Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

MTI. május 8. szombat S. oldal EGYENLŐ MUNKÁÉRT EGYENLŐ BÉRT fl vállasatok a nők helyzetének javításáért Folytatta munkáját a szakszervezetek kongresszusa Péntek reggel 9 órákon a három napirendi pont együttes tárgyalásával foly­tatta munkáját a szakszer­vezetek XXII. kongresszu­sa. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke is. Az elnöklő Szigetvári Mária, a Szombathelyi Pamutipari Vállalat elő- munkásnője bejelentette, hogy a küldöttek között szétosztották azoknak az állásfoglalásoknak a terve­zetét, amelyekben a kong­resszus kinyilvánítja véle­ményét az indokínai népek és dolgozók függetlenségi harc rínak támogatásáról, a közel-keleti helyzetről, Európa békéjéről és biz­tonságáról, valamint a kó- reai nép és a koreai dol­gozók harcának támogatá­sáról. Kérte, hogy a ter­vezeteket tanulmányozzák fáallaqás (Folytatás az 1. oldalról) az a megállapítás is, hogy hatalom is szükséges a tu­dás megszerzéséhez. A leg­utóbbi népszámlálás adatai szerint szűkebb hazánkban minden huszadik ember birkózott meg szerencsésen az érettségi tételekkel. 7^ evalválódott-e az '*»■' érettségi oklevél? Feleslegessé vált-e? A gimnáziumi végzettség önmagában évről évre ke­vesebb munkakör betölté­sére jogosít. Szinte ezzel párhuzamos, ha nem erő­teljesebb tendencia: mind több szakma elsajátításá­nak előfeltétele a középfo­kú iskolázottság. Vagyis, sokaknál nem végállomás: fontos lépcsőfok. Ugyanek­kor a differenciált társa­dalmi igényeknek megfele­lően, kormányzatunk szor­galmazza az új típusú szak- középiskolák fejlesztését. Hat esztendeje mindössze 15 gyerek „ballagott"’ szak­mai képzettséget is tanúsí­tó diplomával, most a vég­zősök egyharmada, 516 fiú, lány. A iskola szerepe is egy­re inkább módosul: felké­szít az ismeretek önálló feldolgozására. A memória helyett az érdeklődést, az igényt erősíti. Vezérlő esz­méje: minél intelligensebb valaki, minél jobbak a kö­zépiskolában szerzett ala­pok. annál kevesebb idő, energia szükséges ahhoz, hogy egyik területen szer­zett ismereteit másikon ér­tékesítse. Azt hirdeti a mai iskola — Brecht szavaival —, hogy „a gondolkodás az emberi faj legnagyobb öröme”. Azt tanítja, hogy csak a közösségért, a tár­sadalommal harmóniában élve boldogulhatunk, leljük meg életünk értelmét. .J \kor érettek a mi fi­ter aink, a megyénkben ma ballagó 1559 diák — köztük a bajai német gim­názium növendékei, meg azok, akik hétközi kollégi­umokban végezték tanul­mányaikat — ha ismerete­ik megfelelnek korunk szín­vonalának, a szocialista gazdasági és társadalmi fejlődés követelményeinek. Így képesek megőrizni és továbbfejleszteni mindazt a szellemi és anyagi kultú­rát, amit elődeink ránk hagytak, amit nemzedé­künk is gyarapítóit. H. N és az említett kérdésekben a kongresszus foglaljon állást. Ezután megadta a szót a pénteki vita első felszóla­lójának Czerván Márton­ná dr.