Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

I oldal 1971. május 1, szombat Korszerű oktatás - korszerű f Május elsejék Történelmi pillanatképek a kecskeméti lapokból I. Kémiai tagozat a Bányai Júlia Gimnáziumban Mit tud a mai átlagem­ber az anyagról? Édeskeve­set. Hogy fából, fémből, meg kőből, cseppfolyós va­lamiből stb. „van". A érett­ségizettek hallottak haran­gozni az elemekről, a ve- gyületekről, savakról, mo­lekulákról ... Az újabb fel­fedezések, elméletek lénye­gét már ők is nehezen ér­tik. Nagyon kevesen érzik az utolsó évtized fejlődésé­ből adódó hatalmas pers­pektívákat. A kémia a XX. század második felében szinte át­alakítja közvetlen környe­zetünket. A természet mechanizmusának ismere­tében laboratóriumi mód­szerekkel létrehozott mes­terséges anyagokra gondol­va könnyen belátható en­nek a megállapításnak az igazsága. Megalapozott szá­mítások szerint kétezerben használati tárgyaink két­harmadrészét szintetikus úton állítjuk elő. A vegytan korszerű ta­nítása tehát társadalmi kö­vetelmény. Ezért szervez­tek az ország néhány kö­zépiskolájában kémiai ta­gozatot. Kecskeméten is. — Miért éppen itt? — kérdeztük Fischer István­tól, a Bányai Júlia Gimná­zium igazgatójától. — Kecskeméten a mű­szaki főiskola műanyagipa­ri tagozatán kiválóan hasz­nosíthatják ismereteiket az itt, nálunk végző diákok. De a felsőfokú mezőgazda- sági technikumnak is szük­sége van jól képzett. a vegytan tudományában tá­jékozott, érettségizett tanu­lókra. Az elmúlt év őszén szervezett tagozatra olya­nok is jelentkeztek, akik az orvosi, gyógyszerészi pá­lyát tekintik élethivatásuk­nak. — Kérjük, foglalja össze röviden, miben különbözik az új rendszerű vegytan­oktatás a „hagyományos­tól ”, az általános gimná­ziumokétól? — Jóval többet foglal­koznak a diákok a kémiá­val mint másutt. Hetente — a gyakorlatokkal együtt — 6 órát. A normál tagozaton ugyanezen időszakban csak kettőt. Az oktatás és el­sajátítás minőségének ja­vulása azonban még lénye­gesebb. Jobban megrögző­dik az anyag, jobban meg­értik a tanulók a törvény- szerűségeket. Azt ajánlom, tekintsünk meg egy órát. Az igazgatói irodától csak pár lépés az előadóterem. A Nyíri úti modem is­kola emeleti folyosóján íz­léses faliújság előtt állunk meg egy pillanatra. A Ké­mia és haladas címmel írt ügyes cikket el is olvas­tam. Kíváncsi voltam a szerzőre, Kertész Gáborra. „Hol találhatom” — kér­deztem az intézet igazgató­jától. — ö is a tagozatos osz­tályba jár, itt lesz az elő­adóteremben és már tessé­kelt is befelé. A padokban 15 esztendős fiúk, lányok kettesével- hármasával konyhasót, azaz ná tn umkApriüot grammpz; nak érzékeny mérlegekre. Fodor Istvánná tanár el­mondja, hogy az anyagok szétválasztását tanulják diákjai. Főbb módszerek: a dekantálás, centrifugálás, szűrés, kristályosítás, ext­rahálás, kirázás. Ezekhez az eljárásokhoz valamilyen ol­dószer szükséges... A •szublimáció és a desztillá- ció is a kívánt eredmény­re vezet. Most éppen szá­rítási gj'akorlathoz, kísér­lethez készülődnek és köz­ben ismétlik a mérési mód­szereket is. Míg a tanulók csendben szorgoskodnak, átmegyünk a gazdagon felszerelt szer­tárba. Napestig se érnék a végére, ha elsorolnám, hogy mi mindent láttam itt. Először is: valamennyi diáknak külön fiókja van. Megcsodáltam azt a hor­Sikcrül-e a kísérlet?.. Navaillcr Anna és £ do zható elmés szerkezetet, amellyel az elektromosság hatását szemléletesen ta­nulmányozhatják. Mivel a beépített asztalok magasab­bak a szokottnál, gondot akozott, hogy mire üljenek a növekedésben levő gyere­kek. Üj bútorra már nem volt pénzük, mégsem estek kétségbe. Régi, kiselejtezett iskolapadokból olyan cél­szerű ülőalkalmatosságokat csináltattak házilag, rend­kívül olcsón — hogy kita­lálni se lehetne szebbet, jobbat. A tanári kar lele­ményességét, ügyszeretetét még jó néhány oktatási eszköz, a rendben tartott és állandóan gyarapodó szertár példázza. Közben két diák jött kö­vetként. jelenteni, hogy el­készültek a feladatokkal. Megkértem a tanárnőt, mu­tassa be őket A kislány Navailler Anna, Madaras­ról. A fiú — igen ismerős valahonnan — Kertész Gá­bor Kecskemétről. A fali­újság egyik szerkesztője, akinek adatokban gazdag és ügyesen fogalmazott cik­kéről már szóltunk. Mondom az ifjú ember­nek: „Hol találkozhattunk már?” „Hangversenyeken, meg a televízióban is sze­repeltem a télen.” Megvan. A kecskewaétii zeneiskola jubileumi hang­versenyéről közvetítettek részleteket és őt is „mu­tálták”, mint a legjobbak egyikét Hol tanultál korábban? — A leninvárosi iskolá­ban, Halász Györgyné volt a tanárom. Jól ment eddig minden? Mi szeretnél lenni? — Igen, csak az üveg- hajlítással boldogultam ne­hezen. Tetszik tudni, nem vagyok még elég ügyes. K u tatóvegy esz szeretnék lenni. Annának is felteszem ugyanezeket a kérdéseket. — Ábrahám Sándor volt a tanárom és szerencsére a mi iskolánkban már né­hány itt használatos esz­közzel megismerkedtem. Átlagom 4.7 volt, de ké­miából mindig ötösöm. Még nem tudom, hogy mi leszek. Talán gyógysze­rész .. i Fodor Istvánné tanár, :rtész Gábor diákok. Nem akartam a gyereke­ket az óráról sokáig el­vonni, s a gyors búcsúzás közben elfeledtem megkér­dezni, hogy beváltotta-e re­ményeiket a kémiai tago­zat. Tájékozottságukat, buz­galmukat látva, azt hiszem a válasz nem lehet kétsé­ges. A tapasztal atokat az igazgatói irodában össze­geztük. Itt tudtuk meg azt is, hogy ősszel biológiai ta­gozatot is szerveznek, re­mélik, hasonló sikerrel. A közeli Katona József Gim­náziumban pedig az ifjú matematikusok és a fizika kedvelői kaphatnak speciá­lis képzést. Megköszönöm a felvilá­gosításokat, a lelkesítő él­ményt — és gratulálok. Köszönjük — mondta szinte egyszerre a tanárnő és az igazgató. Eleinte mi is attól féltünk, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket. Azután szépen kialakult minden. Sok segítséget kaptunk a felettes ható­ságoktól. Nincs ezen csodálni való. Már a régi rómaiak is tud­ták, hogy minden kezdet nehéz. A jó ügy sikere azonban nem maradiiat el, ha az érdekeltak eléggé ki­tartóak, szorgalmasak, mint ; a kecskeméti kémiai tagozat j szervezői. Holtai Nándor A történelmi magyar május elsejéket is köszönt­jük ma, a nemzetközi mun­kásosztály, a munka nap­ján. Milyenek voltak ezek a május elsejék? Hetven évre visszamenőleg fella­poztam a kecskeméti újsá­gokat és erre kerestem vá­laszt Kecskeméti Friss Újság, 1901. május 1. „— A t. olvasóhoz. Má­jus 1-ét egész Európában mindenütt megünneplik a betűszedők, különösen pe­dig a hírlapoknál alkal­mazottak. Egész éven át nappal is, éjjel is dolgoz­nak, a sátoros nagy ünne­peken kívül ez az egy nap a pihenőjük. A múlt he­tekben a budapesti nyom­dászok egyesülete kérelem­mel járult a hírlapírók szövetségéhez, hogy járul­janak hozzá e nap meg­ünnepléséhez. A kérelmet teljesítették. Minthogy la­punk tagja a nyomdászok országos egyesületének, a többi vidéki lapok szer­kesztőségeinek megállapo­dásához híven mi sem fo­gunk lapot kiadni.” Eddig a közlemény. Het­ven éve történt mindez. Az első világháború utol­só évébe lépett Az időpont 1918. május 1. A független politikai napilap a Kecs­keméti Újság vezércikké­nek első bekezdését idé­zem. Címe: Béke a földe­ken. „Minden ember köteles­sége rettenetes mostan. A füstben, a gázok fojtogató gőzében, a földből fölcsa­pó lángok piros fényénél eltorzult arcok tűnnek fel a halál lárvájával, vagy a gyilkolás dühében. Csak a föld munkája szelíd és édes, mint a béke aranykorá­ban.” Meleg, emberi mondatok. A béke, a békés munka állítása kicseng a szavak­ból, de a vezércikk mellett hatalmas betűkkel ez áll: „Tudnivalók a rekvirá­láshoz Higgadtságot és nyugal­mat kér a polgármester.” A közlemény tudtára adja a polgároknak, hogy a terményelkobzássaí meg­bízott személyeket négy— öt felfegyverzett katona kíséri. A belső oldalon: a há­ború híreiről tudósít Lu- dendorff első főszállasmes- ter a hadszíntérről — „A veneziai hegyekben helyen­ként tüzérségi hare. A flandriai csatatéren dél óta feléledt a tüzérségi harc...” — és közli a fog­lyok, az ágyúk és a gép­puskák számát, amit — most már tudjuk — veresé­gükben „zsákmány o<ltak” a csapatok. Madarak és fák napja a ciltk címe, amiből idezek: „Ha valamikor, úgy most, amidőn gyermekeink érze­lemvilágának erős fokú el­durvulását kell konstatál­nunk, sokszorosan szüksé­ges, hogy ezt az ideálisan z&p tavaszi ünnepet is a legteljesebb mértékben fel­használjuk arra, hogy gyer­mekeink lelki életét a he­lyes vágányra tereljük.” A lap 1919-es évfolyamá­nak példányai a levéltár­ban csak március 25-ig ta­lálhatók. A darutollasok a dicsőséges 133 nap után bűnjelként lefoglalták... Ügy érzen, most nem kell ecsetelni az első szabad május elseje diadalát. Mindannyian láttuk már azokat a filmkockákat, amelyeken nagyapáink, apáink komikusán gyors mozdulatokkal köszöntik a békét, a szabadságot, a ma­gyar Tanácsköztársaságot; a Margitszigeten, a Város­ligetben és a körutakon egyaránt. Egy év elteltével a Kecs­keméti Közlöny vezércikk- írója a fehérterrortól vér­gőzösen így rikoltoz a nem­zetközi munkásünnepről: „A HAZUGSÁG ÜNNEPE Május elsejére szerte a világon sok millió kézből ki­esik a szerszám és a vi­lágproletárok rabszolgai megadással dőlnek neki a hazugság ünneplésének. Ez o nap a világtörténelem legnagyobb hazugságának, a szocialista nemzetköziség­nek hatalmát jelenti. A ret­tenetes szervezet, amely a világproletárokat egységes táborba fogja össze, mutat­ja ki e napon erejét.” Van valami félelem is ezekben a diadalittas sorok­ban. Van, de a szuronyok árnyékában, 1920. május el­sején sem tudták halomra lőni az igazságot. A harma­dik oldalon ez olvasható: „Budapesten nagy a nyo­mor és a szegénység, a kö­zéposztály gyermekei kö­zött. Abból a kevés fizetés­ből, amit manapság egy hivatalnok kap, bizony alig telik ruhára és élelemre.” ... .és fentebb: „AZ IZSÁKI DIREKTO­RIUM A TÖRVÉNY ELŐTT Csütörtökön kezdte tár­gyalni a törvényszék az izsáki direktórium tagjai­nak bűnügyét. Izsák egy­kori vezetősége (kommu­nisták, a szerk.) öt tagból állt. Elnöke Kovács Pál izsáki földműves volt, tag­jai pedig Hcmbalgó József földműves, Végh Géza asz­talos, Vértes Jakab tanító és Sajósi Lajos szabómes­ter.” Horthy darutollas hóhé­rai tomboltak ezen a május elsején. Telefon-távirat a május 4-i számból: *Május elsején Párizs­ban ez összes üzemek ab­bahagyták a munkát. Svájcban. A nagyobb vá­rosokban sztrájkolnak, in­cidens nem történt. Londonban a gyárak és üzemek ünnepeltek és vi­déken nagy tüntetéseket rendeztek. Budapesten teljes volt a rend” — jelentette Maty- tyasovszky főkapitány. Továbbá: „Jópéti Péter, mint elsőrendű vádlott el­len izgatás miatt emeltek vádat, mert Üjkécskén má­jus 1-én a vörös ünnepen szónoklatot tartott, az emelvényről vörös kendőt lobogtatott, amelyről azt mondta még orosz fogsága idején vásárolta és most nem adná semmiért.” (Ez is egy éve történt. A vád­lottat kétévi börtönbünte­tésre ítélték ezen a napon.) „Átugorva” a negyedszáza­dos sötétséget, a második világháborút, 1945. május 1-i számában így írnak a Nemzeti Függetlenségi Front lapjában a Kecske­méti Lapokban az első sza­bad május 1-ről: (vezér­cikk). „MÁJUS 1. A társadalmi fejlődésünk története az osztályok kö­zötti harcok története ...” — írja Marx új világot te­remtő szavaival Bánó Mi­hály. Történelmi példákat hoz fel és üdvözli az év legszebb hónapjának első napját, a nemzetközi mun­kásosztály ünnepét. „SZABAD MÁJUS ELSEJE Irta: Dobó István nem­zetgyűlési képviselő. Mi magyarok, magyar dolgozók huszonhat év óta először ünnepiünk szaba­don május 1-én. Legyen ez a negyedszázad óta első szabad május elseje foga­dalma a magyar dolgozók­nak, hogy megvédik vissza­nyert szabadságukat.” Ma, a huszonhetedik sza­bad május elsején emlékez­zünk történelmi májusaink­ra is! Csata Károly Tóth Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom