Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

6. oldal 1971. Július 14, szerda Nyílás a nyílászárón Lakásunk ajtaja ezen a nyáron csodálatos meta­morfózison ment keresztül. Kezdetben — nevéhez hí­ven — hűségesen zárta a nyílást. Aztán egyszeresük apró repedést vettem ész­re rajta. Egy hét múlva már szélesebbre tárult a rés, míg végre a napokban már a hajnal derengő fé­nyét is kivehettem a nyí­láson keresztül, némi anti- passzát fuvallat kíséreté­ben. Piti ügy — gondoltam — szétszáradtak az ajtó lécei. Majd elmegyek az ingatlan- kezeléssel megbízott Ka­locsai Városi Tanács V. B. kommunális üzeméhez, majd összefércelik ezt a fránya ajtót... A szerencse az utamba sodorta az illetékes ügyin­tézőt. Tiszteletteljesen el­hebegtem a panaszomat, aztán a válaszra majdnem megkapaszkodtam egy arra járó fában. — Na és? Legalább nem kell majd szellőztetni... Lámcsak, csodálatos táv­latok nyílnak előttünk: rö­videsen díszhalat tenyészt­hetünk a televíziónk dobo­zában, mert a GELKA nem javítja meg, vagy netán nyárikonyhát rendezhetünk be gépkocsinkban, mert a szerviz nem vállalja a re- perálást és még folytathat­nám a lehetőségek felso­rolását. Egyelőre azonban csak ott tartok, hogy hamarosan ajtónyitás nélkül is kijutok majd az egyre nagyobb ré­sen. Hát nem praktikus? Cs. L. Az ügyész tollából: A szabálysértések tapasztalatai Közel három év telt el azóta, hogy hatályba lépett a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. számú törvény. Indokolt volt tehát, hogy a megyei főügyészség ösz- szehívja az ilyen ügyek in­tézésére hivatott hatósá­gok vezetőit, s megbeszél­je velük a munka során felmerült elvi és gyakorla­ti tapasztalatokat, problé­mákat. Erre annál inkább szükség volt, mert e ható­ságoknak nincs közös fel­ügyeleti szervük, s így a munkájukban jelentkező pozitív, vagy negatív je­lenségek megbeszélésére más lehetőség nem. kínál-' kozott. A tanácskozás jelentősé­gére utal az a nagy számú ügy, amelyet a szabálysér­tési hatóságok évenként el­intéznek. A tanácsi, rend­őri, vám- és pénzügyőrsé­gi szerveknél, valamint a közegészségügyi, kereske­delmi és munkavédelmi felügyeleteknél évenként összesen 25—30 ezer sza­bálysértési eljárást bonyolí­tanak le a megyében. Kö­rülbelül hasonló a száma a helyszíni bírságolásoknak is. Az ügyek megyénk la­kosságának jelentős száza­lékát érintik, nem közöm­bös tehát, hogy a hatóságok miként tesznek eleget tör­vényben előírt feladataik­nak, munkájuk megfelel e a jogalkalmazás elveinek, s hogyan nevelik a lakos­ságot a törvények tisztele­tére. Határozottabb fellépést Az éves jelentések, ügyé­szi vizsgálatok és egyéb források alapján azt lehe­tett megállapítani, hogy a szabálysértési hatóságok munkájában az új törvény érvénybelépése óta jelen­tős és egyenletes a fejlő­dés; évről évre javul a törvényesség, egyre ki­egyensúlyozottabb a gya­korlat. Az első fokú hatósá­gok ügyintéző munkája mellett nagy szerepe van ebben a fejlődésben a má­sodfokú hatóságok Irányí­tó, ellenőrző tevékenységé­nek, az általuk szervezett rendszeres továbbképzés­nek. Természetesen szó esett a tapasztalatcserén a gondok­ról is. Egyöntetű vélemény alakult ki arról, hogy hatá­rozottabban kell fellépni zugbormérökkel, továbbá Igazodjunk a tűzrendészeti előírásokhoz A rekkenő hőség és a szárazság együttes hatásara fokozódik a tűzveszély a ga­bonatáblákon. Sajnos, me­zőgazdasági nagyüzemeink némelyikében figyelmen kí­vül hagyják a termények betakarításával kapcsolatos tűzrendészet! előírásokat, így fordulhatott elő, hogy júliusban, csupán napjain­kig hat termelőszövetkezet­ben volt tűzeset, amelyek következtében jelentékeny mennyiségű lábon álló ga­bona és kombájnszalma lett a lángok martaléka. A tüzeket mozdonyszikra, égve eldobott cigaretta, traktorból kipattanó szik­ra stb. okozta. A megyei Tűzrendésze« Parancsnokság a gabonatü- zek megelőzése céljából is­mételten felhívja a mező- gazdasági üzemek vezetői­nek figyelmét, hogy az ara­tást a vasúthoz közelebb eső táblákon kezdjék el, s a learatott terményt, szal­mát a vasúttól 60 méter távolságon túl helyezzék el. Az aratással egyidőben a vasút és a kalászostáblák között — a vasúti sínekkel párhuzamosan — legalább négy barázda szélességű, az egész tarlón végighúzó­dó védőszántást végezze­nek, vagy a tarlót szántsák fel. Az aratás tartama alatt az érésben levő, továbbá ?i már learatott és össze­hordott terményt őriztes­sék. Az ezzel megbízott személyeket feladataikra alaposan oktassák ki, s lás­sák el őket alkalmas tűz­oltóeszközökkel. Az erőgé­peket, kombájnokat haté­kony szikrafogóval és oltó­eszközzel kell felszerelni. A tarlóégetést előzőleg be kell jelenteni a községi tanácsnak, illetve a tűzoltó­ságnak. Tarlóégetést csak szélcsendes időben és a megfelelő tűzvédelmi esz­közökkel ellátva szabad vé­gezni. A tűzrendésze« sza­bályokat a kombájnszalma összehúzásánál is maradék­talanul be kell tartani. azokkal a vendéglátó vál- lalatí alkalmazottakkal szemben, akik ittas embe­reket szolgálnak ki, vagy hozzájárulnak az emberek teljes leittasodásához. Szükség van ezentúl a mértéktelen italozást kor­látozó, az eddiginél hatéko­nyabb és következetesebb központi intézkedésre. Sok, főként a rendőrség hatás­körébe tartozó olyan sza­bálysértés fordul elő, ame­lyek a túlzott italozással vannak összefüggésben: ga­rázdaság, botrányos részeg­ség, veszélyes fenyegetés stb. A tanácskozás résztvevői sokat foglalkoztak a meg­előzés kérdésével is. Az új törvény ugyanis kimondja, hogy a szabálysértési ható­ságok indokolt esetben ér­tesíteni kötelesek az intéz­kedésre jogosult szervet olyan körülményekről, amelyek lehetővé tehetik szabálysértés elkövetését. A megelőzésre jó példa lehet, hogy a vám- és pénzügy- őrség nyomtatványokon is­merteti a lakossággal a fon­tosabb vámszabályokat, a tűzrendésze« hatóság tár­sadalmi aktivistákat alkal­maz, a munkavédelmi fel­ügyelet filmvetítéseket tart, a rendőrség szükség esetén alkoholelvonó kezelést ja­vasol. A sajtó erejével is Egyöntetű volt a véle­mény abban is, hogy sok szabálysértést meg lehetne előzni az úgynevezett szig- nalizációval (a figyelem fel­hívása). Elsősorban olya­nokról van szó, amelyek a társadalmi tulajdon káro­sítását, a munkafegyelem megsértését, az állampol­gárok személyi és vagyoni jogainak megsértését cé­lozza, illetve az egészséges és biztonságos munkafelté­tel elhanyagolására utal. Éppen ezeknek a felszámo­lását kellene egy vagy több ügy tapasztalatai alapján, a megfelelő intézkedésekkel foganatosítani. Fokozottab­ban ki kell használni a sajtó, hangoshirdető és más hírközlő eszközök lehető­ségeit is. Bátrabban kell élni a szabálysértési hatá­rozatok nyilvános közzété­telével. Vannak ugyanis esetek, amikor a visszatartó hatás szempontjából szükséges, hogy a munkahely, a lakó­ház, vagy kisebb közösség előtt ismertté váljon a tár­sadalmi együttélési szabá­lyokat semmibe vevő sze­mély magatartása. Különö­sen akkor, ha hasonló ügy miatt már volt eljárás elle­ne. Bizonyos típusú sza­bálysértések elharapózása esetén is indokolt lehet ilyen formában felhívni a figyelmet Érvényesül a nevelőhatás Gabonatűz, szérűtűz Szombaton délelőtt moz­donyszikrától kigyulladt a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz búzatáblája. A tűz követ­keztében a lábon álló búza mintegy két holdon leégett. A kár meghaladja all ezer forintot. A tűz megfékezé­sében a helybeli állami tűz­oltóság és a tsz dolgozói együttes erővel vettek részt. Vasárnap délelőtt a pál- monostori Keleti Fény Tsz tarlóján a bálázógépet von­tató erőgép szikrájától ki­gyulladt a renden hagyott A jogalkalmazás elveinek gyakorlati megvalósításá­mellett. Annak a remé­nyüknek is kifejezést adtak, ról szólva különösen a bír- í hogy hasonló értekezletre ságolási munka értékelése érdemel említést. Előfordul — de már csak ritkán —, hogy a szabálysértési ható­ság egy bizonyos ta'pusú szabálysértés esetén (pél­dául köztisztasági) minden elkövetővel szemben sab­lonosán száz forint bírsá­got szab ki. Az utóbbi években emelkedett a bír­ságok átlaga, ami elsősor­ban annak a következmé­nye, hogy a hatóságok igyekeznek a bírságot „egyéniesíteni”. Figyelem­mel vannak a cselekmény tárgyi súlyára, társadalmi veszélyességére, s az elkö­vető személyi körülményei­re egyaránt. A másodfokú hatóságok ebben a vonat­kozásban iránymutató dön­téseket hoznak. Általában érvényesül tehát az a fon­tos jogpolitikai elv, hogy a törvények megsértőit fele­lősségre kell vonni. évenként fog sor kerülni, mert a tapasztalatok kicse­rélése, megbeszélése szem­pontjából az ilyen tanács­kozás nagy haszonnal jár. Dr. Kolozsi R. Gyula megyei főügyész­helyettes A tisztségviselő tisztessége ELVEK ALKOTTA Vi- ismertségben, a tisztesség lágos követelmények sora- ezerféle megjelenési for­koznak elénk, ha kiejtjük májában. Természetes a a szót, tisztségviselő. A szép emberi törekvés, hogy tisztség sokféle — mert sokan vállalják a tisztsé­tisztség alatt a közgondol- get, mert áhítják a tisz­kodás mindenféle kisebb és tességet is, mert egyénisé- nagyobb posztot ért —, és gük fontos jellemzőjévé sokféle a követelmény is. lett a közösségért való Politikai megbízhatóság, tennivágyás. A tisztesség szakképzettség, rátermett- azonban nem olyasfajta já­ség, emberi tulajdonságok randóság, amilyet minden­bonyolult hatása játszik ki megkap, aki tisztséget közre abban, hogy a tiszt- visel. A tisztesség kölcsö- séghez elnyeri-e valaki azt, nösség szülötte: adni kell amit nem teremthet meg érte, hogy elnyerhető le­sem parancs, sem agitáció, gyen. megszerzi-e megtartja-e a JOGGAL HÁBOROG az tisztességet? A tisztség szé- áilamnoieír «mikor vn les körű, a társadalom aItómp°igar, amikor vas­kalapossággal, bürokratiz­minden részét átfogó kate- u .mrio ám mi « miissal talalja szemben gória, ám mi a tisztesség? nn , , Csupán erkölcsi kötelmek magat °kkal berzenke­summázata lenne? Becsü­dík a rideg modor, a lélek­(„vAwrt feHdhetet- telen ügyintézés láttán. Mégis, bár érthetően, nem len emberi magatartás? Miért különbözik a tiszt­ségviselő tisztessége más „„„ __ , . . , „ ,. ■a?** miért várnak ‘“í erre reagál a legérzéke­nyebben, hanem arra, ha tessége vált kétségessé, vagy oszlott semmivé. Ke­polgártól, ha tanácstaggá °lyt" tis^gviselö akaüh aki a törvénnyel például a korábbinál töb­bet tisztességben az állam­választották? SZÁNDÉKOSÁN emeltük ki a példatárból a ta­nácstagi tisztséget, mert az új alapján lezajlott választá­sok, illetve a tanácsok mű­ködésében végbe menő vál­tozások a korábbiaknál is magasabbra helyezték a szembekerülve tette sem­mivé tisztességét, ám bár többen vannak azok, akik választójogi törvény ugy velik a tisztség a fon­tos, a tisztesség masodran- gú csupán. Az ilyenek hajlanak azután az egyéni- eskedésre, a testület meg­hallgatása nélkül hozott mércét. A választó többet döntésekre, mások vélemé- vár és követel a testüle- rlyen , lebecsülésére, a pa­tektől, s azok minden tag­jától, de az apparátus dol­gozóitól is. A megyei ta­nács megnövekedett sze­repe a területfejlesztésben, a járási hivatalok sajátos feladatköre, a közös taná­csú községek, a nagyközsé­gek kialakítása, az önálló nászok, észrevételek félre- tolására, s nem ritkán a magánélet szabadosságára is. Tisztségüket neim szol­gálatnak, de mások fölé emelkedésük forrásának tartják, s tisztességüket előjogként értelmezik. NINCS örökre megka­tanácsi gazdálkodás mind- pott, elnyert megbízatás, mind új teendők .sokaságát nincs olyan tisztség, amelv hozta magával, s új em- függetlenül a tisztességtől, bereket is közéleti posztra biztos, azaz állandó lenne. emelt. Az anyagiak feletti dön­tés, az erkölcsi tiszteletben tartása, tényle­A párt X. kongresszusa — ,a vezetőkkel szembeni kö- normák vetelményt növelni kell a vezetés minden szintjén” ges eredmények és helyes — határozatba foglalta azt szándékok, mulasztások és a társadalmi akaratot, melléfogások, emberi éré- amelyet a mindennapi élet- nyek és gyengék együtt, ben egyre sűrűbben ta­egymástól alig elválasztha- pasztalni valamennyi terü- tóan keverednek vala- létén, de különösen az ál­mennyi tanácsi ember lamhatalom és az államha- tisztességében. Mert tiszt- talom munkáját tekintve. séget vállalni annyi, mint Érvényt szerezni a társa- többet vállunkra venni az dalmi akratnak, maradék­átlagosnál. Munkában, tér- tálán megvalósításának hekben, idegességben, fele- csakis akkor lehet, ha se­1 ősségben,. de persze a munka teremtette örömök­hol és senki esetében nem válik el egymástól tisztség ben is. A terhet az teszi és tisztesség mérlegelése, elviselésre érdemessé, hogy ha mindenütt és mirfderi­tisztesség járhat vele. Tisz- kitől megkövetelik, hogy a tesség: elismerésben, társa- tisztség mellé szerezze még. dalmi megbecsülésben, a társak bizalmában, az is­merősök szeretetében, köz­vívja ki és tartsa meg a tisztességet. M. O. E ste. A telexgé­pen lejött a lapzártánk előtti utol­só külpolitikai „kör”. Fájront a szerkesztő­ségben. Ami a lap elő­Hült helye volt állításának végső fázi- be ma. san nem azzal jöttél A szabálysértési hatósá­gok vezetői a tanácskozáson a fentieken kívül természe­kombájnszalma, amely hoz- tesen még sok más problé- závetőieg 3 holdnyi terüle- j mát is megbeszéltek. Első­ién elégve, a tűz 3000 fo- I sorban a jogszabályok ér- rint értékű kárt okozott. A ! telmezése, alkalmazása és tüzet a kiskunfélegyházi ál- j a kölcsönös együttműködés sait illeti, az most már a nyomdára, az ottani ügyeletes szer­kesztőre tartozik. Kollégámmal haza­indulunk. Míg lefelé baktatunk a városi ta­nácsháza lépcsőjén, hallgatunk. Eleget be­széltünk egész nap, fáradtak is vagyunk. Most már csak az vari hátra, hogy munka­társam elővezesse az udvar sarkában letá­masztott biciklijét, ki­nyissuk a hátsó nagy­kaput, kitoljuk a jár­művet, s éjszakai nyu­galomra végleg bezár­juk a tanácsházi be­járatot. Aztán: szer­vusz — szervusz. — A biciklim? — torpan meg kollégám az udvar közepén. Hűlt helye van a halványzöld női ke­rékpárnak. — Dehogy viccelek B. elvtárs biciklijét... Innen, az udvarról. — Pedig le is volt — így a barátom, s zárva — teszem hozzá már mutatja is a kis — s ez már második fényes kulcsot van. Lezártam . . itt volt az idén. — Nem is tudom, a... Ez már igazán hányadik ez, amit a rossz vicc. A második tanácsházától „meg­kerékpáromal lopják léptettek” már el az idén: —■ A másikat honnan vitték el? — Szintén innen, a mostaná­ban. — Megvan B. ejvtárs kerékpárja. Láttam. Hogyan került meg, nem tudja. Tehát mégiscsak tréfált va­laki? B. kolléga infor­mációja később — még meglepőbb. — Csak hagyd . . . Mikor az este elkö­szöntünk, egy kis ki­térő után visszafordul­tam Megyek a rend­őrkapitányságra. Vé­letlenül, nézelődés köz­ben vettem észre a bi­tanácsházától. Holott jóformán ak- ciklimet. A KERA- kor is zárt az udvar, viLL-tól nem messze, ha a kapuk nyitva a parknál tette le va­nem erről a helyről. A házgondnoknő Csak vannak — nappal —, hiszen belső kell tereken, laki. ,. És le volt zár­va! is ajtón kell átmenni, Tehát mégiscsak el­kijött ekkorra; mi ez míg bejut valaki. Le- lopiák. Még jó, hogy a beszélgetés ilyenkor, zárt kerékpárral is a tanácsházával átei- a minden oldalról zárt, volt mersze bajlódni a lenben a városi rend­csendes udvaron? Lát- pimasz tolvajnak. — őrkapitányság széke’. Persze, ki gondolna Különben mit el nem rosszra, mikor ilyen vinnének még a turis- „hatósági” helyen, szi- ták által is megcso- gorú falakkal, emele- dált híres épületből, tekkel körülbástyázott Minden bizonnyal a udvaron lát szöszmö- hátsó kapun. Mert szó. ja miről Megjegyzi. — Ebéd után már nem láttam ott a bi­ciklit ... Barátommal dohog­va távozunk. Mit lehet tölni valakit egy ke- főbejáraton igen fel­tenni ilyenkor? yyj ásnap reggel ez­zel fogad az el­ső ember, akivel a ta­rékpárral. yyj ás fél óra se telik Ne tréfálj — bi- nácsházán találkozom. lami tűzoltók oltották el. I volt fő téma az említettek I tétlenkedem — bizto- — Képzelje, ellopták lelkendezve. tűnő lenne biciklis ügyfél . . . S a „hátsó bele, új fordulat kapukon" általában következik. Az első 5ok mindent „kiját­hírmondó újságolja >zanak”. Általában is. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom