Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-16 / 166. szám
mi Július 16. péntek 3. oldal Kiterjesztették a kiemelt ipari beruházásoknál alkalmazott személyi ösztönzési rendszert Az MTI hírmagyarázója írja: A népgazdaságnak fontos kiemelt ipari beruházások megvalósítása, elsősorban a munkaerőgondok csökkentése érdekében a kormány intézkedése már néhány évvel ezelőtt lehetővé tette az ÉVM-vállala- toknak, hogy e fontos építési és szerelési munkák után magasabb haszonkulcsot számítsanak fel, s az ebből eredő árbevétel 50 százalékát különféle bérpótlékok és — újabban — célprémiumok révén anyagi ösztönzésre használják fel. Az ugyanezeken a nagy- beruházásokon dolgozó KGM és NXM technológiai szerelő vállalatok azonban eddig nem élhettek az építőipari vállalatok részére megengedett személyi ösztönzési rendszer lehetőségeivel. A munkaügyi miniszter előterjesztésére a Minisztertanács most intézkedett a különbség megszüntetéséről. Határozatában felhatalmazta a kohó- és gépipari és a munkaügyi minisztert, hogy az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervezetek vezetőivel egyetértésben módosítsa a fontos szerződési kötelezettség alá eső ipari beruházások technológiai szerelési munkáin foglalkoztatott munkások és közvetlen műszaki irányítóik személyi érdekeltségi rendszerét. Így a nagyberuházásokon már a KGM és a NIM hatáskörébe tartozó technológiai szerelő vállalatok és a gépgyárak technológiai szerelőrészlegeire is kiterjedt az építőipari vállalatokéval egyező személyi ösztönzési rendszer. Az új intézkedés módot nyújt arra. hogy az érintett vállalatok dolgozóinak alapkeresete ezeken a fontos munkahelyeken csupán e rendelkezés révén maximálisan 17 százalékNemzetközi beszédszimpozion Szegeden Szegeden rendezik meg a VII. nemzetközi akusztikai kongresszust augusztus végén. A Magyar Fonetikai, Fonjátriai és Logopédiai Társaság, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Szeged Város Tanácsával és a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával összefogva ehhez a jelentős tudományos tanácskozáshoz csatlakozva be- szédszimpoziont szervez. Magyar, angol, német, szovjet, cseh. román, horvát, svájci, bolgár, francia, amerikai, japán tudósok vállalkoztak arra, hogy a nyelv, a beszéd szerkezetéről, a logopédia időszerű kérdéseiről előadást tartsanak. A Tisza-parti város kulturális életével is megismerkednek a vendégek: ellátogatnak a múzeumokba, hangversenyeket hallgatnák. Augusztus 29-én Bu- gacra kirándulnak és kecskelábú asztaloknál búcsúznak egymástól, a vendéglátó országtól, várostól. kai növekedjen a különféle bérpótlékok és célprémiumok kifizetésével. Az új rendelkezés lehetővé teszi azt is, hogy a technológiai szerelés bérköltségeiben jelentkező többletet — ahol ez szükséges — árkorrekcióval ellensúlyozzák. Természetesen az árszabályozással összefüggő kérdéseket az illetékes ágazati miniszter az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben szabályozza. A módosított személyi ösztönzési rendszert július 1-i hatállyal kell alkalmazni. Az új rendelkezésnek megfelelően a KGM és a NIM technológiai szerelő vállalatait a korábbinál nagyobb felelősség terheli a kiemelt ipari beruházások átadási hataáridőinek teljesítéséért Amennyiben a határidőket, s főleg az utolsó, vagyis véghatáridőt rendben teljesítik, akkor a személyi ösztönzési rendszer kiterjesztése alapján kifizetett bérpótlékok és célprémium összege — amely országosan elérheti az évi 40—50 millió forintot — nem minősül bérfejlesztésnek. A határidő elmulasztása esetén azonban bérfejlesztésnek tekintendő, s a vállalatnak viselni kell ennek gazdasági következményeit, vagyis az egész vállalat részesedési alapjának terhére jelentős bérfejlesztési hozzájárulást kell befizetnie az államkasszába. A fontos ipari beruházásokon dolgozók személyi ösztönzési rendszerének ki- terjesztése jelentősen hozzájárul a technológiai szerelés munkaerőgondjainak enyhítéséhez. A nagyberuházások építésének és szerelésének meggyorsításában azonban tartósabb és nagyobb előrelépést csak akkor érhetnek el a vállalatok, ha megfontolt műszaki és munkaszervezési intézkedésekkel növelik a munka hatékonyságát, s a technológiai szerelésben megközelítik, vagy elérik a műszaki világszínvonalat. Telitalálat? I Kongresszusra készülnek Sportújságírók stílusában szólva bajnokveréssel fejeződött be a Telitalálat vetélkedő-sorozat. A hónapok óta rendre diadalmaskodó Morvay László alulmaradt a Rudas Lászlóval vívott szellemi küzdelemben és ezúttal a szerencse is elpártolt tőle. A műsor alapötlete —tudomásunk szerint — Vit- ray Tamás kitűnő leleménye. A népszerű riporter, a Telitalálat egyik gazdája, ügyvivője, a versenyek, a „ki lesz a győztes” izgalmát igyekezett a szórakoztatva tanítással, tanulással és a szerencsejátékok vonzásával vegyíteni. Riporterként is nagyszerű teljesítményt nyújtott. Mégis azt kell mondanunk, hogy rögtönző képessége, humora, találékonysága nem pótolhatta a látványosabb megoldásokat, nem feledtette a képi ötletek hiányát. Hallottuk, hogy a Tv gazdag archívummal rendelkezik. Időnként — boríték helyett — egy-egy sportverseny érdekes jeleneteibe, szép városokról, tájakról tudósító filmkockákba is „csomagolhattak volna” kérdéseket. Mindjárt változatosabb, mozgalmasabb a műsor, jobban illik a képernyőre. A rendező, a szerkesztő olykor túlságosan ragaszkodott a megszokott formákhoz. Az efféle vetélkedők haszna, színvonala attól is függ, hogy mit kérdeztek? Lényegest, f cm tost, érdekest? Tartalmilag a földrajzi és történelmi kérdéscsoportok összeállítása sikerült jobban. Többnyire az általános műveltség körébe tartozó, vagy ide sorolható tényekre, eseményekre, összefüggésekre irányították a figyelmet. A sport-tematika felelősei gyakorta elvesztek a részletekben a ma (és remélhetően a jövőben is) a szakemberek szűk csoportját érdeklő problémákat feszegettek időnként. Bámulatos memóriájú, felkészültségű emberekkel ismerkedtünk meg Akad-e szép honunkban valaki, ki ne hallott volna Polák Györgyről, Morvay Lászlóról? Ne kerüljük meg a szójátékban rejlő színvallási lehetőséget: telitalálat volt-e a Telitalálat? Nem. Jól tette-e a Tv, amikor műsorra tűzte ezt a többnyire kellemesen szórakoztató, újszerű sorozatot és alkalmat adott egy kitűnő riporternek képességei csillogtatására? Igen. H. N. \ők fóruma A nagyüzemben dolgozó nők munkahelyi körülményeiről riportfilm készült egy évvel a párthatározat után, amit szerda este sugárzott a televízió. A határozat szellemében fogant intézkedések, az előbbre jutás tényei, módszerei foglalkoztatták a riportert és a rendezőt. Molnár Margit kihegyezett kérdéseire a kelenföldi textilüzem munkásasszonyai számomra meglepő válaszokat adtak. Óvatosan elmondták, hogy valami „nincs rendjén” a védő itallal, mert nem kapnak, (pedig a törvény szerint jár), de olyan hangsúllyal, mintha bocsánatot szeretnének kérni, hogy jogos panaszukat megemlítik. Nem a riportalanyokat akarom bírálni, hanem a szemos mpsilÉv vállalatok árieii!iifa!