Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-07 / 158. szám
tun. JdRtra 1, meri» Pirosabb lesz a paprika összehangolt kutatással és műszaki fejlesztéssel óvják a magyar paprika hírnevét Még az idén felépül a tízezredik KISZ-lakás be- I hetőségeinek új módozatait szeretnénk kialakítani. — Az MSZMP KB és a A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából elkészítette a paprikakutatás ötéves programját a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet, amely a jövőben összefogja és irányítja az ezzel kapcsolatos munkát. Az összehangolt terv és a központi irányítás azért szükséges, mert az utóbbi években a nemzetközi piacon egyre több vetélytársa lett a magyar paprikának. Amíg néhány évtizeddel ezelőtt a spanyol ,és a magyar fűszeráru teljes egészében uralkodott az európai és az amerikai piacon, napjainkban már szorosan felzárkózott termékével Marokkó, Jugoszlávia és Bulgária is. A kon- kurrensek több színanyagot tartalmazó, bőven termő fajtái veszélyeztetik a magyar paprika hírnevét. Mindez a paprikatermelés gyors fejlesztését sürgeti. A koncepció döntő tényezőnek az új fajták előállítását és terjesztését határozza meg. Kalocsán, valamint a szegedi kísérleti intézetben már találtak magas színanyagtartalmú, bőven termő hibrideket, amelyek közül az elmúlt napokban kettőt fajtává nyilvánítottak, további hármat pedig előzetes elismerésben részesítettek. Az új szegedi és kalocsai paprikák, valamint tíz ígéretes fajtajelölt biztosítja a jó minőséget A termelési költségeket új agrotechnikai módszerekkel csökkentik majd. A Mezőgépfejlesztő Intézet új konstrukciójával gépesítik a termés betakarítását is. A szárításnál az ősi módszerek modernizált változatát valósítják meg, a kézi munkaigényes fűzés helyett műanyaghálókban szikkasztják a nedvdús termést. Racionalizálják a paprikafajták keverését: a különböző színű, ízű fajták egyvelegéből eddig ízlelés és ránézés alapján állították elő a kívánt minőséget, ehelyett a jövőben elemző műszerekkel minősített fajtákat matematikai program alapján kevernek. A nagyszabású program megvalósításával a tervek szerint öt év múlva 20 százalékkal csökkennek a paprika termelési költségei, a jelenlegi 34 mázsás holdankénti átlag helyett már 50 mázsát takarítanak be, emellett jelentősen nő a hazai fajták színező hatása is. Még az idén felépül a tízezredik KISZ-lakás, s ez azt jelenti, hogy az ifjú kommunisták teljesítik a KISZ VI. kongresszusán tett vállalásukat Az akció főbb tapasztalatairól, az ifjúsági lakásépítés további módozatairól kért tájékoztatást a KISZ Központi Bizottságának illetékeseitől Fehér Péter az MTI munkatársa. — 1970 végéig 8900 KISZ-lakás épült fel, a VI. kongresszuson vállalt 10 ezer lakás tető alá hozatalához még 1100 új otthont kell átadni ifjú tulajdonosainak Az már most biztos, hogy az ifjúsági szövetség decemberre tervezett VIII. kongresszusán beszámolhatunk az akció sikeres teljesítéséről — hangsúlyozták az illetékes KISZ-vezetők. Jelenleg 20 KlSZ-Iakótelepen csaknem 2500 lakás felépítésén dolgoznak. A kongresszusi vállalást 7 megye — Bács, Komárom, Nógrád, Pest, Somogy, Vas és Veszprém — túlteljesítette, nagy a lemaradás viszont Békés megyében, Baranyában, Zalában, Csong- rádban, illetve Budapesten. Meg kell jegyeznünk, hogy az építkezési