Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-23 / 146. szám
ifit Jóains 23, szerda Alkotó jelen — biztató távlatok A Magyar és a Szovjet Újságíró Szövetség megállapodása alapján nemrég tíz napot töltöttem a Szovjetunióban. Nagy területet utaztunk be kollégámmal, Teszkó Sándorral, a Szabad Föld fömunkatársával. A fővároson kívül jártunk a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban, itt legfejlettebb a mezőgazdasági termelés. Ellátogattunk a Don melletti Rosztovba, ahol a Szovjetunió legnagyobb mezőgazdasági gépgyárában szereztünk hasznos tapasztalatokat. Az Azovi-tenger partján szorgos halászok dolgos hétköznapjaiba nyertünk bepillantást. Több tudományos intézetben kaptunk tájékoztatást. Beszélgettünk párt- és állami vezetőkkel, hasznos eszmecseréket folytattunk több jelentős újság szerkesztőségében. A látottakról, hallottakról gyűjtöttem össze egy cso- korravalót. I. A kongresszus utat mutatott A Szelszkaja Zsizsny, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának mezögazdasagi termeléssel foglalkozó lapja 6 725 000 példányban jelenik meg naponta. A Szovjetunióban 27—28 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban. Ennél jóval többen élnek falun, 105 millióan. A példány- számból látszik, hogy igen olvasott a lap, amely rendszeresen képet ad a mező- gazdasági termelés helyzetéről, a falu fejlődéséről. Nemcsak szakanyagot szolgáltat, hanem kommunális, kulturális és sport témájú írásokat is. Sokat változott a láp tartalma az utóbbi tíz esztendőben, színesebb, érdekesebb lett. — A tartalmi változásoknak köszönhetjük, hogy a példányszám az utóbbi évtized alatt több mint tízszeresére emelkedett — kezdte a tájékoztatót a fő- szerkesztő, Nyikólaj Afa- xtászjevies Zakolupin. — Igyekszünk az olvasói igényekkel lépést tartani. A főszerkesztő fiatal, energikus ember, járt már Magyarországon és jól ismeri mezőgazdasági nagy- ü/.enreink fejlődését. — Meglátogattam az önök egyik híres állami gazdaságának, a szekszárdinak szakosított sertéstelepét. Hasonlókat mi iS' építünk. A szekszárdi mintára kettőt létesítettünk, magyar szakemberek közreműködésével. . Ezzel már ró is tértünk a XXIV. kongresszus által meghatározott egyik legfőbb feladatra, az állattenyésztés fejlesztésére. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a kormány nemrég fogadta el az állattenyésztési termékek ipari alapokon történő termeléséről, valamint a tojás és baromfitenyésztés fejlesztéséről szóló határozatokat. A lap fő feladata ezek ismertetése, népszerűsítése. A tervek szerint 1170 ipari alapokon működő állami tej- és hústermelő komplexumot és 585 csirkegyárat építenek a következő három év alatt. A nagy célok érdekében a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma és az állami építkezéseket irányító hivatal olyan típustervekről gondoskodik, amelyek gyorsítják a megvalósítást. Tömegméretekben állítanak elő szerelési egységeket, berendezéseket. A dokumentációk jóváhagyásánál figyelembe veszik a ha, zai és külföldi tapasztalatokat. A végrehajtást segíti, hogy több kolhoz és szov- hoz közösen épít nagyobb ipari létesítményeket. Szorgalmazzák a vertikalitásra való törekvéseket is. Egyli az élelmiszert, hanem fel is dolgozza. Iván Szemjonovics Sati- lov, az összoroszországi Mezőgazdasági Akadémia titkára, akinél szintén látogatást tettünk, szívesen tájékoztatott az újabb feladatokról. A kutatómunka az utóbbi években fellendült. A tudományos eredmények az akadémiához futnak be. Itt összegezik a mezőgazdasági termelés valamennyi ágában elért kutatások hasznát. — A legfontosabb — hangoztatta a titkár — a termelékenység emelése, melynek nyomán több árut tud adni a mezőgazdaság. Arra törekszünk, hogy a Huszonöt esztendeje, 1948 nyár elején került ki a nyomdából az első általános iskolai tanterv. Az évforduló alkalmából dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője elmondta az MTI munka tárcsának: — Az 1946-os tanterv már kitűnő pedagógiai koncepciót képviselt, élesen szemben állott a Horthv-rendszer örökségével, amely lényegében a kemény, poroszos jellegű pedagógiára épült. Politikai, társadalmi szempontból persze az első általános iskolai tanterv magán viselte az akkori koalíciós időszak bélyegeit is: az erkölcsi nevelés terén, a haladó múltat illetően nem adott megfelelő útbaigazínyek minél gyorsabban érvényesüljenek a gyakorlatban. Elmondta, hogy a magyar kutatókkal jó kapcsolatban vannak a szovjet tudósok. Elismeréssel nyilatkozott a hibridkukorica termesztésében elért eredményeinkről. Nagyra becsülik dr. Kiss Árpádnak, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettesének tritt cale- kísérletei t. — Tudjuk, hogy a Be- zosztája fajta búzánk önöknél gyors karriert futott be. Ennek már jobb, termelékenyebb változatait is előállítottuk. Nagy hozamú fajtáink vannak az újak között. A Kaukázus nevű búza tavaly 70 mázsát adott hektáronként. Együttműködési szerződést kötöttünk a magyar kutatókkal. Ügy gondolom, hogy ez a megállapodás mindkét országban gyorsítja a mezőgazdasági termelés fejlődését. Tapasztalatokban gazdagodva búcsúztunk el I. Sz. Satilovtól. A következő állomás: Litvánia. Kereskedő Sándor (Folytatjuk) Következik: II, A komputerek segítenek — Az 1956-os alsótagozati, maid az 1958-as felsőtagozati tanterv bevezetésének éveiben már érlelődött egy úi reform gondolata: az „életközei” iskola, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása. Így került napirendre 1961-ben az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény megalkotása, amely az iskolareform alapjául szolgált. 1963-tól fokozatosan vezettük be az új tanter- veket és azokkal párhuzamosan az úi tankönyveket mind az általános, mind a középiskolákban. — A törvény életbelépése óta 10 év telt el. A tudomány, a technika feilő- dése, a belső társadalmi változások, a családok élete, civilizációs igénye, az életkörülmények javulása arra késztetett bennünket. Gyümölcstermesztési tanácskozás Két esztendeje működik hazánkban az a termelés- fejlesztési szakbizottság, amely az ország hét tsz- szövetségéhez tartozó, — csonthéjas gyümölcstermesztéssel foglalkozó szövetkezetek munkáját foglalja össze. A szakbizottság ezúttal Kecelen, Bács-Kiskun megye egyik csonthéjasgyü- mölcs-termesztő körzetének gazdaságában, az Űj Élet Szakszövetkezetben tartja ülését és tapasztalatcseréjét. A ma délelőtt kezdődő tanácskozáson az ország különböző vidékeiről érkezett szakemberek a meggy termesztésének helyzetét vitatják meg, majd a környék üzemi- és szórványgyümölcseit és a MEZŐ- TERMÉK kiskőrösi telepét tekintik meg. Bőséges választék a kiskerttulajdonosoknak Csaknem 100 új leraka- tot létesített országszerte az Ültetvénytervező Vállalat az elmúlt év végén, és az idén tavasszal. A hálózatot a kiskert- és hétvégi- ház-tulajdonosok egyre szélesedő táborának kívánságára bővítették. Az új telephelyeken csaknem 300 fajta gyümölcs és facsemete, szőlőoltvány, szamócapalánta, díszcserje, és rózsafajta között válogathatnak az amatőr kertészek. Mérgezi, robbanó vegyszert loptak a 12-es Volán pécsi raktárából A szombaton délutántól hétfő reggelig terjedő időben ismeretlen körülmények között eltűnt a 12. számú Volánnak a pécsi vasútállomáson levő nyitott darabáruraktárából hat üveg vegyszer. A színtelen, alkoholhoz hasonló folyadék egyliteres, csavaros, fekete kupakkal zárt fehér üvegekben volt Az üzem vezetői felhívják a figyelmet arra, hogy a vegyszer erős méreg és robbanásveszélyes. Az ügyben a vizsgálat folyik. hogy megvizsgáljuk az iskola jelenlegi tartalmát, szervezeti kereteit. A tapasztalatok alapján mindinkább erősödik az a tendencia, hogy az iskolának a korábbinál több feladatot kell ellátnia. Az iskolák. tevékenysége már eddig is bővült szakkörökkel, rendkívüli tárgyakkal, az ifjúsági mozgalommal stb. Most arról van szó — és ez az út a követendő —, hogy biztosítsunk sokoldalú lehetőséget a tanulók érdeklődésének, tehetségének, képességeinek, hajlamainak kibontakozására, érvényesülésére. Ebben az irányban kell iskoláinkat továbbfejleszteni, s ez végső soron egybeesik a X. pártkongresszus határozatával, amely közoktatási rendszerünk felülvizsgálatát írta elő, egy üzem nemcsak tenne; tást. A KGST palota Moszkvában. legújabb kutatási eredmeHuszonöt éves az első általános iskolai tanterv Katonai tiszteletadás Kecskeméten és Kalocsán Harminc évvel ezelőtt: 1941. június 22-én támadta meg a hitleri Németország a Szovjetuniót. Mindannyian tudjuk, hogy mi lett ennek a támadásnak a következménye — a fasisztáik csúfos veresége, feltétel nélküli kapitulá- ciója. Tudjuk azonban azt is, hogy milyen mérhetetlen szenvedést jelentett a háború, de azt csupán hozzávetőleges ada tokból ismerjük, hogy hány katona vesztette életét Európa harcterein. Közöttük a legnagyobb számban szovjet katonák estek el. Ezekre a hősökre emlékeztek az évfordulón Kecskeméten én Kalocsán. A megyeszékhelyen a Szabadság téren levő szovjet hősi emlékműnél volt koszorúzása ünnepség, ahol magyar és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonák képviselői, valamint egyéb fegyveres alakulatok tagjai rótták le kegyeletüket Koszorút helyeztek el az emlékműnél a megyei pártbizottság képviseletében is. Kalocsán ugyancsak tegnap délelőtt a Szabadság téri hősi emlékmű megkoszorúzásával tisztelegtek a szovjet hősök emléke előtt. Bajai pedagógusjelöltek sikere A Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet, a Tankönyvkiadó Vállalat, az Iskolatelevízió, a TANÉRT Vállalat és a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola rendezésében a napokban került sor Egerben a tanárképző főiskolák, a tanító- és óvónőképző intézetek hallgatóinak X. országos szakmai konferenciájára. A Bajai Tanítóképző Intézet hallgatói nagy sikerrel szerepeltek a konferencián. A beadott dolgozatok közül Németh Valéria Ifjúságkutatás a felsőoktatási intézetekben című, pedagógiai dolgozata kiemelt első díjat, Bagi Ilona A szülők válásából adódó hátrányos helyzet hatása a gyermeki személyiség fejlődéséne, i ezen belül a gyermek társaskapcsolatára című, pszichológia dolgozata I. díjat, Gaszner István és Téglás Teréz A tanulcfa személyiségének megismerése és ennek jelentősége a didaktogén ártalmak felszámolásában című, pszichológia dolgozata II. díjat. Szikra Magdolna és Vidács Borbála A tanulók beszéde című nyelvi dolgozata II. díjat. Szép Magdolna Egy kialakuló közöség pedagógiai tényezőinek elemzése című, pedagógia dolgozata II. dijat kapott. A képző- művészeti kiállításon Sze- merédi Teréz és Mihályné Balogh Sára, a taneszköz- kiállításon, Szép Magdolna kapott egy-egy III. díjat Jávor Zoltán Mit, hogyan szabályozzunk a kollektív —: bérfejüesztés A kóflektivszerződés-ter- v esetek nagy részében megfogalmazták az 1971. évi bérfejlesztés mértékét. Azt viszont már csak: kevés helyen határozták meg, hogy a felhasználás milyen elvek alapján történik. A szerződésekben rögzíteni kell az előre eldöntött bérNYERESÉG ■ A nyereség premizálására vonatkozóan a tervezetek többsége — a túlzott biztonságra való törekvés miatt — ugyanazokat a módszereket írja elő általánosságban, mint a magasabb vezető állásúaknál. A fizikai, dolgozók nyereség- jutalmazási rendszerében az előző kollektív szerződésékhez képest lényeges változás nem tapasztalható. Az ösztönzés hatékonyságának növelésére az év végi részesedésnél eredményesebben felhasználható az év közi premizálás és jutalBÉREN KÍVÜLI A béren kívüli juttatásoknál a következőkre hívjuk fel a figyelmet: Az üzemi étkeztetésnél nem elég csupán azt meghatározni, hogy a vállalat mennyi térítést ad. Rögzíteni kell például az üzemi étkeztetés lebonyolításának módját, a kedvez; fejlesztés arányánaik és fel- használásának elveit. Helyes, ha a szabályozásnál az egyes üzemegységek (gyáregységeik) között megfelelő differenciálást alkalmaznak és a béremeléseket előre kikötött feltételeikhez szabják.- PRÉMIUM mazás. Ezért célszerű, ha ezt a módszert a munkásoknál és az alkalmazottaknál egyaránt alkalmazzák, s ezt a kollektív szerződésben szabályozzák. Az ösztönzési formákat (prémium, jutalom, nyereség- prémium, nyereség-jutalom) a vállalat bármelyik dolgozója, dolgozó kollektívája, . esetleg a vállalat kisebb szervezeti egysége javára is alkalmazni lehet. Munkásoknak is adható tehát prémium, jutalom, illetőleg nyereség-prémium, vagy nyereség-jutalom. lUTTAT ÁSOK menyes üzemi étkeztetésben való részvétel feltételeit, a saját üzemi konyhán felhasználható nyersanyagnormát, a vállalat által nyújtott hozzájárulás mértékét, az étkeztetésért fizetendő terítés összegét. K. P. ^
