Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

tPTí. .Mains 25, péntek 5. old; 350 yadfaj, radaskert 9 millió hektáron Vendégkiállítónk a Szovjetunió Épül, szépül a világikiál­lítás 33 hektáros területe, s a kiállítók is rendezik anyagaikat. A Szovjetunió vadászati szervei is aktí­van készülnek a kiállítás­ra. Erről nyilatkozott a Magyar Vadászok Országos Szövetségének Borisz Bog­danov, a Szovjetunió Me­zőgazdasági Minisztériuma természet-, vadvédelmi- és vadgazdasági igazgatóságá­nak a vezetője. Az 1400 négyzetméteres szovjet pavilon a kiállítás főterén helyezkedik el. Ez lesz a kiállítás legnagyobb pavilonja. Bogdanov élvtárs tájékoz­tatójából egyebek között kitűnik, hogy a szovjet vadászok bemutatják Bu­dapesten vadgazdálkodásuk kimeríthetetlen lehetősége­it, hiszen a nyolc gazda­ságföldrajzi zónában kö­rülbelül 350 vadfaj él. Megtalálható a tigris, ge­párd, jegesmedve, tengeri vidra, örvös lúd, sarki lúd, nagybukó, hogy csak az érdekesebbeket említsük. Meghonosítottak olyan ál­latfajokat is, amelyek ko­rábban nem éltek ott: így például a pézsmapoc­kot, amerikai nyércet, mo­sómedvét. Gondoskodnak a coboly-, hó-, medvefóka-, jávorszarvas- és tatáranti- lopállomány vérfelfrissíté­séről és létszámgyarapításá­ról. A vadászati és halászati egyesületekbe mintegy 3 millió sportvadász és -hor­gász tömörül. A sporthor­gászok például minden té­rítés nélkül hódolhatnak szenvedélyüknek. A vadállomány és a nö­vényvilág óvására 9,4 millió hektárnyi területen 94 va­daskertet létesítették. A Szovjetunió a világ legna­gyobb prémtermelő orszá­ga. Elsősorban a hölgy láto­gatók kedvéért mutatják be a nemesprémek széles skáláját is. A szovjet vadászok kiál­lítanak jávorszarvas-, iszubraszarvas-, gímszar­vasagancsokat; argali-, ős­tulok- és kőszálikecske-tró- feákat, medve-, hiúz- és farkaskoponyákat, vala­mint vaddisznóagyarakat. Mindezt kiegészíti a „Va­dászat a Szovjetunióban” című színes film/ melyet erre az alkalomra készítet­tek és a pavilonban fognak vetíteni, nemkülönben a „Vadászat fényképezőgép­pel” mozgalom legszebb díjnyertes, színes és fekete- fehér fotói. Bemutatják természete­sen a Szovjetunióban gyár­tott vadász- és sportfegy­veréket, horgászati és tu­risztikai cikkeket, s a ren­dezőknek minden reménye megvan arra, hogy a láto­gatók teljes képet kapnak a szovjet vadászok életé­ről, természetszeretetérőL Kovács Imre A legnagyobb magyar gyűjtemény Szövetkezeti nap Izsákon Július 4-én vasárnap az Izsáki ÁFÉSZ és a Tán­csics Mihály Művelődési Otthon rendezésében szö­vetkezeti napot tartanak. Műsoros divatbemutatóval — melyen neves táncdal­énekesek is fellépnek — kívánják emlékezetessé tenni a rendezvényt. Este a Juventus együttes közre­működésével szövetkezeti bál lesz. 5. Az előbb még meghitt csendben ültek egymással szemben, vastag, átjárhatatlan réteggel elválasztva a külvilágtól, mint valami különleges szekta tagjai, de ez a fal a lányról hirtelen leomlott. Nem tudni miért ezt a pillanatot választotta Bíró a kérdésre. — Miért váltál el? — mondta váratlanul. Csapó éppen a lány felé nézett, most Bíróra kapta a tekintetét, pár pillanatig értetlenül nézett rá, aztán megrántotta a vállát. Ezen még 6 sem gondolkozott, öt hónap után kínosnak érezte Klárit. Eleinte még rohanva száguldott a piros autón a feleségéhez, de ez a vonzalom hamarosan elmúlt. Egy-két vasárnapot ki­hagyott, aztán egy szép napon megírta az asszonynak, jobb ha vége az egésznek. Nem kellett kínos jelene­tektől tartania, csak egy levélbe került az egész. Mi­kor egy hónap múlva hazament, a lakás már régóta üres volt, a kulcsot Klári bedobta a levélszekrénybe. — Untam .. ennyi az egész — mondta Bírónak, de akkor már megint a lányt nézte, s mint aki az előbbi témát véglegesen befejezte, így szólt: — Szemez a picike. Az előbbi hangulat akkor már rég elillant, alat­tomos, bár alig érzékelhető feszültség lengett körülöt­tük. — Kikezdesz vele. mi? — kérdezte Bíró — Naná, maid hagyom elröppenni az angyalkát! Bíró szomorúan nevetett. — Ez visz Aged a sírba. — Micsoda? — Ezek a hűlve " Kft gyek — Elmondhatom Hogy a legszebb halálnemet vá­lasztottam« Százezer, világviszonylat- ünnepélyes megnyitására ban is neves képzőművé- 1851-ben került sor, s ez- szeti alkotást őriz a kiasz- zel megszületett az első ál- szicizáló reneszánsz palota, landó kiállítás hazánkban, a legnagyobb magyar gyűj- amelyen magyar festők al- temény, a Szépművészeti kotásaival ismerkedhetett Múzeum. 1906. december meg a közönség. Ekkor 29 elsején nyitották meg. S művész 52 képét mutat- bár az épülete még csak ták be. 65 éves, a páratlan értékű Nagy változást jelentett gyűjtemény jóval korábbi, egy másik gazdag gyújte- A mi első múzeumunk a mény, az Országos Képtár Széchényi Ferenc által megalakulása, amely a 1802-ben a Nemzeti Mú- Nemzeti Múzeum Képtárá­zeum létesítésére felajánlott tói függetlenül jött létre, könyv-, címer- és érem- Gerincét a világhírű Es­gyujteményből teremtődött, terházy-képtár alkotta, Ebben a Széchényi-féle amely 1870-ben került ál­anyagban volt néhány fest- lami tulajdonba. Az Ester­mény is — ezek a Nemzeti házy-család művészet iránt Múzeum képtárának első érdeklődő főurai. már a darabjai. XVII. századtól gyűjtik a Az 1832—36-os ország- műalkotásokat. De a kép­gyűlés határozott a mai tár igazi megalapítója Mik- Nemzeti Múzeum felépíté- jós herceg volt. aki egymá­séról. És ugyanez az or- ga ezer festményt, három szaggyűlés a képtárról is és fél ezer rajzot és ötven- hozott határozatokat: meg- ezer metszetet vásárolt, szavazta a nagyrészt régi- Olaszországi útján szerez­ségeket, de köztük hatvan te meg Correggio Madon­festményt és szobrot is tar- náját, amelyről a korábban festményekkel dicsekedhet, magasabb és nemesebb talmazó Jankovich-féle Nápolyban járt Goethe is Spanyol remekműveket telmet kell adnunk; a m< gyűjtemény megszerzésé- megemlékezik „Itáliai uta- szerez: Goya-, Ribera-, levőnek és az újnak oly Van Gogh-rajz. hez szükséges összeget, és törvénybe iktatta Pyrker Janos egri érsek adomá­nyát. Pyrker János 190 fest­ményből álló kollekciót ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak, köztük szá­mos olyan képet, amfely ma is a Szépművészeti Mú­zeum legnagyobb értéke — Bellini Cornaro Katalinját, Giorgione Férfi portréját, Lorenzo Lotto. Palma Vecchio. Veronese, Strozzi, Guardi festményeit, s egy, a „magyar képírást” kép­viselő Markó Károly-mű- vet is. A szabadságharc idején, Kossuth utasítására a „ma­gyar kincstári elnöki lak­hoz tartozott 78 eílajfest- mény” — került a mú­zeumba. így Lucas Cranach , „ három remekműve, Dürer zas ”aban­A Szépművészeti Múzeum homlokzata. találkozása legyen amely a művészi hatást : kozza és a művészettör . neti tanulságokat mélyíl -é vallja. S ha nem v fedezet, mindig megtalá a módját, hogy a kiszem műtárgy a múzeum túl; donába kerüljön. „Valóságos varázslat vi ez — írja róla Szomc Dezső — amelynek rejtély hatása alatt híres gyűjt megváltak legszebb dara jaiktól, s boldogan va nem boldogan, de odaajá dekozták neki ezeket a le szebb darabokat. Ezek név szerint nem is lehet f< sorolni. Ezekről csak e Lorenzo Costa, egy Pair Vecchio, egy Ferrari Ga kül rakták vagonokba, t< denzio beszélnek — e laucuuu.c jjui ci Gyűjteménye Murillo-. Velasquez-, Tie- Delacroix, egy Corot, e. Férfi'' portré ia'. Tintoretto Raffael-, Leonardo-, Remb- polo-, Alonso Cano-, Zur- Courbet, egy Manet, e; két portréja. randt-, Vermeer-, Hals-, baran-képeket. Monet,^ egy Carriére A Nemzeti Képcsarnok Claude Lorrain-. Cranach- Az Esterházy-képtár 1815 óta Bécsben nyitva Petrovlcs birodalm állt a nagyközönségnek. A Dan • magyar közvélemény már A fasizálódó Magyaro a Nemzeti Múzeum alapi- szág urai nem tűrhetti tása után hangot ad kíván- Petrovics dem okra tiki ságának, a képtár hazaho- művészetpolitikáját zataláról. Miklós herceg 1935-ben nyugdíjazták, fia, Esterházy Pál, az A háború vihara feldú 1848-as kormány külügymi- ta a múzeum életét A mi nisztere, a 60-as évek ele- kincseket csomagolás né jén „maga és örökösei ne­vében beleegyezését adja, hogy a gyűjtemény a Ma­gyar Akadémia palotájában őriztessék”. 