Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-07 / 106. szám
1071. május 7. péntek 3. oldal A megyei borverseny eredményei A solti Kali-majorban rendezett borversenyen a szakértői bizottságok munkájának összesítése után a következő eredmény született: a fehér borok kategóriájában 53 arany, 72 ezüst, 103 bronz, a vörös borokéban 5 arany, 16 ezüst és 18 bronzérem került kiosztásra. A legjobb eredményt elért fehér borok közül első helyezést ért el az Állampusztai Célgazdaság Hárslevelűje és a Jánoshalmi Tsz-közi Vállalkozás Muskat Otonell bora. Második a Magyar Állami Pince- gazdaság Csengődi Hárslevelűje és az orgoványi Rákóczi Szakszövetkezet Hárslevelűje. Harmadik a Szőlészeti Kutató Intézet Irsai Olivér és a bátmonostori Kossuth Tsz Olasz rizling bora. A vörös borok közül első a Kunbajai Állami Gazdaság Kadarkája, és a kiskunfélegyházi Lenin Tsz Kékfrankosa. Második a Hosszúhegyi Állami Gazdaság Nagyburgundija és a nagybaracskai Haladás Tsz Kadarkája. Harmadik a Kunbajai Állami Gazdaság Kékfrankosa és a páhi Ifjú Gárda Tsz Kadarkája. Az egyéni termelők kategóriájában kimagasló eredményt ért el Walter Bálint bajai gazda Attila- féle borával. Több mint egymillió tag a szocialista brigádokban Folytatja munkáját a szakszervezetek XXÍI. kongresszusa Csütörtök reggel 9 órakor a három napirendi pont együttes vitájával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöike, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Mielőtt az elnök megadta köréről beszélt, arról, hogy sokféle formában segítik a szakszervezetek a munkáshatalom alapjainak erősítését. Munkájuk egyik fontos területe a ma már több mint egymillió tagot számláló szocialista brigádmozgalom szervezése. A munkások a kibontakozó, erősödő üzemi demokrácia elsőrendű letéteményesének tekintik a szakszervezeti bizottságokat. Ez a dolog egyik oldala. A másik oldalról viszont elvárják, igénylik: a tagság soraiból nak, Takács Imre és Juhász Ilona, a Beton- és Vasbetonipari Művek Budapesti Betonárugy árának szocialista brigádvezetői vállalatuk 24 szocialista brigádja és valamennyi dolgozója nevében köszöntötte a kongresszust. Takács Imre elmondta, hogy vállalatuk kollektívája újabb sikereket akar elérni, még hatékonyabban segítve a lakásépítési program végrehajtását. A kongresszus elnökségének átnyújtották a vállalat szocialista brigádjainak ajándékát, a lakásépítésekhez gyártott betonelemek kicsinyített mását. Somoskői Gábor, a SZOT titkára volt az el§ő felszólaló. Elöljáróban a szak- szervezetek bővülő szerepÁbol hétezer személyre főznek Több mint húsz évvel ezelőtt, 1950-ben alakult meg Dunaújváros székhellyel a Duna vidéki Vendéglátó Vállalat, amelynek működése négy megyére terjed ki: Fejér, Pest, Tolna és Bács-Kiskun. Ebben a négy megyében a vállalat mintegy 50 konyháján, naponta megközelítőleg 25 ezer ember részére főznek. Mészáros Ilonával, a vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetőjével ezúttal arról beszélgetünk, Kecskeméten hogyan dolgozik a vállalat, milyen fejlesztési, bővítési elképzelések, lehetőségek vannak még a további évekre vonatkozóan; Elmondta a kirendeltség- Vezető, hogy a Duna vidéki Vendéglátó Vállalat tulajdonképpen megyénkben Csak Kecskeméten működtet konyhákat — kivétel az égy kiskőrösi. Kecskeméten kilenc konyhája van a vállalatnak: a reszelőgyárban, az ipari tanuló-intézetben, az állami építőipari vállalatnál, a lakatosipari Vállalatnál, a megyei és a Városi tanácsnál, a felsőfokú gépipari technikumban és a gépelemek gyárában. A lakatosipari vállalatnál két konyha is működik. Ezeken a konyhákon — beleértve a kiskőrösit is — összesen mintegy hétezer ember részére főznek naponta ebédet. — Kecskeméten 1964 óta vesz részt az üzemi étkeztetésben a vállalat, s mindjárt az indulásnál bevezettük azt, hogy naponta 3—5 féle menüből állítjuk össze az ebédet. Csupán az építőipari vállalat nem kér választékot, tekintettel arra, hogy náluk számos munkahelyre kell széthordani az ételt, s az elosztást nehezítené a többféle menü. Persze, a többi konyhánk főztjét sem mindenütt a ,sz<lr ,az e\s_2 felszólaló- | is minél több embert von- rn„7 t T..u janak be a szakszervezetekre váró feladatok megoldásába. Ha a kollektívák érdeke, a közakarat ilyenformán is érvényre jut, az eddiginél is nagyobb tekintélyre, vonzerőre tesznek szert a szakszervezetek, amelyeknek különben a legutóbbi kongresszus óta csaknem félmillióval növekedett a taglétszáma. Somoskői Gábor kitért arra is, hogy szocialista társadalmunkban már nincs szükség sem üzemi tanácsra, sem valamilyen másféle munkás-érdekvédelmi szervre az üzemekben, munkahelyeken, mert ezt a szerepkört ma már teljes egészében a szak- szervezeteik látják el. Elláthatják, mert működésükkel a dolgozók véleményét képviselik. Pozitív tapasztalat — a pártkongresz- szus, a legutóbbi választások is tanúsították —, hogy a társadalom nagy dolgaiban azonos véleményen vannak a vezetők és a dolgozók. Somoskői Gábor a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek alapszabály-módosításának lényege: a szakszervezeti választásoknál is — üzemi szinten — térjenek át a négyéves ciklusra. A különböző szakszervezeti szervek növekvő felelősségével foglalkozva a szónok megállapította: ma az egyes iparági szakszervezetek vezető testületéi, a központi vezetőségek teljes felelősséggel és önállósággal végzik munkájukat, serénykednek a szakma problémáinak megoldásán. Segítőik is vannak ebben a munkában, például a tanácsok, amelyeknek szintén lényegesen bővült a jogkörük. A Hazafias Népfront helyi szervei is jó partnerek. A délelőtti ülésen szólalt fel dr. Molnár Frigyes, a SZŐ VOSZ elnöke. A SZOT és a szövetkezeti mozgalom vezetői közötti együttműködésről, a munkások érdekében hozott megállapodásokról, a munikásszöhelyben fogyasztják el. Vagy ők, vagy pedig mi szállítjuk egy-egy kisebb létszámú munkahelyre — tájékoztat Mészáros Ilona. — Hányán dolgoznak a tíz konyhán megyénkben? — kérdezem, s meglepődöm, amint hallom, hogy mindössze százhatvanan. Nem könnyű feladat ennek a 160 embernek naponta 7 ezer ebédet főzni, különösen akikor, ha a már említett választékokat is beleszámítjuk. Munkájukat azonban elősegítik a korszerű konyhagépek és például az, hogy a burgonyát hámozottan szerzik be. Arra a kérdésre, hogy van-e igény újabb konyhák létesítésére, a működési körzet bővítésére, a kirendeltség-vezető ezeket mondta: Kecskeméten erre lehetőség van. Amennyiben igény is jelentkezik, nincs akadálya újabb konyha felállításának. Vidéken csak akkor áldoz erre a vállalat, ha előzetes számítások alapján meggyőződik arról, hogy a konyha nyereséggel fog működni. G. S. vetkezetek és a lakásszövetkezetek kialakulásáról, jövőjéről, valamint a szövetkezetek és a munkások kapcsolatáról beszélt. Részletesen foglalkozott a szövetkezeti mozgalom új, biztató formájával, a munfcásfogyasztási szövetkezetekkel, amelyek a SZÖ- VOSZ kezdeményezésére tavaly sorban alakultak Budapest egyes kerületeiben, valamint Miskolcon, Dunaújvárosban, Várpalotán, Borsodnádasdon és másutt, az üzemek mellett és az új lakótelepeken. Az állami és a tanácsi kereskedelem mellett működő munkásfogyasztási szövetkezetek alkalmasak arra, hogy javítsák a munkások, s a többi bérből és fizetésből élők áruellátását, biztosítsák a tagjaik igényeinek megfelelő áruválasztékot, a körültekintő kiszolgálást, ezen felül a javító-karbantartó szolgáltatások fejlesztésével segíthetik az egyre növekvő igények jobb kielégítését, megkönnyíthetik a dolgozó nők helyzetét. A fellendülés jellemzi a lakásszövetkezetek munkáját is, s mellettük új formaként terjed a lakásépítő szövetkezetek tevékenysége. A SZÖVOSZ elnöke befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy jó ügyet szolgál a SZOT és a SZÖVOSZ közötti megállapodások végrehajtása. Kérte a kongresszus véleménynyilvánítását és hozzájárulását az együttműködés kiszélesítéséhez: s hogy a szak- szervezetek vezetői és aktivistái támogassák a munkásfogyasztási szövetkezetek fejlesztését, a lakásszövetkezés további kibontakozását. A délutáni vitában szólalt fel dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Az ifjúmunkások, a dolgozó fiatalók helyzete kapcsán emlékeztetett arra, hogy két év óta a vállalatok maguk állapítják meg a kezdő szakmunkások bérét. Erről az intézkedésről kedvezően vélekednek a munkásfiatalok, mert az életbe való elinduláskor nem kell túlságosan hosszú ideig várakozniuk, ha tudásukkal, szakismereteikkel rászolgálnak, gyorsabban megkaphatják az anyagi elismerést is. Rövidesen újabb kedvezményben lesz részük a fiataloknak: a családalapítási segély bevezetésével, vagyis azzal, hogy a lakás- problémáik megoldásában előnyben részesítik a „fészek rákokat”. A szónok fölhívta a figyelmet, hogy az eddiginél is nagyobb bizalommal forduljanak a munkahelyek vezetői, a gazdálkodás irányítói, a mozgalmi munkában már hosszú múlttal rendelkező aktivisták felé. Az ifjúságpolitikai irányelvek kapcsán hangsúlyozottan szólt az ifjúság érdekvédelméről, arról, hogy a fiatalok érdekei nagyrészt egybeesnek a munkahelyek érettebb korú kollektívájának érdekeivel. Dr. Beckl Sándor, a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnöke kifejtette, hogy a dolgozók szabad idejének növelése mind nagyobb feladatokat ró a testnevelési és sportmozgalomra is. Szembeszállt azzal a helytelen nézettel, amely szerint az „élsport” fejlesztése a sportegyesületek, a tömegsport támogatása pedig a szakszervezetek feladata. Dr. Beckl Sándor kérte: nyújtsanak az eddiginél is aktívabb segítséget a szakszervezetek a sportmozgalmak kiszélesítéséhez, a versenyszerű élsport és a tömegsport fejlesztéséhez. A kongresszus ma folytatja munkáját. Szovjet színmű Ligeti Károlyról A szibériai Omszk város központjában egy régi épület falára elhelyezték Ligeti Károly, az ismert magyar újságíró és költő emléktábláját. Ligeti Károly a szovjethatalom megalakításának első küzdelmes éveiben az orosz bolsevikokkal együtt nemzetközi vörösgárdista egységeket hozott létre Szibériában. Ez időben szer: Nagyszabású tervek a hazai úthálózat fejlesztésére kesztett lapját a sajtó történetében máig is a forradalmi publicisztika példájaként emlegetik. A magyar vöröskatona a fehérgárdista kémelhárítók ellen vívott küzdelemben halt hősi halált. Omszkban a napokban mutatták be nagy sikerrel Kirzsner és Serei „Ki, ha I nem te ...” című darabját, amely Ligeti Károly életé -! nek állít emléket. Köztudott, hogy a jelenlegi, mintegy 240 ezer sze- mélygépokcsival szemben 1975-re több mint félmillió, 1985-re pedig mintegy másfél millió autó közlekedik útjainkon. A következő 15 évben körülbelül 20 és fél ezer autóbusz kapcsolódik be a forgalomba, nem beszélve a tehergépkocsikról, a mezőgazdasági és egyéb különleges nehéz gépjárművekről. Ezt a várható nagyarányú fejlődést figyelembe vették a KPM szakemberei az úthálózat fejlesztési terveinek készítésekor. 1975-ig az úthálózat fejlesztésére 36 milliárd forintot fordít a népgazdaság. 1975-ig körülbelül 1500 kilométernyi utat korszerűsítenek abból a 6 ezer kilométerből, amely ugyan 30 ezer kilométernyi országos közúthálőzatr.ak csak 20 sz ízaléko, de forgalomnak 50 •' - 1 : ú vi seli. A tő bbi 24 ezer l::!orvM • "i alsóbb re ■ Iá úi • ál 6C0 k ilométert korsze rűsítenek. Megkezdik egy 500 kilométer hoszú autópályaihálózat építését. A következő «t évben hárommilliárd forintot költenek a balatoni autópálya továbbépítésére, valamint a budapest—bécsi és a budapest—miskolci autópálya, illetve autóút építésének megkezdésére. Befejeződik a bekötőutak kiépítése is, s 1975 végére már minden 200 főnél több lakosú települést bekötnek az országos köz- úthálózatba. Az úthálózat fejlesztésé- n«úc részeként a IV. 5 éves tervben 830 kisebb-nagyobb közúti hidat építenek át összesen mintegy 7,5—8 ezer méter hosszúságban. Megkezdik egy új budapesti Duna-híd építését is, ezen vezet majd át a kiépülő E—5-ös jelzésű transzkontinentális út. A gépkocsi-karbantartó és javítószolgálat fejlesztésére a III. ötéves tervben félmilliárd forintot fordítot- !nk, most 1.6 milliárdot tervezlek, 1975-től 1985-i3use ’ g további hatmilliárcrío rintot irányoznak elő. 1973 végén megkezdik a balatoni autópályán a segély- j kérő telefonok felszer eléget,1 •• Ot-öt mondat a nagyközségi művelődésügyi felügyelők munkájáról Kétfajta törekvés találkozásának tulajdonítható a nagyközségi tanácsoknál létesített művelődésügyi felügyelői munkakör. Kormányzatunk a közigazgatás decentralizálását és az oktatásügy, a közművelődés feltételeinek javítását, hatékonyságának növelését egyaránt fontosnak tartja. Az előzetes várakozásokból mit igazolt a gyakorlat? Hogyan vélekednek megbízatásukról az új művelődésügyi felügyelők, milyen tapasztalatokat szereztek? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk érdekelt szakemberekkel. JÁVOR JÓZSEF, Bácsalmás Korábban a helyi Vörösmarty Mihály általános iskola igazgatójaként dolgoztam. Feladatkörömet talán ekképp lehetne meghatározni: valamennyi helyi (alsófokú) oktatási, népművelési intézmény munkájának összefogása, irányítása, ellenőrzése és javaslatok készítése a színvonal emelése érdekében. Már elkészítettük — körzetek szerint megbontva — az óvodák és általános iskolák őszi benépesítési tervét. Az új tanévben főként a szaktanári ellátottság javítását. a hétközi diákotthon bővítését, az üzemi, vállalati, termelőszövetkezeti kulturális felelősök összefogását és egy német ajkú óvodás csoport megszervezését segítem, szorgalmazom. Most már némi gyakorlati tapasztalattal rendelkezve remélem, hogy tevékenységem a jövőben hatékonyabb és gördülékenyebb lesz, mint a „próba- évben”. BALOGH MIHÁLY, Kunszentmiklós Első benyomásom (ami azóta meggyőződésemmé vált), hogy a jelenleg érvényes „paragrafusok” eléggé szűkre szabottan és elnagyoltan írják körül a művelődésügyi felügyelők munkakörét. Eleinte még bíztam abban, hogy a gyakorlatban több és értelmesebb munkát végezhetek, s főként a járási művelődés- ügyi osztály — ellentétben a helyi tanáccsal — nemcsak kisebb jelentőségű megbízatásokkal lát el. Legutóbb egyenesen arról értesültem, hogy — noha a művelődési ágazat gazdálkodási része már teljes egészében a nagyközséghez tartozik — a személyi és munkaügyek intézését a járási hivatal 1972. IX. 1-ig nem adja meg. Nem értem, hogy ez kinek jó, hiszen, szerintem minden feltétel adott nálunk ennek ellátására. Előzőleg latin—magyar szakos végzettséggel a kunszentmiklósi gimnáziumban tanítottam és talán az ottani folyamatos és eléggé feszített iskolai munkatempó után érzem labilisnak a helyzetet, kedvezőtlennek az összképet. * örülünk, hogy mindkét művelődési felügyelő azt kutatja, keresi, miképpen 'ehetne az adott kereteket minél több ..tartalommal” megtölteni, az oktatás feltételeit javítani. Egyikük sem kényelmes hivatalnak tekinti megbízatását,t ÍL& 'A
