Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

mi. július 15, csütörtök I óidul Tudományos sorozatot indít a rádió Műsoron a kecskeméti szoborsétány A nyár hátralevő részé­ben új tudományos soroza­tokat, ismeretterjesztő elő- idásokat sugároz a rádió. Magyar Panteon címmel négy jelentős vidéki és egy fővárosi nevezetességet mu­tatnak be a hallgatóknak. „Emlékszobrok a soproni sgyetem kertjében” címmel bz erdészeti egyetem arbo­rétumában felállított kivá­ló biológusok, mérnökök tzobrait ismertetik, s szól­nak munkásságukról, érde­meikről is. „Műszaki alko­tóink a Városligetben” cím­mel Kandó Kálmán, Jedlik Ányos, Vásárhelyi Pál és néhány kiváló külföldi fel­találó emlékét idézik. A Szegedi Szabadtéri Játékok idején a szegedi Dóm tér nemzeti emlékcsamokát járhatják be a rádió mik­rofonja segítségével a hall­gatók. Végül a kecskeméti szóborsétány következik, előreláthatólag szeptember­ben, a homoki szüreti ren­dezvények idején. Itt töb­bek között olyan hírességek életművéről esik majd szó, mint Mathiász János és Molnár Erik. Már elkezdődött „A Bib­lia világa” című tízrészes sorozat, amely öt hónap alatt mutatja be a kultúr­történet egyik forrásművét. A riporter, Rapcsányi László, a kérdés olyan szakértőit szólaltatja meg, mint Hahn István egyetemi tanár, Fél egy házi József katolikus, Pákozdy László református és Schreiber j Sándor izraelita hittudós. A továbbiakban Ismertetik a : Biblia keletkezésének tör­ténetét, . irodalmi értékeit, földrajzi, történeti vonatko­zásait. A nemzetközi rádióegye­tem híres külföldi szakértő­ket von be a közönség tá­jékoztatásába. Így Carl de Nys francia zenetudós Mo­zart és a szabadkőművesség kapcsolatáról, Paul Moral dakari egyetemi professzor Afrika nagy földrajzi táj­egységeiről informálja a hallgatókat. Érdekes beszá­molót közvetítenek egyebek közt a mendoni naptorony­ról és az Etna legutóbbi ki­törése utáni legfrissebb ku­tatási eredményekről. Mi dolgunk a világon? címmel nemzetközi összeál­lítást tűznek műsorra jú­lius 18-án, amelyben a bio­szféra szennyeződéséről, a mesterséges környezet problémáiról hangzanak el ismert szakemberek tájé­koztatói. Képeket küld a Lunohod A Lunohod—1 automati­kus berendezés — amely közel 8 hónapja tevékeny­kedik a Holdon — kedden kilépett egy körülbelül 200 méteres átmérőjű kráter­ből és rövid utat tett nyu­gati irányban, majd meg­állt egy sík területén, nem messze egy másik kráter­től. Szerdán, magyar idő sze­rint 4 órától 5 óra 24 per­cig kapcsolatban voltak a Lunohoddal. Az összekötte­tés idején panorámaképe­ket továbbított a Földre. Mérték továbbá a talaj ve­gyi összetételét. Pályaválasztási tanácsadás, középiskolai szakkörök, ösztöndíjak segítik a munkás és paraszt származású diákokat Megyénkben a nagy ta­nyavilág, valamint a gyors ütemű iparosodás miatt különösen fontos a mun­kás-paraszt származású gyerekek tanulmányi elő­menetelének támogatása. A harmadik ötéves terv idő­szakában a tanácsok első­sorban a legnehezebb helyzetben levő tanyasi diákok helyzetén igyekez­tek javítani. Az iskolák körzetesítésével és az ál­talános iskolai diákotthon­hálózat kiépítésével lénye­A PROBST Cirkusz — a hírős városban Pillanatkép a délelőtti próbáról. Utoljára öt éve járt Bács-Kiskunban a világhí­rű német Probst Cirkusz kocsikaravánja. Kibővített szereplőgárdája, népes ál­Tegnap próba, szombattól előadás A Spartacus nyitja a játékokat Szombaton este Hacsa- turján Spartacus című ba­lettjével megkezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok idei előadásai. A Magyar Állami Operaház együttese ezt a müvet mutatja be va­sárnap is. A helyszíni pró­bák a Dóm téren szerdán kezdődtek. Csütörtökön már a szólótáncosok is színpad­ra lépnek. Forrai Gábor új díszlete­ket tervezett a szabadtéri játékok színpadára. A cso­porttáncokat nagyobb lét­számmal ad ják elő a szoká­sosnál. A gladiátoriskola­jelenetben például 14 he­lyett 24 táncos lesz szín­padon. Az Operaház balett­együttesét a kívánalmak­nak megfelelően a balett- intézet növendékeivel és szegedi szereplőkkel lét­számban megerősítették, léy mintegy 180 tagú együttes működik közre az előadásokon. A főbb szerepeket Fülöp Viktor Kossuth-díjas ki­váló művész. Kun Zsuzsa Kossuth-díjas kiváló mű­vész, Havas Ferenc Kos­suth-díjas, Sipeki Levente táncolják. Vöröskereszles találkozó Az elsősegély „olimpiai szám” latsereglete megyei kőrút­jának utolsó állomásaként ma délelőtt Kecskeméten is sátrat ver, hogy négy napon át szórakoztassa a város lakóit. Már pedig a 2200 fő befogadóképességű nézőteret ponyvával befed­ni nem kis munka. — ek­kora ugyanis új nagysáto- ruk. A fennállásának 25. év­fordulóját ünneplő strass- furti cirkusz a patinás né­met cirkuszművészet foly­tatója, vezetője Rudolf Probst, a porond régi és neves mestereinek leszár­mazottja. Jubileumi műso­rukkal március hónapban érkeztek hazánkba és a mintegy nyolcvan lakóko­csi és száz főt is meghala­dó fellépő művésztársulat azóta sorra látogatta Ma­gyarország községeit, vá­rosait. Programjuk végez­tével októberben a Buda­pesti Nagycirkusz új, kő­épületében is bemutatják legsikeresebb produkciói­kat. Műsorukra a klasszikus cirkuszi hagyományok ápo­lása a jellemző — keve­sebb technikai megoldás, bravúr, de annál több em­beri ügyességet, erőkifej­tést igénylő produkció és Európa földjén ritkaság- számba menő állat... Lá­mákat, medvéket, tevéket, bivalyokat és sok egyéb egzotikus állatot vonultat­nak körbe több alkalom­mal is a porond homok­ján. Egy ritkán látható vadállat-idomítás áll elő­adásuk fénypontjában; a ketrecben az oroszlánon kívül ugyanis kutya, kecs­ke és tulok is található — békés „egymás mellett élés­ben”,; Az esti előadásokon kí­vül vasárnap délelőtt kecs­keméti táborukat, mint al­kalmi látványosságot is megtekinthetik az érdek­lődők. A cirkusz igazgató­sága nyilvános próbát tart. a .látogatók felkeres­hetik az állatseregletet a kocsikat és megismerked­hetnek a cirkusz művé­szeinek, dolgozóinak min­dennapi életével. Szakmunkástanulók színháza n úszónkét európai or­szág ifjú vöröskei esztes de­legációi vesznek részt a ha­zánkban július 17—31. kö­zött sorra kerülő európai ifjúsági vöröskeresztes ta­lálkozón és elsősegélynyúj­tó olimpián. A találkozón részt vevő öttagú delegációk a fóti gyermekvárosban laknak majd, s a gazdag program szerint többek között izgal­mas elsősegélynyújtó ver­senyek szerepelnek. A gye­rekek a budai hegyekben például mentési versenye­ken bizonyítják felkészült­ségüket. A margitszigeti úttörőstadionban pedig sok ezer érdeklődő láthatja majd a legjobbak bemuta­tóját. Országosan is jelentős kezdeményezést tett a Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsa és a Ságvári End­re megyei Művelődési Köz­pont: a Szigligeti Színház művészeinek közreműködé­sével megalakították a szakmunkástanulók színhá­zát. A kulturális nevelést és ízlésformálást célzó kezde­ményezés nagy visszhang­ra talált a szakmunkásta­nulók körében. Ezt bizo­nyítják az első évad ered­ményei. A megye nyolc vá­rosában, illetve nagyköz­ségében tartott előadásokat több mint kétezer bérletes fiatal látogatta, de jelentős számban keresték fel a színházat a bérlettel nem rendelkezők is. Az első rö­vid évadban három bemu­tató előadást tartottak és összesen 24 előadáson szó­rakoztatták a leendő szak­munkásokat. A következő évadra már öt bemutató előadást terveznek. A mű­sort közvéleménykutatás alapján állítják össze. gesen emelkedett az okta­tás színvonala. A szertá­rakban több a megfelelő szemléltetőeszköz, a társa­dalmi akciók nyomán sok helyre került televízió és gyarapodtak az iskolai könyvtárak. 1973-ig, a ta­nyasi iskolák villamosítá­sával ' pedig megteremtik az ott élő diákok maga­sabb színvonalú oktatásá­nak feltételeit. A munkás és paraszt származású tanulók hátrá­nyos helyzete a középisko­lákban többnyire fokozó­dik. A továbbtanulástól való idegenkedés leküzdé­sében nagy segítséget nyúj­tottak a pályaválasztási ta­nácsadók. Az előnytelen kulturális feltételeket pe­dig a szakszervezetek tá­mogatásával indított kö­zépiskolai szakkörök el­lensúlyozták. Az 1970'71-es tanévben ötven szakkör működött Kecskemét, Baja, Kiskun­halas, Kiskunfélegyháza és Kalocsa középiskoláiban. Ezekben matematika, fizi­ka, biológia, kémia, ma­gyar és történelem tantár­gyakkal foglalkozott több mint 600 negyedik osztá­lyos diák. Tavaly, e szak­körök tagjainak 99 száza­lékát vették fel egyetem­re vagy főiskolára. A mun­kából kivették részüket a megye felsőoktatási intéz­ményeinek tanárai és di­ákjai is. Több mint 500 középiskolást készítettek elő társadalmi munkában a felvételi vizsgákra. Az idei tanévben a mun­ka jobb összehangolására és az erők koncentrálásá­ra törekszik a megyei ta­nács művelődési osztálya és az SZMT kulturális bi­zottsága. Az utóbbi a me­gye két legnagyobb mun­káslakta városának, Kecs­kemétnek és Bajának a támogatására használja fel a rendelkezésre álló ösz- szeget. Így a két város kö­zépiskoláiban 35—35 szak­kör indítására nyílik mód, s a pedagógusok vélemé­nye alapján nemcsak a negyedik osztályosokat ké­szítik elő, hanem a har­madikosok részére is lesz korrepetálás. Egyre több vállalat biz­tosítja szakember-utánpót­lását oly módon, hogy dol­gozói rátermett gyerme­keinek ad ösztöndíjat. Az üzemi támogatás jó példá­ját szolgáltatja a Bajai Ál­lami Gazdaság, ahol a dol­gozók tehetséges gyerme­keit már az általános isko­lában figyelemmel kísé­rik. A jövő évben a vég­zett nyolcadikosok részére a gazdaság fedezi egy nyá­ri középiskolai előkészítő tábor részvételi költségeit. P. M. Kalocsaiak is szerepelnek a Kis Jankó Bori-hímzőkiállításon Az idei országos Kis Jan­kó Bori himzőkiállításra hazánk több mint 80 tele­püléséről — köztük Buzsák- ról, Szekszárdról, Kalocsá­ról, Túrkevéről, Debrecen­ből és a matyó falvakból — mintegy 500 pályamun­kát várnak. A pályázaton a népművészeken kívül nagy számban vesznek részt a díszítőművészeti szakkö­rök tagjai is. Az ügyes ke­zű asszonyok arra töreked­nek, hogy a régi magyar motívumok variálásával olyan térítőkét, párnákat, fali futókat és étkezési gar­nitúrákat tervezzenek, il­letve készítsenek, amelyek mind művészeti, mind hasz. nálati szempontból megfe­lelnek a mai igényeknek. Az első pályamunkák szerdán érkeztek meg Hód­mezővásárhelyről a mező­kövesdi művelődési köz­pontba. A pályamunkák zsűrizésére augusztus 4-és a díjkiosztó ünnepségre pe­dig augusztus 14-én kerül sor. A díjnyertes alkotáso­kat kiállításon mutatják be. Másfél millió diák tanszere Műanyagba csomagoljuk a füzetet A Papír- és Irodaszer Ér­tékesítő Vállalat már a nyár közepén felkészült a több mint másfél millió diák tanszerellátására. A legfontosabb iskolaszerből, a füzetekből elegendő mennyiség, 40 millió darab kerül a vásárlókhoz. Az idei évben a füzetek 80 százaléka már jobb minő­ségű, famentes papírból készül. Nem panaszkodhat­nak az idegen nyelveket tanulók sem; kétfajta szó­tárfüzet kerül forgalomba. Bővült az iskolatáska-váT laszték, több mint száz új modell jelenik meg az üz­letekben. Nem lesz hiány körzőből és tolltartókból sem, a ha­gyományos fa tolltartók mellett bőrből és műanyag­ból szintén gyártanak. A vásárlók érdeklődése a műanyaból készült tan­szerek felé irányul, ezért a forgalomba kerülő két és fél millió iskolai vonalzó­nak már csak 30 százalé­kát készítik fából. Kiszo­rította a műanyag az év­tizedekig füzetborításra használt kék színű cso­magolópapírt is. Elegendő a rajzlap és rajztábla, csu­pán a félíves rajztáblákból várható rosszabb ellátás az elmúlt évinél. Nem lesz tökéletes az ellátás radír­ból és ecsetből sem, bár a vállalat igyekszik im­portból pótolni a hiányt. Az elmúlt évben már nagy sikert aratott patro- nos tollak iránt nagy ér­deklődésre számítanak. A toliakhoz pótpatront is ad­nak. A főiskolások tanul­mányait könnyíti meg a rajztáblára szerelhető kis rajzgép. Főleg az általános iskolások higiéniáját javít­ják az olcsó uzsonnacsoma­goló tasakok, és a polieti­lén zacskók. Az iskolaszerek ára a vállalat tájékoztatása sze­rint az idei évben is vál­tozatlan marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom