Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-12 / 110. szám
I oldal 1971. május 12. szerda Költözés után | Űjabb műhelybe, egy volt! általános iskola termeibe | költözött át a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet szőnyegszövő részlege, miután a régi épületüket szanálta a városi tanács. Tizennégy lány és asszony dolgozik itt a Nép- művészeti Vállalat megrendelései szerint. A korábbi évektől eltérően nem exportszállításra termelnek, hanem a belföldi üzletek számára készülnek a félegyházi termékek. Képünkön a Martos Flóra brigád három tagja látható. Az előtérben Antal (stvánné egy vadászjelenetet ábrázoló szőnyeget készít, mögötte pedig Ba.iáki íjászióné és Fazekas Lász- lóné dolgozik. i — Saját erőből A mezőgazdasági üzemek gépparkjának elöregedése, a folyamatos karbantartás hiánya miatt bekövetkező gyakori gépállások, a nem megfelelő alkatrész-utánpótlás nem egy esetben hátráltatja, vagy lehetetlenné teszi a munkák időbeni elvégzését. Az új gépek beszerzési lehetőségei korlátozottak, s mivel a termelőszövetkezetek általában nem rendelkeznek megfelelő technikai felszereléssel az alkatrészek felújítására, vagy pótlására, egyre nagyobb szerep jut a gépjavító állomásoknak, műhelyeknek. (Foto: Tóth Sándor) Mezőgazdasági könyvespolc ROVAROK KÖZÖTT A Természet és Mező- gazdaság című sorozat új könyve Szalkay József Rovarok között című munkája. A szerző, aki az állatkerti rovartár vezetője, 40 éves tapasztalatait mondja el, elsősorban a tanulóifjúságnak és tanáraiknak. Könnyed stílusban írt mű, olykor drámai történetekkel vegyítve. Érdekes és mindvégig lebilincselő olvasmány. A könyv arra is választ ad, hogyan és milyen rovarokat gyűjthetünk erdőn, mezőn, vizeken tavasszal, nyáron és ősszel, s tanácsot ad a rovargyűjtemény ösz- szeállítására. A könyv végén táblázatos kimutatásban megtaláljuk az egyes rovarok ismertetőjegyeit, előfordulási helyét és idejét is. Sok fénykép teszi elevenebbé a hasznos művet A Lajosmizsei Gépjavító önálló Vállalkozás 1969- ben jött létre. A telepek szétszórtsága, a minimális műszáki ellátottság ellenére, 200 ezer forintos nyereséggel zártak. Az 1970-es esztendő még sikeresebb volt. ötmillió forint termelési értékük volt, ebből másfél millió az alaptevékenységből, tehát gépjavításokból adódott. A tagszövetkezetek részére végzett 20 főjavítás mellett, több kisebb munkát is elvégeztek. A hibás alkatrészek felújítása, illetve előállítása tíz szerszámgép segítségéve] történik. Az alaptevékenység mellett az Építőipari Gépjavító Vállalat részére beton, habarcskeverő és kotrógépek részegységeit készítik, idén már 8 milliós értékben. Az ez évi tervezett beruházások egy része már megvalósult. A tavaly felépített 600 négyzetméteres szerelőcsarnok mellett befejezték egy új, 400 négyzet- méteres műhely alapozását. Elkészültével tovább tudják bővíteni szolgáltatásaik körét. Idén. előreláthatólag 30 erőgép nagyjavítására kerül sor. A folyamatos karbantartás mellett a szövetkezetek szállítóeszközeinek szemléit, a motorok főjavítását is maguk végzik majd el az új csarnok elkészülte után. A lakossági szükségletek kielégítésére autóvillamossági szerelőt alkalmaztak. Az ez évre tervezett termelési érték 12 millió, az előrendelő nyereség pedig 2 millió forint. A gépjavító vállalkozás létrejötte óta történt fejlődés értékét megsokszorozza, hogy az alapító szövetkezetek mindent saját erőből valósítottak meg. A nyereségből megvalósított építési, műszaki beruházások és a szolgáltatási kör állandó bővítése mellett javítani tudták dolgozóik fizetését, és a munkahelyi körülményeket. D. É. Mivel tölti munkaidejét? 0 felmérések izgalomba hoztak, csaknem szíven ütöttek. Van-e izgalmasabb kérdés, van-e ami jobban foglalkoztatja ma hazánk lakosságát, mint az a nagy jelentőségű probléma, amelyről lépten-nyo- mon statisztikák, felmérések készülnek: mivel, hogyan töltjük szabad időnket? Ha lehet hinni a számoknak, a szociológusoknak, akkor egyre rosszabbul. Mert mit csinálunk a szabad időnkben? Keveset járunk színházba. Keveset járunk kirándulni. Keveset járunk futballmeccsre. Keveset foglalkozunk a gyerekekkel, a férjjel, a feleséggel. Keveset végzünk a családi otthonban házi munkát (természetesen a mosogatást és a nagymo sást értve ez alatt). Keveset olvasunk. Keveset nézzük a televíziónak azokat a műsorait, amelyeket tanácsolnak, ezzel szemben annál többet bámuljuk a képernyőt olyankor, ami kor az mások szerint elég káros. Végtére is tehát nem lehet tudni, hogy mivel töltjük a szabad időnket. Ami pedig egyre növekszik. És azt talán lehet tudni, hogy mivel foglalkozunk munkaidőben? Mert úgy igaz, hogy az egyre zsugorodik, legalábbis elméletileg, a szaporodó túlórákat nem számolva, de azért mégiscsak ez teremti meg a szaporodó szabad időhöz is a pénzt. Az ember úgy képzelné el a dolgot, hogy előbb megvizsgáljuk, mivel töltjük munkaidőnket, hogy aztán ennek alapján lehessen egyre több szabad időnk. Ezzel szemben a szociológusokat, a kutatókat, a statisztikusokat, a pszichológusokat főleg a szabad idő izgatja. Hát mivel töltjük a munkaidőnket ? Mindenekelőtt természetesen munkával. Nincs igazuk azoknak a cinikusoknak, akik úgy vélekednek, hogy nálunk soha nem dolgozik senki a munkahelyén. Ez nem lehet így, végtére is azért szépen gyarapoff 1 f . j tudomásúan a teljes igaz- Itt az ideje ugyanis, hogy ÄOii s&9 rejtezik. magyarán kimondjuk: havöv De ez a 200 liter még zai sörünk nem igazi alkomindig csak a tisztességes hol. Amit az is bizonyít, A most megjelent sta- nem vonatkozna — mit le- átlag. Ehhez-még nem kell hogy a sör időnként hiány- tisztikai adatok közlik ve- hessen tudni —, akkor ez jobban szeretni az alko- cikk. Üzletekben, krimók- lem, hogy az egy főre eső a statisztika, mint általa- holt, mint ahogy általában ban, éttermekben időnként szeszfogyasztás nálunk ban a statisztika, valahol szeretjük. Mert aki ebből nem kapható. Ezzel szem- 1970-ben így alakult: 39,4 sántít. Ránk felnőttekre a szürke átlagból ki akar ben előfordult-e már yala- liter bor, 54,4 liter sör, 4,6 ugyanis ebben az esetben emelkedni, annak bizony kivel, hogy ezt a, választ liter égetett szesz. Ezpon- nem 100 liter jut fejenként túl kell teljesíteni ezt a kapta az illetékesektől: ége- tosan 98,4 liter. Az emel- évente, hanem ennél lénye- bűvös évi 200 literes szin- tett szesszel, sajnos, nem kedd tendenciát számítva, gesen több. Mondjuk 150. tat. Józanul számítva leg- tudunk szolgálni. Az igazi 1971 első negyedében nyu- Ezenkívül elképzelhető, alább 50—100 literrel. 300 alkoholra nálunk ugyanis godtan kalkulálhatunk ke- hogy nem mindenki issza liter évente, egy főre, ez az__ jellemző, hogy mennél reken 100-zal. Magyarán meg a maga 100 lityijét — már mégis valami! Még erőteljesebb az alkoholelle- szólva: 100 liter az évi fej- beleértve az égetett szeszt nem a csúcs, de ha meg nes propagandánk, mennél adagom, ennyire vagyok —, hanem mondjuk csak akarjuk őrizni jelenlegi ijesztőbbek az egy főre eső hitelesítve. 80-at. Előfordulhat az is, nyolcadik helyünket a vi- fogyasztás számai, annál inAz emberi test, átszá- hogy az orvos valakinél légranglistán, az ilyen kább kapható, mítva molekuláit, alig le- mérsékli a szeszfogyasz- klasszis teljesítményekre Komolyra fordítva a szót, hét több, mint 30 liter fo- tást — esetleg elvonókú- szükségünk van. Akadnak Valamit tenni kellene egy lyadék. Ebből következte- ran. Az is lehet, hogy az persze olyanok is. akik -el- nagy fordulat, egy gyors tem, hogy évente több mint alkoholárak nem mindig érik az évi 400 litert, pro- javulás érdekében. Most háromszor elfogyasztjuk igazodnak például a nyug- tikkal azonban most nem itt az •alkalom, fogadják el magunkat. Méghozzá nem díjakhoz, és nem minden foglalkozunk, maradjunk javaslatom: ne szerepeljen is olyan egyszerű összeté- kisöreg tudja megvenni csak a tisztán amatőr szin- többé a sör a staüsztiká- telben, mint ahogy a tér- pont ezt a kalkulált 100 li- ten. ban. Hiánycikk volta miatt mészet alkotott bennünket, tért. Mondjuk csak 90-et. Ebben a. kategóriában az különben is már eleve hanem borban, sörben és A jobban kereső tehetőseb- évi 100 litert annak is vál- meghamisítja a valóságot, égetett szeszben. bek átlaga ezzel megint lalnia kell, aki egy kor- Nem annyi sört iszunk A statisztika nem szól csak emelkedik. Semmi tyot sem iszik. Kérdés per- ugyanis, amennyit szeratarról, hogy ez az évi 100 esetre sem többre, mint sze, hogy vállalja-e? Ha néhk, hanem amennyi van liter’ minden élő lélekre, 200-ra. Mindebből világo- nem vállalja, ekkor az Ha az alkoholfogva szül st csecsemőinkre is vonatko- San kiderül, hogy ez a sta- egészet újra kell kezdeni, nem is, de az egy főre eső zik-e. Ha vonatkozik, úgy tisztikailag kimutatott 100 indulhat a visszaszámlálás, látszatot ezzel mégis csak nem ' csodálom, hogy cse- liter nem más, mint az egy A számítógépek korában javítanánk. Ez is vigasz, csemőink nyűgösek. Egy- főre eső látszat. Manipulált■ ezt nyugodtan meglehetjük, ha már sörgyárink nem éves korig 100 liter alkoholt adat, lakkozott szám, Méghozzá úgy, hogy jó- tudnak lépést tartani a elfogyasztani — beleértve amelyben valahol ott az zanságunkat bizonyítandó, fogyasztással. Ami azért az égetett szeszt — nem kis igazság, de nem úgy, mint a sört hányjuk el a prng- mégiscsak bosszantó, teljesítmény. Ha rájuk a jó borban, amelyben köz- ramozandó adatok sorából. (Kerekes) dunk, s minden érték forrása a munka, amint azt a szintén munkaidőben jegyzetelt politikai gazdaságiam brossúrák, Marx nyomán olyan határozottan állítják. De... Munkaidőben nem csak dolgozunk, mert rengeteg olyan teendőnk van, amit csak munkaidőben lehet elvégezni. Először is táplálkoznunk kell, s elmúltak azok az idők, amikor a dolgozó kénytelen volt papírba csomagolva magával vinni az elemózsiát, Vagy kis lábaskában az ételkéjét. Most már mindenütt van büfé, ahol ki-ki bevásárolhat. Igaz, hogy mivel csínján kel^ bánni a beruházásokkal, ezek a büfék mindenütt a kelleténél kisebbek. Következésképpen : nemcsak elmegyünk a büfébe, nemcsak eszünk valamit, hanem a kettő között álldogálunk is egy darabig. Annál is inkább, mert az eladó is dolgozik, következésképpen ő sem csupán mupkával tölti a munkaidejét., Például éppen cseng a telefon ... Ha végzett a büfében haza kell telefonálnia e szomszédba, hogy amikor jön a postás, adják át ne ki az ötvenforintos tv-elő- fizetési díjat. A postás ugyanis munkaidőben jön a pénzért, csekken befizetni nem lehet, illetőleg elég körülményes a dolog. A szomszédasszony aztán megkéri a dolgozót, hogy ha már úgy is benn van a városban, szerezzen banánt, mert állítólag néhány üzletbe érkezett. És csaliugyan, az iroda ablakából oda lehet látni a nagy Csemegére, amely előtt hosszú sor áll. Nem vitás, hogy itt van banán. A dolgozó gyorsan leszalad, mert más dolgozók már megtették, s ha nem iparkodik, hanem tovább dolgozik, hoppon marad azokkal szemben, akik nem dolgoztak és iparkodtak a Csemegébe. A banánügy lebonyolítása után ideje megtárgyalni a belkereskedelem helyzetét különösen és fejlődésünk gátjait általában. Mégiscsak tűrhetetlen helyzet, hogy aki reggeltől estig megállás nélkül dolgozik, hátrányban van azokkal szemben, akik csak bejárnak és mímelik a munkát. A rövid eszmecsere harcos elhatározással fejeződik be: ideje, hogy gazdasági ösztönzőkkel változtassanak az illetékesek az egyetlen lehetséges, igazságos módon úgy, hogy mások többet dolgozzanak, mi pedig többet keressünk. Mire ez is megvan, elérkezik az ebédidő. Az üzemi étteremben nagyon pontosan kell menni, mert egy vállalat működésében lehetnek fennakadások, de egy konyháéban nem. Ebéd után aztán meg lehet főzni a feketét, hogy ennvi hajsza után egy kicsit fel- élénküliön az-ember. Egy pillantás az ablakból a gyárudvarra: munkaruhás emberek sütkéreznek a nansütésbpn. Tehetik, még marost nétnnV nercük az cu^aíriőbők Elmékként sem -.'j'+éa rnprt a technológián, raimkat. a leíráso- ’-a^ 1-aaPefáV az in munká- o*7_ küz"iték velük, hogv i'/rírl vériE áz irattáros lé- vAtan folyamon van, jöve- -aV vissza majd úgy mással Óra múlva ... jozegénv gvemk keikor* hazaért az iskolákéi Űiabb telefon a szomszédasszonynak: lenne szíves áthívni a kölyköt, mert a legutóbbi szülői értekezleten az osztályfőnök azt kérte, foglalkozzanak vele a szülők többet. Hát hogyne foglalkoznának, de hát munkaidő után már késő van, ha az ember hazamegy, már azt sem tudja, hogy hol áll a feje. A gyerek elég pimaszul válaszol a kérdésekre, ettől beáll a főfájás, gyerünk le az orvosi rendelőbe. Ott mások is vannak, várni kell egy kicsit. Az orvos csóválja a fejét: szörnyű, mennyi az ideges ember, ez a mai hajszával teli élet nem tesz jót az egészségnek. Szerencsére még másfél óra, s vége van a munkanapnak. Néhány gyors intézkedés, a többi ráér, nem ég a ház, a szocializmus felépítése egész történelmi időszak, nem sz*abad egy műszakban elintézni. És aztán ki lehet már tanulni a kapun. Hullára fáradva, az egész napi munkától. Már annak, aki teheti. Mert a műhelyben bizony vagy százan ma is túlóráznak, megjött Mici néni a légóról, megvannak a papírok, s a munka sürgős. Az igazgató ma tart értekezletet a vezetőkkel, mert egész nap nem értek rá abban a hajszában. Aki azonban olyan szerencsés volt, hogy a munkaidő végén letelt a munkaideje, hozzáláthat végre a szabad idő hasznos eltöltéséhez. És most előtte áll az egész délután. Szegény — legalább is így tartják a szociológusok, a kuthtók, a pszichológusok —, tulajdonképpen nem is tudja, hogy mit kezdjen vele. Mindenesetre rohan bevásárolni, aztán valahogy feltülekszik a buszra, s bár mosni kellene, otthon hul- lafáradtan végignyúlik a heverőn. Pihen a kultúrálatlan, fogalma nincs róla. hogyan kell kulturáltan eltölteni a szabad időt. Talán, ha egyszer mindenütt alaposan megvizsgálják majd a munkaidő hasznos eltöltésének lehetőségeit, s biztosítják is annak feltételeit, nem beszélünk majd annyit a szabad időről sem. Mert az igazság az, hogy aki heti negyvennégy, vagy negyvennyolc órát tölt a munkahelyén, az mindenképpen alaposan elfárad. Akármivel telik is el az ideje. Vannak bizony nagyon fárasztó tevékenységek, amelyeket azonban semmiképpen nem lehet munkának nevezni, a szó közgazdaságtani értelmében. Értéket nem hoznak létre, csak fáradtságot. EZ BZ a fáradtság, amelyet olyan nehéz kipihenni szabad időben. És a másik az, amire azt mondja a magyar közmondás, hogy .jól végzett munka után édes a pihenés. Ilyent kívánok szívből valamennyiüknek. Pintér István A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat május 13-án (csütörtökön) Kecskeméten, a Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalat, Kéttemplom köz alatt gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. becslését, illetve lebonyolítását végzi. \ 777
