Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
I oldal 1971. május 1, szombat Korszerű oktatás - korszerű f Május elsejék Történelmi pillanatképek a kecskeméti lapokból I. Kémiai tagozat a Bányai Júlia Gimnáziumban Mit tud a mai átlagember az anyagról? Édeskeveset. Hogy fából, fémből, meg kőből, cseppfolyós valamiből stb. „van". A érettségizettek hallottak harangozni az elemekről, a ve- gyületekről, savakról, molekulákról ... Az újabb felfedezések, elméletek lényegét már ők is nehezen értik. Nagyon kevesen érzik az utolsó évtized fejlődéséből adódó hatalmas perspektívákat. A kémia a XX. század második felében szinte átalakítja közvetlen környezetünket. A természet mechanizmusának ismeretében laboratóriumi módszerekkel létrehozott mesterséges anyagokra gondolva könnyen belátható ennek a megállapításnak az igazsága. Megalapozott számítások szerint kétezerben használati tárgyaink kétharmadrészét szintetikus úton állítjuk elő. A vegytan korszerű tanítása tehát társadalmi követelmény. Ezért szerveztek az ország néhány középiskolájában kémiai tagozatot. Kecskeméten is. — Miért éppen itt? — kérdeztük Fischer Istvántól, a Bányai Júlia Gimnázium igazgatójától. — Kecskeméten a műszaki főiskola műanyagipari tagozatán kiválóan hasznosíthatják ismereteiket az itt, nálunk végző diákok. De a felsőfokú mezőgazda- sági technikumnak is szüksége van jól képzett. a vegytan tudományában tájékozott, érettségizett tanulókra. Az elmúlt év őszén szervezett tagozatra olyanok is jelentkeztek, akik az orvosi, gyógyszerészi pályát tekintik élethivatásuknak. — Kérjük, foglalja össze röviden, miben különbözik az új rendszerű vegytanoktatás a „hagyományostól ”, az általános gimnáziumokétól? — Jóval többet foglalkoznak a diákok a kémiával mint másutt. Hetente — a gyakorlatokkal együtt — 6 órát. A normál tagozaton ugyanezen időszakban csak kettőt. Az oktatás és elsajátítás minőségének javulása azonban még lényegesebb. Jobban megrögződik az anyag, jobban megértik a tanulók a törvény- szerűségeket. Azt ajánlom, tekintsünk meg egy órát. Az igazgatói irodától csak pár lépés az előadóterem. A Nyíri úti modem iskola emeleti folyosóján ízléses faliújság előtt állunk meg egy pillanatra. A Kémia és haladas címmel írt ügyes cikket el is olvastam. Kíváncsi voltam a szerzőre, Kertész Gáborra. „Hol találhatom” — kérdeztem az intézet igazgatójától. — ö is a tagozatos osztályba jár, itt lesz az előadóteremben és már tessékelt is befelé. A padokban 15 esztendős fiúk, lányok kettesével- hármasával konyhasót, azaz ná tn umkApriüot grammpz; nak érzékeny mérlegekre. Fodor Istvánná tanár elmondja, hogy az anyagok szétválasztását tanulják diákjai. Főbb módszerek: a dekantálás, centrifugálás, szűrés, kristályosítás, extrahálás, kirázás. Ezekhez az eljárásokhoz valamilyen oldószer szükséges... A •szublimáció és a desztillá- ció is a kívánt eredményre vezet. Most éppen szárítási gj'akorlathoz, kísérlethez készülődnek és közben ismétlik a mérési módszereket is. Míg a tanulók csendben szorgoskodnak, átmegyünk a gazdagon felszerelt szertárba. Napestig se érnék a végére, ha elsorolnám, hogy mi mindent láttam itt. Először is: valamennyi diáknak külön fiókja van. Megcsodáltam azt a horSikcrül-e a kísérlet?.. Navaillcr Anna és £ do zható elmés szerkezetet, amellyel az elektromosság hatását szemléletesen tanulmányozhatják. Mivel a beépített asztalok magasabbak a szokottnál, gondot akozott, hogy mire üljenek a növekedésben levő gyerekek. Üj bútorra már nem volt pénzük, mégsem estek kétségbe. Régi, kiselejtezett iskolapadokból olyan célszerű ülőalkalmatosságokat csináltattak házilag, rendkívül olcsón — hogy kitalálni se lehetne szebbet, jobbat. A tanári kar leleményességét, ügyszeretetét még jó néhány oktatási eszköz, a rendben tartott és állandóan gyarapodó szertár példázza. Közben két diák jött követként. jelenteni, hogy elkészültek a feladatokkal. Megkértem a tanárnőt, mutassa be őket A kislány Navailler Anna, Madarasról. A fiú — igen ismerős valahonnan — Kertész Gábor Kecskemétről. A faliújság egyik szerkesztője, akinek adatokban gazdag és ügyesen fogalmazott cikkéről már szóltunk. Mondom az ifjú embernek: „Hol találkozhattunk már?” „Hangversenyeken, meg a televízióban is szerepeltem a télen.” Megvan. A kecskewaétii zeneiskola jubileumi hangversenyéről közvetítettek részleteket és őt is „mutálták”, mint a legjobbak egyikét Hol tanultál korábban? — A leninvárosi iskolában, Halász Györgyné volt a tanárom. Jól ment eddig minden? Mi szeretnél lenni? — Igen, csak az üveg- hajlítással boldogultam nehezen. Tetszik tudni, nem vagyok még elég ügyes. K u tatóvegy esz szeretnék lenni. Annának is felteszem ugyanezeket a kérdéseket. — Ábrahám Sándor volt a tanárom és szerencsére a mi iskolánkban már néhány itt használatos eszközzel megismerkedtem. Átlagom 4.7 volt, de kémiából mindig ötösöm. Még nem tudom, hogy mi leszek. Talán gyógyszerész .. i Fodor Istvánné tanár, :rtész Gábor diákok. Nem akartam a gyerekeket az óráról sokáig elvonni, s a gyors búcsúzás közben elfeledtem megkérdezni, hogy beváltotta-e reményeiket a kémiai tagozat. Tájékozottságukat, buzgalmukat látva, azt hiszem a válasz nem lehet kétséges. A tapasztal atokat az igazgatói irodában összegeztük. Itt tudtuk meg azt is, hogy ősszel biológiai tagozatot is szerveznek, remélik, hasonló sikerrel. A közeli Katona József Gimnáziumban pedig az ifjú matematikusok és a fizika kedvelői kaphatnak speciális képzést. Megköszönöm a felvilágosításokat, a lelkesítő élményt — és gratulálok. Köszönjük — mondta szinte egyszerre a tanárnő és az igazgató. Eleinte mi is attól féltünk, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket. Azután szépen kialakult minden. Sok segítséget kaptunk a felettes hatóságoktól. Nincs ezen csodálni való. Már a régi rómaiak is tudták, hogy minden kezdet nehéz. A jó ügy sikere azonban nem maradiiat el, ha az érdekeltak eléggé kitartóak, szorgalmasak, mint ; a kecskeméti kémiai tagozat j szervezői. Holtai Nándor A történelmi magyar május elsejéket is köszöntjük ma, a nemzetközi munkásosztály, a munka napján. Milyenek voltak ezek a május elsejék? Hetven évre visszamenőleg fellapoztam a kecskeméti újságokat és erre kerestem választ Kecskeméti Friss Újság, 1901. május 1. „— A t. olvasóhoz. Május 1-ét egész Európában mindenütt megünneplik a betűszedők, különösen pedig a hírlapoknál alkalmazottak. Egész éven át nappal is, éjjel is dolgoznak, a sátoros nagy ünnepeken kívül ez az egy nap a pihenőjük. A múlt hetekben a budapesti nyomdászok egyesülete kérelemmel járult a hírlapírók szövetségéhez, hogy járuljanak hozzá e nap megünnepléséhez. A kérelmet teljesítették. Minthogy lapunk tagja a nyomdászok országos egyesületének, a többi vidéki lapok szerkesztőségeinek megállapodásához híven mi sem fogunk lapot kiadni.” Eddig a közlemény. Hetven éve történt mindez. Az első világháború utolsó évébe lépett Az időpont 1918. május 1. A független politikai napilap a Kecskeméti Újság vezércikkének első bekezdését idézem. Címe: Béke a földeken. „Minden ember kötelessége rettenetes mostan. A füstben, a gázok fojtogató gőzében, a földből fölcsapó lángok piros fényénél eltorzult arcok tűnnek fel a halál lárvájával, vagy a gyilkolás dühében. Csak a föld munkája szelíd és édes, mint a béke aranykorában.” Meleg, emberi mondatok. A béke, a békés munka állítása kicseng a szavakból, de a vezércikk mellett hatalmas betűkkel ez áll: „Tudnivalók a rekviráláshoz Higgadtságot és nyugalmat kér a polgármester.” A közlemény tudtára adja a polgároknak, hogy a terményelkobzássaí megbízott személyeket négy— öt felfegyverzett katona kíséri. A belső oldalon: a háború híreiről tudósít Lu- dendorff első főszállasmes- ter a hadszíntérről — „A veneziai hegyekben helyenként tüzérségi hare. A flandriai csatatéren dél óta feléledt a tüzérségi harc...” — és közli a foglyok, az ágyúk és a géppuskák számát, amit — most már tudjuk — vereségükben „zsákmány o<ltak” a csapatok. Madarak és fák napja a ciltk címe, amiből idezek: „Ha valamikor, úgy most, amidőn gyermekeink érzelemvilágának erős fokú eldurvulását kell konstatálnunk, sokszorosan szükséges, hogy ezt az ideálisan z&p tavaszi ünnepet is a legteljesebb mértékben felhasználjuk arra, hogy gyermekeink lelki életét a helyes vágányra tereljük.” A lap 1919-es évfolyamának példányai a levéltárban csak március 25-ig találhatók. A darutollasok a dicsőséges 133 nap után bűnjelként lefoglalták... Ügy érzen, most nem kell ecsetelni az első szabad május elseje diadalát. Mindannyian láttuk már azokat a filmkockákat, amelyeken nagyapáink, apáink komikusán gyors mozdulatokkal köszöntik a békét, a szabadságot, a magyar Tanácsköztársaságot; a Margitszigeten, a Városligetben és a körutakon egyaránt. Egy év elteltével a Kecskeméti Közlöny vezércikk- írója a fehérterrortól vérgőzösen így rikoltoz a nemzetközi munkásünnepről: „A HAZUGSÁG ÜNNEPE Május elsejére szerte a világon sok millió kézből kiesik a szerszám és a világproletárok rabszolgai megadással dőlnek neki a hazugság ünneplésének. Ez o nap a világtörténelem legnagyobb hazugságának, a szocialista nemzetköziségnek hatalmát jelenti. A rettenetes szervezet, amely a világproletárokat egységes táborba fogja össze, mutatja ki e napon erejét.” Van valami félelem is ezekben a diadalittas sorokban. Van, de a szuronyok árnyékában, 1920. május elsején sem tudták halomra lőni az igazságot. A harmadik oldalon ez olvasható: „Budapesten nagy a nyomor és a szegénység, a középosztály gyermekei között. Abból a kevés fizetésből, amit manapság egy hivatalnok kap, bizony alig telik ruhára és élelemre.” ... .és fentebb: „AZ IZSÁKI DIREKTORIUM A TÖRVÉNY ELŐTT Csütörtökön kezdte tárgyalni a törvényszék az izsáki direktórium tagjainak bűnügyét. Izsák egykori vezetősége (kommunisták, a szerk.) öt tagból állt. Elnöke Kovács Pál izsáki földműves volt, tagjai pedig Hcmbalgó József földműves, Végh Géza asztalos, Vértes Jakab tanító és Sajósi Lajos szabómester.” Horthy darutollas hóhérai tomboltak ezen a május elsején. Telefon-távirat a május 4-i számból: *Május elsején Párizsban ez összes üzemek abbahagyták a munkát. Svájcban. A nagyobb városokban sztrájkolnak, incidens nem történt. Londonban a gyárak és üzemek ünnepeltek és vidéken nagy tüntetéseket rendeztek. Budapesten teljes volt a rend” — jelentette Maty- tyasovszky főkapitány. Továbbá: „Jópéti Péter, mint elsőrendű vádlott ellen izgatás miatt emeltek vádat, mert Üjkécskén május 1-én a vörös ünnepen szónoklatot tartott, az emelvényről vörös kendőt lobogtatott, amelyről azt mondta még orosz fogsága idején vásárolta és most nem adná semmiért.” (Ez is egy éve történt. A vádlottat kétévi börtönbüntetésre ítélték ezen a napon.) „Átugorva” a negyedszázados sötétséget, a második világháborút, 1945. május 1-i számában így írnak a Nemzeti Függetlenségi Front lapjában a Kecskeméti Lapokban az első szabad május 1-ről: (vezércikk). „MÁJUS 1. A társadalmi fejlődésünk története az osztályok közötti harcok története ...” — írja Marx új világot teremtő szavaival Bánó Mihály. Történelmi példákat hoz fel és üdvözli az év legszebb hónapjának első napját, a nemzetközi munkásosztály ünnepét. „SZABAD MÁJUS ELSEJE Irta: Dobó István nemzetgyűlési képviselő. Mi magyarok, magyar dolgozók huszonhat év óta először ünnepiünk szabadon május 1-én. Legyen ez a negyedszázad óta első szabad május elseje fogadalma a magyar dolgozóknak, hogy megvédik visszanyert szabadságukat.” Ma, a huszonhetedik szabad május elsején emlékezzünk történelmi májusainkra is! Csata Károly Tóth Sándor felvétele
