Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

ft oldal 1971. ,Idling §, péntek A 120. plenáris ülés Párizsban Csütörtökön délelőtt Pá­rizsban összeült a Vietnám­inál foglalkozó négyes érte­kezlet 120. plenáris ülése. Nguyen Thi Binh asz- szony, a DIFK külügymi­nisztere az ülés kezdete előtt adott nyilatkozatában kifejezte azon reményét, hogy hétpontos béketervére „pozitív és konkrét választ kap a Nixon-kormánytól”. Köszönetét mondott azért a támogatásért, amely ja­vaslatai iránt világszerte megnyilvánult. Xuan Thuy, a VDK kül­döttségének vezetője sze­rint „mindenki reméli, hogy a Nixon-kormány pozitív választ ad”. David Bruce nagykövet, az amerikai és Pham Pang Lam, a dél-vietnami kül­döttség vezetője nem adott nyilatkozatot az ülés kez­dete előtt (MTI) Szovjet küldöttség Mongóliában Alekszej Koszigin vezeté­sével szovjet párt- és kor­mányküldöttség érkezett Ulánbátorba, hogy részt ve­gyen a mongol népi forra­dalom 50. évfordulója al­kalmából rendezendő ün­nepségeken. A repülőtéren a szovjet küldöttséget Jum- zsagijn Cedenbal, Zsamsza- rangijn, Szambu, valamint a Mongol Népi Forradalmi Párt és a Mongol Népköz- társaság kormányának más vezetői fogadtálc. Fokozódik az ellenáliás Palesztinában A Palesztina! Nemzeti Tanács szerdán megnyílt 9. ülésszakán a képviselők jó­váhagyták a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülés óta eltelt időszakról előterjesztett be­számolóját. A jelentés hangoztatja, hogy a megszállt gazai öve­zetben az ellenállás olyan méreteket öltött, mint az európai országokban a ná­ci megszállás idején. Az elmúlt négy hónap­ban az ellenállók a váro­sok utcáin,, menekülttábo­rokban, országutakon és szántóföldeken ütköztek meg az izraeliekkel 'A megszállók a nácikhoz ha­sonló terrort alkalmaztak az arab lakossággal szem­ben. Az ülésszak elején a végrehajtó bizottság és a központi bizottság szokás szerint lemondott. Helyük­be új vezető szerveket vá­lasztanak. Az ülésszak várhatóan 4—5 napig tart. • Ä Palesztinái Ellenállási Mozgalom bejrúti irodája szerdán este közölte, hogy a jordániai királyi hadse­reg páncélosai a nap fo­lyamán három ízben kísé­relte meg a betörést az or­szág északi részén levő gerillahadállásokba és tűz alá vettek egy menekült- tábort. Az első összecsapásra ak­kor került sor, amikor a jordániai csapatok feltar­tóztattak egy kommandót, amely a megszállt terület­ről tért vissza Irbid köze­lében. Déltájban a jordá­niai csapatok aknákkal Á titkos dokumentumok „illegális birtoklása" Los Angelesben szerdán bejelenteték: kampányt indítanak Dániel Ellsberg és a Pentagon titkos do­kumentumai kiszivárgásá­nak ügyében vádlott más személyek bírósági védel­mével kapcsolatban fel­merülő költségek fedezésé­re. A hadjáratot Albert Appleby Los Angeles-i üz­letember kezdeményezte és irányítja, aki egy saj­tóértekezleten „a szó leg­nemesebb értelmében igaz hazafinak” nevezte Ells­berget Ellsberg elismerte, hogy az inkrimnált dokumentu­mokat ő adta át a New York Times-nak. Egy vád­tanács a titkos okmányok „illegális birtoklásának” ürügyén emelt ellen vá­dat Egyébként az ameri­kai igazságügy-minisztéri­um sejtetni engedte, hogy az ügyben még más sze­mélyek ellen is bírósági eljárást indíthatnak. (MTI) lőtték a gerillák valameny­nyi északi állását * Palesztinái ellenállók szerdán késő este nagy hatósugarú rakétákkal rö­vid ideig tűz alá vették Petah Tikvah izraeli tele­pülést A jelentések sze­rint két személy életét vesztette és huszonnégyen megseb esültek. A település mindössze tíz kilométerre van Tel Avivtól. Ezen a környéken az ellenállók utoljára ta­valy, november 6-án haj­tottak végre hasonló mére­tű akciót A SÁLT-tárgyalásck ötödik fordulója Miután szerda este Ota- niemiben, Helsinki nyu­gati elővárosában érintke­zésbe lépett egymással — egyelőre ügyrendi kérdé­sekben — a szovjet és az amerikai küldöttség, csü­törtökön délelőtt hivatalo­san megkezdődött a Salt- tárgyalások ötödik fordu­lója. Az amerikai küldött­ség gépkocsioszlopa helyi idő szerint néhány perccel 11 óra előtt gördült a hel­sinki szovjet nagykövetség épülete elé. Gerard Smith nagykövetet, az amerikai delegáció vezetőjét tár­gyalópartnere, Vlagyimir Szemjonov szovjet külügy­miniszter-helyettes fogadta, majd fotóriporterek és új­ságírók sorfala között kí­sérte be az első munka­ülés színhelyére. • A helsinki Salt-forduló nyitása nélkülözött min­den ünnepélyes formasá­got. A Helsinkibe érke­zett szovjet küldöttség hét tagú. Három miniszterhe­lyettes van benne: Szemjo- nov külügyminiszter-he­lyettes a küldöttség veze­tője, Plesakov rádióipari miniszterhelyettes, vala­mint Alekszej ev vezérez­redes, aki nemrég lett hon­nagygyűlés a kikitibea HAVANNA (MTI) Fidel Castro kubai mi­niszterelnök. a Kubai KP KB első titkára a havan­nai kikötőben fogadta azt a négy halászt, akik negy­venkét napot töltöttek egy amerikai börtönben. Az Egyesült Államok hatósá­gai azzal vádolták őket, hogy megsértették az amerikai felségvizeket. Castro a kikötőben tartott nagygyűlésen mondott be­szédében kijelentette, hogy a kubai halászok elleni agresszív cselekedetek az Egyesült Államok Kuba- ellenes politikájának kö­vetkezményei. A miniszterelnök közöl­te, hogy Kuba el akarja kerülni az ilyen összeüt­közéseket. Ezért halászha­jóinak már régebben uta­sítást adott tartsák tisz­teletben az amerikai halá­szok számára fenntartott 19 kilométeres partmenti sávot, sőt attól maradja­nak három kilométer tá­volságra. A négy halász, amikor az amerikai parti őrség feltartóztatta őket, ötvenhat kilométerre volt a legközelebbi amerikai területtől. védelmi miniszterhelyet­tes. Az amerikai delegáció, amely a bécsi forduló vé­gén négytagúra zsugoro­dott össze, ismét kiegé­szült. Tagjai között van Philip J. Earley nagykö­vet, aki nemcsak a küldött­ség vezetésében helyettese Gerard Smith-nek, hanem az amerikai fegyverzetel­lenőrzési és leszerelési hi­vatal élén is. A szovjet főváros poli­tikai körei fokozott figye­lemmel fordulnak a finn főváros felé, ahol csütörtö­kön kezdődött a tárgyalá­sok ötödik menete. Bár senki sem várt és vár gyors és látványos sikere­ket a bonyolult leszerelé­si témakörben, az építőjel­legű szovjet erőfeszítések bizonyos eredményekhez vezettek. Ez év május 20-án — a bécsi negyedik forduló zá­rásakor — a tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy erőfeszítéseiket a rakéta­elhárító rendszerek kifej­lesztésének korlátozására vonatkozó megállapodás előkészítésére összponto­sítják. Ugyanakkor a stra­tégiai támadó fegyverek korlátozását illetően is megállapodásra jutnak majd bizonyos intézkedé­sek tekintetében. Az érdemi megállapodás esélyeit azonban szovjet megfigyelők szerint nagy­ban korlátozza az ameri- kiai magatartás, amelyet legfőképpen két tényező jellemez: 1. Washington a straté­giai fegyverek korlátozá­sáról szóló tárgyalások időszakában látott hozzá a többszörös robbanófej­Indfra Gandhi a hétmillió menekültről Indira Gandhi India mi­niszterelnöke szerdán 45 perces megbeszélést folyta­tott Henry Kissingerrel, Nixon elnök nemzetbizton­sági főtanácsadójával, és jelentések szerint követel­te, hogy az Egyesült Álla­mok vessen véget a Pakisz­tánba irányuló fegyverszál­lításoknak. A Kelet-Pakisztánból In­diába menekült csaknem 7 millió emberrel kapcsolat­ban Gandhi asszony kije­lentette, hogy ez komoly politikai, társadalmi és gaz­dasági problémákat okoz Indiának. (MTI) KI áll dr. Ellsberg mögött? Valószínűleg a legtalá­lóbb nevet adta a világsaj­tó nagy szenzációjának, a nyilvánosságra került „McNamara-dokumen tu­rnéknak” az a New York-i tv-kommentátor, aki kije­lentette, hogy ezeket a do­kumentumokat „47 kötetbe foglalt 47 ezer dinamitpat- ronnak lehet tekinteni”. Most, hogy a legfelső bí­róság döntése után a New York Times és más lapok közölhették a szigorúan tit­kos pecséttel ellátott ok­mánysorozat egy részét, az amerikai politikai életben újabb robbanássorozatra számíthatunk. Az első detonáció nyilván július derekán lesz. Akkor áll először vizsgálóbíró elé dr. Daniel Ellsberg, őt vá­dolják a leleplező okmá­nyok nyilvánosságra hoza­talával. Ellsberg, a Penta­gon egykori tudományos munkatársa, aki még Kis- singernek, Nixon főtanács­adójának is segített kiszá­mítani a „vietnami esélye­ket”, éppen vietnami él­ményei hatására fordult szembe egykori gazdáival. Abból a professzorból lett a „47 ezer dinamitparton” meggyújtója, aki esztendő­kön át éppen a vietnami amerikai tervek kidolgo­zóinak munkatársa volt. Amikor néhány nappal ez­előtt kilépett a törvényszék épületéből, zsebében a bí­rói meghallgatásra szóló idézéssel, már láthatta azo­kat a bulvárlapcímeket, amelyek azt kérdezték: „Ki áll dr. Ellsberg mögött?” A szenzációhajhászó amerikai lapok, a tenge­rentúli elemzések úgy pró­bálnak felelni a kérdésre, hogy idézik a professzor barátainak nyilatkozatait, volt főnökeinek vélemé­nyét, egykori vietnami tengerészgyalogos tiszttár­sai emlékezéseit, amelyek szerint dr, Ellsberg Jelleg^ zetesen magános figura”. Maga Ellsberg azt mond­ta: egyetlen utasításra, lel- kiismarete parancsára hall­gatott csalc, amikor fellé­pett a vietnami amerikai háború ellen. De ez sem teljes, nem kielégítő válasz. Ellsberg és a McNamara-dokumen- tumokat közlő lapok mö­gött ott áll az amerikai közhangulat, a vietnami háborút elítélő legkülön­félébb személyek és tömö­rülések hangjának élese- dr-e, és nem utolsósorban az amerikai politikai élet­ben meghatározó erejű üz­leti körök, a különböző nagy érdekcsoportok közöt­ti ellentétek kiélesedése is. Ellentétekről van szó nagy­tőkés monopóliumok kö­zött; s ha most akad is olyan tőkéscsoport, amely profitnövelő érdekből a fogyasztási javak termelé­sét, a belső piac szükség­leteit jelöli fontosabbnak az indokínai frontra szál­lítandó tanknál vagy na­palmbombánál — attól még nem lett egyik nagy üzlet­emberből sem békeangyal. Éppen csak üzleti érdek­ből változtatnak állásfog­lalásaikon. A Wall-Streeten, a nagy­bankok irodáiban és a trösztök tanácstermeiben ismerik a számok jelentő­ségét. Az idén már több mint 76 milliárd dollárt kell katonai kiadásokra fordítani, és ebből a viet­nami háborúra költött 15 milliárd azonnal és nyom­talanul eltűnik a dzsungel­ben, a rizsföldeken, a viet­nami tengerpartokon. A folyton növekvő katonai kiadások mellett még va­lami emelkedik az USA- ban — s ez sem kerüli el az üzleti körök egy részé­nek figyelmét. Május vé­gén az Egyesült Államok hivatalosan 6,2 százalék munkanélkülit mutatott ki — többet mint az utolsó 17 évben bármikor. Nemcsak az utca embere, a nagytőke is levonja ebből a megfelelő következteté­seket. A fogyasztási java­kat gyártó iparágak, a szol­gáltatások szektora, a bé­kés kereskedelemtől fellen­dülést váró nagy cégek so­ra mellé — ezek körében sohasem volt különösebben népszerű a számukra min­denképpen csak igen mér­sékelt profitot jelentő vi­etnami katonai kaland — most még a fegyverkezési ipar egy rész® is csatlako­zott. Hogy miért? Az Ame­rikai Mérnökszövetség pél­dául azt jelentette: egyedül Kaliforniában 30 ezer mér­nök keres állást és a híres Boeing repülőgépgyár, mely 1969-ben 102 ezer embert foglalkoztatott, most 49 ezer munkással dolgozik. Az Ellsberg által a New York Times kezére adott 47 kö­tet leleplező okirat csak meggyorsítja a felismerés folyamatát, amely már évek óta ott él az amerikai köz­véleményben. S ahogy kö­zeledik 1972, az elnökvá­lasztás éve, a dr. Ellsberg által elhelyezett 47 ezer di- namitpatron talán még a politikusok körében is el­végzi majd szükséges fel­adatát. Gárdos Miklós jel felszerelt hadászati ra­kétaprogram kibontakoz­tatásához, az úgynevezett Safeguard elhárító rendszer kiépítéséhez, továbbá nuk­leáris rakétáinak Európá­ban való nagy mértékű összpontosításához (a nyil­vánvaló cél: „erőt mutat­va” bírni engedékenységre a szovjet felet). 2. A befolyásos amerikai körök úgy akarják megva­lósítani a hadászati fegy­verzet korlátozását, hogy abból az Egyesült Államok­nak egyoldalú előnye szár­mazzék. A szovjet álláspont vál­tozatlan : A Szovjetunió kormányával nem lehet az erő pozíciójából tárgyal­ni. Reálisan semmiféle alapja nincs az amerikai „erőfölényről” szőtt mítosz­nak. Ami pedig az egyol­dalú előnyhöz jutást illeti, a szovjet fél egyértelműéi az egyenlő biztonság elvé­ből indul ki. A Salt-megbeszélek ötö­dik menetétől aligha vár­ható valamiféle szenzációs fordulat, az amerikai vo­nakodás egycsapásra való megszüntetése. Ugyanakkor a tárgyalásokkal kapcsola­tos moszkvai hangulatot a bizakodó türelem jellemzi. (MTI) Események sorokban- ij • ?otnsf'1-' ■' Ceausescu fogadta Duclos-t Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára szerdán fogadta a Francia Kommunista Párt küldöttségét, amely Jacques Duclois-nak, az FKP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével az RKP KB meghívására tar­tózkodik a román főváros- ban^ Issza New Yorkban A jelenleg Kairóban tar­tózkodó Faruk Abu Issza szudáni külügyminiszter csütörtökön New Yorkba utazott. A szudáni állam­férfi szombaton U Thaht ENSZ-főtitkárnak átadja az Afrikai Egységszervezet üzenetét, amely a Bizton­sági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kéri Nambia kérdésében. Az üzenet alapja az AESZ jú­niusban Addisz Abebában megtartott csúcsértekezle­tén hozott határozat. A ha­tározat idézi a Hágai Nem­zetközi Bíróság véleményét, amely szerint Dél-Afrika gyámsága Nambia felett törvénytelen. Elfogták Sophia Loren ékszereinek elrablóit Az FBI szerdán közölte, hogy New Jerseyben le­tartóztatott két férfit • - a 36 éves Vincent Marrist és a 41 éves Joseph Fernan- dezt —, akik állítólag részt vettek Sophia Loren ék­szereinek elrablásában. Mint ismeretes, négy elegánsan öltözött fegyve­res férfi 1970. október 11- én New Yorkban behatolt a művésznő szállodai lak­osztályába. A támadók fegyvert szegeitek a mű­vésznőre, és arra kénysze­rítették Sophia Lorent, hogy rakja ki csaknem egymillió dollárra becsült ékszereit

Next

/
Oldalképek
Tartalom