ó;a Szeleteli Pénteken nyílik meg a huszonhatodik szegedi ipari vásár. Az idén 16 megyéből és a fővárosból 115 magyar és 50 jugoszláviai — többségében szabadkai — cég állít ki a vásár kialakult profiljának megfelelően 95 százalékban közszükségleti cikkeket, illetve könnyű- és élelmiszeripari termékeket. Az idei vásárt új helyen — a Marx téren — tágasabb környezetben rendezik. A tavalyi 8500 négyzetméter helyett az idén 15 000 négyzetméteren helyezték el a pavilonoVat. A vásár a termelők, a kereskedők és a fogyasztók találkozója lesz. A magyar és a jugoszláv cé<?ek képviselői új üzletkötésekre számítanak. A zsűri elbírálása alapján szombaton több mint 30 kiállítónak adnak át értékes díjakat, ezüst serlegeket bemutatott termékeikért. A vásárhoz kapcsolódóan 21-én és 22-én tudományos konferenciát rendeznek. Ezen az elektronikus számítótechnikának a vállalatok vezetésében játszott szerepéről hangzanak majd el referátumok. A vásár időszaka alatt több iparág tart szakmai napot, s külön jugoszláv napot rendeznek. léletet, hogy erről a mulasztásról a kelenföldi gyárban az asszonyok beszéltek csak és nem a vállalat felelős vezetői. Ez természetes lett volna, annál is inkább, mert a többi üzemben, ahova ellátogatott és jó tapasztalatokról számolhatott be a riporter, ott megszólaltatták a vállalat felelős vezetőit is. Ahol a párthatározat végrehajtásával kapcsolatban nem történt intézkedés, eredményekről nem számolhattak be a vezetők, a jogos panaszukra sem kaptak választ az asszonyok, így a tévénézők sem tudhatták meg, mi az igazság. A műsor végén találóan jegyezte meg a Társadalom- tudományi Intézet munkatársa (a kerekasztal-beszél- getés során), hogy változtatni kell a határozat végrehajtásával kapcsolatban kialakult szemléleten. A sok pozitív eredmény mellett, nyíltabban kell beszélni a hibákról, nehézségekről. A Televíziónak is természetesen, mert jó ügy szolgálatába állt. Cs. K. az ipari MEGJELENT a hír, hogy ősszel összeül a magyar ipari szövetkezetek VI. kongresszusa. Bejelentését az országban 1123 szövetkezet, 26 területi és ágazati szövetségben készítették, s készítik elő. Az elmúlt esztendőkben az ipari szövetkezeti kollektívák megalkották, újra fogalmazták a korszerű elveknek megfelelő alapszabályaikat, valamennyi szövetkezetben újjáválasztották a vezetőségeket és a nem régen lezajlott szövetségi küldött- gyűléseken beiktatták az érdekvédelmi és képviseleti szervek választott tisztségviselőit. Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa alkalmas fórum lesz ahhoz, hogy a megyékből és az ágazatokból érkező küldöttek újból áttekintsék két évtized eredményeit. Az 1950-es évek elején, az ipari szövetkezeti mozgalom megerősödésekor mintegy 80 ezer dolgozó tömörült — többnyire 20—30 fős kollektívákba — hogy kiragadja a kisiparosokat a létbizonytalanságból, s számukra biztos jövőt teremtsen. Jellemző adat a fejlődésről: ma a 30-nál kisebb létszámú szövetkezetek száma mindössze 2 százalék, jellemzővé vált a mind korszerűbb eszközökkel dolgozó árutermelő és szolgáltató, 100—200 fős szövetkezet. nepgazdasAgunkNAK ma nélkülözhetetlen és dinamikus része a szövetkezeti ipar, amely a? elmúlt ’ esztendőben már csaknem 30 milliárd forintos árbevételt mutatott fel. E kollektívákban él a szocialista ipar dolgozóinak 13 százaléka, az építőiparénak 12 százaléka. A háziipari termelés kétharmadát, a bútor- és textiltermékek egyharmadát, a cipőipari készítmények egynegyedét az ipari szövetkezetek állítják elő. Az országban évente 6—8 ezer lakást húznak fel a szövetkezeti építők. Az elért fejlődést pártdokumentumok és kormányhatározatok ismerték el, kifejezve hogy az ipari szövetkezetek jelentős mértékben hozzájárulnak az állami ipar kiegészítéséhez, a korszerűsödő kis- és középüzemek rugalmasan alkalmazkodnak a piac igényeihez, a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. Becsülendő és a társadalmi érdekek szolgálatában áll az a törekvés, hogy mintegy 80 ezer arra rászoruló embert (rokkantat, bedoli szövetkezetek Bolgár táncosok Baján Különdíj A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet 11 féle borral vett részt a sárospataki országos borversenyen. A kitűnő illatú, sajátos zamatú borok 2 arany-, 2 ezüst- és 2 bronzérmet kaptak, s elnyerték — az alföldi közös gazdaságok közül egyedül — a bíráló bizottság különdí- ját is, A hét elején Baja városa látta vendégül a szegedi szakszervezeti néptáncfesztiválon sikerrel szerepelt sumeni bolgár népi együttest és az Építők Szakszervezetének Vadrózsák művészegyüttesét. A bolgár együttes 1948-ban alakult, hogy felélessze és népszerűsítse a Sumen környéki néptáncokat. 23 év alatt több mint 300 előadáson léptek fel. Részt vettek 1959-ben a bécsi világifjúsági találkozón, vendégszerepeitek Franciaországban is. A Bolgár Nép- köztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége 1963-ban a Cirill és Metód Rend második fokozatával tüntette ki az együttest munkásságáért. Az Építők Vadrózsák művészegyüttese az idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Eddig több mint 1000 alkalommal adtak önálló műsort. Az ő repertoárjukban modem népitánc-koreográfiák is szerepelnek. Az Európai országokon kívül átütő sikerrel léptek fel Törökországban és az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában, Kairóban is. Tavaly Szicíliában elnyerték a fesz gozót) lássanak el rendszeresen munkával. A gazdaságirányítás reformjának 3 esztendeje alatt különösen nagy arányú volt az ipari szövetkezetek előrehaladása. A korábban valóban kisipari keretek között működő kollektívák jórészt saját erőből több mint 2 milliárd forint értékű beruházással gazdagodtak, az országban mindenütt új üzemházak, szolgáltatófiókok jelzik a gyarapodás mértékét. Három esztendő alatt kétszeresére nőtt a szövetkezetek vagyona, — amely az elmúlt esztendő végén elérte a 7 milliárd forintot. Kedvezően alakult a szövetkezeti tagság személyes jövedelme is. A MAGYAR ipari szövetkezetek évente több milliárd forint befizetéssel gyarapítják az állami költségvetést. Ezek az eredmények is megerősítik azt a megállapítást, hogy a szocialista szövetkezeti vállalat egyenjogú társa az állami vállalatoknak, tevékenységük nélkülözhetetlen a népgazdaság számára. Mindez mégsem jelenti azt, hogy az ipari szövetkezetek vezetőivel és tagjaival szemben a társadalom ne állítana fokozott igényeket. Ilyen igény és követelmény az, amit a párt X. kongresszusának határozata így fogalmaz meg: a szövetkezeti ipar tevékenységének középpontjába a szolgáltatások növelése kerüljön. Az országban ma közel 12 ezer szövetkezeti szolgáltatófiók működik, tevékenységük egy évtized alatt 50 százalékkal nőtt, de az mégis elmarad a társadalmi igények, s a lehetőségek mögött. Az életszínvonal növekedése, a tartós fogyasztási cikkek elterjedése, a lakosság ellátottságának emelkedése azt kívánja az ipari szövetkezetektől, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben emeljék szolgáltatásaik, színvonalát és mennyiségét. A IV. ötéves terv végére a szövetkezeti ipar — terveik szerint — mintegy 45 milliárd forint értékű árutermeléssel és szolgáltatással veszi ki részét az országos erőfeszítésekből. Ez a célkitűzés 65—70 százalékos termelésnövelést kíván. Az országban 50—60 ezer lakást építenek öt év alatt a szövetkezeti kollektívák, immár nem csupán a hagyományos módszerekkel, hanem korszerű (ala- gútzsaluzásos, középblokkos stb.) módszerek felhasználásával. Elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti ipar valóban építő módon kíván hozzájárulni társadalmunk gazdasági erejének gyarapításához. AZ QKISZ választmányá- nak felhívása alapján augusztus 15-ig minden ipari szövetkezetben küldöttválasztó gyűléseket tartanak, ahol a tagság megválasztja képviselőit az ipari szövetkezetek október 11— 13. között összeülő VI. kongresszusára. A tagság ezeken az értekezleteken megvitatja azokat az irányelveket, amelyek áttekintik az 1966. óta eltelt időszakot, értékelik a 'jelen feladatait és irányt mutatnak 300 ezer ipari szövetkezőnek a népgazdaság ötéves tervének tivál Arany Templom nagy- I teljesítéséhez, díját, * Jurmics László