-nak, a SZOT Nőbi­zottsága elnökének. Czerván Mártonná dr. a nők helyzetéről szóló párt-, kormány- és SZOT-határo- zatok végrehajtásával fog­lalkozva elmondotta, hogy több területen már figye­lemre méltó eredményeket értek el. Fokozatosan kezd érvényre jutni az egyenlő munkáért egyenlő bér el­ve. A vállalatok nagyobb erőfeszítéseket tesznek a gyermekintézmények fej­lesztésére, sok helyen men­tesítették az éjszakai mű­szak alól a kisgyermekes és nagycsaládos anyákat. A társadalom lelkiismerete tehát megmozdult. A szakszervezetek szük­ségesnek tartják, hogy a vállalatok az eddiginél nagyobb anyagi erőket for­dítsanak gyermekintézmé­nyek létesítésére, a meg­levők bővítésére. Szóvátet- te, hogy a jövedelemszabá­lyozási rendszer nem ösz­tönzi eléggé a vállalatokat ilyen beruházásokra, mert a gyermekintézmények fenntartása teljes egészé­ben a részesedési alapot terheli. Az illetékes állami szervek figyelmébe ajánl­ja: vizsgálják meg, miként lehetne a vállalatokat anyagilag is jobban ösztö­nözni a gyermekintézmé­nyek fejlesztésében. A nőbizottság elnöke a szolgáltatások fejlesztésé­nek gyorsítását is szorgal­mazta. Kérte az illetékes állami szerveket, mihelyt mód lesz rá, további ked­vezményekkel ösztönözzék a vállalatokat a szolgálta­tások bővítésére. Helyesnek tartaná például, ha további adókedvezményekkel tá­mogatná az állam az üze­mi és közétkeztetést, a mosást és a vegytisztítást. Részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a szakmai képzettséget nyúj­tó iskolákban és tanfolya­mokon miért alacsony a nők aránya. Ennek egyik okát abban látja, hogy a lányokat még mindig a ré­gi értelemben vett női szakmák felé irányítják, holott például a műszer­ipar, az optikus szakma, a finommechanika, a hír­adástechnika ma már nem nélkülözheti a nők kéz­ügyességét. E vállalatok ma még csak akkor fogadják be a lányokat, ha nincs elég fiújelentkező. Minden­nek a régi, beidegzett szemlélet az oka. A szak­szervezeteknek tehát egyik fontos feladatuk, hogy pá­lyaválasztási tanácsadással, szakmai képzéssel egyen­gessék a nők útját a szá­mukra megfelelő, s biztos megélhetést nyújtó szak­mákba. A délutáni vitában szó­lalt fel Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke. Elöl­járóban tolmácsolta a kong­resszus részvevőinek a kor­mány üdvözletét és jókí­vánságait. Utalt arra, hogy nemcsak kormányfői minő­ségben beszél, hiszen —, s ez büszkeséggel tölti el — négy évtizede maga is tag­ja a szakszervezeti mozga­lomnak, s másfél évtized­del ezelőtt részt vett a fel­ső szintű szakszervezeti ve­zetésben. Véleménye sze­rint mind a kongresszus határozati javaslata, mind a referátum helyesen tük­rözte a szakszervezeteknek az elmúlt négy évben vég­zett munkáját, s a követke­ző években megoldandó feladatait. — Munkánk, fejlődésünk — lényeges követelménye — mondotta —, hogy a párt és a kormány a szak- szervezetekkel együtt, egy­azon cél érdekében csele­kedjen. A továbbiakban hangsúlyozta, a párt veze­tő szerepe ma jobban ér­vényesül, mint ezelőtt bár­mikor, mégpedig a többi között éppen azért mert a kormánynak is, a szakszer­vezeteknek is meghatáro­zott feladatkörük van, le­hetőségük ahhoz, hogy ön­állóan gondolkodjanak és cselekedjenek. A párt érett­nek tekinti a szakszerveze­teket és a kormányt, s ezt a folyamatot tovább akar­ja erősíteni, de esetenként sem a kormány, sem a szakszervezetek nem élnek megfelelően hatáskörükkel. — Ügy vélem, tevékeny­ségünk a kormányzati és a szakszervezeti munkában is annál eredményesebb lesz, minél inkább merünk ön­állóan, felelősségteljesen cselekedni, hiszen ismerjük a párt irányvonalát — hangsúlyozta a Miniszter- tanács elnöke. — Az egyes kérdéseket nálunk ma nem egy, két vagy tizenkét em­ber dönti el, hanem min­den lényeges dologban ta­nácskozunk a dolgozókkal. A gazdaságirányítás re­formja jelentős változta­tást követelt a szakszerve­zeti munkában — mondot­ta a Minisztertanács el­nöke —, s hozzáfűzném: ha helyesen, okosan, jól aka­runk továbbra is dolgozni, akkor mindannyiunknak ál­landóan meg kell újhod- nunk. Munkánknak állan­dóan korszerűnek kell len­nie, mert lehetnek kérdé­sek, amelyekre a két év előtti helyes válaszok ma dogmatikusnak, túlhala­dottnak, ásatagnak bizo­nyulhatnak. Fock elvtárs ezután a tervteljesítéssel kapcsola­tos feladatokról, szociális célkitűzéseinkről szólott, majd időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. A kongresszus ma hatá­rozathozatallal és a vezető szervek megválasztásával befejezi munkáját. Koszorúzás a szovjet hősök emlékművénél A győzelem napja, Cseh­szlovákia, valamint a német nép fasizmus alóli felsza­badulásának 26. évforduló­ja alkalmából pénteken délelőtt Csehszlovákia és az NDK budapesti diplo­máciai képviselői megko­szorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Először Frantisek Dvorsky nagykövet vezetésével a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, majd Herbert Plaschke nagykövettel az élen a Német Demokrati­kus Köztársaság nagykö­vetségének a munkatársai helyezték el a kegyelet és a hála koszorúit az emlék­mű talapzatán. (MTI) Alakuló tanácsülés Kalocsán A világon hat van Képünk a Kecskeméti Kon­zervgyár II. sz. telepén, a Zi méter magas paradicsompor- készllS torony építését ábrázol­ja. A világon eddig összesen hat ilyen üzemet tartanak szá­mon. A beruházás nem keve­sebb, mint « minid forintba kerül. A közelmúltban megje­lentek a helyszínen a szerelők Is, akik a Dánlábdl importált gépeket állítják végleges he­lyükre. A „hírős város” kon­zervgyárának legújabb létesít­ménye augusztusban, a paradl- csom-íeldolgozás Idényében kezdi meg a próbaüzemelést. Tegnap tartotta alakuló ülését Kalocsa Város Ta­nácsa. Fónagy Gyula kor­elnök köszöntötte a meg­választott tanácstagokat, a meghívott vendégeket és javaslatot tett az alakuló tanácsülés napirendjére. Ennek elfogadása után Pécsi Sándor, a Hazafias Népfront városi titkára tett javaslatot a végrehajtó bi­zottság létszámára, szemé­lyi összetételére és függet­lenített tisztségviselőire. Az alakuló tanácsülés a javaslatot egyhangúlag el­fogadva, a végrehajtó bi­zottság tagjainak számát tizenháromban állapította meg. A tanács elnökének Geri Istvánt, elnökhelyet­tesének, Jánosi Istvánt vá­lasztotta, dr. Nyámádi Jó­zsefet pedig kinevezte a végrehajtó bizottság titká­rának. Az újonnan megválasz­tott végrehajtó bizottság eskütétele után Geri István tanácselnök mondott szék­foglaló beszédet. Ezt köve­tően került sor a tanács bizottságainak megválasz­tására, majd a tanácsülés ____________________1----­d r. Teleki Andrást felmen­tette az igazgatási osztály- vezetői teendők ellátása alól és kinevezte a titkár­ság vezetőjének, az igaz­gatási osztály vezetésével pedig dr. Németh Józsefet bízta meg. A tanácsülésen felszólalt Mester József, a városi párt-végrehajtóbizottság tit­kára, Madarász László, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, valamint Pétiké János, a járási, tanácsi hi­vatal megbízott elnöke. Felolvasták a résztvevők­nek a megyei tanács vb- elnökének, Erdősi József­nek levelét, aki meleg sza­vakkal gratulált és ered­ményes munkát kívánt a testületnek. Utolsó napirendként tit­kos szavazással megválasz­tották Kalocsa megyei ta­nácstagjait: Madarász Lászlót, Geri Istvánt és Baksa Zoltánnét. Az ünnepi ülés végén úttörők kürtszóval, ének­kel és virággal köszöntöt­ték a tanácsülés résztve­vőit ; £:!' . Cs. Ei. Lassú a bank? Általában nem. Egy jól használják a szóbanforgó előkészitett és fedezette] elemeket. A külföldi érté- rendelkező hitelkérelemnek kesítés lehetősége ugyan­történetesen két-három hé- csak felcsillant. Olyannyira, ten belül eleget tesz a Ma- hogy — nyilván a biztos gyár Nemzeti Bank Bács- piac tudatában — az AR- Kiskun megyei Igazgatósé- TEX Külkereskedelmi Vál- ga. Különös esetekben vi- lalat 2,5 millió forintot bo- szont — úgy látszik — ma- csátott a forgalmazó ER- ratoni idő szükséges egy DÉRT Kereskedelmi Válla- gyorsvágtaszerű intézkedés laton keresztül a ktsz ren- megtételéhez. Ilyen a mély- delkezésére, hogy a befek- kúti Vegyes Ktsz ügye. tetéssel tovább növelhessék A mélykúti kisipari ter- a termelést, kielégíthessék melőszövetkezet országos a fokozódó keresletet. A hírnevet vívott ki a fahá- bank átutalta az összeget, zak gyártásával. Kezdetben amit a szövetkezet felhasz- csak nyaralóknak állitották nált a faműhely bővítésére fel ezeket a házikókat az és gépek vásárlására, országban, az utóbbi idő- A fejlesztés támogatására ben viszont munkásszállá- az országos szövetség, az sok, iroda- és felvonulási OKISZ is hajlandónak mu- épületek, raktárak, szer- tatkozott. Tavaly július számkamrák, portásfülkék, 10-én közölték, hogy a köl- vagy akár vendéglátóipari csönös támogatási alapból pavilonok építésére is fel- 3,5 millió forinttal szintén hozzájárulnak a beruházás­hoz, amennyiben az össz­befektetés eléri a 7,5 mil­liós nagyságot. A fennma­radó és hiányzó 2,5 millió kölcsönzését kérték a mély­kútiak. Ennek st tételnek a hitelezése, vagy megtagadá­sa tehát következményei­ben az összeg háromszoro­sát jelentette a ktsz-nek. A hitelszerződés jóváha­gyását viszont a Magyar Nemzeti Bank két ízben is megvétózta. Az ügy az el­múlt esztendőben, augusz­tus 3-án kezdődött a kére­lem benyú jtásával, és a leg­utolsó pillanatig kétséges maradt a végkifejlet. A bank megyei igazgató­ságán azzal érveltek a ko­rábbi elutasítások mellett, hogy az ÉRDÉRT Vállalat­tal kötött megállapodás nem volt szabályszerű. Az ilyen társulásokat szabályo­zó rendelkezések viszont az idén. napvilágot láttak, s a megjelenésük óta is több idő telt el, mint a kérel­mek elbírálásához átlago­san szükséges két-három hét. Éppen azokban az ese­tekben várnak a szövetke­zetek és vállalatok nagyobb rugalmasságot, amikor a gazdaságirányítási reform szellemében igyekeznek al­kalmazkodni a kereslethez. A pénzügyi bonyolítás já­tékszabályai valóban min­dennél szigorúbbak. A be­ruházási képességet meg­sokszorozó társulások előtt a végrehajtási utasítás meg­jelenésével eldördült a startpisztoly, a fejlesztési alapok szabadabban ára­molhatnak az egyik gazdál­kodó egységtől a másikig. A jövedelmezőbb termelé­sért folyó versenyben a banknak is tartani kell azt az időt. amin belül a part­nerek elérhetik a célsza­lagot. Halász Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom