyal emlékezetes ma­rad a vecsei sportolóknak. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság víziszárnyastele- pén ugyanis a figyelmes házigazdák pompás vacso­rát rendeztek, ahol a me­nü — stílusosan — mi más lehetett volna: ropogós sült kacsa! Amikor este hazafelé in­dult a vecsei sportküldött­ség gépkocsija, a búcsúzás­nál egyöntetű volt a két csapat vezetőinek, játéko­sainak véleménye: e szé­pen induló kapcsolat hasz­nára válik mindkét község sportéletének. — csapai — Munkahelyi sparlakiád Baján Baján három labdajá­tékban megrendezték a munkahelyi spartakiád vá­rosi döntőit. Kézilabdában, férfiak: 1. Kismotor, 2. Ganz, 3. Bú­tor- és Faipari V. Nők: 1. Kismotor, 2. Hűtőház, 3. Finomposztó. Kispályás labdarúgás: 1. Kismotor, 2. Pedagógus vá­logatott, 3. Finomposztó. Röplabda: férfi: 1. Fi­nomposztó. Az összetett pontverseny­ben (téli-nyári): 1. Kismo­tor 133, 2. Ganz 63, 3. Bácsalmási Ruhaüzem 60 pont. A munkahelyi spar- takiádon 12 üzem indított csapatot. dött-e Kecskemét város sportja? — Erre a kérdésre igen­nel válaszolhatok. Amint igen jelentős volt Kecske­mét gazdasági és társadal­mi fejlődése az elmúlt öt­éves tervidőszakban, éppen úgy lemérhetően, ütemesen fejlődött a város sport- mozgalma is. Mint ismere­tes, a városi pártbizottság 1963. október 30-i ülésének napirendjén szerepelt a testnevelési és a sportmun­ka, s határozat született e terület eredményesebb fej­lesztésére. A célkitűzés sze­rint a egyes sportágakban fel kell zárkózniuk először az országos közép-, majd az élmezőnyhöz. Mi sem természetesebb, hogy e ha­tározat szellemében dol­goztunk valamennyien, személy szerint én is az el­múlt négy év alatt. Most, amikor értékeljük a vég­zett munkát, joggal lehe­tünk büszkék arra, hogy sportegyesületeink jelentős többsége, valamint a sport- szövetség, erejének és tu­dásának megfelelően dol­gozott és ennek nyomán születtek meg azok az eredmények, amelyekről feltétlenül szót kell ejte­nünk. Halljunk először a város minőségi sportjáról, mi­lyen sportágakban van a legnagyobb fejlődés? — Aki Kecskeméten él, és érdekli a sport, az nyo­mon követi a Petőfi Népé­ből is több sportág jelen­tős előbbrelépését. A fej­lődés akkor indult meg, amikor a már fentebb em­lített párthatározat szelle­mében a város sportegye­sületeiben megtörtént az átszervezés. Kialakítottuk az úgynevezett bázisegye­sületeket, amelyek egy-egy sportágban feladatul kap­ták az országos közép- és élmezőnyhöz való felzárkó­zást. Természetesen ehhez megkapták mind az anya­gi, mind pedig a személyi feltételeket. Sportegyesüle­teink a kapott feladatot úgy teljesítették, hogy többségük országos elisme­„Még megpróbáljuk...” A Kecskeméti Építők férfi röplabdacsapata az utolsó helyen végzett az NB II. Középcsoportjában, nyeretlenül. Az együttesből Kovács István csapat- kapitány nyújtott mindvé­gig kiegyensúlyozott, jó teljesítményt. Az utolsó mérkőzésen nem játszott, egyébként az első és má­sodütő szerepkörben min­den alkalommal csapata legjobbjai közé tartozott. Könyvekbe mélyedve ta­láljuk. — Államvizsgára készü­lök — mondja —, utolsó éves vagyok a Műszaki Fő­iskolán. A vizsgák miatt nem játszottam az utolsó mérkőzésen sem. Arra kérem, mondja el véleményét az ÉDÍtők ta­vaszi szerepléséről. — Önkritikusan meg kell mondanom, hogy na­gyon felületesen készül­tünk a bajnokságra. Min­dig csak három-négy játé­kos lézengett az edzéseken. Ez az NB II. középmező­nyében való megkapaszko­dáshoz nagyon kevés. Mi­kor átadták a Czollner téri pályát, azt gondoltuk, hogy megváltozik a helyzet. Nem ez történt. A Téli Kupán sem vettünk részt, s ezzel újabb felkészülési lehető­séget szalasztottunk el. Legalább 3—4 mérkőzést nyerhettünk volna, de küz­dőszellem hiánya miatt ez sem sikerült. Aztán, ahogy értek bennünket a veresé­gek, még jobban elkese­redtünk. Pedig a sportkör veze­tősége nem ezt várta, nem ezt érdemelte a csapattól, hiszen minden feltételt biztosítottak a jó szereplés érdekében. — Ez igaz. A következő bajnoki idényben mindent megpróbálunk a sikeresebb játék érdekében. Leigazol­tunk három fiút a szovjet helyőrségből, leszerelt Ko­vács Imre ... Velük két­ségtelenül sokat erősödik majd az együttes. Ezzel persze nem tekinthetjük megoldottnak a játékos­anyag biztosításának kér-, elését. Sokkal több gondot kell a jövőben fordítanunk az utánpótlás nevelésére. Akik itt nőnének fel, az Építőkben tanulnák meg a sportág követelményeit, azok jobban magukénak is éreznék a csapatöt. Mi a nyári programjuk? — Mindent megpróbá­lunk, hogy feledtetni tud­juk szurkolóinkkal, s nem utolsósorban a sportkör vezetőivel a tavaszi gyen­ge szereplést. Július köze­pén elkezdjük az alapozást, amely augusztus második hetéig tart. Attól kezdve labdás foglakozást tartunk. A formába hozó időszak­ban részt veszünk a Sze­gedi Szabadtéri Kupán. Mint csapatkapitánynak, mik a tervei? — Szeretnék a fiúkba lel­ket önteni és elhitetni ve­lük, hogy még nem késő. Ha hét mérkőzést sikerül­ne megnyerni, s legalább a 10. helyen tudnánk végez­ni, az már a bentmaradást jelentené. A, S* rést érdemeltek ki. A ko­rábbi ismeretlenségből nőtt ki egy-egy minőségi szak­osztály, amely ma már az országos élvonalhoz tarto­zik. Ezekről majd a továb­biakban részletesen szólok. Jellemző példaként emlí­tem meg, hogy öt évvel ez­előtt alig volt Kecskeméten NB-s szakosztály és csak elvétve tudtunk számon tartani minősített verseny­zőt. Ezzel párhuzamosan — érthetően — alig volt olyan sportegyesülete a városnak, amelyet országosan „je­gyeztek” volna. Az 1970-es év eredményei igazolják, hogy jó úton haladunk és haladnak sportegyesüle- teink. Melyik sportággal kezd­jük meg az értékelést? — Talán a legnagyobb fejlődést elért sportágunk­kal, a cselgánccsal kezd­jük. Valóban az ismeret­lenség homályából nőttek ki a Kecskeméti Dózsánál. Az itt folyó szakmai és nevelő munkáról csak fel­ső fokban beszélhetünk. Anélkül, hogy nevek fel­sorolásába bocsátkoznék, elmondhatom, hogy Varga András edző keze alatt egy- re-másra tűnnek fel a te­hetséges cselgáncsozók. Több országos válogatott kerettaggal. büszkélkedhet ez a szakosztály. Néhányan bizonyosan kijutnak a müncheni olimpiára is. 1970-ben érte el a K. Dó­zsa cselgáncsszakósztálya fennállása óta a legnagyobb sikert: kishíján országos csapatbajnokságot nyert. Ha figyelembe vesszük, hogy a kecskeméti cselgán­csozók öt évvel ezelőtt még a területi bajnokságban szerepeltek, akkor lemér­hetjük, hogy milyen nagy utat tettek meg. Hogy a nevelőmunka is jó ebben a szakosztályban, azt iga­zolja az a tény, hogy az elmúlt évben országos ju­nior bajnokságot nyert a Dózsa. Valóban dicséretes mun­kát végeztek a kecskemé­ti cselgáncsozók. Hason­ló sikert elért más sport­ág is működik a város­ban? — Mind női, mind fér­fivonalon nagyot fejlődött az elmúlt években a kosár­labdasport Kecskeméten. A férfi kosárlabdázásnak va­lamivel nagyobb hagyomá­nya van a városban, mert régebben is NB Il-es szin­tet ért el a Kecskeméti Pe­tőfi. A női kosarasok azon­ban a Kecskeméti Dózsa színeiben már az elmúlt években is tartósan a ma­gyar élmezőnyhöz tartoz­tak. A Dózsa-lányok közül napjainkban is jó néhá­nyan tagjai az országos, if­júsági, az utánpótlás és a nagyválogatottnak. A lá­nyok eredményeikkel or­szágos hírnevet szereztek maguknak. De hasonló megállapításokat tehettünk a Petőfi kosarasairól is. Különösen az 1970. évi bajnokság eddig lejátszott fordulóiban elért kimagas­ló eredmények biztatóak a jövőre nézve, Kovács Ta­más személyében itt is van válogatott kerettag. Mindkét szakosztályban ki kell emelni a példás neve­lőmunkát. Ez a sikerük titka. (Folytatjuk) M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom