Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

1971. Június 16, szerda 1 oldal Népművelési szakemberek továbbképzése Az elmúlt évi országos népművelési és könyvtár- ügyi konferenciák határo­zatai az egységes közműve­lődés elvét fogalmazták meg. E korszerű felfogás szerint az össztársadalmi nevelőmunkában a közsé­gi-városi könyvtár, film­színház, a művelődési ott­hon és az iskola is egy­aránt részt vállal. A népművelési szakem­berek számára szervezett nyári továbbképzés fő té­mája a közművelődés új, modern értelmezéséből ere­dő gyakorlati feladatok és tennivalók megvitatása. A nyári tanfolyamok so­rát a KISZ megyei bizott­sága és a Népművelési Ta­nácsadó közösen szervezett ifjúsági klubvezetőképző tábojra nyitotta meg. A hét­főn elkezdődött egyhetes bajai továbbképzésen részt vevő fiatalok a klubvezetés elvi és gyakorlati kérdései­ről kapnak jól hasznosít­ható ismereteket. Tegnap délelőtt a Kecs­keméti Berkes Ferenc Kol­légiumban 64 szakember részvételével a könyvtáro­sok háromnapos alap- és továbbképző tanfolyama is megkezdődött. Az előadá­sokon és konzultációkon megbeszélésre kerülő té­mák átfogják a könyvtári tevékenység különféle te­rületi a katalógus-készí­téstől, feldolgozástól kezd­ve a propaganda-munkáig, és tájékoztatást kap a hall­gatóság a népművelés, a művelődéspolitika aktuális feladatairól. A tanfolyam végeztével a részfoglalko­zású és még szakképzett- seggel nem rendelkező könyvtárosok alapfokú ..minimum” vizsgát tesz­nek. .Ugyancsak Kecskeméten rendezik meg a megye dí­szítőművész szakkörveze- tőinek háromnapos to­vábbképzését is. A hím­zéssel, szalmagrafikával, díszítőfestéssel, fafaragás­sal foglalkozó népművelők általános esztétikai isme­reteiket bővíthetik a júni­us 28—30. közötti tanfolya­mon, de az új díszítési el­járások, módszerek megvi­tatása is szerepel program­jukban. tökéletességgel elvégezni. Arra is fényt kellett derí­teni, hogy az űrhajósok mozgása mennyire árt a stabilitásnak? Számos fedélzeti műszert nem lehetett kipróbálni ad­dig, amíg az űrhajósokat az állomásra nem szállítot­ták. Csak ekkor válik bi­zonyossá, hogy a vezérlő­pultnál tartózkodó űrhajós jól át tudja-e tekinteni a fontosabb műszereket, ho­gyan reagálnak a fedélzeti rendszerek a vezérlés jel­zéseire. Erre csak az űr­hajósok válaszolhatnak, miután letöltötték „munka­idejüket” az állomáson. Az űrhajósok nélkül nem ál­lapítható meg az sem, hogy az ülések kényelmesek-e? Lehet, hogy a földön ki­tűnően érzi magát benne az ember, de a súlytalan­ság állapotában esetleg egyszer csak azt veszi ész­re, hogy a karja nem en­gedelmeskedik az akaratá­nak. Szükség van az űrhajó­sok jelenlétére az egészség- ügyi és biológiai, a lét- és munkaképesség-biztosító berendezések, felszerelések kipróbálásánál is. Itt sokat Ez év tavaszán szerve­ződtek meg megyeszerte az ifjúsági filmbarát körök. Vezetőik július elején gyűlnek össze Baján ta­pasztalataik kicserélése cél­jából. Előadásokat hallgat­nak majd a modern film­művészet kérdéseiről, és a viták kapcsán szó lesz majd körükben a filmmű­veltség terjesztéséről, a művészi alkotások megis­mertetésének gyakorlati problémáiról. A nyár végére tervezik az illetékesek a népi tánc­oktatók és a tiszteletdíjas, valamint a főfoglalkozású művelődési otthon igazga­tók továbbképzését. Az utóbbiak tanfolyamán a járások területi átszervezé­se nyomán keletkezett irá­nyítási és szervezeti prob­lémák megvitatásával fog­lalkoznak elsősorban, de hangsúlyt kapnak a fel­nőttnevelés, az ismeretter­jesztés és a klubmozgalom időszerű feladatai is a bu­dapesti és megyei szakem­berek előadásaiban. P. M. Á megyei agitációs és propagandabizottság ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának agitá­ciós és propaganda bizott­sága. A tanácskozáson — amelyen Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság tit­kára elnökölt — a bizott­ság tagjai a pártkongresz- szus határozata alapján a tanyás települések általá­nos iskoláinak helyzetéről, problémáiról és fejlesztési lehetőségeiről, valamint a pedagógus pártalapszerve- zetek iskolai oktató- és ne­velőmunkában betöltött szerepéről tárgyalták. A Központi Bizottság felkéré­sére készülő, országos fel­mérés részét képező téma vitája során sok javaslat, hasznos észrevétel hang­zott eL Mit hogyan szabályozzunk a kollektív szerződésben Az 1971—1975. évre szóló kollektív szerződések meg­kötésének előkészítése be­fejezés előtt áll. Az eddig elkészült szerződésterveze­tek tartalmilag általában megfelelnek a követelmé­nyeknek. Néhány szabályo­zásra kerülő kérdés azon­ban a tapasztalatok szerint nem eléggé világos a szak- szervezeti és a gazdasági vezetők előtt. Az ezekkel kapcsolatos helyes állás­pont kialakításához szeret­nénk segítséget nyújtani. PRÓBAIDŐ A különböző murikakö­vettek át a Szojuzoktól, de vannak teljesen új beren­dezések is. Elképzelhető, mennyi be­rendezés kellett a száz lég- köhméteres hatalmas te­rembe! összehasonlításul csak annyit, hogy a Szo­juz űrhajó belterülete mindössze 10 légköbméter. A Szaljut minden berende­zését úgy helyezték el, hogy az űrhajósok kényel­mesen mozoghassanak. A televízióból mindenki lát­hatta, amikor Viktor Paca- jev szaltót csinált, még vé­letlenül sem ért a falhoz, vagy valamilyen berende­zéshez. Az első ember vezette orbitális állomás nemcsak arra szolgál, hogy külön- külön kipróbálja az embert és a gépet. A legfontosabb és egyben a legbonyolul­tabb, hogy kipróbálják az „embergépet”, vagyis az emberrel összeforrott gépet és a géppel összeforrott embert. Az állomás sze­mélyzete csak ennek a fon­tos feladatnak a megoldása után összpontosíthatja min­den figyelmét a tudomá­nyos kutatásokra. Jurij Maiinyin röknek megfelelően a vál­lalatok nem differenciál­nak megfelelően. A terve­zetek egy része például azonos mértéket ír elő a munkásokra és az alkalma­zottakra. A szabályozásnál abból kell kiindulni, hogy az adott munkakörben mennyi idő alatt lehet meggyőződni a dolgozó munkaalkalmasságáról, il­letőleg mennyi idő alatt is­merheti meg a munkakör­rel kapcsolatos követelmé­nyeket. FELMONDÁSI IDŐ Egyes helyeken ugyan­annyi felmondási időt ír­nak elő a segédmunkások­nál, mint a raktárvezetők­nél. Egy raktár leltár sze­rinti átadása viszont hosz- szabb időt vesz igénybe, mint a személyi használat­ra kiadott eszközök leadá­sa. A felmondási idő mér­tékét a dolgozó beosztásá­tól, a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően kell megállapítani. Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni azt sem, hogy az indokolatlanul hosszú felmondási idő mind a dol­gozó, mintj a vállalat érde­keivel ellentétes. MUNKAIDŐ Az ezzel foglalkozó sza­bályok általában megfele­lőek. Mégis esetenként hiá­nyos, a dolgozók érdekeit figyelmen kívül hagyó, sőt törvénysértő szabályokkal is találkozunk. Nem hatá­rozzák meg például min­den egységre kiterjedően a munkaidőkeret napokra va­ló elosztását, vagy több helyen egyenlőtlen munka­időt kívánnak alkalmazni olyan munkakörökben is, ahol erre nincs jogi lehe­tőség. K. P. Isztriái képeslapok O Azzal ugrattuk ten­“* gerre vágyó szom­szédainkat, hogy amit itt látnák, az nem is igazi tenger, csak egy „vacak” kis öböl. Hiszen maga az Adria is csak beltenger, a Földközi-tengernek a „be­mélyedése” a szárazföldbe. Az Osztrák—Magyar Mo­narchia egykori tengeri ki­járata, Fiume úgy húzódik a sok sziget mögé, hogy külön „kapuk” kötik ösz- sze a nyílt tengerrel. Az isztriai félsziget azonban, melynek jobb felső csücs­kében, ahogy szaknyelven mondják „hónaljában’’ va­gyunk, alaposan benyúlik az Adriába. Aki körbejárja a part­vidékét, az már kap egy kis ízelítőt ennek az évez­redes történelmi emlékek­kel rendelkező tájnak szép­ségéből, levegőjéből. Itt végződött valamikor Euró­pa egyik híres kereskedel­mi útvonala, a Balti-ten­gertől a Földközi-tengerhez vezető „Borostyánkőút”, bejárták a partvidéket tö­rékeny hajóikon — még az időszámítás előtti tizedik században — a görög ha­jósok, itt táboroztak, har­coltak a római légiók... S valahol Belső-Isztriában, kastélyok és lovagvárak vi­lágában volt egykor Merá- num, amelyet mi már csak a Bánk bán merániai Gertrudja révén ismerünk. Harcoltak érte a magyar királyok Velencével, ural­ta Napóleon, majd az oszt­rák császár, rövid ideig Olaszországba olvad be, hogy végül Jugoszlávia né­peinek családjában egye­süljenek a sok történelmi vihart megért nemzetek, szerbek, horvátok és szlo­vének. lyenként 50 dinárt —, de megérte. Őszintén sajnál­tuk azokat, akik erről az útról lemaradtak — talán csak azért, mert nem szá­mítottak ekkora kiadásra. Szerencsénk volt abban is, hogy eredetileg csak Pu­ten hozzánk csatlakozott Monori Károlyné tette szá­munkra valóban élmény- szerűvé, aki kellemes hu­morral fűszerezett szavak­kal elevenítette meg és né­pesítette be előttünk a holt tárgyakat, a különös Sziluett — avagy két lajosmizsei magyar, Németh János és Nagy Kálmán, a Népfront Tsz tagjai szem­ügyre veszik az Adriát. Iáig — a félsziget déli csücskéig szólt a kirándu­lás, aztán jóval meghosz- szabbodott. Innen felfelé kanyarodva, Olaszország fe­lől Trieszt sincs már túl messzi innen —, hogy az­tán keresztülszelve az egész félszigetet, hatalmas hegyeken át vivő szerpen­tin utakon térjünk haza ismét szálláshelyünkre. Ezt a pótkirándulást finn turistáiknak köszönhettük, akik velünk együtt utaz­tájat, a tengermosta, rideg köves vidéket. Pula (vagy Póla) — aho­vá déltájon érkeztünk — teli van történelmi emlé­kekkel. A rómaiak által 20 ezer néző számára épített amfiteátrum még ma is lenyűgöző látvány. Nya­ranta pár hétre újraéled, különböző fesztiválok szín­helyévé válik. Pólától északnyugatra megpillantottuk a neveze­A római Colosseumnál is nagyobb a pulai amfiteátrum, ahol éppen ácsolják a nyári színpadot. De mindebből nem sokat tud és lát az ideérkező tu­rista. Nekünk szerencsénk volt. Egy isztriai kis körút révén szinte körbejártuk a félszigetet, s több száz ki­lométert tettünk meg a kényelmes autóbuszokkal a vadregényes tájakon. Igaz, költőpénzünk egyharmadát kellett adni érte — saamé­tak. s ragaszkodtak Porecs megtekintéséhez, s vállal­ták az ezzel járó költsége­ket — a magyarokat is be­leértve. Mondani sem kell, nem tiltakoztunk. Csak há­lával gondoltunk nagyvo­nalú barátainkra. Az út java részét egyéb­ként szakavatott IBUSZ- kisérőnk, a még Budapest tes Brioni-szigeteket, ahol Tito elnök nyaralója van. A kellemes mediterrán ég­hajlat — végre mi is él­vezhettük itt az igazi ad­riai napsütést! — valóban kellemessé teszi ezt a vi­déket a pihenésre. F. Tóth Pál . (Folytatjuk>

Next

/
Oldalképek
Tartalom