1870-ben pedig eladják az államnak —, s ettől fogva Országos Kép­tár nevet viselve „az or­szág elidegeníthetetlen ja­vai közé soroltatik és Pest városából, mint az ország központjából soha el nem vitethetik”. Az időközben megnyílt Szépművészeti Múzeum 1912-ben vette át a Pálfy János által adományozott gyűjteményt —, Tizian. Veronese. Tintoretto, XVII. századi holland és barbizo- A gyűjtemény értékes da Bíró legyintett és odaszólt a kislánynak, hozzon még két gint. Mikor a tálcát az asztalra rakta, Csapó ránézett és így szólt: — Tudja, mit!? Most meghódítom magát. A lány elpirult, nem tudott hirtelen mit mondani zavarában, s Csapó azon nyomban beszélni kezdett, is­merte már a nőket, ha nem tudnak azonnal vissza­vágni, játsszák a sértődöttet, mert így mégiscsak ők győztek. ' Nemsokára már a pultnál állt Csapó, rákönyökölt, beszélt a lánynak. Bíró némi kárörömmel figyelte — eleinte a lány semmibe sem vette Csapót — bár az is látszott rajta, hogy azért sajnálná, ha most ez a férfi elmenne. Aztán egyszercsak elmosolyodott. És elmo­solyodott erre Báró is — micsoda dumája van, gondol­ta némi büszkeséggeL Fél óra múlva a lány már belemelegedett,^ az aszta­loktól többször is oda kellett szólni egy-egy megren­delésért, mert inkább Csapóra figyelt, mint a vendé­gekre. Később Csapó lopva meg is simogatta a lányt. Bíró már szedelőzködni kezdett, őrá már itt úgysem lesz szükség, amikor megérkezett a jávorbajuszos egy tár­sasággal A jávorbajuszos mindjárt le is állt a lány­nyal trécselni, mindannyian nagyon otthonosan visel­kedtek. Az újonnan jött néhányszor szigorúan Csapó­ra nézett, högy most már eltűnhetne onnan. Bíró vissza­ült a helyére. Tudta, hogy Csapónak esze ágában sincs eltűnni. Továbbra is ott állt a pult előtt, s talán azért: lássa ez a hülye jávorbajuszos, hogy ő már nyereg­ben van, átnyúlt a pulton és megsimogatta a lány ar­cát. A lány azonban nem úgy fogadta ezt a közele­dést, ahogy az előzményekből következően várni lehe­tett volna. Némi kis műfelháborodással (nagyon rosz- szul állt neki, közönséges lett tőle), elkiabálta magát: — Mit képzel?! A jávorbajuszos azonnal odaugrott Csapóhoz, elrán­totta a pulttól. — Na most már hordd el magad, kispofám! — szi­szegte. A presszóban csend lett, Bíró feszülő izmokkal ült a helvén. — Szólt valaki? — kérdezte nagy nyugalommal Csa­pó, szemtelen tekintettel, sértően, fölényesen rámo- solygott a jávorba.iuszosra és hozzátette: — Uram va­lami piszok van az orra alatt. (Folytatjuk) ni festők műveit. rabja: egyiptomi múmia Közvetlenül az első vi- maszk az időszámítás előtt 1 ágháború kitörése előtt első századbóL Petrovics Eleket nevezik ki a múzeum igazgatójává. Az herautőkra. Egy része hó a 21 év, amelyet ebben a napokig hányódott a le tisztében eltöltött, a Szép- bombázott grázi pályaud művészeti Múzeum első varon, más részét a szent- fénykora. Munkájának cél- gotthárdi apátság pincéjé ja a gyűjtemények fejlesz- ben őrizték. Az anyag tel- tése és tudományos rende- jes egészében csak 1947 zése volt. A múzeumnak ben került vissza a Szép­új osztályai, kiállításai szü- művészeti Múzeumba, lettek: megteremti a Régi A felszabadulás után a; Magyar Képtár alapjait, első időszaki kiállítás 1946 Elveti a múzeumi vásárlá- tavaszán nyílt meg. Azóta sok alkalmi jellegét, „amely — a- Szépművészeti Mú- éppen csak egy' üresen álló zeum számos emlékezetes, helynek betöltését, egy értékes kiállítással örven- hiányzó névnek pótlását deztette meg a közönséget, jelenti”. A kiegészítésnek Mdár Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom