Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Aratás, 1971 Megérkezett az első váltás / atyában sárgul az őszi árpa, szőkül a rozs és gyors ütemben érik a búza. Az idén jóval a hagyományos Péter-Pál-napi kezdés előtt fogtak hoz­zá aratni megyénkben. A kalászosok betakarítása éven­kénti nagy vizsgája a mezőgazdaságnak, amit társa­dalmunk érdeklődéssel és figyelemmel kísér. A felké­szülés már a múlt év őszén megkezdődött. S a kedve­zőtlen időjárás, természeti csapások ellenére, a szocia­lista mezőgazdaság helyt állt és megalapozta a követ­kező esztendőt. Csaknem minden gazdaság kiemelt feladatának tekintette a kenyérgabona-vetéstervének teljesítését. A szövetkezeti parasztság és az állami gazdaságok dolgozói most is híven teljesítik a szocialista haza iránti kötelességüket és biztosítják az ország kenyerét. A gondos munka eredményeként jó termést érlelnek a gabonaföldek. Az előző évivel csaknem azonos ve­tésterületen a termés, várhatóan 2—3 ezer vagonnal lesz több. A betakarításra a termelő üzemek jól felkészültek: 850 kombájn, 180 rendrearatógép és 170 kévekötőgép vesz részt a munkában. A gazdaságok dolgozói érzik felelősségüket és mindent megtesznek azért, hogy a megtermett gabonából minél kevesebb menjen veszen­dőbe. Hasonló gondosságot kérnek minden közreműködő­től, azoktól akik a gepeket javítják, az alkatrészt és az üzemanyagot kiszolgálják, s akik az eladásra kerü­lő terményt átveszik. A gabonabetakarítás minden szakaszát kísérje kö­rültekintő figyelem, s övezze még nagyobb gondosko­dás a határban dolgozókat a gazdaságok vezetői ré­széről. Az aratáskor már nemcsak arra van lehetőségünk, hogy a termést megbecsüljük, hanem arra is, hogy a jó gazda gondosságával vegyük számba eddig vég zett munkánkat. MSö~ismert, hogy az elmúlt év szeszélyes időjárása, ■* a rendkívüli elemi károk a termelőszövetkeze­tek gazdálkodását nagyon megnehezítették. A halmo­zott termelési érték stagnálása mellett az árbevételek csupán 5—6 százalékkal emelkedtek, a bruttó jöve­delem pedig 15 százalékkal csökkent. Harmincnégy veszteséges szövetkezetnél kellett a pénzügyi egyen­súly megteremtése érdekében szanálási eljárást lefoly­tatni. Az 1971. évi gazdálkodáshoz a szövetkezetek jelentős része csak hitelek felvételével tudta a szükséges pénz­ügyi fedezetet biztosítani. A szövetkezetek forgóeszköz- hitelállománya 39,8 százalékkal haladta meg az 1970. május 31-it. A hitelszükséglet jelentős növekedése a biztonsági alapok csökkenésével, az alacsonyabb készlettel, az előző évinél több gépalkatrész- és műtrá­gyavásárlással van összefüggésben. Szövetkezeti gaz­daságaink a növénytermesztés és állattenyésztés el­sődleges fejlesztésével egyidőben nagy figyelmet for­dítanak a szolgáltató, feldolgozó és iparí tevékenység bővítésére. Az elmúlt év bizonyította, hogy üzemi és népgazdasági előnyök egyaránt indokolják a tevékeny­ségi kor bővítését. MTzgyedik ötéves tervünk egyik fő feladata a ke- nyérgabona-szükséglet megtermelése mellett a kiegyensúlyozott hús- és állati termék-termelés teltételeinek megteremtése. A március 31-i állatszám­lálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány csök­kenése lelassult, a sertéslétszám viszont — ilyen ma­gas még sohasem volt — már 1971-ben elérte a terv­időszak végére előirányzott szintet, örvendetesen fej­lődött a baromfiállomány is. A tavaszi állatállomány nagysága máris bizonyítja, hogy az állattenyésztés fejlesztésére foganatosított in­tézkedések meghozzák az eredményt. Folyik az üzem­szerű szarvasmarha- és sertéstelepek építési prog­ramjának megvalósítása. Már az idén is üzemel 11 szövetkezeti szakosított sertéstelep, ahol 41 ezer vá­gósertést hizlalnak. Eredményesnek bizonyultak a háztáji állattartás fel­lendítésére hozott intézkedések is. Elmondhatjuk, hogy a kisüzemi sertés- és baromfitermelési kapacitások maximálisan ki vannak használva, a tenyésztési lcedv nem csökken. y§z állat- és állati termékfelvásárlás 1971-ben várhatóan meghaladja az elmúlt évit, sertésből megkétszereződik az átvétel. Az állattenyésztés egyes ágazatainak — sertés, baromfi — átlagot meghaladó gyors fejlődése új gondok forrásává vált. A múlt év­ben a baromfifeldolgozó-kapacitás volt elégtelen, ez- évben a vágósertés átvételénél és vágásánál lehet torlódás és fennakadás. Indokoltnak látszik az állami gazdaságok, szövetkezetek, ÁFESZ-ek kisüzemi vágó- hidjainak teljes kihasználása, ősztől kezdődően, a vágási feszültség levezetésére, lehetőleg húsipari együttműködés keretében. Takarmányhelyzetünk jelenleg igen feszített, a táp­ellátás néha akadozó, annak ellenére, hogy a gabo­nafelvásárló vállalat üzemeinek kihasználtsága már fFojytatás a 2. oldalon} az építőtáborokba XXVI. évf. ISO. szám 1971. június 27. VASÄRNAP Ára .* 1 forint A nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok első turnusá­ban dolgozó több mint nyolcszáz diák befejezte a munkát, s tegnap délben hazautazott. Az első tábor­lakók eredményeiről, a ma reggel megyénkbe érkező diákokról, valamint az újonnan nyíló táborokról tegnap délelőtt Németh Fe­renc, a KISZ megyei bi­zottságának munkatársától kaptunk tájékoztatást. — Június 14-tőL két hé­tág a helvéciai, izsáki, ba- lázspusztai, vasíkúti és a mátéházi táborokban a kö­zépiskolások szőlőt bújtat­tak és kötöztek, valamint gyümölcsöt szedtek. Az ál­lami gazdaságok, a terme­lőszövetkezetek, s az épí­tőtáborok megyei bizottsá­ga elégedett a fiatalok muntkájával: az egy-egy diáiéra megállapított napi 30 forintos, normát a tábo­rozok általában 45—55 fo­rintra teljesítették. A máté­házá tábor lakói például napi 60—80 forintos ered­ménnyel dicsekedhettek. Ma reggel újabb kilenc építőtábor nyitja ki kapu­ját. A már működő tábo­rokon kívül a balotaszál- lási, lakitelekii, kunfehér­tói, félegyházi, mátételkn, hosszúhegyi, kiskőrösi, ja- kabszá'llási és a táj ói. álla­mi gazdaságok, termelőszö­vetkezetek csaknem ezer­ötszáz budapesti, Fejér, Nógrád, Szolnok, Tolna és Heves megyei diákot vár­nak. A tizennégy építőtá­borban összesen kétezer­négyszáz fiatal kezdi meg hétfőn reggel a munkát. A hatórás munkaidő után a KISZ Központi Bizottsá­ga és az építőtáborok me­gyei bizottsága által ösz- szeállított eseménydús program — csakúgy mint az elmúlt két hét alatt — színes, változatos szórako­zási lehetőségeiket kínál a fiatalok részére. A táboro­zók szellemi vetélkedőkön, sportversenyeiken vesznek részt, s több alkalommal fővárosi és megyei kultúr- csoportók, irodalmi színpa­dok, beat-együttesek kere­sik fél őket. T, t. Merre mozdulnak a tanyák? (4. oldal) „A hnszonnegyedik órában” <5. oldal) í Í9. oldal) Kedden összeül a megyei tanács Junius 29-én, kedden 9 órai kezdettel, kecskeméti székhazában ülést tart Báes-Kiskun megye Tanácsa. A tanácskozás napirendjén sor kerül a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztására, s egyidejűleg a megyei NEB második félévi munkatervénck jóváha­gyására. A továbbiakban az élelmiszergazdaság negye­dik ötéves tervének feladatairól tárgyal, majd a múlt évi költségvetési, illetve a fejlesztési alappal való gaz­dálkodás jóváhagyásáról határoz a tanácsülés. Naponta hatszáz holdat Költöznek a gyárak Kibontakozik a déli ipartelep permetez Növényvédő helikopter a Bajai Állami Gazdaságban A tnűtrágyaszóró, nö­vényvédő repülőgép nem ritka jelenség Bács-rKiskun megyében. Baján, Bácsal­máson, Kalocsán, Solton, Városföld ön stb. már évek óta rendszeresen dolgozik. A permetező helikopter azonban az idén jelent meg először a megye szőlő- és gyümölcsültetvényei fölött. A KA—26-os típusú, szovjet gyártmányú heli­kopter, amelyet Mercz An­tal, a Repülőgép« Növény­védő Állomás pilótája ve­zet, 30 kilométeres sebes­séggel, 4—5 méter magasan repül a kijelölt táblák fö­lött, s közben a forgószár­nyak által keltett erős lég­örvény, a fel- és leáramló levegő teljesen megforgat­ja a permetlevet. A helikopteres permete­zés nem olcsó munka, de rendkívül nagy termelési biztonságot jelent a gazda­ság számára, hiszen egy nap alatt 600 holdas ültet­vényt tud permetezni. Ami­óta a helikopter a Bajai Állami Gazdaság vaskúti kerületében dolgozik, már ötször permetezte a több mint 1300 holdas szőlőül­tetvényt. Munkáját azon­ban még nem fejezte be, hiszen a szerződés 160 légi­órára vonatkozik, s ez idő alatt a szőlő tízszieri per­metezését és a 240 holdas dióültetvény növényvédel­mét is él kell végezhie. K. A. A Szegedi úton elsuhanó autósok előtt szánté napon­ta változik a megyeszék­hely úgynevezett déli ipar­telepének látképe. Három éve, amikor Kecskemét ta­nácsa jóváhagyta a fejlesz­tési elképzeléseket, ez a panoráma még csak ma­ketten létezett. Ma már több üzem működik itt. A telepítésnél figyelembe vet­ték a Kecskeméten ural­kodó északkeleti, széljá­rást is, s így a gyárak ál­tal szennyezett levegő nem kerülhet a lakónegyedekbe. Ide költözött például az AGROKER megyei köz­pontja; a MEZŐGÉP Vál­lalat újabb, korszerű sze­relőcsarnokot épít; napon­ta 60 ezer üveg bort pa­lackoz a Közép-magyaror­szági Pincegazdaság; meg­valósult a Szerszám- és Gépelem Gyárak nagybe­ruházása, továbbá bővül az új kenyérgyár. «WewoewK Mózes László betanított növényvédő. munkás a permetlé szivattyúcsövét kap­csolja a helikopter 600 literes tartályára. Egyszeri feltöltéssel 20 holdat perme­tez a gén, ^Pásztor Zoltán felvételek Kicsiben a budapesti iparkitelepites játszódik le, a városszéli „vidéken” csaknem 30 millió forintos ráfordítással telephelyet lé­tesít a nyomda, ahol jelen­tős beruházással korszerű gépeket állít munkába a jelenlegi ötéves tervidőszak esztendeiben. Kibontakoz­nak az Autófenntartó Ipari Tröszit szervizének épületei. A vállalkozást szolgáltatási alapjából támogatja a me­gyei tanács, hogy gyorsabb ütemben bővüljön a gép- kocsi javító-hálózat Bács­Kisfcumban. Már a gépeket szerelik a készülő tejgyár­ban. Ez a beruházás a tej­termékek választékának je­lentős bővülését és a tasa­kos tej megjelenését hozza meg a jövő évtől a „hírős város” lakóinak. A jelen­le,gä Jókai utcai lerafcatot pedig jóval nagyobb kapa­citású sörraktár váltja itt fel. Az üzemek idetelepítésé­vel megváltozik a város déli részének közlekedési arculata is. Elkészültek egy vasúti felüljáró tervei. 1973-tól tehát megszűnik végre az az áldatlan hely­zet, amelyet szinte- órán­ként újjászül most a Sze­gedi úti vasúti átjáró. A növekvő forgalomnak sza­bad teret ad a KPM azzal is, hogy megnyitják az E—5-ös utat és a déli ipar­telepeket összekötő külső körutat. Az ellátás megszervezé­sére a városi tanács orvo­si rendelőnek, bisztrónak, üzleteknek, kiállító és min­taterméknek is helyet je­lölt ki. Sajnos mindeddig nem jelentkezett vállalkozó, aki kihasználná a kínálko­zó lehetőséget. Félő ugyan­is, hogy az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalatnak a területre vonatkozó fej­lesztési tervei nem elégítik ki az itt dolgozó sok szá? munkásasszony bevásárlá­si igényeit. H. F,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom