Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
Á befőni? iszap új felhasználása Japánban kifejlesztettek egy berendezést, amely- lyel a gyártó cég szerint ötszörösére lehet növelni a résfalak készítésének termelékenységét, ugyanakkor a berendezés üzemelési költsége 30 százalékkal kisebb, mint a meglevő gépek esetében. A hagyományos földmunkagépek helyett a japán eljárás villanymotorral hajtott körforgó fúrófejek sorozatát használja. Elektronikus rendszerrel vezérelve a fúrószerszámok ingamozgást végeznek a kiemelendő árokban, minden áthaladáskor a fúrófej hosszának megfelelő mértékben süllyesztve az árkot. Ellentétben a jelenleg használt eljárásokkal a kiemelt földet ösz- szekeverik a folyamatosan szivattyúzott iszappal. Az eljárást 49,50 méter magas résfal esetében sikerrel használták, szakértők véleménye szerint 80 méter mélységig is alkalmazható. A Központi Statisztikai Statisztika és mérleg Hivatal megyei igazgatósága az 1989. évi eredmények alapján vizsgálta a termelőszövetkezetek gazdálkodásának helyzetét. A több részletre kitérő értékelés megállapításait az alábbiakban közöljük. a tsz-ek gazdálkodásáról A föld minősége A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a gazdálkodás eltérő eredményei elsősorban a termelési tényezők különbözőségeiből erednek. Ezek között a föld minősége játszik fontos szerepet, amely jelentősen meghatározza a gazdálkodás színvonalát. Az összes többi tényező (eszköz- és munkaerő-ellátottság, költségráfordítás hatékonysága stb.) csupán azzal párhuzamosan és jóval kisebb mértékben befolyásolja. A gyenge földminőségű gazdaságokban a pótlólagos ráfordítás egyre csökkenő mértékben térül meg, sőt a rosz- szabb minőségű talajon gazdálkodó szövetkezetekben a termelés értéke alacsonyabb volt, mint a ráfordítás, tehát veszteséggel termeltek. A gazdaságok különböző csoportjaiban nem egyforma a szántóterület hasznosításának színvonala sem. Míg a holdanként 3 ezer forint halmozatlan termelési értéket előállító gazdaságokban a vetetten szántóterület aránya átlagosan 11—17 százalék, addig a 4—5 ezer forintnál magasabb termelési értéket adó szövetkezetek csoportjában mindössze 2—3 százalék volt. A kukorica, az ipari növények, a zöldségfélék és az évelő pillangósok vetésterületének aránya a gyengébb szövetkezetektől a jók felé haladva jelentősen nő. A magasabb termelési színvonalon gazdálkodó szövetkezetek a talajerő pótlásáról is fokozottabban gondoskodnak. A termelési színvonal emelkedésével a terméshozamok is nőnek, ami egyben a föld minőségének termésnövelő hatására mutat. A takarmánynövények vetésarányának növekedése a magasabb termésátlagokkal együtt a jól működő szövetkezetekben megteremti a nagyobb állatsűrűséghez és a magasabb hozamokhoz szükséges takarmánybázis alapját. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek állatsűrűsége is eltérő. Ha jobb a termelési színvonal, magasabb a területegységre jutó állomány. A juhállománynak a termelési színvonal nagyságával ellentétes változása követi a rét- és legelőterületek alakulását, a juhtartás ugyanis a gyenge termőképességű talajok hasznosítását célozza. Foglalkoztatottság Szoros kapcsolatban áll egymással a foglalkoztatottság és a termelési színvonal. Az egy katasztrális hold termőterületre jutó halmozatlan termelési érték növekedésével a munkanap-teljesítmény és a munkaerőellátottság is kedvezőbb. Míg a gyengébb gazdaságokban az összes ledolgozott munkaidőnek csaknem a felét a száz napon aluli munkanap-teljesítés tette ki, a jól gazdálkodó szövetkezetekben ez az arány csupán 28 százalék volt. A magasabb termelési színvonalon gazdálkodó szövetkezetek egyre több gépi munkát végeznek, sőt a területegységenkénti gépi- és fogatmunka teljesítés kétszerese a gyenge termelőszövetkezetekének. Jövedelem A magasabb gazdasági színvonalú szövetkezetekben a tagság személyi jövedelme is kedvezőbb. A kát. holdanként 6590 forintnál nagyobb termelési értéket előállító gazdaságokban átlagosan 18 ezer 33? forint volt egy-egy tsz-tag jövedelme, a legalacsonyabb termelési színvonalú gazdaságokban pedig 10 ezer 224 forint. Mindezek alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek differenciálódása, amely már megalakulásuktól kezdve tart, a gazdaságirányítási reform óta tovább folytatódott. Ezért a mezőgazdaság irányításában mind jobban szükséges a termelés üzemi különbségeinek sokoldalú ismerete. Ennek birtokában lehet figyelembe venni a gazdálkodás különböző színvonalán álló termelőszövetkezetek fejlődésének adottságait. Kristóf Árpádné A zöldségtermesztés gondjai Kecskeméten és környékén a zöldségtermesztés társadalmi, gazdasági és természeti tényezők hatására alakult ki. A szükséges kézi munkaerő adva volt. A napfényes órák száma, a magasabb hőmérséklet, a gyorsan felmelegedő talaj alkalmassá tették e területet a zöldségtermesztésre. Az idetelepült feldolgozóipar gyorsította ennek az ágazatnak a kiterjedését, területi növekedését. A zöldség- és főzeléknövények tefülete a szántó 14—15 százalékát foglalta el. Az életszínvonal emelkedésével, a keresők arányának növekedésével mind nagyobb az igény a zöldségfélék iránt. A zöldségtermesztés fejlesztését jól segíti a város területén működő Zöldségtermesztési Kutató Intézet. Az intézet kimagasló eredményeket ért el elsősorban a paradicsom nemesítésében, és ellátja az országot a szükséges paradicsom-vetőmaggal. Az elmondottakból arra számíthatnánk, hogy a megyeszékhelyen erőteljesen fejlődik, növekszik a zöldség és azon belül különösen a paradicsom termőterülete. A valóságban a vetés csökkent. Ez több tényezőre vezethető vissza. A város közvetlen környékén, a zöldségtermő területek fokozatosan beépülnek a város terjeszkedése, az ipari üzemek települése következtében. A jelenlegi technikai színvonalon még nem gépesíthető valamennyi zöldségféle termesztése, kézi munkaerő pedig a sajátos helyzet, a város iparosodása miatt egyre kevesebb. Elsősorban azokat a zöldségnövényeket termelik az üzemek, amelyeknek a gépesítése megoldott. A paradicsom termesztése, főképp a betakarítása, szedése — idényszerűen — jelentős kézi munkerőt igényel. A mezőgazdasági szövetkezetek a legtöbb esetben munkaerőhiánnyal küzdenek. Megnőtt egyes zöldségfélék és ezen belül elsősorban a paradicsom termelési költsége. Az iparból származó anyagok, gépek ára magas, sőt folyamatosan emelkedik, ugyanakkor a termék felvásárlási ára az utóbbi négy-öt évben lényegében nem változott. Megítélésem szerint a fejlesztés érdekében a zöldségtermesztési ágazaton belül elsősorban a korszerű paradicsomtermesztési technológia kialakításához kell a munkafolyamatokat úgy gépesíteni, hogy az gazdaságos legyen. Ennek során a szedés, betakarítás munkaigényére kell figyelemmel lenni. A gépesítésben a feldolgozó iparnak kellene a szükséges intézkedéseket megtenni, mint ahogy korábban a zöldborsó és jelenleg a vöröshagyma-termesztésben teszi. A feldolgozó ipar érdekelt abban, hogy a zöldségnövények termesztése a feldolgozás közelében történjen. Így a szállítási költségek kisebbek, a költségmegtakarításból tehát indokolt juttatni a termelőüzemeknek. Gyorsítani kellene a vegyszeres gyomirtás elterjesztését. Mindezeket az intézkedéseket sürgősen meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdaságok megtalálják számításukat, jövedelmezően tudjanak termelni. Agud Károly Gyorsan fejlődő iparág / böző termékféleségek gyártását egyébként túl hosszú távlatra megszabni nem lehet, mert a vegyipar az az iparág, amelyben a gyors fejlődés miatt sűrűn változnak a technológiák. N. O. Gyorsan iparosodó nagyközségeink egyike Tiszakécske. Legnagyobb üzeme — a Vegyiműveket Szerelő Vállalat gyáregysége — már valóságos ipartelep. Fejlesztésére a negyedik ötéves tervben 115 millió forintot irányoztak elő, pedig még jóformán be sem fejezték 40 milliós beruházásukat. Már termelnek a most elkészült 80 méter hosz- szú darupályás kéthajós műhelycsarnokban, megkezdték a félautomatikus berendezésekkel ellátott olajtüzeléses hőközpont próbaüzemeltetését, s birtokba vették a 480 személyes fürdőt, öltözőt magába foglaló szociális épületet a II. telepen. A gyár területét korszerű belső úthálózat fonja be, s az utolsó simítások folynak az üzem csatornarendszerén. A szakmunkásképzésről sem feledkeztek meg, korszerű tanműhely épült az ipari tanulók részére. A IV. ötéves terv végén a jelenlegi 530 fizikai dolgozóval szemben már 800-at foglalkoztatnak 2000 négyzetméteres műhelycsarnok, garázs, szerviz, raktár, műanyagüzem, iparvágány, irodaház, újabb öltöző, fürdő, ezenkívül energiahálózat épül, s új gépekkel népesítik be a műhelyeket. A gyár a távlatokban is tovább bővül, s terjeszkedésére újabb területeket csatolnak hozzá. Az elkövetkező 5 évben megkétszerezik a termelést, amelynek értéke 1975-ben eléri a 220 millió forintot. E vázlatos leírásból is érzékelhető a nagyarányú fejlesztési program. Ezt az tette lehetővé, hogy a vállalat tagja a Vegyipari Egyesülésnek, amely nagy feladatokat kapott az új tervciklusban. Ismert tény ugyanis, hogy az elkövetkező években a vegyipart fejlesztik a leggyorsabb ütemben. Tisza- kécskén műanyagbéléses tartályok, csővezetékek, üvegszállal erősített poliészter tartályok stb. is készülnek majd. A különJr ...... mmm |§ mmm •V ,V, • i & ' 'v. ,,, t ^ .... til . Képünkön a nemrég elkészült forgácsoló műhely Öntözés taken A homoktalajok termelését meghatározó fő tényező a közismerten kevés évi csapadék. Ennek következménye a gyakori aszály, mely homoktalajainkat különösen súlyosan érinti. Nagy népgazdasági érdek fűződik tehát a homoktalajok öntözéséhez. Az öntözés kiterjesztését leginkább két tényező gátolja. Az egyik az, hogy homoktalajaink a tengers-'b-t felett az ösz- szes talajnál jóval maaasabbnn helyezkednek el, így élő v ' -1: igen nagy — az esetek zömében csak többszöri — emeléssel lehetne a vizet vezetni. A másik, hogy a homok közismert vízáteresztő képessége miatti földcsatornán a víz nem vezethető, a burkolt csatorna vagy zárt csőhálózat viszont igen költséges. * A csőkutas öntözés egyik legnagyobb előnye, hogy a csókát, mint víznyerési lehetőség — párosítva a korszerű technika alapján fejlődő esőszerű öntözéssel — lehetővé teszi az öntözés kiterjesztését. Olyan területek váltak öntözhetővé, mint a Duna—Tisza köze és a Nyírség egyes homokterületei — ahol eddig az öntözéses gazdálkodás bevezetésére gondolni sem lehetett, % ugyanakkor a módszer gazdaságosan alkalmazható. Az elmúlt évtizedben módomban volt megismerkedni a legkorszerűbb csőkútkészítési eljárásokkal. Így Olaszországban, Franciaországban, Kaliforniában — a miénknél nem kedvezőbb hidrogeológiai körülmények mellett — lényegesen nagyobb vízhozamot érnek el. A nagyabb vízmennyiségre nálunk a csőikút átmérőjének növelése, valamint a vízadóréteghez tökéletesen alkalmazható szűrőeljárás adott lehetőséget. Célszerű lenne hasonló módszerrel nálunk is csőkutat készíteni, mert — jelenleg 1000—2000 liter vízhozam helyett — 3000—8000 liter percenkénti vízmennyiség lenne elérhető. ♦ 500 kh-ig általában a hordozható berendezések alkalmazhatók. Nagyobb területeik öntözésére elsősorban üzemi okok miatt a felszín alatti csővezetékes berendezés alkalmazása célszerű. A felszín alatti csővezetékes eljárás alkalmazásához ekkora felületen percenként 15 ezer liter összes vízadóképességű ikerkutak- ra, kútcsoportokra van szükség. Ez esetben a hordozható Diesel-motorok helyett stabil elektromotorokat építenek be. Az öntözővíz használatát — a szükséglet szerinti vízfelhasználás alapján — automatikus vezérlés alkalmazásával lehet megszervezni. * Feltétlenül szükséges, hogy a jelenlegi hordozható részek áttelepítésének gépesítése — még a IV. ötéves terv időszakában — megoldódjék. Dr. Fekete István
