Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

i. oldal

1971. Június 20. rasára*!»

Akvarisztika nagyban Nemzetiségek

^ *'/ TI ^ W.T# /■ A karapancsai Jialnevelo munkája

Bács-Kiskun megyében

A vizek is öregszenek. A j holtágakban elszaporodik a keszeg, egyre' kevesebb lesz a ponty, a nemes halféle. Mit tehet ilyenkor az ember? Segít a természetnek. A kelesektől nyüzsgő vizekbe csukákat telepít, s azok szép lassan visszaállítják az egyensúlyt, megeszik a kishalakat. Nagyobb lehetősége lesz az értékesebb fajtáknak. A bajai Üj Élet Halászati Termelőszövetkezet 1962 óta folytat módszeres csukatelepítést, Tavaly már 5 millió ivadékot tenyésztettek.

„Daktari-telep”

A környékbeliek így hívják a karapancsai erdőben megbújó kombinátot. A védencek a vízben élnek. Elkülönítve a szülők, Zuger- üvegekben a megtermékenyült ikrák, stadionmedencékben az ivadékok. Csuka, süllő, harcsa, ponty, amur csemeték váltogatják egymást a nevelőben, a halbiológus házaspár — Sárfy Ede és Szigl Erzsébet — szigorú felügyelete alatt.

A telep központja — egy ERDÉRT-típusú faház — nemrégiben került felállításra, körülötte helyezkedik el a halnevelő, a laboratórium, a plankton-tó, a mohácsi sziget vízrendszerének 50 méteres „makettje”, a telelőtavak, s nem messze a halastavak. Ez utóbbit kivéve minden Sárfy Ede tervei szerint készült. A leendő tárgyalóteremben még szanaszéjjel van minden. Az egyik asz- j ' talra kifeszítve pauszpapíron a pontos tervrajz. El- | indulunk megnézni, miből is áll ez a munka.

Életképessé nevelik

A telepet vízzel ellátó tápcsatornában műanyagcső, a csőben víz, amelynek hőfoka így csaknem állandó. Az ivadékok etetése automatikus. A plankton-tó — azaz a tápállatok medencéjének — vízszintje szabályozható. Lámpa nyúlik a víz fölé, közvetlenül alatta függőlegesen álló cső látható. Sötétedéskor felduzzasztják a tavat, felkapcsolják a lámpát, a fényre odagyűlt állatok szinte besétálnak a függőleges csőbe, amely bonyolult csaptelephez vezet. Onnan szétágazó csövek juttatják a nevelőbe a táp- i lálékot. Ha az etetés befejeződik, kialszik a fény, j újra a régi lesz a vízszint.

A keltető-nevelő műanyag medencékben állandóan cirkuláló vízben 8—10 centiméteres, cérnavéköny angolnák Cikáznak, összesen 80 ezer darab.

— Látja, itt szem előtt vannak, vigyázunk rájuk, mégis gyakori a megbetegedés. Ilyenkor fertőtlenítő oldatokat, gyógyszereket kapnak. Amikor szívedobo- gó, kopoltyúzó állat lesz belőlük, megtanulják az úszást, táplálkozást, önrúa- guk védelmét, akkor kerülnek ki a halastavakba.

Elvetik, mint a magot

Csaknem minden álla- í tunkat óvtuk már valamiképpen, csak a halakat nem. Pedig az ikráknak csupán néhány ezreléke fejlődik kifogható, étkezésre felhasználható hallá. A többi elpusztul Sárfy Ede sorolja az adatokat:

— A csuka 220 ezer ikrájából a természetben 15—20 felnőtt hal lesz csupán. Ha itt előneveléssel talpraesetté tesszük — 160 ezer. Ugye hihetetlen? Pedig igaz. Ott a szitakötőlárva, az iszap, a csibor, a halak elpusztítják, a betegségekről nem is beszélve. Aztán vigyázni kell arra is, hogy ne maradjanak egy helyen. A csukáknál 7—8 napos korban fellép a kannibalizmus. Egymást eszik. A teendő tehát, hogy az ivadékokat szétszórjuk a területen. Olyan ez mint a mag. Ha szép termést akarunk, egyenletesen kell elvetni.

Szenvedély, hivatás

A telepen ember biztosítja a természetes körülményeket. Emberi találmányokkal. szerkezetekkel, vegyszerekkel. Hogyan lesz valakiből halbiológus? — kérdezem. Tudomásom szerint Magyarországon ' ilyen képzés nincsen.