költségek emelkedése sok helyen hátráltatta a lakások fejezését, átadását. — Az építtetőt terhelő „induló” összeg például 29 —30 ezer forintról 42—45 ezer forintra emelkedett. A költségnövekedés annak ellenére következett be, hogy a KISZ számtalan esetben élt érdekvédelmi jogkörével. Csak egy példa: az ifjúsági szövetség kezdeményezésére változtatták meg a kedvezőtlen kamatfeltételeket tették lehetővé a vállalati fejlesztési alapokból az ifjúsági lakásépítés vállalati támogatását: 1970-ben több mint 34 millió forintot kaptak a fiatal építtetők, s míg az egy felépített lakásra jutó vállalati támogatás 1968-ban még csupán 374 forint volt, 1970-ben már meghaladta a 12 000 forintot. — Ügy ítéljük meg, hogy a VI, kongresszus kezdeményezése előremutató volt, a 10 000 KISZ-lakás felépítése növelte az ifjúsági szervezet tekintélyét. Az akció sikeres lebonyolítása kétségtelenül nagy eredmény, tapasztalataink szerint azonban az ezzel járó munka a kellőnél nagyobb erőket kötött le, sok esetben elvonta a KISZ- vezetők figyelmét a szövetség alapvető feladatairól Ezért célszerűnek tartjuk az akció lezárást, s a KISZ VIII. kongresszusáig a fiatalok lakásépítési lekormány közös határozata alapján megszületett lakásrendelkezések kedvező feltételeket teremtenek a fiatalok lakásépítési akciójának újjászervezéséhez. Különösen kedvező a 35 éves korig biztosított szociális támogatás, s hasonlóan nagy jelentőségű az előtakarékosságon alapuló lakásépíttető és fenntartó szövetkezetek létrehozása, a telepszerű építkezések dotálása. Nagyra értékeljük, hogy a lakáselosztó bizottságokban a KISZ megfelelően képviselheti a fiatalok érdekeit. A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére több minisztérium és országos főhatóság az új lakásrendelkezések alapján ajánlásokat dolgoz Id a fiatalok lakásépítési akciójának továbbfejlesztéséhez. Indokoltnak tartjuk, hogy ebbe az akcióba — az OTP és a SZÖVOSZ megegyezése alapján — a takarék- szövetkezetek is bekapcsolódjanak. Az albérletben lakó, illetve falun élő fiatalok lakásgondjainak enyhítése érdekében célszerűnek látszik legalább egy- egy garzonház felépítése Budapesten és a megye- székhelyeken, elsőként ott, ahol már házgyárak működnek. Nem ellenzékben, de nyíltan Dr. Mezősi Károly Nagy értéktől fosztotta meg nemcsak családját és barátait, nemcsak Kiskunfélegyházát, hanem az egész ország Petőfi-kutató tudós társadalmát a könyörtelen halál. Dr. Mezősi Károly Petőfi-kutató, egyetemi magántanár, volt gimnáziumi igazgató, nyugalmazott Pest megyei múzeumigazgató, 64 éves korában váratlanul elhunyt. Alig néhány hete a Petőfi Gimnázium centenáriumi ünnepségén vette át a Művelődésügyi Minisztérium magas kitüntetését, megha- tottan köszönve az ezernyi résztvevő lelkes ünneplését. Életének utolsó szakaszát kizárólag a forradalmár költőnek, Petőfi Sándornak szentelte, felkutatva a lángoló szabadságharcos minden napjának hiteles történetét. Tagja volt annak a magas_ szintű bizottságnak, amely Losoncéi Pál elnökletével alakult a Petőfi-ünnepségek szervezésére. Életének utolsó percéig annak a 400 oldalra tervezett Petőfi- kiadványnak előkészítésén dolgozott, amellyel a Tudományos Akadémia bízta meg. Sajnos, ez a műve is — mint még oly sok áltála tervezett — befejezetlen maradt. Életműve azonban így is teljes, emléke megmarad mindazok szívében, akik ismerték, becsülték és szerették. Szerdán, július 7-én délután 3 órákor Kiskunfélegyházán, az alsóvárosi temetőben helyezik örök nyugalomra. Piac a vásáron A városi igényeknek megfelelő vásárcsarnok épül Kalocsán. A létesítmény végső formáját a tanács és a helyi vállalatok együttműködésének eredményeként nyeri el, hiszen a ráfordítási költségekből való részvállalás fejében üzletet nyithat itt több üzem. A Kalocsai Sütőipari Vállalat ezzel a városban már a második szakboltját rendezi be, de megjelenik termékeivel a szomszédos konzervgyár, valamint a Fém- és Villamosipari Vállalat is. Ez utóbbi, tanácsi irányítás alá tartozó üzem azokat a termékeit hozza ide elsősorban, amelyeket a kereskedelem nem árul. Így az igények érzékelésével nyomban piackutatást is végeznek — a vásáron. (Pásztor Zoltán felvétele) Hatvanezer jegyet elővételben megvásároltak TALÁLKOZNI olyan nézetekkel, hogy az egy- pártrendszer ű, népfrontba tömörített alkotó erők szövetsége idején lehetne valami „ellenzékféle” nálunk. Érdemes elemezgetni ezt a nézetet, ha egyedi, ha nem. Nemcsak azért, mert a szakszervezeteket mostanában — különösen huszonkettedik kongresszusuk széles közvéleményt megmozgató felszólalásai, beszámolói óta — erősebben „jegyzik” a politikai életben, hanem azért is, mert szerepük ténylegesen nőtt. a közeli és távolabbi jövőben pedig nyilván még tovább növekszik. De ez nem ellenzéki szerep. Ugyanakkor sokszor és határozottan megfogalmazott követelmény, hogy bátran bíráljanak, alkossanak önálló véleményt társadalmi érdekvédelmi kérdésekben, vagy — mint azt Gáspár Sándor egy választási nagygyűlésen megfogalmazta — jelezzék, véleményezzék a felszínre került ellentmondásokat. gondokat-bajo- kat, a munkásember szemével nézzék a gazdasági életet. Hát most mondják meg a véleményüket — és ez mégsem ellenzéki feladat? Bíráljanak, és mégsem ...? ISMÉTELJÜK csak el a kérdést, hogy világosan kitűnjék elavult volta. Ez az elavultság mintegy húsz évvel korábbi állapotot tükröz: akik a hibák feltárását és az ellentmondások felszínre hozását nem tudják ösz- szeegyeztetni a szakszervezeteknek a munkáshatalom idején betöltött szerepével, óhatatlanul 1950 időszakát idézik. Akkor a hivatalos politika eleve szindikalizmussal vádolta azt a szakszervezeti vezetőt, aki érdekvédelmi feladatokat hangsúlyozott, neadjisten az üdvözítőnek és egyedülállóan utolérhetetlennek kikiáltott tervezési elképzeléseket nemhogy bírálni, még csak érinteni se merte. Ennek a felfogásnak a maradványa kategorikusan tagadja annak a lehetőségét is, hogy a társadalmi rendet irányító munkát, a gazdasági intézkedéseket. az életet koordináló lépéseket, egy mun kás-tömegszervezet bírálhassa. Hiszen — mondja ez a nézet — aki bírál, annak „nem tetszik a rendszer” ... (Szándékosan idézem ezt a nagyon naiv és buzgó megfogalmazást. A lényeg tudniillik éppen az ellenkezője.) Annak tetszik a rendszer. aki észreveszi a gondot, bajt is és felhívja rá a figyelmet. EZ AZ ÉSZREVÉTEL, ez a figyelembevétel nem lehet az előkelő kívülálló vagy a pozícióra vadászó szembenálló kritikája. Miért bíráljon tehát a szakszervezet, miért tegyen észrevételeket? Az osztály érdekében, a dolgozó milliók — a mi hazánkban hárommilliónál több szervezett munkás, alkalmazott, értelmiségi érdekében. Ki vezeti az államot, amelynek intézkedéseit bírálni, a különböző tennivalók megoldásában mutatkozó ellentmondásokat elemezni vagy feltárni kell? A munkásosztály. Ä munkásosztály pártja, és pártonkívüli szövetségesei, szakemberei ülnek az íróasztalok mögött, szervezeti magaslaton, minden üzem igazgatói székében. Arisztokratákkal és kapitalistákkal nincs dolgunk. Bizonyos értelemben velük szemben könnyebben lehetne tetszetős szak- szervezeti munkát végezni — a mi államunkkal, gazdasági irányításunkkal azonban nem „szemben”. hanem nyíltan, de együtt kell megoldani mindent. NEHÉZ? Még könnyelmű pillanatokban sem tagadhatjuk. De felelős szóval nem is lehet könnyű feladatokat ígérni annak, aki a mi korunkban — és új tennivalókban hihetetlenül gazdag évtizedeinkben különösen — a szocialista építés politikai munkása lesz. A szakszervezet felelőssége éppen az együttes munka és a közös munkában jelentkező bíráló, formáló osztályérdekeket és érdekvédelmet egyszerre képviselő feladatában rejlik. Mert rétegek érdekvédelme és országos lehetőségek egyeztetése is beletartozik a „leckébe”: higgadt felmérések, szenvedélyes kiállás, a közgazdász-szakember alaposságával végzett tájékozódás és a régi „bizalmi férfi” nagyapák okos és a műhelyek légkörében edzett szíve. FELELŐSEN, az ügy lényegét érintő tiszta szándékkal lehet csak iól teljesíteni a szakszervezetek hivatását a szocialista államban. Valahogyan úgy, mint a jól szervezett és megértő családban akár az anya, akár az apa szerepét, aki élettársa intézkedését. tervét, cselekedetét olyan természetesen nézi a kis közösség szemével. a család szemével, hogy nem is lehetne másként, jobban. Vajon van-e jó családtag, aki ..ellenzéke a családjának”? B. F. A szegedi Fogadalmi templom előtt a szabadtéri játékok 700 négyzetméteres színpadán próbaképpen már felállították az idén elsőnek elkészült díszleteket. A 6000 ember befogadására alkalmas nézőtéren a hangosítás szakemberei dolgoznak. A világosítók „hadserege” is munkához látott. Esti gyakorlatokon „lövik be” a reflektorokkal a színpad minden pontját. A díszlet- és jelmezkészítőkkel együtt több mint 200 embert foglalkoztatnak az előkészületek. A hét végén már megkezdődnek a színpadi proton pedig felcsendül majd a játékok szignálja. A „Szeged híres város” kezdetű népdal bevezető dallamsora. A hagyományoknak megfelelően így jelzik az 1971. évi szabadtéri játékok kezdetét. A második világháború után 1959-ben nyílt lehetőség a játékok újrarendezéséhez. Azóta 196 előadást 976 841 néző tekintett itt meg. Így az idén július 24- én tervezik a kétszázadik előadás megtartását és ugyancsak ebben a nyári évadban fogadják majd ünnepélyesen, ajándékok- ' ■ •>! az egymilliomodik néAz évfordulóhoz, a jubileumi számadatokhoz kapcsolódó idei évadban 16 előadást tartanak a Dóm téren. Horváth Mihály, a játékok igazgatóhelyettese elmondotta, hogy eddig már csaknem 60 000 jegyet elővételben megvásároltak az érdeklődők. Mintegy 300 különautóbusszal, számos különvonattal érkezik majd a közönség az ország minden tájáról. Elsősorban hazai vendégeket várnak a fesztiválra. Évről évre növekszik azonban a külföldi érdeklődés is. Az idén 20 európai országból több ezer turista szegedi látogatására számítanak. bált. Július 17 én, szómba- ízöt
