Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

I aids] I 1971. Június 26, ssorabsi Alkotó felen — biztató távlatok I V. Négypercenként egy kombájn A Don melletti Rosztov nagy ipari központ. A Kaukázus kapujának is nevezik. A kozákjairól hí­res vidék fővárosa. A mezőgazdasági gép­gyára is messze földön ne­vezetes. 1932-ben kezdték gyártani az első arató­cséplő gépeket. A háború alatt át kellett telepíteni Taskentba. A nácik kive­rése után újjáépítették. Je­lenleg 30 ezer munkás dol­gozik a gyárban. A Szov­jetunió kombájngyártásá­nak több mint 80 százalé­kát adja ez az üzem. Az SZK—4-es arató-cséplő gé­pekei a világ 30 országá­ba^ ismerik. Magyaror­szágra is sokat szállítanak. Megbízhatóságuk közis­mert. szakembereink ked­velik. Végigjártuk a kombájn­gyártás munkafázisait. Kí­sérőnk Lepsin Gorgis Szemjonovics, a gyár tech­nikai informátora, az üzemszervezési részleg ve­zetője volt. Egyes gyártá­si folyamatokat teljesen automatizáltak. A legtöbb fizikai erőt igénylő felada­tokat gépek végzik. A szalagokon beidegző- dött mozdulatokkal, má­sodpercnyi pontossággal dolgoznak. Négypercen­ként gördül ki egy kom­bájn a gyár udvarára, ahol műszaki próbának vetik alá. Az udvar másik oldalán építik az új üzemcsarno­kot, amely jóval nagyobb a jelenleginél és egyúttal az SZK—5-ös kombájn bölcsője lesz. Ez a jelen­leginek tökéletesített vál­tozata. A párt XXIV. kongresszusának határoza­ta alapján 540 ezer kom­bájnt gyártanak öt év alatt a Szovjetunióban. Eb­ből 380 ezret ad a rosztovi üzem. Nagyobb része SZK—5-ös lesz. — Nem állunk meg a / fejlesztésnél. Gyártunk SZK—6-ost és SZK—8- ast is. Új kombájnunknak jövőre kezdjük meg a so­rozatgyártását ebben a kor­szerű, modern csarnokban. — mutatott a részlegveze­tő a beton- és vasoszlopok erdejére, ahol néhány em­ber irányította a darukat, amelyek egymás után emel­ték be az előregyártott ele­meket. Most készül a kombájn­múzeum. Már kivontatták az udvarra az első, még 1932-ben gyártott arató­cséplőket. Ezt követte az 1937-ben gyártott SZ—1, az 1948-as SZ—6, az 1956­figyelemre méltó, mert Európa legtöbb jelentős országába szállítunk az SZK—4-esekből — magya­rázta kísérőnk. Kereskedő Sándor (Foltyatjuk) Következik: V. Doni halászok Rendszeres adatközlés, változatos kiadványok A KSH munkájáról, terveiről Megyénknek a számok nyelvén értő közvélemé­nyét rendszeresen, ismét­lődően tájékoztatja kiad­ványaival — jelentések, közlések és egyéb adatszol­gáltatás formájában — a Központi Statisztikai Hiva­tal megyei igazgatósága. Épül az új munkacsarnok tói 1958-ig gyártott RSZ— 08-as és így tovább. Lát­ható az 1969. szeptember 25-én gyártott egymillio- modik kombájn, ez már SZK—4-es volt. Negyven év alatt micso­da technikai fejlődés! — Műszaki vezetőink állandóan gyarapítják tu­dásukat. A mérnökök, technikusok meghatározott időközökben dolgoznak a szalagokon is, tehát nem­csak irányítanak, hanem jól megismerik a gyártási folyamatot és. figyelemmel tudják kísérni, hogy helye­sek-e saját intézkedéseik. Egyes konstrukciós válto­zásoknál maguk is ellen­őrizni tudják, hogy nincs-e fennakadás a gyártásban. Ily módon az elmélet és a gyakorlat jól összekapcso­lódik és nem véletlen, hogy a gépek jól beváltak a gyakorlatban: az üzemek­től még soha nem érkezett reklamáció. Ez azért is Az üzem főbejárata Negyedévenként kerül sor a társadalmi-gazdasági helyzetet ismertető össze­foglalók, havonta az idény­áras cikkek áralakulását is magukba foglaló árköz­lések, évente pedig a me­gyei évkönyv megjelente­tésére. Az említetteken kívül is számos közlés lát napvilá­got — éppen Bács-Kiskun megye fő termelési profil­jára való tekintettel — a mezőgazdaság témaköré­ből- Az idén eddig az erő- és munkagépekről, az őszi betakarítású növények, a fontosabb zöldségfélék, a szőlő és gyümölcs termés- eredményeiről, valamint a rét- és legelőgazdálkodás­ról adtak ki összefoglalót. A napokban jelent meg az , 1971. évi teljes körű állat­számlálással kapcsolatos helyzetjelentés is. Igen hasznos az az ápri­lisban megjelent statiszti­kai közlés, amely a megye társadalmi-gazdasági életé­re vonatkozó adatokat az új közigazgatási beosztás szerint átdolgozva, megfe­lelő bontásban ismerteti. Ennél is korábban — még februárban — került ki­bocsátásra a harmadik öt­éves terv társadalmi-gaz­dasági fejlődésének főbb jellemzőit összegező adat­tár, s egyidejűleg az ugyanezen tervidőszak főbb eredményeit bemutató szö­veges kiadvány. A fogyasz­tói árak népességcsopor­tonkénti alakulásáról az elmúlt három év során, ugyancsak nemrégiben adott ki az igazgatóság az érdeklődésre számot tartó füzetet. A közeli tervek között szerepel a megye termelő üzemeiben kifizetett nyere­ségrészesedéssel kapcsola­tos adatokat summázó ki­advány. Valóságos disszer­tációszámba mennek az egy-egy tárgykört összefüg­géseiben vizsgáló témaje- lentések. „A megye szerepe az ország élelmiszer-gazda­ságában” című jelentés például magában foglalja majd valamennyi érintett ágazat főbb adatait, a ter­meléstől a feldolgozáson, szállításon és értékesítésen keresztül a fogyasztóig. „A lakáshelyzet alakulása a megyében” az elmúlt két évtizedben a lakásállo­mánnyal kapcsolatos válto­zásokról számol be, há­rom népszámlálás tükré­ben. Még ebben a hónap­ban megjelenik „A gazda­sági ágazatok hatékonysá­ga 1969—1970” című jelen­tés, amelyet egyidejűleg készít az ország valameny- nyi statisztikai igazgatósá­ga. Míg korábban csupán egy-két téma került a sta- tiszikusok érdeklődésének középpontjába, napjaink­ban mindinkább igyekez­nek a különböző népgazda­sági ágazatok közötti össze­függéseket és kölcsönhatást kidomborítani. Most folynak egyébként az előkészítő munkái a „Kecs­kemiét kiskereskedelme” és a „Bács-Kiskun megye ex­portja” témaköröket fel­ölelő kiadványoknak. Az év második felében készü­lő témajelentések közül ki­emelkedik majd a kórhá­zak vonzáskörzetét' vizsgáló illetve a nők helyzetét fel­mérő füzet. Az év végéig szándékoznak kiadni egy terjedelmes, nagyszabású mezőgazdasági adattárat. A tervek szerint több év eseményeit regisztráló adat­társorozat első kötetének szánják ezt, amelyet a ké­sőbbiekben egyebek közt az ipari, építőipari, vala­mint a szociális-kulturális adattár követ majd. J. T. Nincs a hálón csomó A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat halász- és vadászháló-különlegessé- geket mutat be a vadászati világkiállításon. Egyebek között új hurkolási techno­lógiával olyan halászháló­kat készítenek, amelyeken nincs csomó, így csökken a háló felülete, gyorsabban húzhatják a vízben, i A különféle apróvadak, madarak befogására is ha­tékony eszközöket gyárta­nak. A vékony, szintetikus műszálból készülő, mint­egy másfél kilométer hosz- szú nyúlfogó labirintusban a nyulak szinte önmagukat ejtik foglyul. 6. Villámgyors volt a jávorbajuszos, ezt meg kell ad­ni. Csapó óriási pofont kapott. Azonnal visszaütött, cseppet sem ijedt meg, az ütéstől a másik beesett a székek közé. A lányok sikongtak, féktelen hangzavar keletkezett, a jávorbajuszos barátai nekiestek Csapó­nak. Bíró közéjük ugrott, de nem tudta megakadályoz­ni a verekedést, kapott ő is egy ütést a vállára, gon­dolkodás nélkül visszaütött Derekasan verekedtek — a presszóslány kapkodta le a szódásüvegeket a pult­ról, nehogy valakinek a keze ügyébe akadjanak — de a túlerő egyre hátrább szorította őket az ablak felé. Bíró egy székkel hadonászott, ettől a többiek hátra­hőköltek. — Nyomás ki az ablakon — mondta Csapónak. Az ablakon át léptek meg, a keményre döngölt íöl- dű udvaron még futottak utánuk, de mikor átdobták magukat a kerítésen, az üldözők elmaradtak — talán nem volt merszük utánuk ugrani a homályba. A kertek alatt ballagtak, tekergő, vékony kis gya- logúton, elől Bíró, utána Csapó. — Ne haragudj, öregem — mondta Csapó, de a má­sik nem is engedte befejezni. — Ugyan, egy kis mozgás sohasem árt — nevetett — az a dagadt állat jól eltalálta a torkomat Kis ideig csend volt, aztán Csapó megkérdezte: — Torikonvágott? — Ja — mondta kurtán, de egyáltalán nem rossz­kedvűen Bíró. — Mindig valami szarba keverlek — morogta Csa­pó. Bíró megállt, megfordult. — Engem? — kérdezte komolyan. — Engem ugyan nem. Verekedtem egyet és kész. De magadat, öregem, magadat Csapó nem válaszolt, némán álltak egymással szem­ben. — Véres a homlokod — mondta Bíró. Csapó elővette a zsebkendőjét, törölgette a homlo­kát. — Nem ott — mondta a másik. — Add ide! Kivette a zsebkendőt Csapó kezéből és letörölgette a homlokát. Az elveszett pilóták másnap délre értek vissza a bázisra, öt perc múlva már látták a gépek felé futó segédszemélyzetet és abba is hagyták a vitát. Látszó­lag nenj volt komoly nézeteltérés és az előző napi ve­rekedés árnyéka sem vetődött rá. Csupán a repülés miatt dorgálta Bíró Csapót. Ahogy fölszálltak a szőlősi repülőtérről — Bíró úgy képzelte, hogy természetsze­rűen kötelékben repülnek. — Csapó azonnal emelni kezdte a gépét, jóval a megengedett kétszáz méteres magasság fölé, mikpr magasságot nyert, ejtette a gé­pet, így nagyon fölgyorsult, megelőzte Bíró gépét, egy . darabig simán repült, aztán Bíró mögé kanyarodott, s újból kezdte az egészet Játszott — Mi a fenének csinálod ezt! — mondta dühösen Bíró, amikor a bázison kiszálltak. — Ne hülyéskedj — mondta a másik elkedvetlened­ve Úgy érezte, hiába minden szó, Csapónál érzéketlen falba ütközött. — Nem hülyéskedek — válaszolta Csapó. Elkomo­lyodott, olyan arcot vágott mint aki nagyon sajnálja a társát, amiért kellemetlenséget okozott neki. Bíró megvonta a vállát, elhallgatott, s mert megjöt­tek a többiek — Huszár, Pálinkás meg Kocsis —, vi­dáman beszélgetve indultak a puszta felé. Először a szállásukra mentek — alaposan délutánra fordult már, a munkát nem volt érdemes elkezdeni —, s ahogy szokás volt, nemsokára a kis Ági kék kanná­ban meleg vizet hozott nekik. Letette a mosdótál mellé, csillogó szemmel nézte Csapót. Máskor soha­sem maradt a repülősök szállásán egy pillanatig sem, ha meghozta a meleg vizet. Azonnal kifordult az aj­tón, a pilóták nem is nagyon törődtek vele. De most nem ment el azonnal, nekitámaszkodott az ajtófélfá­nak, mint aki trécselne kicsit. — Na, mi van? — kérdezte tőle Csapó. A kislány elpirult, lehajtotta a fejét és azt kérdezte: — Nem félt? Akkor már mindannyian odafigyeltek, hangos ha­hota csattant a kérdésre, Csapó is nevetett, hirtelen a kislány felé fordult; — De. Féltem. A kislány kifordult az ajtón, ragyogott az arca, mintha ez a „féltem” valami fontosat jelentett volna neki. (Folytatjuk>

Next

/
Oldalképek
Tartalom