— Olyan ^z, mint a betegség. Gyermekkoromban „kaptam meg” Baján, ahol

j szinté halászbárkán nevelkedtem. Diplomát agrártudományi egyetemen szereztem, 1953-ban halászati felügyelő voltam, aztán átkerültem a Haltenyésztési Kutató Intézethez, majd onnan 1962-ben Tolnára, ahol kecsegével foglalkoztunk, kialakultak az itt látható stadionmedencék. Sok-sok hasznos, a kutatásnál szinte nélkülözhetetlen szerkezet, ötlet született az eltelt évek alatt.

— Mindenhez kell értenünk. A biológiához, vízélettanhoz. kémiához, gyógyításhoz, elektromossághoz, szereléshez. A keltető és a leendő laboratórium

Vietnami miniszter Lajosmizsén

A hazánkban tartózkodó Ha Ke Tant, h Vietnami Demokratikus Köztársaság vízgazdálkodási minisztere a hét végén a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalatot is felkereste. Nagy Lajosnak, a gyár igazgatójának társaságában megtekintette a 3-as üzemegységet, s nagy érdeklődéssel tanulmányozta a -vízgépészeti berendezések gyártását.

A vietnami vízgazdálkodási minisztert különösen az úszó vízimüvek érdekelték.. Az úszó szivattyúk.

amelyek másodpercenként .két köbméter vizet emelnek át az öntözőcsatornák- ba, már számos országban üzemelnek. A- többi között Indiában. . Jugoszláviában >s lajosmizsei úszó' vjzki-f emelő művet, ^alkalmaznak az öntözésnél. Az ..újabbakat az Elbán szerelték fel. E látogatás után lehetőség nyílik-'arra is, hogy Vietnamban is. magyar úszó- szivattyúk segítsék . az ön-‘ tözéses termesztés megalapozását,.

tetejének műanyag nyeregcserepeit a feleségein szögezte oda. Napokig festettünk, szereltünk. Persze nem egyedül. Segített Tun- csa bácsi — Voinovics Antal — nyugdíjas dunai halász, de tanult mestersége, ács. Másik két munkatársunk a keltetés mellett a szakipari munkákhoz is ért.

Miközben beszélgetünk, Erzsiké beszalad, kezében egy csomó ikra. Nemsokára kikelnek —. mondja. Odahív a mikroszkóphoz és mutatja. Őszintén szólva, gyakorlatlan szem semmit sem lát. de azért megkérdezem. honnan tudja, hogy egy óra múlva készülni kell a fogadásukra.

— Napfokokban mérjük a kelést. A bűvös szó egészen egyszerű dolgot takar. Egy tapasztalati számot — amely minden állatnál más — 'elosztunk a víz hőfokával és így órára meg tudjuk állapítani, mikor bújnak elő az apró halak.

'I eremlő gondolatok

Egv év alatt sok millió ivadékot neveltek már fel. Nagyon szép sikerrel. Még többet akarnak. A cél ugyanis az, hogy a dél-dunai tájnak olyan kapacitású halkeltetője legyen, amely el tudja látni az egész területet. Halastavakba, holtágakba viszik elsősorban, de jut belőle bőven a Dunába is a horgászegyesületek szükségletét fedezve.

A telepnek szakmai körökben máris nagy híre van. Itt dolgozik időnként a KoSsuth-dí'as Ribiánszky, professzor és itt lesz őszszel a halászati szakemberek nemzetközi tapasztalat- cseréje. Szenvedély, hivatás ez. Próbálgatják, hogyan lehetne még okosabban csinálni, hogy az egyre 'közkedveltebb állatból minél több legyen. A szak- irodalmat P.esten szerzik be, főként külföldi cikkekre támaszkodhatnak. A felszerelés itt-ott még kezdetleges, de a gondolatok teljesek és vafóraváltásukat a kis kollektíva biztosítja is.

Dénes Éva

Hazánk felszabadulásával nemcsak a magyar dolgozók előtt nyílt meg a jobb és szebb élet lehetősége, hanem nemzetiségeink is felszabadultak a negyedszázados ellenforradalmi rendszer őket különösen sújtó elnyomásától. A Magyar Kommunista Párt és a köréje tömörülő baloldali erők az 1945 január 20-án aláírt béke- szerződésnek megfelelően a fasizmus maradványainak felszámolására, az országban élő nemzetiségek egyenjogúsítására vállaltak kötelezettséget. A reakciós erők különféle fondorlatokkal igyekeztek a demokratikus rendezés folyamatát meggátolni, lassítani. A balodali pártok mindvégig következetesen védelmezték a nemzetiségek jogait és ennek köszönhető, hogy a magyar- országi szlovákok és délszlávok már 1945-ben élhettek szervezkedési jogukkal. Létrehozták a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontját. Később nemezetiségeink külön-kü- lön is megszervezték saját nemzetiségi szövetségeiket.

Ax anyanyelvi oktatás

Mindezek a gondolatok azokon a jubileumi ünnepségeken jutottak eszembe, amelyeken a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetsége elnökeként részt vettem az utóbbi hónapokban. Jubileumi rendezvények- • sorozatát szervezték az 1971-es esztendőben.

Nemzetiségi oktatásügyünk felszabadult szocialista életünk édesgyermeke — így tartjuk. Méltón!

Ezt tapasztaltam Felső- szentivánon, Bácsalmáson, szülőfalumban Csávolyon, Garán iskolai névadóval egybekötött nagyobb ünnepséget rendeztek. Katy- máron ülésezett a Magyar Pedagógiai Társaság Bács- Kiskun megyei tagozatának nemzetiségi szakcsoportja. A német nyelvű iskolákról Zorn Antal igazgató tartott kiselőadást. A ; napokban Hercegszántón idézték fel az iskola ne- - gyedszázados történetét.

A tanulók anyanyelvi oktatását a 330/1946, M. M. E. rendelet tette lehetővé. 1950-ig a németek bizonyos jogait — a potsdami szerződés értelmében — korlátozták, ettől kezdve teljes jogú álampolgárai hazánknak.

Délszláv tanítási nyelvű általános iskola Garán, Hercegszántón, Katymáron működik. Tizenegy, helyen fakultatív délszláv nyelv- oktatás bizonyítja, hogy hazánkban érvényesülnek az alkotmány erre vonatkozó paragrafusai. Garán tizenkét esztendeje valamennyi tárgyat németül oktatnak az egyik iskolában, de más helyeken is megszervezték a , német nyelvtanítást. Gondoltak á legkisebbekre is: öt nemzetiségi óvoda működik már a megyében. Színvonalas oktató-nevelő munkájáról híres a bajai német nyelvű gimnázium. Oktatókat Kecskeméten és Baján képezek.

Ezek a lehetőségek, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek kielégítik az érdekelt szülőket. A továbbfejlődés érdekében a bajai járásban Katymár község tantestülete dolgozott ki figyelemre méltó javaslatot. Országos jelentőségű a kezdeményezés.

Egyen jogúság

as élet

minden területén

Munkánkat az a tény nehezíti, hogy a nemzetiségi lakosság valóságos létszámára vonatkozó adatok ellentmondóak. De Fekete Bertalan kiváló tanárral, a délszláv iskolák országos vezető szakfelügyelőjével beszélgetve e témáról több kimutatást néztünk meg. Ezekről részletesen — noha nem lenne felesleges munka — most nem írhatunk, helyszűke miatt. Csak ennyit: a községi tanácsok összesítései a legmegbízhatóbbak. Ez a nemzetiségi szövetség véleménye is.

Megyénkben összesen 22 községben és Baján élnek kissebb-nagyobb számban nemzetiségi lakosok. A legtöbben a bajai járásban, hozzávetőlegesen öt-öt ezer német,illetve délszláv nemzetiségű. Kisebb számban a kiskunhalasi, kiskőrösi és a kecskeméti járásban is élnek délszlávok, németek, szlovákok.

A nemzetiségi sxövetsé ek

Az „idegen ajkú” és a magyar nyelven beszélő lakosság egymáshoz való viszonya új, szocialista alapokon formálódik. Kiszélesedett a nemzetiségi szövetségek munkája. Sajátos kulturális hagyományaik ápolása mellett — a helyi párt- és tanácsszervekkel szorosan együttműködve — egyre hatékonyabb szerepet játszanak a politikai tevékenységben is. Bács- Kiskun megyében nincs feszültség nemzetiségi és magyar, nemzetiségi és nemzetiségi lakosok között egyetlen lényeges politikai, gazdasági, kulturális kérdésben. Legutóbb ez a választás napján is bebizonyosodott. A délszlávok, németek, szlovákok megelégedéssel vették tudomásul, hogy megítélésüknél — a magyar ajkúakkal azonos módon — egyetlen értékmérő érvényesül: a végzett gazdásági, . társadalmi tevékenység. A nemzetiségi ajkú magyár állampolgár közéleti tevékenysége általában is megnövelte a nemzetiségiek társadalmi biztonság- érzetét és társadalmi aktivitását megyénkben.

Szépen bontakozik a délszláv, német, szlovák ajkú lakosság iskolán kívüli kulturális tevékenysége is, erről majd más alkalommal.

Mándics Mihály

a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke

1.

— Az ördög ütött beléd ezzel a marhasággal! — mondta Bíró István, a nyolcas számú mezőgazdasági repülőbrigád vezetője. Lomhának látszó, darabos vonásokkal faragott, robosztus férfi volt. Vastagbőrű katonacsizmájában, kockás ingében inkább traktorosnak vagy teherkocsi-vehetőnek tűnt — mintsem pilótának.

Két gépe volt a brigádnak, s Bíró ingerültsége a másik pilótának szólt, aki • éppen ellentéte volt brigádvezetőjének. Egyidősek voltak, de Csapó Gyula - fiatalabbnak látszott, jól szabott bőrzekét, legújabb divat szerint készült, inkább aszfaltra, mint. szántóföldre való félcipőt Viselt, utolérhetetlen eleganciával tekerte nyakára a törökmintás sálat, hanyag tartással állt a tarlón és napszemüvege mögött rejtelmesen mosolygott. •

■— Na., fogadjunk! — mondta folyvást mosolyogva.

Biró legyintett, de akkor megszólalt a gépkocsivezetőjük, Huszár Imre:

— Egy liter konyakot földobok, ha megelőzöd:

— Ne szórakozzatok, nem hülyéskedni jöttünk, hanem dolgozni. ‘

— Na bumm, legföljebb kimarad egy forduló — mondta Pálinkás Bertalan, az egyik szerelő, ö volt köztük a legidősebb, nevéhez híven, borvirágos orrot

...viselt, szemmelláthatoan elhanyagolt volta agglegénységéról árulkodott* .

— Bercikéin, jobban tennéd, ha a gépen ügyködnél

— mondta Bíró.

— Megnéztem — válaszolt Pálinkás —, semmi hézag.

— Aztán hirtelen visszaugrott az előbbi témára: — Attól vagy besztremálva. hogy rádver ez a vacak pléhdoboz?! — A háta , mögé mutatott, a tábla szélére, ott állt Csapó kocsija, egy piros Fiat 1500-as.

Egyikük sem tudta már pontosan hogyan kezdődött: Reggel repülőgépekről beszélgették, aztán saját gépeikre. a két lengyel gyártmányú műtrágyaszóró gépre terelődött a szó. Bíró dicsérte. Csapó meg fitymálta őket, s a vita közben egyszer csak azt mondta:

— Kétkilométeres távon a Fiattal még akkor is megelőzöm ezt a sztrecsegát, ha fordulnom kell.

— Na, menj a francba! — rpondta Bíró, s Csapó azóta erősködött. hogy márpedig megelőzné.

A" társaság ötödik tagja, a másik szerelő — apró. egérarcú. zárkózott természetű emberke — nem szólt bele a vitába, csak a tekintetén látszott, hogy marhaságnak tartja az egészet.

Már a rakodók is — 10—12-en lehettek — versenv- rffl beszélteik, valamelyik azt erősítgette: nem létezik, hogy a repülőt megelőzze az autó.

— Na. egy liter konyák! — mondta Huszár.

— Benne vagy? — kérdezte Csapó Bírót.

— Csinálj, amit akarsz, engem nem érdekel.

— Majd egy fának megy, azt kész! — mondta valaki a rakodók közül, de Csapó akkor már elindult az autó felé.

A repülőtérnek használt tarlótól két—háromszáz méterre feküdt áz a tábla, amit éppen műtrágyáztak, s a két föíddárab mellett nyílegyenes, nyárfákkal szegélyezett műút húzódott.

Az autó mellett ott állt a vízhordó kislány: cingár, elálló fülű kis fruska, egy csöppet nagyra szabott ruhában, kitaposott, szakadt tornacipőben, és kerekre nyílt szemmel nézte Csapót.

Csapó még fél útról visszaszólt:

— Ugyanakkor indulok, amikor te’ álról földet érsz,

annak a vonala számit a célnak.