Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

I a Mal 1971. jünhis ti, kedd Ketten si»» a „fehér köpenyes hadseregből E hó elsőjén lépett fcatályba az egészségügyi, dolgozóik bérrendezése. Ez­zel a társadalom e csoport­jának egész bérrendszere megváltozik; kedvezőbb feltételekkel kezdhetnek munkához a fiatalok, és nagyobb megbecsülés öve­zi a törzsgárda tagjait. A bérszínvonal különbségeit igyekszik csökkenteni a rendezés, amelynek végső, határozott célja az egész­ségügyi pálya vonzóvá téte­le. Megyénkben két olyan egészségügyi dolgozóval beszélgettünk el, akiket a vonatkozó rendelkezés kö­zéiről érint: egy körzeti or­vossal és egy vezető gyógy­szerésszel. Az ő megnyilat­kozásukból, hivatásuk ne­hézségeiről és szépségeiről ejtett szavaikból rajzolód­tak meg a portrék, a két joggal megbecsült ember arcképe. — öt évig Szeghalmon dolgoztam, onnét kerültem Szaikszen tmárton ba — mondja dr. Lőrincz Ernő. Január óta tölti be a kör­zeti orvos tisztét ebben a községben, amelyet koráb­ban csak a térképről is­mert. — Csaknem mindenki segítőkész Szalkon; nem egészem fél év után ez a tapasztalatom. Legtöbb se­gítséget a tanácstól és a Hunyadi Tsz-től kaptam. A mostani ideigLenes he­lyébe már épül az új la­kásunk, amelyet a tsz-bri- gád hoz tető alá. Igaz, még több mint egy év múl­va költözhetünk csak be... — Három és fél ezer em­ber egészségének az őrzése van rám bízva. A legtá­volabbi külterület innét 14 kilométer. Ezért is vettem néhány hete azt a használt gépkocsit, amely az udva­ron áll. Az orvosnak, kü­lönösen ilyen tanyás kör­zetben, szinte nélkülözhe­tetlen használati eszköze a kocsi. Spóroltunk rá éve­ken át, de még így is öt­ezer forint benne a köl­csönpénz ... A télen taná­csi fogaton róttam az alig járható pusztai utakat. Így mégiscsak jobb lesz... szakszerűen végezhetem majd. Jóval több mint négy évtizede dolgozik a tége­lyek világában, készíti és méri a gyógyszereket idős Széltnger Jenő, a 12/19-es bajai nagy gyógyszertár vezetője. E több mint fél emberöltöny i pálya feljo­gosítja őt arra, hogy a szakma fejlődéséről, gond­jairól és eredményedről szóljon. — A jó gyógyszerész, ha­sonlóan a jó orvoshoz, egy személyben humanista is: elsődleges feladata a szen­vedések enyhítése, épp ezért éjjel-nappal kész a segítségnyújtásra. — Ami gyógyszertárun­kat illeti, az utóbbi évti­zedben a forgalom jófor­mán megötszöröződött Ál­talában apró, két-három forintos tételekből havi egymillió forint értéket „termelni”, nem kis fel­adat. Napi másfél ezer vá­sárlót véve alapul — ami háromszor-négyszer annyi gyógyszert jelent — elkép­zelhető, mekkora munkát kell — ráadásul felelősség­gel — végeznünk. — Hogy a bérezésről is szóljunk: korábban egy be­osztott gyógyszerész 30—40 évi szolgálat után jutott el a havi 2 és fél ezerig. Ma nagyjából öt év után a kez­dő gyógyszerész is eléri a 2 ezer forintos havi fize­tést. A pálya — nem utol­sósorban a bérproblémák miatt — kezdett hovato­vább elnéptelenedni, de legalább ..is „elnőiesedni”. A legutóbbi statisztika sze­rint az egyetemeken nagy­jából 15 százalék volt a férfi gyógyszerészhallgatók aránya. ideológiai lustaság LEfiKe^ VAN ILYEN? Szerintem van. Olyan esetekben, ami­kor nemcsak, hogy nem gondolunk végig egy kérdést következetesen, tehát a vár­ható konzekvenciákat is szemügyre véve, hanem már azt sem vesszük észre, hogy bizony elvi kérdés­sel állunk szemben. Olyankor következik be ez az elvi ébertelenség, amikor a gyakorlatban, mondjuk a gazdasági élet adott területén, már „megy a motor”, „sínen van. a vonat”. S ha vannak Is j minden tevékenység kísé- ! rőjeként természetes ki- j sebb-nagyobb zökkenők, a t folyamat rutinmunkával — már ami a közvetlen ter-1 melést illeti — elirányít- | ható. Ha aztán olyan aka­dályok merülnek fel, ame­lyek leküzdésének megol­dásait keresve — emberi problémákba ütközünk, hajlamosak vágjunk türel­metlenségre, igazságtalan­ságra. Aminek a végén esetleg még torz, draszti­kus intézkedésekre is haj­landók lennének némelyek. Szerencsére csak elképze­léseikben, Amikor már „túl idegesek”. helyzettel, s annak a vé­gén ezzel, hogy: — Meg azok a cigányok!! Hangján eleitől fogva érződött a csalódott, becsa­pott ember bosszúsága. El­mesélte, hogy vagy kéttu­catnyi cigányt vettek fel az ősszel, tél elején. Be­szélgetett velük a párttit­kár, a brigádvezető, bizal­mi. s más felelős ember. Kérték őket. illeszkedjenek be mielőbb az üzemi rend­be, tanuljanak el minél többet a szakmából. Ehhez segíteni fogják őket. Már a kezdet tisztességes — 8—9 Ft órabéres — kereseti le- lehetőséghez juttatta az új emberéket. „Reméljük, nagy részük innen megy nyugdíjba” — fejeződött be a barátságos bemutatkozó beszélgetés. — Köszönjük, főnök úr. tgy lesz, főnök úr... — volt a készséges válasz. AZTAN eljött a tavasz, Amiben része volt a ci­gányságnak, mióta — a 800-as évek körül — elin­dultak Indiából. De nem ám úgy, mint mi magya­rok Ázsiából (ne érezze senki magát nemzeti önér­zetében sértve: ez törté­nelem), nem mint önálló hazát keresők, hanem min­dig az erősebbek szolgái­ként- Szétszóródtak Euró­pában, s ahol letelepedtek, csak átmenetileg maradtak többnyire. Szegények, kire­kesztettek, számba nem jö- hetők, megvetettek voltak. Vándorlásukkal az önáll ót - lanságra kárhozatatott élet, a lenézés, a sok hajszolt- sággal terhes sors elől me­nekültek. A fasizmus ideo­lógiájában, tudjuk, „fölös­leges nép”-nek ítéltettek, s 500 ezer cigány vándorlása ért szörnyű véget a kon­centrációs táborokban. MI. MAGYAROK, mint Kormányzatunk­nak a fizetések rendezé­sére irányuló intézkedésé­ről örömmel értesültünk. Nagy reményekkel nézünk | a bérjavítás elé. Ügy érez- ! zük, hogy ennek a kor­! mányhatározatnak a nyo­— A szerződéses bérem 3104 forint. Természetben alig-alig jön hozzá valami. Mégis azt mondom: jó nép ez. „Nehéz’’ kunok, nem egykönnyen fogadják be az idegent, de ha egyszer a szívükbe zárták, ez a ba­rátság tartós... — Nincsenek nagy igé­nyeink: csak annyi legyen, ahol a családommal a feje­met lehajthatom, s ahol dolgozhatom. Persze, ez utóbbinál sem mindegy, milyen körülmények között történik. Ma még — bár­mennyit segített is a kalo­csai kórház — hiányoznak a legelemibb segédeszkö­zök. Nincs katéterem, nem kaptam lázmérőt. A rende­lőben nincs víz, lavórban mossuk a kezünket. — Harmadmagam­mal, a családdal, ma már itthon érezzük magunkat. De hogy végérvényesen gyökeret verjünik, ehhez az illetékesek a legfontosabb feltételeket meg kell, hogy teremtsék: korszerű rende­lőt, szolgálati lakást. Ami­kor erről beszélek, elsősor­ban a betegeim érdekében szólok. Bízom abban, hogy mindez mihamarabb meg­valósul, és amire elkötelez­zen magam, azt alaposan, man az egeszsegügyi dolgo­zók e rétegének egyúttal a társadalmi megbecsülése is növekszik. , J. T. Itt van például « cigány- j kérdés egy vonatkozása a sok más közül. A múltko­rában beszélgettem egy ré­gi ismerősömmel. Határo­zott egyéniség, nyílt ter­mészetű ember, aki jókat tud nevetni, de szenvedé­lyesen ki is tud kelni. Igaz, sok kell ahhoz, hogy idáig eljusson. Felelős beosztása van a termelő üzemben. Mosolyogva beszélt arról, mennyi gondot, fejfájást okoz vállalatuknak az anyagellátás rendszertelen­sége; hogy kell nem egy­szer ..összebűvészkedni” a tervidó, a megrendelések pontos szállításának betar­tása érdekében a szükséges anyagokat. De csak legyin­tett a végén, kesernyés de­rűvel, mint aki tudja, hogy abban az iparágban egye­lőre nem sok vál tozás re­mélhető ezen a téren. VTSZONT. hogy már a kellemetlen nehézségekről volt szó. nem állt meg az anyagbeszerzés kálváriájá­nál. Folytatta a munkaerő­virult a határ, s nyár ele­jére már egy szál cigány se volt a két tucatból. Ért­hető a munkaadók mérge. — Ugye jött a jó idő, megszólalt a régi termé­szet bennük, s inkább el­mentek vályogot vetni, mert annak nagy a kon­junktúrája még most is. Sok magánház épül, jól megfizetik... Nincs üzemi fegyelem, élhetnek, mint a madarak. A jövő nem szá­mít nekik ... Igazán, ha rám lenne bízva, tudnám én, hogy szoktassam őket rendes munkához... — só­hajtott ez az egyenes, ka­rakán. őszinte ember. S amit ezután — nyilván haragjában táplált túlzás­sal, előadott: Ilyen szerte­len népséget valami építő­tábor-félében foglalkoztat­na. ahol mindaddig lenniök kellene, míg meg nem szok­nék a kitartó, rendszeres munkát. 1 Válasz egy képeslapra Ennivaló kis szőke srác fogja a piros telefonkagylót, három évé­hez illő komolysággal, azon a képeslapon, amelyet pár napja Bajáról — Szalainé aláírással — kapott szer­kesztőségünk. Sajnos, mind a lakcím hiányzik, s így abban sem lehetünk bizto­sak, valódi-e a név, s ha igen, hol keressük a pana­szost ... A hangsúly persze nem az elmondottakon, hanem azon van, hogy helytállo-e, megfelel-e a valóságnak, amit Szalainé sérelmez: a bajai, Kolozsvár utcai gyer­mek körzeti orvosi rendelő épületének és környékének mostoha körülményei, ren­dezetlen állapota. Bizony, nem alaptalanul fogott tollat Szalainé, erről személyesen is meggyőződ­tünk. A rendelő kertje gaz­zal sűrűn benőtt, valóságos dzsungel; egy használaton kívüli, nyitott medencében kövek, bádogedények és egyéb holmik; az épület előtti erkély korlátja hiá­nyos, megrongálódott... — Tisztában vagyunk az­zal, hogy a jelenlegi álla- j pót tarthatatlan — vála- i szolja kérdésünkre dr. Boh­ner József városi főorvpsJ — Már intézkedtünk is. hogy minél előbb kulturált, az egészségügyi intézmény­hez méltó környezetet ala­kítsunk ki. A városi kórház és a vá­rosi tanács egészségügyi csoportja jóvoltából 20 ezer forint all rendelkezésünk­re, amelyből helyrehozhat­juk az erkélykorlátot, s ke­rítést is építhetünk, hi­szen a rendelő és a szom­szédos épület között ez is hiányzik. A medencéből vagy szökőkutat lehetne ki­alakítani, vagy pedig bete­metni. elhárítva így a bal­esetveszélyt. A szomszéd épület laköbizottsága mar korában felajánlotta, hogy az udvart társadalmi mun­kában gyomtalanítják, majd parkosítják. Ezt a gesztust hálás örömmel fogadtuk, s remélhetőleg rövidesen a kivitelezésre is sor kerül. Pillanatnyilag ennyit vá­laszolhatunk Szalainénak, akinek megjegyzéseit, ész­revételeit — akárcsak min­den olvasónkét — a jövő­ben is mindenkor szívesen vesszük. Nem árt azonban, ha legközelebb a teljes ne­vét és pontos lakaimét is I feltünteti levelében, vagy : lapján, «—a —r i Tudjuk, mindezt ugyan­azokkal a humánus mód­szerekkel, életkörülmények biztosításával gondolná megvalósítandónak ismerő­söm, mint ahogy az üzem­ben ..tálalta” a többi ve­zetővel együtt az okos, szakmát, jövőt, létbizton­ságot adó viszonyokat a két tucat cigánynak. Csak­hogy annak a „szorításnak” a remélt fegyelmező hatá­sával képzelné ezt elérhe­tőnek. amit az a viszony­lagos „zártság” biztosítana. Ami — szerinte — meg­változtatna az . efféle cigá­nyok szertelen természetét. Amolyan furcsa, fordított változata alapján a „vagy megszökök vagy megszö- köl” álláspontnak. Tudni­illik, „ha megszokod a munkát'—. visszamehetsz”. — Hová? ... Hát... a „ren­des emberek” közé, a civi­lizáltak, a beilleszkedni tudók közé... S itt van a baj, a végig- gondolatlanság antihumá- nus következménye. Ha ezt elfogadjuk: építőtáborba a megülni nem tudó cigá­nyokkal! — ez megint az elkülönítést, a kirekesz­tettséget hozza vissza. önálló, honfoglaló nép is, de hosszú idő. de kegyet­len leckék után hagytunk fel a kalandozásokkal. Hát a több mint ezer esztende­je vándorló, sátornyi „hont” kereső cigányoktól vár­nánk, hogy két és fél évti­zed múltán ugyanúgy „megüljenék”, mint a töb­bi magyar? Tény, hogy 250—260 ezres számukhoz viszonyítva több köztük a munkakerülő, iszákos, ga­rázda, mint a 10 millió nem cigányból. Elmaradott is sok van még köztük, ezért is ragaszkodnak inkább a viskókhoz, mint a jobb kö­rülményekhez, amelyekhez hozzásegítenénk őket... De az is napról napra gaz­dagodó igazság, hogy mind többen költöznek új házak­ba, melyeket mint rendsze­resen munkát vállalók kap­hattak igen csekély köl­csönrészletekért. Vannak köztük törzsgárdatagok — a példánkbeli üzemben is kettő —, érettségizettek, in­telligensek, művészek, s olyan költő, mint Bari Ká­roly. HOGY ÁTFORMÁLÓ­Kibernetika A kibernetika a vezér­lés, a szabályozás, az ön- szabályozás tudománya. A görög eredetű szó a kor­mányzás „művészetét” je­lenti. Ennek a ma még ne­hezen körülhatárolható és hatalmas fejlődésben levő tudományágnak, sőt bizo­nyos értelemben több tu­dományágat összefoglaló tudományos irányzatnak Norbert Wiener adott ne­vet, aki az 1940-es évek­ben az automatikusan ve­zérelt bonyolult rendsze­rek logikai szerkezetével foglalkozott (pl. a rádiólo­kátorok célkövető rend­szerével). Ekkor ismerte fel, hogy a vezérlés és a szabályozás a rendszer konkrét felépítésétől, tehát szerkezetétől és anyagától javarészt független. A ve­zérelt gépi mechanizmu­sok ugyanúgy működnek, mint az élő szervezetek; ha pl. egyensúly helyze­tükben megzavarjuk őket egyaránt csillapodó rezgé­sekkel reagálnak rá. A kibernetika két köz- ponti fogalmát említenénk most: Az egyik a vissza­csatolás, amelynek lénye­ge, hogy a rendszer a mű­ködése közben bekövetke­zett változásokat figyelem­be véve befolyásolja vele további működését. Ezt s jelenséget először techni kai berendezésekben vizs­gálták; az említett célkö vető rendszernek is lénye­ges eleme a visszacsatolás De igen fontos magyaráz'" elv ez az élő szervezetek ben is. például visszaess toláson alaoszik a pupilla reflex: amikoris a punilh növekvő fénvmennyisé esetén összehúzódik é fordítva. PASUK folyamata, a még többségé, lassú ez, mond­hatnánk „természetes” az évezredes vándorlás, kire­kesztettség, bizalmatlanság után. És éppen a szocialis­ta berendezkedésű álla­mokban nyílt meg az út felemelkedésükhöz; hogy egyenjogúságukhoz a mo­dern életformához, munká­hoz való biztonságos kész­séget, maradandó magatar­tást is megszerezzék — mind nagyobb többségük­ben. Türelem, bizalom, az előítéletek elenyészése épp­úgy szükséges, ehhez, mint — ez nem szólam — a ve­lük való foglalkozás. Mint látjuk, maga az üzem, hogy a vályogvetés mellől gé­pek közé kerültek, de ta­lán, hogy új házakban lak­nak már — sem elég ön­magában. Automatikusan belőlük sem lesz teljesebb ember... De semmi eset­re sem az elkülönítés, a fi­zikai kirekesztettség vezet el ehhez. Tóth István Egy másik jelentős fo galom a memória, amelye az emberi emlékezőkéoes segről vitték át az elektro nikus számítógépekre. E két fogalom egyben i kibernetikus szemléié egyik igen fontos aspektu sára is rámutat: a techni kai és a természetes (éle rendszerek működésébe: megfigyelhető analógiái hozzájárulhatnak, hog célszerűbb berendezéseke szerkesszünk, s hogy a élő szervezeteket jobba' megismerjük. A kibernetikának m már több részterületét kü lönböztetik meg, így a ma tematikai kibernetiká amely a felhasznált matt matikai és logikai appará tussal foglalkozik; a mű szaki kibernetikát, amel viszont a vezérlést és szabályozást konkréta megvalósító elektronika mágneses, pneumatikus el ven működő automatá konstrukciós elveit víz: Zománcozott mozaiklapok üvegből A bolgár üveg- és finom- kerámiai kutató- és terve­zőintézet munkatársai a zománcozott üvegmozaik­lapok gyártásában új eljá­rást dolgoztak ki. A több­nyire díszítő célokat szol­gáló és az épületeken fel­használható mozaiklapok gyártásának új technoló­giája szerint — ezt a tech­nológiát a Kolarov Ipari Kombinát dolgozta ki ­! üvegből készítik el az ed­dig kerámiából előállított I mozaiklapokat Ezzel az ' önköltség mintegy 25 szá­j zalékkal csökken, mert az üveglapok sokkalta keve- i sebb festékanyagot kíván­nak. A régebbi kerámia- j lapokat ugyanis teljesen át ! kellett itatni a festék- | anyaggal és ez természe- I tesen tetemesen megnövel - - te a költségeket. gálja; a biológiai kibeme tikát; ez az élő szerveze ; működési módját, az őre | gedést és az öröklődé I mechanizmusait tanúimé j nyozza; és végül a gazdi sági kibernetikát, amely gazdasági életben fellelhe tő dinamikus rends"<»rekí vizsgálja, illetőleg javítá | suk módját kutatja. I A kibernetikát természe i tesen még számtalan má j helyen is felhasználják 1 nyelvészettől, a diagnoszti j kától kezdve a közieke i désig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom