Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-14 / 164. szám
C oldal 1971. jűltns 14, swsrda Elméleti munka a szakszervezetek kutatóintézetében A szakszervezetek közreműködése a közéleti demokrácia fejlesztésében. A szakszervezeti üdültetés hatása a dolgozók egyes rétegeinek életkörülményeire. A munkavédelem szak- szervezeti irányítása. A szocialista verseny hazánkban. Űzd művelődési helyzete — ilyen és hasonló témák szerepelnek a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének terveiben. Harminc belső munkatárssal, több mint kétszáz külső szakember közreműködésével dolgozzák fel témáikat, kutatási eredményeikről tanulmányok készülnek, elemző írásokban számolnak be. Tavaly — 87 tanulmányt írtak. Búza Márton igazgatóval és helyettesével Koltai Gyulával az intézet céljáról, feladatairól beszélgettünk. — Mint a nevéből is kiderül, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete, a szakszervezetek szolgálatában álL Társadalmipolitikai életünkben a szakszervezettől önálló állásfoglalások kialakítását várják. Ez pedig csak tudományos alapon lehetséges. E feladat elméleti tudományos kidolgozásának segítsége hárul az intézetre. Azzal a céllal hívták létre, hogy működjön közre a szakszervezeti mozgalom tudományos igényű javaslatainak, állásfoglalásainak kialakításában. A gazdaságpolitikai kérdésekben a szakszervezeteknek a tömegek véleményét, helyzetét figyelembe véve kontroll szerepe van. Ennek tudományos alapon történő összefoglalását, megfelelő reagálást, előre mutató javaslatokat, kidolgozott koncepciókat várnak az intézet gazdaságpolitikai és szociálpolitikai osztályától. Az ideológiai és kulturális, valamint szervezés- és vezetéselméleti osztály foglalkozik a témák más részével (szocialista brigádok, a szabad idő növekedése). A nemzetközi kutató osztály a világ szakszervezeti mozgalmával, a történeti osztály a hazai szakszervezetek történetével, szerepével foglalkozik. ágazati és vállalati tervezésben való részvételét. A szocialista munkai erseny helyzetét, szerepét a termelés segítésében. Keressük a közgazdasági szabályozásnak azokat a módozatait, amelyek a legjobban ösztönzik a termelés és a termelékenység növekedését, a bérszínvonal gyorsabb emelését. — Az életszínvonal alakulása és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatok című témában egyebek között a bér- és jövedelemarányok elemzéséből kiindulva javaslatokat dolgozunk ki az arányok változtatására. Vizsgáljuk a munkakörülmények és munkafeltételek várható és célszerű alakulását 15 év távlatában. Másik té-. mánk a tudományos-technikai forradalom társadalmi-gazdasági hatásaival foglalkozik — így a munkaerő-összetétellel, a foglalkoztatottsággal, a munkaidőcsökkentéssel kapcsolatos szakszervezeti feladatokkal. — További témáink: A szakszervezettel, mint szervezettel és mint mozgalommal kapcsolatos fő kérdések. A szakszervezetek nevelő szerepe, hatékonyabb érvényesítésének feltételei és akadályai. A magyar szakszervezeti mozgalom története. A nemzetközi szakszervezeti egység útja korunkban. — A SZOT elnökségének határozata alapján elkészült az intézet ötéves kutatási terve, melynek témáit 1970-től kezdődően kezdték feldolgozni. Melyek ezek a főtémák? — Első főtémánk címe: Á szakszervezetek és a szocialista állam viszonya. A társadalmi igazgatás problémái a szocializmus teljes felépítésének szakaszában hazánkban. Ezen belül vizsgáljuk a proletárdiktatúra működését, különös tekintettel az állam és a szakszervezetek közötti munkamegosztás tapasztalataira. Elemezzük a szakszervezetek jelenlegi és jövőbeli szerepét, a szocialista demokrácia, a közéleti demokrácia fejlesztésében. — Meglehetősen közérdekű a termelés fejlesztésével, a népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatps szakszervezeti feladatok címet viselő téma. Hiszen elemezzük a szakszervezeteknek a népgazdasági, 1 — Milyen módszerekkel, mennyire széles körben folytatnak vizsgálatokat? — Egy-egy témát részleteire bontva, sokoldalúan elemzünk Kérdőívek — helyszíni interjúk, munkások, a párt-, a szakszervezeti és gazdasági vezetők véleményének megkérdezése, a szakmai és a megyei szakszervezetek állásfoglalásainak, határozatainak, dokumentumainak elemzése szerepel módszereink között. Témánk — egyebek közt — a szakszervezeti taggyűlések értékelése. A nyolcezres Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban a munkások tíz százalékától kérdőíven kapunk véleményt. Meghallgatjuk a vezetőket is. A kontroll felmérést a Vörös Csillag Traktorgyárban folytatjuk. Témánkat napirendre tűzi a Vasas Szakszervezet is. — A szabad idő növekedésével kapcsolatban Csepelen folyt az alapvizsgálat, a Győri Vagon- és Gépgyárban a kontroll. — Azt már eddig is megállapítottuk, hogy a munkaidő csökkentése nem egyenlő a szabad idő növekedésével. Sokan más munkavállalásra fordítják. Általában a nők értékelik jobban a munkidő csökkenését. Olyan tapasztalatra is jutottunk, hogy a családok többet vannak együtt, többet foglalkoznak gyerekeikkel. E tények megállapítása után következik a tulajdonképpeni feladatunk, megnézni, milyen szerepe van, lehet a szak- szervezeteknek a szabad idő helyes felhasználásában. Mit tehetnek a szak- szervezeti könyvtárak, művelődési otthonok e cél érdekében. — Az eredményekről értesülnek a felmérés részvevői is? — Természetesen. A helyi szakszervezet is megtárgyalja, ismerteti. Kiadványaink, tanulmányaink eljutnak a szakszervezeti vezetőkhöz, az érdekeltekhez. Eddigi gyakorlatunk szerint a munkások is, a gazdasági vezetők is szívesen Alinak rendelkezésünkre, segítségünkre. — Milyen következtetésekre jutnak? — Eredményei n'-et ismertetve ajánlásszerűen foglalunk állást. Óvakodunk a túlzott általánosításoktól, hiszen véleményünket — a szakszervezeti mozgalom figyelembe veszi — konkrét döntések meghozatalánál. Az általunk tett javaslatok nagy részét elfogadták, s ezek sorra-rendre megjelennek a szakszervezeti mozgalom különböző szintjeinek állásfoglalásaiban. Kádár Mária Betakarítás és alkatrészellátás Aratáskor minden esztendőbem kiéleződnek az alkatrészellátási gondok. A gépek üzemképtelensége következtében ugyanis tetemes károk érik a mező- gazdaságot. Mi lehet az oka annak, hogy a helyzet évek óta szinte változatlanul súlyos? A kereskedelmi vállalatoknál a javítóanyag kellő mennyiségű raktározása készletezéssel jár, s ennek pénzügyi kihatásai vannak. Ha kevés a pénz, az alkatrészkészlet is kisebb mértékű lehet. Növelése csak a fejlesztési alap terhére, vagy hitelezés útján történhet. A lehetőségek ez esetben is szűkösek. 30—40 fajta erőgép Az ellátási zavarokat elsősorban az okozza, hogy a gépgyártás tipizálása nem érte el a kívánt szí vonalat. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban használt gépek sokfélék. Az erőgépekből például harminc-negyven gyártmány található. Az igényeket csak széles körű, következetes piackutatással lehet megállapítani, erre a feladatra az AGROKER nincs felkészülve. Így fordulhat elő, hogy bizonyos alkatrészekből krónikus a hiány, más javítóanyagokból pedig a szükségesnél Diákok a gyárban A nyár egyik jellemzője: fiatal, vidám arcokkal „frissülnek fel” a gyárak, üzemek munkatermei. A nyári vakáció kezdete óta sok általános és középiskolás tanuló jelentkezett a különböző munkahelyek felvételi irodáin. A diákok tanári felügyelet mellett, a hat-, illetve nyolcórás munkaidő alatt könnyebb fizikai munkát végeznek. Keresetükkel szüleik őszi, nagyobb kiadásait csökkentik, vagy a nyaraláshoz, kiránduláshoz szükséges pénzt gyűjtik össze. Az elmúlt napokban a Kecskeméti Konzervgyár I-es és Il-es telepén háromszáz diákkal találkoztunk. Közülük sokan a készáruraktárban címkéznek, árut csomagolnak, vagy — a felnőttek között — a szalag mellett dolgoznak. Vidámak, jókedvűek, de a munkájukat sem hanyagolják el. A műszakvezetők elégedettek: egy-egy 24 tagú brigád naponta általában 1300 kartont tölt meg üveges borsóval. A ' teljesítménytől függően az ügyeskezűek naponta 50—60 forintot is keresnek. ...i t — tárnái — nagyobb készlet van raktáron. Nem ritka eset, hogy a régebben gyártott traktorok pótlására, három másik fajtát hoznak be külföldről, s ezzel a már forgalomba levővel együtt, négy különböző gyártmányú erőgéphez kell alkatrészekről gondoskodni. Ismeretes, hogy vásárolunk gépeket Jugoszláviából, de hasonló rendeltetésű növényvédő gépekből hazai gyártmányú is van forgalomban. Gyártás alatt van az ugyancsak hazai új konstrukciójú növényvédő gépcsalád. Ennek egyes gépei hamarosan szintén kaphatók lesznek. Elhasználódott traktorok Nem egyszer a teljesen új gépek pótanyagellátása is bizonytalan. Sok esetben még ugyanazon géptípusokon belül sem használható azonos alkatrész. Az AGROKER jelenleg tíz, tizenöt típusú erőgépet árusít. Biztonságos pótanyagellátást azonban csak négy-öt féle gyártmányúra tudott eddig teremteni. Milyen lehet ezek után az évekkel ezelőtt forgalomba hozott traktorok és munka(Tóth Sándor felvétele) Szerződés 40 ezer hízóra Szövetkezeti társulások a falusi húsellátás javításáért A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ egy éve megjelent rendelete lehetővé tette, hogy kísérletképpen Bács-Kiskun, Győr-Sopron és Borsod megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei a saját sertéshizlalás mellett, tagjaiktól hízott sertést felvásárolhatnak, illetve feldolgozhatnak. A megyei fogyasztási szövetkezetek érdekképviselete alatt álló 39 sertéstenyésztő és -hizlaló mezőgazdasági társulás megközelítőleg négyezer tagja egy év alatt a vártnál is jobb, eredményesebb munkát végzett. Tavaly a megyebeli falvak húsellátását 9 ezer sertéssel, azaz 11846 mázsányi hússal segítették. Az idén július elejéig a szövetkezetek 40 ezer sertés átvételére kötöttek szerződést. E mennyiségből a tagság eddigi már 10 ezer hízót átadott. A jelenleg hatszáz taggal működő kiskunhalasi társulás például 5 ezer sertés hizlalására szerződött. A nagyüzemi felárként kapott kilónkénti 1 forintból fél év alatt több mint 120 ezer forintot gyűjtöttek ösz- sze. A többi társuláshoz hasonlóan a közös alapból fedezik a különböző kiadásokat: anyakocák, takarmány beszerzése, etetők, itatok vásárlása stb. A falusi húsellátás további javításának feltétele a szövetkezeti húsfeldolgozás bővítése, korszerűsítése. Jelenleg a kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, bácsbokodi, soltvadkerti, bácsalmási és a kalocsai fogyasztási szövetkezetek foglalkoznak sertésfeldolgozással. A MÉSZÖV választmányának határozata értelmében még az év hátralevő részében több szövetkezetnél létesítenek feldolgozó üzemet. T. L. gépek alkatrészpótlása? Nem a legrózsásabb! S ez a helyzet azért is aggasztó, mert az állami gazdaságokban 58, a termelőszövetkezetekben pedig 70 százalék a négyéves, vagy ennél régebben vásárolt gépek aránya. A túlzottan elhasználódott gépek javítása valóságos alkatrészpazarlás. Sok gazdaságban mégis kénytelenek erre. Előfordul, hogy összeségében a gép értékét is meghaladja a javítási költség, mert évente a tizenöt-húszezer forintot ki tudják ugyan fizetni a felújításokért, de 90—140 ezer forintot egy év alatt nem képesek kiadni az új gép megvásárlására. Elosztás, de hogyan Mindezeket a körülményeket szinte lehetetlenség évente adatszerűén kimutatni és raktárak feltöltését erre alapozni. Az is igaz, hogy az alkatrészekre épp a krónikus hiányuk miatt, bizonyos elosztás érvényesül. De nem mindig oda irányítják a legtöbb pótanyagot, ahol a legtöbb gép van. Az indokoltság meghatározása nem mindig a legszerencsésebb. Az alkatrészek pótlását ugyanis sok, nem várt tényező befolyásolja. Ilyen a nehéz terep, a vizes, süp- pedékes talaj, az elgyomosodott gabona, a mind ezekből származó túlzott igénybevétel, és természetesen a szakszerűtlen gépkezelés. Ha válaszolni akarunk arra a kérdésre, hogy mennyi és milyen alkatrészre van szükség, akkor ezeket ismerni és mérlegelni kellene. Ez azonban jelenleg megoldatlan. Tervszerű megelőzés Az alkatrészellátás zavartalanságát tehát pénzügyileg sokkal könnyebb megteremteni, mint a piackutatás oldaláról. Gyökeresen változna a helyzet, ha a gazdaságokban mindenütt bevezetnék a tervszerű, megelőző karbantartást. Erre lehet már példát találni a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben és másutt, ahol most sincs különösebb gond az alkatrészpótlás miatt. Sajnos, számos gazdaságban csak akkor gondolnak a hibás géptartozékok cseréjére, amikor a traktor vagy a munkagép már üzemképtelenné vált. Az alkatrészigények pontos felmérése elsősorban azok felhasználóinak tennivalója lenne. A kereskedelem csak akkor tud gondoskodni a megfelelő mennyiségű áruról, ha idejében ismeri a vásárlók szándékát, ha jól tájékozott. A megoldás tehát egyéb tényezőkön kívül, a gazdaságok és a kereskedelmi vállalatok tervszerűbb együttműködésében, szorosabb kapcsolataiban is rejlik. Herczeg Kiss Béla Jó kezdet — Túlteljesítette forgalmi tervét a kecskeméti Alföld Áruház: a II. negyedévben a tervezett 43 millió forint helyett 45 millió forint értékű árut adtak el. Kiemelkedően nagy forgalmat bonyolított le a cipő- és a bútorosztály.
