Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-14 / 164. szám
6. oldal 1971. Július 14, szerda Nyílás a nyílászárón Lakásunk ajtaja ezen a nyáron csodálatos metamorfózison ment keresztül. Kezdetben — nevéhez híven — hűségesen zárta a nyílást. Aztán egyszeresük apró repedést vettem észre rajta. Egy hét múlva már szélesebbre tárult a rés, míg végre a napokban már a hajnal derengő fényét is kivehettem a nyíláson keresztül, némi anti- passzát fuvallat kíséretében. Piti ügy — gondoltam — szétszáradtak az ajtó lécei. Majd elmegyek az ingatlan- kezeléssel megbízott Kalocsai Városi Tanács V. B. kommunális üzeméhez, majd összefércelik ezt a fránya ajtót... A szerencse az utamba sodorta az illetékes ügyintézőt. Tiszteletteljesen elhebegtem a panaszomat, aztán a válaszra majdnem megkapaszkodtam egy arra járó fában. — Na és? Legalább nem kell majd szellőztetni... Lámcsak, csodálatos távlatok nyílnak előttünk: rövidesen díszhalat tenyészthetünk a televíziónk dobozában, mert a GELKA nem javítja meg, vagy netán nyárikonyhát rendezhetünk be gépkocsinkban, mert a szerviz nem vállalja a re- perálást és még folytathatnám a lehetőségek felsorolását. Egyelőre azonban csak ott tartok, hogy hamarosan ajtónyitás nélkül is kijutok majd az egyre nagyobb résen. Hát nem praktikus? Cs. L. Az ügyész tollából: A szabálysértések tapasztalatai Közel három év telt el azóta, hogy hatályba lépett a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. számú törvény. Indokolt volt tehát, hogy a megyei főügyészség ösz- szehívja az ilyen ügyek intézésére hivatott hatóságok vezetőit, s megbeszélje velük a munka során felmerült elvi és gyakorlati tapasztalatokat, problémákat. Erre annál inkább szükség volt, mert e hatóságoknak nincs közös felügyeleti szervük, s így a munkájukban jelentkező pozitív, vagy negatív jelenségek megbeszélésére más lehetőség nem. kínál-' kozott. A tanácskozás jelentőségére utal az a nagy számú ügy, amelyet a szabálysértési hatóságok évenként elintéznek. A tanácsi, rendőri, vám- és pénzügyőrségi szerveknél, valamint a közegészségügyi, kereskedelmi és munkavédelmi felügyeleteknél évenként összesen 25—30 ezer szabálysértési eljárást bonyolítanak le a megyében. Körülbelül hasonló a száma a helyszíni bírságolásoknak is. Az ügyek megyénk lakosságának jelentős százalékát érintik, nem közömbös tehát, hogy a hatóságok miként tesznek eleget törvényben előírt feladataiknak, munkájuk megfelel e a jogalkalmazás elveinek, s hogyan nevelik a lakosságot a törvények tiszteletére. Határozottabb fellépést Az éves jelentések, ügyészi vizsgálatok és egyéb források alapján azt lehetett megállapítani, hogy a szabálysértési hatóságok munkájában az új törvény érvénybelépése óta jelentős és egyenletes a fejlődés; évről évre javul a törvényesség, egyre kiegyensúlyozottabb a gyakorlat. Az első fokú hatóságok ügyintéző munkája mellett nagy szerepe van ebben a fejlődésben a másodfokú hatóságok Irányító, ellenőrző tevékenységének, az általuk szervezett rendszeres továbbképzésnek. Természetesen szó esett a tapasztalatcserén a gondokról is. Egyöntetű vélemény alakult ki arról, hogy határozottabban kell fellépni zugbormérökkel, továbbá Igazodjunk a tűzrendészeti előírásokhoz A rekkenő hőség és a szárazság együttes hatásara fokozódik a tűzveszély a gabonatáblákon. Sajnos, mezőgazdasági nagyüzemeink némelyikében figyelmen kívül hagyják a termények betakarításával kapcsolatos tűzrendészet! előírásokat, így fordulhatott elő, hogy júliusban, csupán napjainkig hat termelőszövetkezetben volt tűzeset, amelyek következtében jelentékeny mennyiségű lábon álló gabona és kombájnszalma lett a lángok martaléka. A tüzeket mozdonyszikra, égve eldobott cigaretta, traktorból kipattanó szikra stb. okozta. A megyei Tűzrendésze« Parancsnokság a gabonatü- zek megelőzése céljából ismételten felhívja a mező- gazdasági üzemek vezetőinek figyelmét, hogy az aratást a vasúthoz közelebb eső táblákon kezdjék el, s a learatott terményt, szalmát a vasúttól 60 méter távolságon túl helyezzék el. Az aratással egyidőben a vasút és a kalászostáblák között — a vasúti sínekkel párhuzamosan — legalább négy barázda szélességű, az egész tarlón végighúzódó védőszántást végezzenek, vagy a tarlót szántsák fel. Az aratás tartama alatt az érésben levő, továbbá ?i már learatott és összehordott terményt őriztessék. Az ezzel megbízott személyeket feladataikra alaposan oktassák ki, s lássák el őket alkalmas tűzoltóeszközökkel. Az erőgépeket, kombájnokat hatékony szikrafogóval és oltóeszközzel kell felszerelni. A tarlóégetést előzőleg be kell jelenteni a községi tanácsnak, illetve a tűzoltóságnak. Tarlóégetést csak szélcsendes időben és a megfelelő tűzvédelmi eszközökkel ellátva szabad végezni. A tűzrendésze« szabályokat a kombájnszalma összehúzásánál is maradéktalanul be kell tartani. azokkal a vendéglátó vál- lalatí alkalmazottakkal szemben, akik ittas embereket szolgálnak ki, vagy hozzájárulnak az emberek teljes leittasodásához. Szükség van ezentúl a mértéktelen italozást korlátozó, az eddiginél hatékonyabb és következetesebb központi intézkedésre. Sok, főként a rendőrség hatáskörébe tartozó olyan szabálysértés fordul elő, amelyek a túlzott italozással vannak összefüggésben: garázdaság, botrányos részegség, veszélyes fenyegetés stb. A tanácskozás résztvevői sokat foglalkoztak a megelőzés kérdésével is. Az új törvény ugyanis kimondja, hogy a szabálysértési hatóságok indokolt esetben értesíteni kötelesek az intézkedésre jogosult szervet olyan körülményekről, amelyek lehetővé tehetik szabálysértés elkövetését. A megelőzésre jó példa lehet, hogy a vám- és pénzügy- őrség nyomtatványokon ismerteti a lakossággal a fontosabb vámszabályokat, a tűzrendésze« hatóság társadalmi aktivistákat alkalmaz, a munkavédelmi felügyelet filmvetítéseket tart, a rendőrség szükség esetén alkoholelvonó kezelést javasol. A sajtó erejével is Egyöntetű volt a vélemény abban is, hogy sok szabálysértést meg lehetne előzni az úgynevezett szig- nalizációval (a figyelem felhívása). Elsősorban olyanokról van szó, amelyek a társadalmi tulajdon károsítását, a munkafegyelem megsértését, az állampolgárok személyi és vagyoni jogainak megsértését célozza, illetve az egészséges és biztonságos munkafeltétel elhanyagolására utal. Éppen ezeknek a felszámolását kellene egy vagy több ügy tapasztalatai alapján, a megfelelő intézkedésekkel foganatosítani. Fokozottabban ki kell használni a sajtó, hangoshirdető és más hírközlő eszközök lehetőségeit is. Bátrabban kell élni a szabálysértési határozatok nyilvános közzétételével. Vannak ugyanis esetek, amikor a visszatartó hatás szempontjából szükséges, hogy a munkahely, a lakóház, vagy kisebb közösség előtt ismertté váljon a társadalmi együttélési szabályokat semmibe vevő személy magatartása. Különösen akkor, ha hasonló ügy miatt már volt eljárás ellene. Bizonyos típusú szabálysértések elharapózása esetén is indokolt lehet ilyen formában felhívni a figyelmet Érvényesül a nevelőhatás Gabonatűz, szérűtűz Szombaton délelőtt mozdonyszikrától kigyulladt a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz búzatáblája. A tűz következtében a lábon álló búza mintegy két holdon leégett. A kár meghaladja all ezer forintot. A tűz megfékezésében a helybeli állami tűzoltóság és a tsz dolgozói együttes erővel vettek részt. Vasárnap délelőtt a pál- monostori Keleti Fény Tsz tarlóján a bálázógépet vontató erőgép szikrájától kigyulladt a renden hagyott A jogalkalmazás elveinek gyakorlati megvalósításámellett. Annak a reményüknek is kifejezést adtak, ról szólva különösen a bír- í hogy hasonló értekezletre ságolási munka értékelése érdemel említést. Előfordul — de már csak ritkán —, hogy a szabálysértési hatóság egy bizonyos ta'pusú szabálysértés esetén (például köztisztasági) minden elkövetővel szemben sablonosán száz forint bírságot szab ki. Az utóbbi években emelkedett a bírságok átlaga, ami elsősorban annak a következménye, hogy a hatóságok igyekeznek a bírságot „egyéniesíteni”. Figyelemmel vannak a cselekmény tárgyi súlyára, társadalmi veszélyességére, s az elkövető személyi körülményeire egyaránt. A másodfokú hatóságok ebben a vonatkozásban iránymutató döntéseket hoznak. Általában érvényesül tehát az a fontos jogpolitikai elv, hogy a törvények megsértőit felelősségre kell vonni. évenként fog sor kerülni, mert a tapasztalatok kicserélése, megbeszélése szempontjából az ilyen tanácskozás nagy haszonnal jár. Dr. Kolozsi R. Gyula megyei főügyészhelyettes A tisztségviselő tisztessége ELVEK ALKOTTA Vi- ismertségben, a tisztesség lágos követelmények sora- ezerféle megjelenési forkoznak elénk, ha kiejtjük májában. Természetes a a szót, tisztségviselő. A szép emberi törekvés, hogy tisztség sokféle — mert sokan vállalják a tisztsétisztség alatt a közgondol- get, mert áhítják a tiszkodás mindenféle kisebb és tességet is, mert egyénisé- nagyobb posztot ért —, és gük fontos jellemzőjévé sokféle a követelmény is. lett a közösségért való Politikai megbízhatóság, tennivágyás. A tisztesség szakképzettség, rátermett- azonban nem olyasfajta jáség, emberi tulajdonságok randóság, amilyet mindenbonyolult hatása játszik ki megkap, aki tisztséget közre abban, hogy a tiszt- visel. A tisztesség kölcsö- séghez elnyeri-e valaki azt, nösség szülötte: adni kell amit nem teremthet meg érte, hogy elnyerhető lesem parancs, sem agitáció, gyen. megszerzi-e megtartja-e a JOGGAL HÁBOROG az tisztességet? A tisztség szé- áilamnoieír «mikor vn les körű, a társadalom aItómp°igar, amikor vaskalapossággal, bürokratizminden részét átfogó kate- u .mrio ám mi « miissal talalja szemben gória, ám mi a tisztesség? nn , , Csupán erkölcsi kötelmek magat °kkal berzenkesummázata lenne? Becsüdík a rideg modor, a lélek(„vAwrt feHdhetet- telen ügyintézés láttán. Mégis, bár érthetően, nem len emberi magatartás? Miért különbözik a tisztségviselő tisztessége más „„„ __ , . . , „ ,. ■a?** miért várnak ‘“í erre reagál a legérzékenyebben, hanem arra, ha tessége vált kétségessé, vagy oszlott semmivé. Kepolgártól, ha tanácstaggá °lyt" tis^gviselö akaüh aki a törvénnyel például a korábbinál többet tisztességben az államválasztották? SZÁNDÉKOSÁN emeltük ki a példatárból a tanácstagi tisztséget, mert az új alapján lezajlott választások, illetve a tanácsok működésében végbe menő változások a korábbiaknál is magasabbra helyezték a szembekerülve tette semmivé tisztességét, ám bár többen vannak azok, akik választójogi törvény ugy velik a tisztség a fontos, a tisztesség masodran- gú csupán. Az ilyenek hajlanak azután az egyéni- eskedésre, a testület meghallgatása nélkül hozott mércét. A választó többet döntésekre, mások vélemé- vár és követel a testüle- rlyen , lebecsülésére, a patektől, s azok minden tagjától, de az apparátus dolgozóitól is. A megyei tanács megnövekedett szerepe a területfejlesztésben, a járási hivatalok sajátos feladatköre, a közös tanácsú községek, a nagyközségek kialakítása, az önálló nászok, észrevételek félre- tolására, s nem ritkán a magánélet szabadosságára is. Tisztségüket neim szolgálatnak, de mások fölé emelkedésük forrásának tartják, s tisztességüket előjogként értelmezik. NINCS örökre megkatanácsi gazdálkodás mind- pott, elnyert megbízatás, mind új teendők .sokaságát nincs olyan tisztség, amelv hozta magával, s új em- függetlenül a tisztességtől, bereket is közéleti posztra biztos, azaz állandó lenne. emelt. Az anyagiak feletti döntés, az erkölcsi tiszteletben tartása, tényleA párt X. kongresszusa — ,a vezetőkkel szembeni kö- normák vetelményt növelni kell a vezetés minden szintjén” ges eredmények és helyes — határozatba foglalta azt szándékok, mulasztások és a társadalmi akaratot, melléfogások, emberi éré- amelyet a mindennapi élet- nyek és gyengék együtt, ben egyre sűrűbben taegymástól alig elválasztha- pasztalni valamennyi terü- tóan keverednek vala- létén, de különösen az álmennyi tanácsi ember lamhatalom és az államha- tisztességében. Mert tiszt- talom munkáját tekintve. séget vállalni annyi, mint Érvényt szerezni a társa- többet vállunkra venni az dalmi akratnak, maradékátlagosnál. Munkában, tér- tálán megvalósításának hekben, idegességben, fele- csakis akkor lehet, ha se1 ősségben,. de persze a munka teremtette örömökhol és senki esetében nem válik el egymástól tisztség ben is. A terhet az teszi és tisztesség mérlegelése, elviselésre érdemessé, hogy ha mindenütt és mirfderitisztesség járhat vele. Tisz- kitől megkövetelik, hogy a tesség: elismerésben, társa- tisztség mellé szerezze még. dalmi megbecsülésben, a társak bizalmában, az ismerősök szeretetében, közvívja ki és tartsa meg a tisztességet. M. O. E ste. A telexgépen lejött a lapzártánk előtti utolsó külpolitikai „kör”. Fájront a szerkesztőségben. Ami a lap előHült helye volt állításának végső fázi- be ma. san nem azzal jöttél A szabálysértési hatóságok vezetői a tanácskozáson a fentieken kívül természekombájnszalma, amely hoz- tesen még sok más problé- závetőieg 3 holdnyi terüle- j mát is megbeszéltek. Elsőién elégve, a tűz 3000 fo- I sorban a jogszabályok ér- rint értékű kárt okozott. A ! telmezése, alkalmazása és tüzet a kiskunfélegyházi ál- j a kölcsönös együttműködés sait illeti, az most már a nyomdára, az ottani ügyeletes szerkesztőre tartozik. Kollégámmal hazaindulunk. Míg lefelé baktatunk a városi tanácsháza lépcsőjén, hallgatunk. Eleget beszéltünk egész nap, fáradtak is vagyunk. Most már csak az vari hátra, hogy munkatársam elővezesse az udvar sarkában letámasztott biciklijét, kinyissuk a hátsó nagykaput, kitoljuk a járművet, s éjszakai nyugalomra végleg bezárjuk a tanácsházi bejáratot. Aztán: szervusz — szervusz. — A biciklim? — torpan meg kollégám az udvar közepén. Hűlt helye van a halványzöld női kerékpárnak. — Dehogy viccelek B. elvtárs biciklijét... Innen, az udvarról. — Pedig le is volt — így a barátom, s zárva — teszem hozzá már mutatja is a kis — s ez már második fényes kulcsot van. Lezártam . . itt volt az idén. — Nem is tudom, a... Ez már igazán hányadik ez, amit a rossz vicc. A második tanácsházától „megkerékpáromal lopják léptettek” már el az idén: —■ A másikat honnan vitték el? — Szintén innen, a mostanában. — Megvan B. ejvtárs kerékpárja. Láttam. Hogyan került meg, nem tudja. Tehát mégiscsak tréfált valaki? B. kolléga információja később — még meglepőbb. — Csak hagyd . . . Mikor az este elköszöntünk, egy kis kitérő után visszafordultam Megyek a rendőrkapitányságra. Véletlenül, nézelődés közben vettem észre a bitanácsházától. Holott jóformán ak- ciklimet. A KERA- kor is zárt az udvar, viLL-tól nem messze, ha a kapuk nyitva a parknál tette le vanem erről a helyről. A házgondnoknő Csak vannak — nappal —, hiszen belső kell tereken, laki. ,. És le volt zárva! is ajtón kell átmenni, Tehát mégiscsak elkijött ekkorra; mi ez míg bejut valaki. Le- lopiák. Még jó, hogy a beszélgetés ilyenkor, zárt kerékpárral is a tanácsházával átei- a minden oldalról zárt, volt mersze bajlódni a lenben a városi rendcsendes udvaron? Lát- pimasz tolvajnak. — őrkapitányság széke’. Persze, ki gondolna Különben mit el nem rosszra, mikor ilyen vinnének még a turis- „hatósági” helyen, szi- ták által is megcso- gorú falakkal, emele- dált híres épületből, tekkel körülbástyázott Minden bizonnyal a udvaron lát szöszmö- hátsó kapun. Mert szó. ja miről Megjegyzi. — Ebéd után már nem láttam ott a biciklit ... Barátommal dohogva távozunk. Mit lehet tölni valakit egy ke- főbejáraton igen feltenni ilyenkor? yyj ásnap reggel ezzel fogad az első ember, akivel a tarékpárral. yyj ás fél óra se telik Ne tréfálj — bi- nácsházán találkozom. lami tűzoltók oltották el. I volt fő téma az említettek I tétlenkedem — bizto- — Képzelje, ellopták lelkendezve. tűnő lenne biciklis ügyfél . . . S a „hátsó bele, új fordulat kapukon" általában következik. Az első 5ok mindent „kijáthírmondó újságolja >zanak”. Általában is. Tóth István
