Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

'Wág proletárját, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B Á C S - K IS K U N M E G Y EI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Véget ért az országgyűlés Tritscab tízezer holdon nyári ülésszaka Csütörtök délelőtt az országgyűlés foly­tatta a kormány programjának vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér La­jos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai pá­holyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt Termesztési bemutató és tapasztalatcsere Türelmes, de határozott külpolitika Több mint 10 ezer hol­don termesztik Bács-Kis- kun megye * szövetkezeti gazdaságaiban a bómokos talajok kettős hasznosítású kalászosát, a nagy hozamú, magas fehérjetartalmú tri- ticaiét. A triticalénak kenyérsü­tésre alkalmas lisztje van. Más gabonafélékhez viszo­nyítva igen magas a fe­hérjetartalma, ezért kitű­nő takarmánygabona, Szocialista rendszerünk eredményei alapvető szere­pet játszanak hazánk nem­zetközi tekintélyének növe­kedésében, külpolitikánk sikereiben. — mondotta Komócsin elvtárs. A kormány külpolitikáját — belpolitikájához hason­lóan — állandósult aktivi­tás és kezdeményezőkész­ség jellemzi. Kormányunk nemzetközi politikája össz­hangban áll a marxizmus— ieninizmuS elveivel, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusán meg­erősített nemzetközi politi­kai irányvonallal. Amint a szónok a to­vábbiakban rámutatott kormányunk külpolitikai eredményeinek értékét nö­veli, hogy azokat bonyolult nemzetközi viszonyok kö­zött kellett kiharcolni. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország külpoli­tikai kezdeményezései az Amerikai Egyesült Álla­mok — és más imperialista ' hatalmak — uralkodó kö- . relnek agresszívabbá és merevebbé vált magatar­tásába ütköznek. Az ame­rikai vezető körök ismét az erőpolitikával kísérletez­nek, holott az már a múlt­ban is kudarcot vallott. Eb­ben a helyzetben minden szocialista országnak politi­kai állhatatosságra, türe­lemre és határozottságra van szüksége. A jelenlegi helyzet nem kecsegtet lát­ványos sikerekkel. Szívós munkára, erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy külpolitikánkat a gyakor­latban megvalósítsuk. A Magyar Népköztársa­ság nemzetközi politikájá­ban — mint azt a kor­ma., y elnöki beszámoló is hangsúlyozta —1 -a legna­gyobb jelentősége a ma­gyar—szovjet kapcsolatok­nak. a Szovjetunióval való barátság és együttműködés erősítésének van. Ezúttal is örömmel állapítjuk meg, hogv együttműködésünk politikai, gazdasági, kultu­rális és nemzetközi téren terveinknek megfelelően, szüntelenül fejlődik. Ez a legfontosabb külső felté­tele és biztosítéka a szocia­lizmus építésének hazánk­ban. Komócsin elvtárs elemez­te az SZKP XXl'V. kong­resszusának történelmi sze­repét és kijelentette: a kö­zös üsv szempontjából is na»v jelentőségűnek tartjuk a Szovjetuniónak a kom­munizmus építésében és a nemzetir«7i poh'tilvtban mew-1 ásított minden ered­ményét. amelynek termesztése a je- | ben jelentkező problémák leniegi műszaki feltételek | megvitatása volt a témája mellett is teljes egészébenj A Homokhátság számos gépesíthető. Köztermesztés- j szövetkezetéből ' érkezett ben való elterjesztése ezért I tsz-vezetőket, szakembere- egyaránt érdeke a Homok- i két dr. Kiss Árpád igaz- hátság szövetkezeteinek és a gatóhelyettes tájékoztatta népgazdaságnak. a kutatóintézetben a tri­E cél megvalósítása ér- ticale nemesítésének leg- dekében szervezte még a újabb eredményeiről. Kecskemét—Kiskunfélegy- j A tapasztalatcsere részt- báza környéki Mezőgazda- j vevői ezután dr. Bauer Fe- sági Tsz-ek Területi Sző- ] renc osztályvezető kíséne- vetsége csütörtökön a me- tében megtekintették a gy eszékhelyen azt a bemu- j kecskeméti Magyar—Szov- tatót és tapasztalatcserét, i jet Barátság Tsz és a lász- amelynek a triticale ne- i lófalvi Üj Tavasz Tsz mesítése, nagyüzemi tér- : nagyüzemi triticaletábláit. mesztési módjának ismer- j it. tetése és a termesztés köz- , K. A. Eredményes volt a kétnapos ayitációs tájértekezlet A Magyar Szocialistai tort vitaindító előadást a Munkáspárt Központi. Bi- negyedik ötéves terv, va- zottsága agltációs és propa- j lamánt az új lakásrendel- gandaosztályánaJk szerve- I kezesekkel kapcsolatos ági zésében Csongrád, Szol- j táció tartalmi és módszer- ■ és Bács-Kiskun me- i tani tapasztalatairól, részvevőkkel Kecske- A Csongrád megyei t& Kádár elvtárs Nagy Ferencné Bács megyei képviselővel és Gyurké Lászlóval beszélget, A továbbiakban részlete- szólalását a Központi Bi­sen ismertette a kormány- I zottság titkára, riak azokat az erőfeszíté- ! A nagy érdeklődéssel seit, amelyekkel támogatja kísért külpolitikai tájékoz- Indokína népeinek igazsá- j tató után Rameisl Ferencné gos harcát és igyekszik elő- j Baranya megyei, Szabó 1st- segíteni a közel-keleti ren- j ván, Hajdu-Bihar megyei, dezést. | dr. Káldy Zoltán budapesti, .... S Tollár József Zala megyei Komócsin Zoltán végül G Tóth ístván budapesti az. európai biztonság kér- képviseaő sz61alt fel Ez_ deseivel foglalkozott. A jelenlegi európai; és' világhelyzetben, egész né­pünk helyesli, hogy kormá­nyunk politikája változat­lan: a bonyolult viszonyok és a nehézségek ellenére folytatja erőfeszítéseit — ha kell kétoldalú, ha lehet sok oldalú alapon — az el­ső biztonsági értekezlet összehívásáért, az égető európai problémák /rende­zéséért.. — fejezte be fel­után Németh Károly az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára emelkedett szólásra, s a közigazgatás, a szocialista demokrácia, valamint a munkaerkölcs, s az élet- színvonal emelésének, kér­déseivel foglalkozott A kö­vetkező felszólaló Váncsa Jenő Fejér megyei képvi­selő volt, majd Géczi János kapott szót. Ezután Bondor József építésügyi és város- fejlesztési miniszter szá­molt be az építő- és építő­anyagipar helyzetéről, a la­kásépítés programjáról és a beruházáspolitikáról. Ezután ebédszünet követ­kezett. Ebédszünet után Kovács Sándor Győr-Sop- ron megyei és dr. Havasi Béla Borsod megyei képvi­selő szólalt fel, majd az el­nöklő Apró Antal bejelen­tette. hogy a kormányprog­ramhoz több felszólaló nem jelentkezett, ezért a vitát lezárták. Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke vála­szolt az elhangzott felszó­lalásokra. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a máso­dik napirendi pont előadó­a megyei pártbi­zottság tanácstermében tar­tott kétnapos agitációs ér­tekezlet tegnap folytatta munkáját. A tanácskozás program­ján dr. Koncz Janos, a Csongrád megyei pártbi­zottság PMO vezetője tar­Nógrád megyei képviselő I ja tartotta meg expozéját Népgazdaságunk a terveknek megfelelően fejlődött Az állami zárszámadás előterjesztése pasztalatolr Közreadásai mindhárom megye részt, vevő képviselőinek sokrétű, nagyszerű tapasztalatcseré­vel felérő vitája követett A tanácskozás Grósz KA- rolynak, az MSZMP KB ágit. prop, osztálya helyet­tes vezetőjének zárszavával délután fejdaodött be. Betonozok Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter a kormány nevé­ben előterjesztette a Ma­gyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló jelentést. A zárszámadás jellemző vonásait ismertetve rámu­tatott: az 1970. évi állami költségvetés forrásait je­lentő bevételek összege 171.9 milliárd forint volt. smi 11 százalékkal több. mint az előző évben és 2 -,7Ó7fliói!-kal meghaladja az -^öirtnvr-Oot is. Az állam’ ;S-'Qde*1r’"ol7 rtöv&V*3décöl,'^»'> a termelés és a forgalom bővülése volt a meghatá­rozó. Ehhez kedvező felté­teleket teremtett a fogyasz­tási cikkek és a beruházási javak élénk belföldi ke­reslete és a gyorsan növek­vő külkereskedelmi forga­lom. A gazdálkodás legfonto­sabb minőségi jellemzői közül a termelékenység jobban emelkedett, mint a korábbi években, és javul­tak a külkereskedelmi cse­rearányok is. Az állam VKits«<y’’e*ési bevételeiben n-Aí-ríc; mérséklődött a vál lalatä nyereségbefizetés részaránya. Ebben az ját­szotta a fő szerepet, hogy egyes ágazatokban a ter­melés és teljesítmények emelkedése által az indokolhatónál gyor­sabban növekedtek a rá­fordítások, mind a bérek, mind az anyagköltségek, mind a vállalati általá­nos költségek. A vállalati eredmények és a termelési költségek alakulásába a rendkívüli ''örülménvek rraw'ym be- az ár”Í7 és s K»t . (Folytatás a 3. oldalon) Rendezik a munkahely belső környezetét a Gép- és Felvonószerelő Vállalat dunavecsei telepén. Az üzemben csatornák épül­nek, . amelyek elvezetik a mély fekvésű udvarból az esőzések után ' felgyü­lemlő vizet. Fotónk a fel­színi vízelvezető betonozá­sát mutatja. Tavasszal és ősszel csak gumicsizmá­csei telephelyen mindössze hatvanan dolgoznak, s a fejlesztési elképzelések is csupán további húsz fel­vétellel számolnak. A kis gárda számára tett ígére­tét váltotta be az idén ar anyavállalat azzal, hogy pénzt adott a lehetetlen állapot megszüntetésére. Ezt az intézkedést a szociális feltételek, a munkakörül­ban lehetett eddig közle-1 mények további javításá- kedni a műhelyek és az J nak kell követnie, irodák között. A dunave-j E. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom