Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-04 / 130. szám

WTL Június 4, péntek 3. oldal Intézkedik a MÁV Járul a íőserdei közlekedés A Hot-Tisza mentén el­terülő Tőserdő egyre na­gyobb hírnevet szerez az üdülőterületek között. Az ide irányuló közlekedés el­ső erőpróbája vasárnap zaj­lott le. amikor az idény kezdetének forgalma az if- Hteági nap rendezvényével tetéződött. Vagyis az uta­zók száma körülbelül meg­felelt annak a tömegnek, amely a csúcsszezonban in­dul majd a vonzó, kikap­csolódást ígérő vidékre. A MÁV ezen a napon — jóllehet számolt a megug­ró forgalomra — elégtelen­re vizsgázott. Sokan lema­radtak a visszainduló sze­relvényről, elviselhetetlen­re duzzadt a tumultus, s kiderült, hogy a szikrai vas­útállomás jelenlegi adottsá­gaival képtelen megfelelni az igényeknek. Ez a moz­zanat is hozzájárult ahhoz, hogy a megyei tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osztálya tárgyalást kezde­ményezett a MÁV Szegedi Igazgatóságával azokról a feladatokról, amelyek a la- kiteleki-tőserdei üdülőte­rület fejlődéséből fakad­nak. A napokban lezajlott a tanácskozás, a megálla­podásokat jegyzőkönyv rögzíti. A legsürgősebb teendők közé tartozik, hogy a vo­natok az, új fürdővel szem­közti, árpádszállási megál­lónál is álljanak meg, hi­szen a strand megnyitásá­val ide tevődik át Tőserdő központja. Az ésszerűség alapján ez alól csupán a Lakitelekről 4 óra 13 perc­kor, illetve a Kecskemét­ről 20 óra 20, valamint a 20 óra 50 perckor induló szerelvények alkotnak ki­vételt. A tapasztalatok sze­rint szükség van a szerel­vények újabb kocsikkal történő megerősítésére, mentesítő járatok indításá­ra is. Dóczi Jenő, a MÁV Szegedi Igazgatósága III. osztályának főfelügyelője ígéretet tett, hogy a hét végére intézkednek. Ugyan­csak halaszthatatlan dolog a szikrai állomás korszerű­sítése, amit elkerülhetet­lenné tett a megnövekedett utasforgalom. A tennivalók sorába tartozik még egy fe­dett váróterem létesítése az árpádszállási megálló­helyen. Bár az új menetrend már megjelent, az igények gyors intézkedést sürget­nek, amelyekkel a vasút tanúielét adhatja a rugal­masságnak. Halász Ferenc Pártnapok a megyében Tegnap több pártnapot tartottak a megyében, ame­lyen az SZKP XXIV. kongresszusának jelentősé­gével foglalkoztak az elő­adók. Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyárának ebéd­lőtermében összegyűlt dol­gozók előtt Perjési László, az MSZMP KB osztályve­zető-helyettese tartott elő­adást, amelyen részletesen foglalkozott hazánk és a Szovjetunió politikai, gaz­dasági és kulturális kap­csolataival. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáregységében Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese, Soltvad- kerten a művelődési ház­ban Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára tartott ugyancsak a fenti témából pártnapi előadást. Többet termel a szövetkezeti ipar— de keveset fejlődik a szolgáltatás Egy közelmúltban vég- noha zett felmérés alapján von­ták le a következtetést az OKISZ-ban: a szövetkezeti ipar tevékenysége 1971 első hónapjában jelentősen túl­haladta a tavalyi év meg­felelő időszakának ered­ményeit. Biztatóan indult a negyedik ötéves terv. A 780 ipari termelőszövetke­zet az év első negyedében 5,1 milliárd forint értékű munkát végzett. Ez 14 szá­zalékkal több a tavalyi el­ső negyedévinél. S amit termelnek a szövetkezetek — azt el is tudják adni, mert a piac általában biz­tosított. A 255 építőipari szövetkezet is 6.5 százalék­kal termelt többet a fel­mért időszakban. Ezek a szövetkezetek viszont — a lakosság részére végzett munkákra kedvez­ményeket is kapnak — in­kább a közületi tevékeny­séget helyezték előtérbe. Ezért tavaszig csak 322 la­kást adtak át a magán­megrendelőknek — keve­sebbet, mint egy évvel ko­rábban. Növelték termelé­süket a szolgáltatók is. A 74 szövetkezet 237 millió forint értékű mun­kát végzett az első három hónapban, 8—9 százalékkal többet, mint 1970 megfe­lelő időszakában. Ezen be­lül a lakosság részére nyúj­tott szolgáltató-javító te­vékenységük viszont mind­össze 1,3 százalékkal emel­kedett. Á legjobb reklám... JÓ NÉHÁNY olyan is­merősöm van a megyében, akiknek legfeljebb, ha a keresztnevét, vagy még azt sem tudom. Mégis: bárhol akadjunk össze, barátságo­san köszöntjük egymást; kellemes a velük való ta­lálkozás. Kedves ismerő­seim e kiterjedt körének az a közös vonása, hogy a megye különböző üzletei­nek pultjai mögött állnak. Eladók, pénztárosok, bolt­vezetők — a kereskedelem dolgozói, akik udvarias ki­szolgálással, vagy az arra való ^legnagyobb készséggel férkőztek a bizalmamba. A vásárló bizalmába. Mert kimondatlanul is a tudo­másomra adták és adják, valahányszor betérek üzle­tükbe, hogy a kedves vá­sárló szolgálatában állnak. Most, hogy róluk szólok, arcok, mosolyok villannak fel előttem. S nyomban igyekszem is őket „helyhez kötni”. A kunszentmiklósi kenyérbolthoz, ahol két kifli eladását is kellemes élménnyé tudja tenni az eladónő; a kecskeméti Kos­suth téri élelmiszerüzlet­hez, ahol nem is olyan könnyű a legudvariasabb személy kiválasztása; a kecskeméti Centrum üveg­edény részlegéhez, ahová márcsak azért is kellemes betérni, mert Katikának, az ott dolgozó eladónak mindig van az emberhez néhány kedves szava; vagy éppen a kiskőrösi áruház férfifehérnemű-részlegéhez, ahol a vevőnek szóló kész­ségességével hódított meg a barna hajú kislány. A KÉSZSÉG... Elegen­dő csupán pozitív értelmé­ben említeni ezt a szót, s máris számos ellentétes előjelű példát kínál az em­lékezet. Ilyenféléket: 43-as, fehér, rövidujjú férfiingért folyamodik szinte alázato­san a komor arcú eladó elé a vevőjelölt. Mégis, mi­haszna az alázata. Mert hiába sorakozik a polco­kon az ingek sokasága, el­hangzik a határozott „NINCS!”, és mehet az ember. Olykor üzletről, üz­letre, egészen addig, amíg a kiskőrösihez hasonló pél­dára nem akad. Olyan üz­letre, ahol udvariasan köz­ük, hogy a keresett porté­kából pillanatnyilag r.incs ugyan, de tessék talán ezt, Vagy amazt megnézni. VAGY: állok az éppen gyér forgalmú üzletben, s várom, mikor tüntetnek ki figyelmükkel az éppen „maszek” eszmecserébe mélyedt eladók. Rám is néznek, de tekintetük nem továbbítja tudatukig a fel­fogott képet. Hiszen, ami­kor türelmem fogytán, megszólalok, meglepetést és sértődöttséget kifejező arccal, kelletlenül ve­szik tudomásul az üzletben való jelenlétemet... Lámcsak, hová is kanya­rodtak gondolataim. A to­vábbi negatív példák soro­lása helyett — amelyekből sajnos, akadna még —, hadd fejezzem be inkább az iméntit: A KELLETLEN fo­gadtatást az üzletben, amely a vevőkért van, nem szeretem. Ezért az ilyen boltokat — kellessék ma­gukat bármilyen fényes reklámmal is — lehetőleg elkerülöm. Egyszerűen azért, mert a vásárlók óriá­si táborával együtt vallom: Minden üzlet legjobb rek­lámját az ott dolgozók je­lenthetik. Ha úgy állnak helyt a pult mögött, mint a bevezetőül említett, szá­mos megyebeli kedves is merősöm. P. I. Vendégek a testven árosból Szimfcropolból, Kecskemét testvérvárosából negy­venegy vendéget hozott a hírős városba az Express Utazási Iroda Rács-Kiskun megyei kirendeltsége a na­pokban. A Krím-félszigetről érkezett csoport vendég­látóipari szakemberekből áll. akik szakmai bemutató­kon vettek részt az Aranyhomok Szállodában és a liecskemét-Szikrai Állami Gazdaság nyárlőrinci tele­pén. Fogadták őket a megye párt- és KISZ-vezetői is. Képünk az Aranyhomok éttermének méltán híres konyhájában mutatja be a szimferopoli csoport tagjait. A szakmai programot városnézés színesíti. Barátaink ma utaznak tovább a csodálatos Verőcére. A látogatás annak a csereakciónak a keretében jött tétre, amely egy ugyanekkora megyei vendéglátóipari csoport szovjetunióbeli tapasztalatgyűjtését tette lehe­tővé. Bács-Iviskun képviselői tanulmányozták például Ezimféropolban a Kecskemét nevű „resztoran” munká­ját. Ügy lenne igazán stílszerű, ha mi Kecskeméten egy Simferopol étterembe vihetnénk el a jövőben vendé­geinket. — halász — (Tóth Sándor felvétele.) Állásfoglalások a lakbér-hozzájárulásról A Pénzügyminisztérium más illetékes állami szer­vekkel egyetértésben az egységes értelmezés érde­kében állást foglalt a lak­bér-hozzájárulással kapcso­latos néhány kérdésben. Az állásfoglalás a többi között rámutat, hogy a bedolgozó kisipari szö­vetkezeti tagok ugyanúgy megkapják a lakbér-hozzájárulást, mint bármely más ktsz-tag, fel­téve, hogy a szövetkezetnél rendszeres munkát végez­nek. Ilyen szempontból a bedolgozó szövetkezeti ta­gok munkáját akkor tekin­tik rendszeresnek, ha a lakbér-hozzájárulás kifize­tése előtti hónapban leg­alább 250 forintot keresett a szövetkezetnél. Egy másik állásfoglalás azt a helyzetet tisztázza, amikor a személyes tulaj­donban levő lakást haszon- élvezeti jog terheli, s így a lakás használatával kap­csolatos jogok a haszonél­vezőt illetik. Ilyen esetben sem a tulajdonos, sem a haszonélvező nem kap lakbér-hozzájáru­lást. Lakbér-hozzájárulás ugyanis csak lakásbérlet esetén, s csak az 1971. jú­lius 1-én sorra kerülő lak- béremeléssel járó terhek ellensúlyozására adható. Tulajdonközösség esetén sem jár lakbér-hozzájáru­lás, mivel itt sincs lakás- bérleti jogviszony. A javító-nevelő munkára ítélteknél azt kell figyelembe venni, hogy az ilyen ítéletek nem létesítenek munkaviszonyt, illetve a javító-nevelő munka végrehajtása alatt a munkaviszony szünetel. Ha a javító-nevelő mun­kára ítéltnek nincs munkai viszonya, s 1971. július 1. a büntetés-végrehajtá's idejé­re esik, akkor az illető nem kaphat lakbér-hozzájárulást. Ha viszont 1971. július 1-én az illetőnek van kereső foglalkozása, s később íté­lik javító-nevelő munkára, akkor folyósítani kell szá­mára a lakbér-hozzájáru­lást, mivel munkaviszonya fennáll, csupán szünetel, ha­sonlóan a szülési, vagy fi­zetés nélküli szabadságon levő vagy katonai szolgá­latot teljesítő dolgozókéhoz. A fegyelmi úton elbocsá­tott dolgozó elbocsátása után is jogo­sult a lakbér-hozzájárulás­ra, de annak folyósítása mindaddig szünetel, amíg az illető újabb munkavi­szonyt nem létesít. Ha azonban egy éven belül nem jön létre új munkavi­szony, akkor az elbocsátott dolgozó már nem jogosult a lakbér-hozzájárulásra. a könyvnapokról Az ember gondolatait közvetítő nyomtatott betű ünnepei a könyvnapok. A szellemi izgalmakra érzé­keny embereken kívül má­sok is önkéntelenül odafi­gyelnek ilyenkor a könyv­re. Megkérdeztünk boltve­zetőket, hogyan kínálják a szellemi táplálékot és mennyire kelendőek a könyvek. GÖRÖG LAJOS üzletvezető, Kiskunfélegyháza A városi könyvtárral és a Szakmaközi Művelődési Házzal közösen író—olvasó találkozókat szerveztünk; vendégeink voltak Hatvani Dániel költő, Szakonyi Ká­roly és Mándy Iván író. Meghívtuk Illés Jenő kri­tikust és a Kecskeméti Katona József Színház két művészét, Falvay Klárit és Forgács Tibort is. A 60 ezer forint értékű könyv­napi készletből 80 bizomá­nyosunk segítségével eddig 50 ezer forint értékű talált gazdára. A könyvnapra megjelent 37 kötet mindegyikéből megfelelő mennyiséget igé­nyeltünk és kaptunk. A Petőfi téren felállítottunk egy könyvsátrat is. ASBÖTH MIKLÓS üzletvezető, Kalocsa A forgalom nem na­gyobb, mint az év más napjain. A könyvnapokra megjelent művek közül Ju­hász Ferenc Holtak királya című verseskötete vezet a népszerűségi listán, de eb­ből is csak tíz-tizenöt pél­dányt adtunk el. A közép- iskolás diákok az 50 száza­lékos áron kapható köny­veket vásárolják inkább; a Körkép és a Szép ver­sek 1971-ből is sokat el­adtunk. Kicsi a választék az előző évekhez viszonyít­va, bár nagyobb példány­számban jelentek meg a könyvek. A propaganda hiánya is érezteti hatását. MESTER VENCELNÉ üzletvezető, Jánoshalma Könyvbált rendeztünk a Napsugár vendéglőben, a mozi előcsarnokában pedig kiállítottuk az ifjúsági könyveket, amelyeket ter­mészetesen megvásárolhat­tak a fiatalok. Az utcákon is folyik „asztalárusítás”j Három helyen pár óra le­forgása alatt 2 ezer forint értékű könyv talált gazdá­ra. A Természettudományi Lexikon két nap alatt el­fogyott. A fiatalok főleg a diákok, az 50 százalékos áron kapható kötetekből válogattak. Felnőtt vásár­lóink közül sok könyvvel tértek haza a napokban például Balogh Mátyásné és Horváth Jánosné, az ÁFÉSZ dolgozói. A kör­nyék tanyáit harminckét bizományosunk járja ezek­ben a napokban, de az ő eredményeikről még nem tudok beszámolni. Cs. K. Energetikai eépipri Mreicia A Technika Házában csütörtökön Vas József, a Gépipari Tudományos Egyesület energia- és vegy­ipari gép szakosztályának elnökhelyettese sajtótájé­koztatón jelentette be, hogy június 8-tól 12-ig rende­zik meg a II. energetikai gépgyártási konferenciát, amelyen sok külföldi szak­ember is részt vesz. A ta­lálkozón több mint 50 ha­zai és külföldi előadás alapján vitatják meg az energetikai gépgyártó ipar gyorsabb fejlesztésének módozatait. (MTIÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom