Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-29 / 177. szám

4. oldal 1971. július 29. csütörtök 10 millió torint hálózatépítésre A Bácsbokod és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1975-ig 10 millió forintot fordít üzlethálózatának fej­lesztésére. Az összegből többi között Felsőszentivá- non ABC-áruházat, Bács- bokodon modern presszót és éttermet építenek, Csá- volyon pedig iparcikk-kis- áruházat létesítenek. Az ÁFÉSZ a körzetében levő régi üzleteket is jelentős költséggel korszerűsíti. Lesz elég szaporítényag az ültetvénytelepítéshez Látogatás a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben Mint ismeretes, 1971 és 1975 között az előzetes ter­vek szerint 10 ezer hold szőlőt szándékoznak tele­píteni, részben a régiek pótlására Bács-Kiskun me­gyében. Vajon lesz-e ehhez a nagy munkához elegendő mennyiségű, megfelelő vá­lasztékú és minőségű sza­porítóanyag? A kérdésre I az Országos Szőlészeti és Az ügyész tollából: A gyerektartásdíj felemeléséről NEMRÉGIBEN felmérést | nem tudtak beszélni. Néz- végzett az ügyészség annak ! zük tehát, mi a valóságos megállapítására, miért ala- ' ' csony az olyan perek szá­ma, amelyekben az egye­dülálló, kiskorú gyerme­keiket eltartó nők, asszo­nyok kérik a bíróságot, hogy a tartásdíj mértékét emelje fel. A felmérés ér­dekes és mindenképpen fi­gyelemre méltó eredményt hozott. Kiderült ugyanis, hogy a megkérdezett asz- szonyoknak csupán 60 szá­zaléka ismerte az ilyen pe­rek megindításának lehető­ségét, a negyven százalék viszont egyáltalán nem volt tisztában azzal, hogy kérheti a bíróságon az ösz- szeg felemelésének megálla­pítását. További elgondol­koztató tapasztalat, hogy az említett hatvan százalék zöme sem élt a~ törvényes lehetőséggel. A Családjogi Törvény (az 1952. évi IV. tv.) 69. sza­kaszának első bekezdése úgy intézkedik, hogy a gyermektartásdíj mérté­kének megváltoztatását le­het kérni, ha a tartásdíj alapjául szolgáló körülmé­nyekben lényeges változás állott be. A „megváltozta­tás” kérése természetesen azt is jelenti, hogy a ko­rábban meghatározott ösz- szeg felemeléséért is bíró­sághoz fordulhat a gyerek tartásáról, neveléséről gon­doskodó szülő, ha a fizetés­re kötelezett másik szülő keresete időközben maga­sabb lett. vagy egyéb jö­vedelemmel rendelkezik. Persze, kérni lehet a tar- tásdíj leszállítását is, ha a kötelezett jövedelme lé­nyegesen csökkent. VISSZATÉRVE azonban az ügyészség felmérésére, azt kell mondanunk, hogy a megkérdezettek közül többen azért nem folya­modtak bírósághoz az ösz- szeg felemeléséért, mert az apát foglalkoztató vállala­tok nem voltak hajlandók nyilatkozni, munkavállaló­juk jövedelméről. így te­hát konkrét adat hiányá­ban, az asszonyok nem mertek pert indítani. Vol­tak olyanok is a megkérde­zettek között, akik nem voltak tisztában azzal: ho­vá folyamadjanak a fel­emelés érdekében, s az mi­lyen költséggel jár. Mások arra hivatkoztak, hogy fél­nek, ha pert indítanak, az apa elhagyja a munkahe­lyét, vagy beváltja korábbi fenyegetését: elviszi a gye­reket. Az ilyen tapasztalatokra tekintettel. alighanem hasznos, ha a felmerült kérdésekben tájékoztatást nyújtunk, s elmondjuk a törvény adta lehetősége­ket azoknak is, akikkel a felmérés során az ügyésze^ helyzet A per megindításánál nem szükséges, hogy a vál­lalattól kapott igazolást csatolja a keresetet megin­dító szülő. Elegendő csu­pán valószínűsíteni, hogy a fizetésre kötelezett anyagi viszonyaiban lényeges ja­vulás van. A per során ugyanis a bíróság hivatal­ból megkeresi a munkál­tatót, s az köteles az illető egyévi átlagkeresetéről (eb­ben benne van az alapbér, prémium, jutalék, nyere­ségrészesedés, hűségjuta­lom stb.) kimutatást kül­deni a bíróságnak. A TARTASD!J felemelé­se iránti pert a gyerek la­kóhelye szerint illetékes járásbíróságnál lehet meg­indítani. Ezt panasznapo­kon, szóban, vagy írásban, levélben is lehet kezdemé­nyezni. Az eljárás illeték- mentes. A Büntető Tör­vénykönyv 275. paragrafu­sa szerint az a szülő, aki tartási kötelezettségének „önhibájából” nem tesz ele­get, szabadságvesztéssel büntetendő. Ilyen esetben a feljelentést a gyermekét eltartó szülő megteheti a rendőrségen, a bíróságon, vagy az ügyészségen. A gyermek elhelyezésé­nek ügyében — ha a szülők ebben közösen nem álla­podtak meg — ugyancsak a bíróság dönt. Ilyenkor a bíróság különös gonddal vizsgálja, hogy az elhelye­zés megváltoztatásának kérése nem azt célozza-e, hogy a fizetésre kötelezett megszabaduljon a tartás- díj havonkénti levonásától. Természetesen az ügyész­ség már a felmérés során sem elégedett meg csupán a megállapításokkal, a té­nyek tudomásul vételével. Az ügyészek segítséget nyújtottak több per meg­indításához. sőt felkutattak néhány olyan „ismeretlen helyen” tartózkodó szülőt, aki éppen a fizetés elkerü­lése miatt bújkált az or­szágban. VÉGÜL hasznos megje­gyezni, hogy a tartásdíj mértékének törvényes meg­állapítása a gyermek érde­kében történik. A jó pe­dagógiai módszerek, szép környezet mellett ugyanis a kiskorú neveléséhez pénzre is szükség van. Az a szülő, aki ezt a kötele­zettségét elhanyagolja, sa­ját gyermeke ellen cse­lekszik. A kiskorút eltartó szülőnek pedig nemcsak joga, de kötelessége is, hogy a törvényes tartásdí­jat követelje. Dr. Simonyi Sándorné, a ■~ve°yei főügyészség ügyész» Borászati Kutató Intézet telepén, Lakiteleken ke­restünk választ. A lakiteleki állomásnak az az egyik legfőbb felada­ta, hogy a társintézetből, Katonatelepről származó, már elismert szőlőfajtákat nagy tömegben tovább szaporítsa és a fajtákat fo­lyamatosan ellenőrizze. Az ültetvénytelepítés állami támogatásának megvonása óta lényegében szünetel a ritkábbak, mint a Gloria Hungáriáé, vagy az Ezer­éves Magyarország Emléke. Ez utóbbi kettős haszno­sítású fajta, bor- és cseme­geszőlőnek egyaránt alkal­mas. Rendkívül magas a cukortartalma, holdanként 160—200 mázsás termést ad és sok más jó tulajdon­sággal rendelkezik. Akad bőven Leányka, Szürkebarát, Tramini, de ott van a világ egyik leg­A törzsgárda dicsérete A lakiteleki intézet a témafelelőse a homokos tala­jok tápanyagvizsgálatának. Erre a célra az idén léte­sítettek ott egy laboratóriumot, ahol talaj- és levél­mintákat, zöldnövényi részeket vizsgálnak. Képün­kön Papp Kálmánná és Tyukász Mihályné titrálást végez. korábban érő szőlőfajtája, a Csabagyöngye is a sza­porítóanyag termesztésre kijelöltek között. Jobb, tet­szetősebb a gyümölcse a nálunk igen elterjedt Chasselas-nál (Saszla). Ha telepítés, ezért az intézet­ben jelenleg nem a szapo­rítás a leglényegesebb munka. Az NDK-gyártmá- nyú különleges üvegházak­ban, ahol többek között gőzzel talaj fertőtlenítést is lehet végezni, primőr zöld­ségféléket és gyümölcsöt Bács-Kiskun megyében új­ból megkezdődik a telepí­tés, a szőlő-szaporítóanyag valamennyi fajtából idejé­ben rendelkezésre áll. Az elmondottakból kitű­nik, hogy a Szőlészeti- és Borászati Kutató Intézet lakiteleki állomása alapo­san készül a negyedik öt­éves terv egyik igen je­lentős mezőgazdasági prog­ramjának megvalósítására. K. A. Ahol pénzt osztanak — szokták mondani tré­fásan — ott vitát is rejt a boríték. Igaz. Ám nemcsak akkor, ha bankó jelzi az elismerést. Kavarodik vita akkor is. amikor lakásról, jutalomüdülésről, óvodai helyről döntenek, amikor a dicsérő szót. a kitüntetést, az elismerő oklevelet ad­ják. Mindenkinek jó „igaz­ság” nincsen. Igazság csak egyféle van. szemben a sokféle emberrel. Mert akad-e — s ha akad, nem fehér holló-e? — olyan em­ber, aki berzenkedés nél­kül beismeri, hogy a má­sik jobb, igyekvőbb, ráter­mettebb, hozzáértőbb, mint ő? Az ifjú azért érzi jo­gosnak a több pénzt, mert tanult, iskolákat járt vé­gig, az idősebb a tapaszta­latai miatt, aki régi ember a munkahelyen azért, a másik meg éppen annak okán, hogy a többért jött el előző munkahelyéről. Lehet-e a sokféle igényt, óhajt, kívánságot, sőt nem ritkán követelést, igazságo­san egyeztetni? Lehet-e anyagiakban és erkölcsiek­ben olyan elismerési rend­szert kialakítani, amelyben leginkább megközelíthető az igazság? Azaz: mit ju­talmazzon. ismerjen el anyagiakkal, erkölcsiekkel egyaránt a vezetés, a ve­zető? Kézenfekvőnek tű­nik a válasz: a tényleges teljesítményt. Nehezebb­nek, ha tovább kérdezünk: mi a tényleges teljesít­mény? Tegyük fel, hogy ugyanazt a munkát végzi, ugyanolyan minőségben egész éven át két ember. Az egyik egy éve, a má­sik huszonkét éve van a gyárban. Mivel teljesít­ménybérben dolgoznak, ott nincs vita. Ám már vita kerekedik a nyereségrésze­sedéskor — mert a régi ember minden év után egy százalékkal többet kapott —, a társadalmi ösztöndíj odaítélésekor a régi dolgo­zó gyerekének, s nem a másiknak, pedig az is pá­lyázott rá. Tehát? Van va­lami, ami nagyon igaz, mégis nehéz elfogadtatni. Nevezetesen: a régi ember, a hosszú évelt óta egy hely­ben dolgozó, nem pusztán azzal érdemli ki a többet, a nagyobb elismerést, hogy régóta ott van. Hanem — A szőlőszaporító, rügydug- ványozó üvegházban Kö­nig Ferenc, a legutoljára beérett üvegházi szőlőt vizsgálja. (Tóth Sándor felvételei) termesztenek. A következő esztendőkben azonban a telepnek rendkívül nagy szerepe lesz az új ültetvé­nyek szaporítóanyag-ellá­tásában. König Ferenc tudomá­nyos kutató tájékoztatása szerint Lakiteleken az idén 32 szőlőfajtával kísérletez­nek. Megtalálhatók ott a legjobb csemege- és bor­szőlő fajták, közöttük olya­nok, amelyek a homokon A Platán magára lel? Sok szó érte már a du- navecsei Platán étterem „háza elejét”. Most végre — és remélhetőleg mega­lapozottan — valami jó hírrel jelentkezhetünk. Mint Daubner Tamás üzletvezető elmondotta, rövidesen — úgy lehet, a jövő hónapban — ételkü­lönlegességeket kínál majd a Platán étlapja. Bár a „kulisszatitkokat” csak na­gyon mérsékelten sikerült kikémlelni, annyit, mégis megtudtunk, hogy elsősor­ban a jelenlegi étlapon nem szereplő magyaros ételekből igyekeznek majd bő választékot nyújtani. Sajnos, Vecsén eléggé merev közeget, megcson- tosodott előítéleteket kell áttörni. Az átlag vendég ugyanis '•* ~ ■"mkedtk az újszerű*^’ :"kább ma­rad a b -’vés. vagy a birka '»llett. Az üzletve?' ’t is meg­tudtuk, hogy nemrégiben „különlegességként” tűzték az étlapra a szalontüdőt, de nem fogyott. így, óva­tos vendéglátói tapintat­tal kell próbálkozniok a más tájak jól bevált, ízle­tes ételkülönlegességeinek, valamint néhány külföldi jófalatnak is a népszerűsí­tésével. — Ha a disznótoros va­csoráknak már hagyomá­nya, sőt sikere van Ve­csén — sorolja tovább az üzletvezető —, miért ne lehetne e merőben újsze­rű különlegességeknek is. Mindenesetre megkísére­lünk néhány, eddig mellő­zött ételt is kínálni a helybelieknek és az átuta­zóknak. Reméljük, megé­ri... Ebben mi is bízunk. S befejezésül megemlítjük, hogy nemrég írott cikkünk nvomán ma már a Platán ••'•'indegvik asztalán megta- | nyira 'ható az étlap... —a —t és csak például, mert más tényezője is van ennek — azzal, hogy vele biztonsá­gosan számolhat termelési és létszámterveiben a gyár. Ö nem fogja egyik napról a másikra otthagyni a gép­sort, a szerelőszalagot, megakasztva tíz vagy öt­ven másik ember munkáját. Továbbá: nagy előnye az újakkal szemben, hogy helyismerete, az ott levő berendezésekhez, gépekhez, munkákhoz kötődő tapasz­talata. azaz rutinja van, könnyebben kiismeri ma­gát, megleli a célravezető megoldásokat stb. (Egy-egy öreg karbantartó lakatos nagy géphibakor is azonnal megmondja, hol a baj!) Azután: a régi ember, az­az a törzsgárda tagja hosz- szú évek munkájának ér­tékét fektette be az adott munkahely fejlesztésébe, tökéletesítésébe. társaival együtt megtermelte a ha­ladás anyagi és erkölcsi fedezetét. Ha elismerjük, hogy a föntebb írtak igazak — s az életadta tapasztalat ösztökél minden józan gon­dolkodású embert, ennek elismerésére —. akkor már azt sem nehéz belátni, hogy a törzsgárda, a régóta együtt dolgozók alapvető tényezői a termelői kollek­tíva jelenének és holnap­jának, de akár egy terve­zőintézet. kutatóhely, szál­lítási vállalat közösségének is. Ott ugyanis, ahol na­gyon kevés a régi helyi ta­pasztalattal rendelkező em­ber — kivéve természete­sen az újonnan épült, létre­hozott helyeket —, köny- nyen megfigyelhető a beta­nítási, betanulási idő meg­hosszabbodása, a közösség tétova útkeresése, a viták, veszekedések állandó je­lenléte. S mindez azért, mert nincs egy mag, amely köré fölrakódna a hús; az összetartó erő nincs meg a kollektívában. E fölismerés — s hozzá­tehetjük: rendkívül fontos fölismerés — szerencsére ma már nem ritka a mun­kahelyeken, a vezetők kö­rében, s gyarapodik a gya­korlati cselekedetek száma is. Egyre több munkahely teremt törvényes kereteket a kollektív szerződés által arra, hogy többet adjon azoknak, akik évek hosszú sorának munkájával bizo­nyították e többre való ér­demességüket. Bérben, ju­talomban, nyereségrészese­désben, a szövetkezeti, vál­lalati lakásépítéskor való előny megadásában, üdülte­tésben. külföldi kiküldetés­ben, s ezer más dologban egyre fontosabb szerep jut annak, hogy ki mióta dol­gozik a vállalatnál, a gyár­ban, az intézménynél. Rengeteg még a teen­dő. sok a mulasztás a hű­ség, a munkahelyhez való ragaszkodás megbecsülésé­ben. Mégis, valami biztató, sokat ígérő folyamat elkez­dődött. Ha ma még csak néhány helyen is, de már kezd lábra kapni az az ítélkezés, amely félti a munkahely rangját, a rossz munkát végzőktől, a terve­ket a vándormadaraktól, a holnapot a könnyen tovább állóktól. Kezd becsülete lenni a hűségnc t, a hosszú ideig egy helyben dolgozás­nak, a közösséghez való ra­gaszkodásnak. S ahol ma­got teremtenek, ott olyany- áhított eredményre is biztosan számíthatnak! M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom